Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-16 / 63. szám

2002. Március 16., Szombat TOLNA MEGYE 2 0 0 2 TOLNA 7. OLDAL Ihletadó város Talán nem a véletlenen múlik, hogy Tolna annyi tanult képző­művészt és amatőr alkotót tud­hat magáénak. Talán a gyönyö­rű Duna-holtágak, erdők, talán az épületek, az utcák hangulata adja azt az ihletettséget, amely Freund Antal, Garay Ákos, dr. Gyöngyösi Béla, Imre Péter, Martinék József, Molnár M. György, Mözsi Szabó István, Pauli Anna, Straubinger Ferenc, Strissowszky Szilárd, Szily Gé­za, Végh András, Végh János, Verseghy Ferenc - a felsorolás a teljesség igénye nélküli - alkotá­sainak megszületését eredmé­nyezte. Az ő kisugárzásuk pedig nyilván hatással volt azokra, akik autodidakta módon jutot­tak el addig, hogy önálló tárlato­kon mutassák be alkotásaikat, népes közönség előtt. Kovács Zoltán, Guld Mihály, Link Jó­zsef, Kákonyi István, Sütő S. Gá­bor, Hornokné Dévai Edit - hogy csak az utóbbi egy év tolnai kiál­lítóit említsük. A képzőművészet mellett a zene is fontos a város életében. A Pirginé Somfai Zsuzsa által vezetett, egy XVIII. századbeli tolnai zeneszerző, Fusz János nevét viselő zeneiskolában szín­vonalas képzés folyik. A város legismertebb, 1977. óta arany fo­kozatú minősítéssel rendelkező kórusa, a mözsi Bartók Béla Női Kar, amely énekelt már a Notre Dame-ban és a Vatikánban is, Schmidt Józsefné irányításával idén ünnepli 30. jubileumát, és tegnap vehette át a Tolna Váro­sért Kitüntető Díjat. Végül, de nem utolsó sorban arról sem szabad megfeledkez­ni, hogy az ihletadó városnak is minden bizonnyal van köze egy Kossuth-díjhoz és egy Jászai-díj- hoz is, amellyel Tolna szülöttei, Tóth János operatőr, illetve Rubold Ödön színész művésze­tét ismerték el. Martinék József képe a templom mö­götti iskoláról FOTÓ: G. K. Legek A legismertebb tolnai szárma­zású személy minden bizonnyal Knézy Jenő („Jó estét, jó szur­kolást!”), akinek édesapja Tol­nán volt orvos. A család még az ’50-es évek elején elköltözött Tolnáról. A legjegyzettebb tolnai spor­toló a kétszeres világ-, egyszeres Európa-bajnok Jámbor Attila kajakozó, aki ma az aktív mara­toni versenyzők között is a világ legeredményesebbjének számít. A legnagyobb adózó cég Tol­nán tavaly a Fastron Hungária Kft. volt. A legnépszerűbb tolnai étel a halászlé. Sokak szerint az „iga­zi” tolnai halászlé réz-, vagy sav­álló acél bográcsban készül, fá­val tüzelnek alá, és gyufatésztá­val fogyasztják. A legfájóbb veszteség a város számára valószínűleg az élő Du­na elterelése volt a város alól, a XIX. századi folyamszabályo- zások kapcsán. _____________■ Kö zös munkával álmaink kisvárosáért Tolna már most is kedvelt lakóhely, amit bizonyít, hogy az utóbbi években Szekszárdról és a környékről is számos csa­lád költözött ide. Ahhoz pedig, hogy a település az itt lakók álmainak kisvárosává váljon, a tolna-mözsi polgároknak együtt kell munkálkodniuk - mondja dr. Szilák Mihály, Tol­na polgármestere. A polgármester úgy véli, a város vonzerejéhez hoz­zájárul a szép természeti és a döntően „családi há­zas” építési környezet. Sokat javult a kereskedelem és a vendéglátás színvonala, Tolnán ma már van szálloda, fizető-vendéglátás keretében bérelhetőek szobák és házak is. A Holt-Duna a horgászok és az evezősök számára kínál páratlan lehető­ségeket. A város történelmét, néprajzát bemu­tató állandó és időszaki kiállítások az itt élők és Névjegy Tolna polgármestere 55 éves. Végzettsége: gépésztechnikus, politológus, jogász. Felesége Baranyai Katalin, a Tolnai Vizmü alkalmazottja. Henriett lányuk 1970- ben született, Tünde 1975-ben. Két unokájuk van. Ákos 5 éves, Réka 3 éves.. A polgármester kedvenc étele: a pörkölt minden formája. Írója: Jókai Mór. Költője: Váci Mihály, Arany János. Színésze: Latinovits Zoltán. Színésznője: Dómján Edit. Politikusa: Göncz Árpád. Virága: ró­zsa. Mániája: autóvezetés az ősi foglalkozások eszközeit, emlékeit tárják az érdeklődők elé. Dr. Szilák Mihály a város értékei kö­zött előkelő helyen említi a négy kiemelt sportegyesületre épülő helyi sportéletet, amelynek éppúgy része a tömegsport, mint a minőségi versenysport. Az önkormányzat eredményeiről, ter­veiről szólva elmondta, hogy az el­múlt három évben számos pályá­zatot nyújtottak be, melyek ered­ményeként közel 200 millió forint működési és fejlesztési támogatást nyertek. Többek között korszerű közvilágítást ka­pott a város, közel 50 millió forintot fordítottak az oktatási intézmények felújítására, több új buszváró épült. Tervezik a Holt-Duna-ág iszapkotrását, a gimná­zium tornatermének elkészítését, a szennyvízhálózat teljes kiépítését és egy emelt szintű idősek otthona megépítését. Tovább folytatják a közterületek parkosítását, az utak, járdák építését. A Széchenyi tagis­kola mellett hamarosan négy új tanterem épül. A város pályázik a „mözsi gödör” rekultivációjára, a vásártéri partfal megerősítésére, melynek első üteme már meg is valósult. Fontos feladatnak tekin­tik a szennyvíztelep korszerűsíté­sét, a szaghatás csökkentését. El­kezdődött az ivó­vízbázis felújítása.- A tolna-mözsi polgárok sokat tet­tek és tesznek váro­sunkért, az önkor­mányzat vezetése továbbra is számít alkotó részvételük­re - hangsúlyozta végezetül dr. Szilák Mihály. _________■ A N1PESSEG ALAKULASA Gyerünk az „émáuszba”! Mesés bírságbevételre tehetne szert a rendőrség, ha húsvét táján - leginkább az ünnep hétfőjén - Mözsön, a főút mentén büntetni akarnák a tilosban parkoló autók garmadáját. Ek­kor zajlik ugyanis a nagy tömegeket vonzó mözsi búcsú, az „émáusz”, amely a városnak hagyományos, máig jeles ese­ménye. Az emmaus-járás - mint azt Freund György, Tolna Városvé­dő Egyesületének elnöke írja egyik dolgozatában - az emmausi tanítványokról (Jézus feltámadása utáni első megjele­nése) szóló bibliai történetből eredeztethető több száz éves népszokás, amelynek egyrészt vallásos tartalma volt, másrészt a tavaszi határszemléhez kap­csolódott. A mai mözsi émáuszoknak ke­vés köze van az előbbiekhez. Az „igazi” emmaus-nap húsvét hét­fő, a búcsúsok azonban már a húsvét előtti héten megjelennek a területen, és jelentős forgalmat bonyolítanak le. A mözsi émausz kihagyhatatlan program az is­merkedni vágyó fiatalok, a kis­gyermekes családok, (emiatt a nagymamák és nagypapák), vala­mint a vattacukor imádók, a ring- lispíl-specialisták, a célba lőni, il­letve a célzóvizet szeretők (stb.) számára. Továbbá a mözsi búcsú­ban már-már elviselhetetlenül hangos a gépzene, hasonlóan magasak a mutatványosok tarifái, és olykor riasztó a hömpölygő tö­meg. Ettől függetlenül szinte csak mosolygós arcokat látni, számos régi emmaus-járó állítja, hogy rosszkedvű embert ő még nem lá­tott a mözsi búcsúban. Tízéves jubilánsok A város köz- és kulturális éle­tének meghatározó civil szer­vezetei közé tartozik a tolnai nyugdíjasok érdekszövetsége és a mözsi német klub. Mind­két csapat tíz éve tevékenyke­dik a város és a tagok megelé­gedésére. „Tíz éve együtt”. Ezen - a város­rész német kisebbségének és többségének hagyományosan békés együttélésére is utaló - szlogen jegyében ünnepelte jubi­leumát tavaly ősszel a Mözsi Né­met Nemzetiségi Klub, amely leginkább a fergeteges műsoro­kat produkáló tánccsoportjáról híres, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A táncosok eddig közel kétszáz fellépést tudnak maguk mögött, több díjjal és mi­nősítéssel rendelkeznek. A klub énekkara pedig már rádiófelvé­tellel is dicsekedhet. A Koleszár Ferencné vezette egyesület ilyen „módszerekkel” valósítja meg feladatát, ismerteti meg és nép­szerűsíti a mözsi németség kul­túráját, népviseletét. A Tolna Városi Nyugdíjas Ér­dekszövetség idén jubilál. A leg­népesebb tolnai civil szervezet egyben a legaktívabbak közé is tartozik. Amellett, hogy számos szabadidős programot, kirándu­lást szerveznek, vagy éppen a vá­rostörténeti kiállítás felügyeletét látják el, érdekvédelmi tevékeny­ségük is jelentős. Jelen vannak a tolnai közéletben, civilként és döntéshozóként is, elnökük, Szé­les Mártonné tagja a képviselő- testületnek. Az érdekszövetség szerepvállalása is közrejátszott abban, hogy a város vezetése a nyugdíjasok által régen várt idő­sek otthona építése mellett köte­lezte el magát. Az egyesület leg­újabb kezdeményezése az idős­ügyi tanács létrehozása, amely a polgármester mellett működne, véleményező, javaslattevő, tájé­koztató feladatokat ellátva. ■ Csereüdültetés, cseretárlat A tavalyi tárlatnyitó Stutensee-ben fotó: gottvald károly Új elemmel gazdagodtak Tol­na nemzetközi partnertelepü­lési kapcsolatai. A csereláto­gatások, csereüdültetések mintájára immár „cserekiál­lításokra” is van példa a test­vérvárosi gyakorlatban. A partnertelepülési kapcsolatok­ban résztvevők - iskolák, civil szervezetek és az önkormányzat­ok is - a protokoll helyett a való­di tartalommal bíró kontaktusok hívei. A németországi Stutensee- vel már több, mint tíz éves a kap­csolat, a hollandiai Bodegraven- nel két éve írták alá a partnertele­pülési szerződést, az erdélyi Uzonnal történő hivatalos kon­taktus felvételre pedig már csak a román kormánynak kellene áldá­sát adnia. A nemzetközi kapcsolatok ha­gyományos formái mellett nem­régiben újszerű elemek is megje­lentek. Az ugyan már megszo­kottá vált, hogy Bodegravenben, a nemzetközi sajtfesztiválon tol­nai termékeket - elsősorban élel­miszert - is kiállít a mindenkori tolnai stáb, az viszont még új­donság, hogy kulturális-művé­szeti tárlatokat is kölcsönösen bemutatnak a testvértelepülések. Tavaly nyáron Mözsi Szabó István festmény- és Gottvald Károly fotókiállítása nyílt a stutensee-i városházán, két hónap múlva pedig ezek a képek a bodegraveni közön­ség elé kerültek. Idén április végén egy Tolnán élő fiatal festőművész, Kovács Zoltán tárlata nyílik Stutensee-ben, míg májusban egy stuten­see-i alkotó, Dietmar Israel állít ki Tolnán. A diákpolgármester Igazi lokálpatrióta Kétszeres nyugdíjas Ványi Gyula, a tolnai OTP volt vezetője mindig aktív szereplője volt a helyi közéletnek, most a város­szépítő ala­pítvány elnöke. 2000-ben megkapta a Tolna Városért Emlékplakettet.- Először másokhoz hason­lóan én is hatvanéves korom­ban mentem nyugdíjba. Egy idő után felkértek, hogy in­dítsam be Tolna központjá­ban a takarékszövetkezeti fi­ókot. Élveztem ezt a munkát is, de néhány év után úgy érez­tem, kell a nyaralás, a lazítás is. Úgyhogy most megpróbá­lok még egyszer nyugdíjas lenni. ■ „Sopi”, a mözsi óvónő Koncz János- né, alias Sopi a mözsi telepü­lésrészen szü­letett, ott járt iskolába, az ot­tani Zöldkert óvodában óvó­nő. Mözsön ivódott bele a német hagyomá­nyok ápolása iránti elkötelezett­ség, aminek legláthatóbb jele, hogy ő a mözsi német tánccso­port „menedzsere”.- Nagyon szeretek itt lakni, semmi pénzért nem költöznék in­nen el - mondja. Ha Mözsön vé­gigmegy az ember az utcán, még meg tud állni beszélgetni, itt még a régi falusi élet folyik. Úgy látom, hogy mióta Mözs Tolna település- részévé vált, a falunk egy kicsit öregedik. Megfizethető lakások építésével kellene a fiatalokat ide­csábítani. ■ Bajnokok nevelői A Tolnatext Kajak-Kenu SC sportolói ta­valy minden eddigi remek­lést felülmúlva hét érmet hoz­tak haza a ma­ratoni VB-ről és az EB-ről. A tolnaiak így a legeredménye­sebb magyar sportág első tíz legjobb klubja között vannak. A világ-, Euró­pa- és magyar bajnokok nevelője Barma József és Bariháné Ritt Gabriella. A feleség a lányokkal és a kicsikkel foglalko- , zik, míg a félj a nagyobb fiúkat edzi - a maratoni nemzeti válogatottban is. Barináék a legeredményesebb edzők a városban. ■- Nagyon a szívemhez nőtt a két év alatt ez a munka - val­lotta be Bérdi Nikolett, a vá­ros ifjúsági és diákönkor­mányzatának bájos polgármes­tere, a tolnai Sztárai gimnázium diákja. - Szeretem csinálni, szí­vesen elvállalok mindent, talán néha túl sokat is. Az ifjúsági ön- kormányzat is választások előtt áll, március 22-én lesz a vokso­lás. Nikolett is indul a diákpol­gármesteri tisztségért. Bárhogy is alakul a választói akarat, az új önkormányzat első programját már megszervezte a jelenlegi testület, Nikolett vezetésével: egy ismerkedési estről van szó a Tolnán rendezendő nemzetközi diáktalálkozón. ■ Bajor Tóni bá­csi a „szerszá­mok szerel­mese”. Meg a tolnai Dunáé. Pedagógusi hivatását is szívvel-lélek- kel végezte a tolnai iskolákban, és megyei szakfelügyelőként. Mindezek mellett igazi lokál- patrióta. Huszonhét évig volt ta­nácstag, a rendszerváltás után sokat dolgozott a Tolnai Duná­ért Alapítványban. 2000. márci­us 15-én Tolna Városért Kitünte­tő Díjat kapott. Ám amiért talán a legtöbbet harcolt, az csak pro űrbe kitün­tetése után jött létre hivatalosan: nagy álma, az állandó várostör­téneti kiállítás 2000. nyarán nyílt meg. A i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom