Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-09 / 58. szám
2002. Március 9., Szombat 9. OLDAL Tolnai Népújság Hétvégi Magazin Német nyelven, Délkelet-Európában Bukaresttől Nagyszebenen és Temesváron át Szekszárdig Egészen különleges helyszíneken is élnek németek. Még Románia legkeletibb vidékén, a tenger parti Dobrudzsa tartományban is: a bukaresti rádió német nyelvi szerkesztősége rendszeresen sugároz számukra műsort, amit persze ugyanígy hallgatnak a bánáti svábok vagy erdélyi szászok. Szekszárd A bukaresti rádió szerkesztője, Monika Strava egy olyan csapattal látogatott nemrég Szek- szárdra, melynek újságíró tagjai Délkelet- Európa országaiban, a német nyelvű, írott és elektronikus sajtóban tevékenykednek. A küldöttség Tolna megye székhelyén a Deutsche Bühne Ungarn előadását tekintette meg.- Az egész országban fogható műsorunk Románia valamennyi német nemzetiségi lakosának szól - adott tájékoztatást munkájáról Monika Strava. - Bukarestben és közvetlen környékén ugyan kevés német él, de másutt, Dobrudzsában és Moldáviában már többen. Igaz, ezekről a helyekről kevés visszajelzés érkezik: a levelek nagy részét Erdélyből kapjuk, általában a kívánságaikat írják le a hallgatók, avagy megköszönnek valamit. Peter Kratzer Németországból utazott Erdélybe. Első munkahelye egy ottani magyar gimnázium volt, s a diákoktól valamelyest elsajátította a magyar nyelvet. Jelenleg Nagyszebenben dolgozik, a külföldi kapcsolatokért felelős intézet munkatársaként.- A sok szép élményem közül az a legszebb, hogy Erdélyben sok különböző népcsoport él egymás mellett, a legnagyobb békében. Ez a tény bizonyos vonatkozásban számunkra, azaz Németország számára is példát adhat: a rengeteg külföldi akkor érezheti nálunk otthon magát, ha megtartja kultúráját. Ennek eléréséhez szükség van a keleti viszonyok tanulmányozására. Hogy kicsi a világ, arról Ingrid Schiffer, a temesvári rádió német adásának a szerkesztője is meggyőződhetett. Az ottani német színházban lépett fel ugyanis az általa is jól ismert Frank Ildikó, a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn színművésznője.- A temesvári intézmény beírta a nevét a város, de az ország színháztörténetébe is. Néha nehéz időszakokat kellet megélnie: a kilencvenes évek elején, a felerősödő kivándorlás esztendeiben alig volt Temesváron német színész. Azóta már ismét kedvezőbbre fordult a helyzet, s ebben szerepe van annak az együttműködésnek is, mely már régóta tart a szekszárdi Német Színházzal. Kékfestők: egy dunaföldvári család titka Közel 150 éve, 1836 óta folyamatosan él a kékfestő mesterség Dunaföldváron. Ekkor alapította itt műhelyét Velis László. A mesterség a családban öröklődött, ma már unokák, dédunokák kezében van a sorsa. A Völgységi Múzeum kézművességet ismertető sorozatában özv. Vadász Istvánná Velis Mária kékfestő és veje, Gál Gyula kékfestő népi iparművész mutatkozott be . csínját-bínját. A műhely fennállásának százötven éve alatt, a viszontagságos időkben is, számunkra mindig legfontosabb volt annak megmaradása. Bármilyen áldozatra képesek voltunk és vaÓvodások és kisiskolások simogathatták a kékfestő,kelméket, ismerkedhettek a mintanyomással a Völgyégi Múzeumban. A híres dunaföldvári kékfestő dinasztia két mestere mutatta be a kelmefestést. Özv. Vadász Istvánná idős kora ellenére fiatalos lendülettel mesélt a család történetéről.- Nincs közöttünk olyan gyermek, unoka, dédunoka, aki ne értene a mesterséghez. Kötelező volt azt mindenkinek elsajátítani. Jogászok, mérnökök, akik tanult tudományuk mellett valamennyien tudják a kékfestő készítésének minden Gál Gyula és özvegy Vadász Istvánná Velis Mária gyünk érte. így öröklődhetnek nemzedékről nemzedékre a nyomóformák, a most másfél évszázados gépek és a kékfestés minden rejtelme. Olyan kelme is készül a dunaföldvári műhelyben, amelynek titkát csak mi ismerjük. Gál Gyula kékfestő népi iparművész házasság útján került a családba. Ő is régi kékfestő család tagja, már dédapja is ezt a mesterséget űzte. A bemutatón a kicsi gyerekek számára is érthetően magyarázta a piintá- zást, mesélt a festékekről, az azok alapanyagát adó növényekről, a lúgokról, savakról, s a krumplicukorról, amely esetenként adalékként szolgál a színezékekhez. Az elkészült textíliákkal népművészeti és kirakodó vásárokon találkozhatnak az érdeklődők. Legközelebb a szekszárdi vásáron állítják ki portékájukat. Két ország között ingázik Az ifjú báró szekszárdi polgár lett George Albert Freiherr von Twickel báró - vagy ahogyan Szekszárdon ismerik a legtöbben, a Zichy grófnő legkisebbik fia - egyre több időt tölt Szekszárdon és egyre szebben beszéli nyelvünket. Németországi vállalkozásai miatt azonban még sokat utazik vissza szülőhazájába, de több minden köti már Magyarországhoz is. Szekszárd A Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. a megye egyik hagyományos gazdasága. A részvénytársaság fő profilja a borászat, de foglalkoznak növénytermesztéssel és takarmányfeldolgozással is. A társaság főrészvényese a Twickel család. Az ifjú bárót, aki egyre több időt tölt Szekszárdon, a munkájáról és magánéletéről is kérdeztük.- Utoljára szeptemberben találkoztunk , azóta sokkal jobban beszéli a magyar nyelvet.- Naponta tanulok, tanárral és egyedül is. Nagyon szép, de nagyon nehéz az édesanyám nyelve, igyekszem minél hamarabb teljesen elsajátítani.- Ön gyakran tartózkodik Szekszárdon, de sokat utazik Németországba is, mi ennek az oka?- Több folyamatban lévő ügyem van, és az üzleti ügyek egy része is még oda köt. De ott él az édesapám, a rokonaim, a gyermekkori barátaim is, így sok minden odaköt. Ezért ingázok a két ország között. Ugyanakkor ha nem szerettem volna már évekkel ezelőtt is ezt a szép országot, ezt a várost, akkor nem történt volna ez a beruházás sem, melyet a családunk vállalt.- Ez a kettősség továbbra is megmarad, gondolok itt arra, hogy pár hónap múlva (június 22-én) megnősül. Felesége követi- e majd Szekszárdra, vagy máshol szándékoznak letelepedni?- Közép, de hosszú távon is fennmarad majd ez a kettősség, hiszen a menyasszonyom szülei, barátnői Németországban élnek, de még nagyon fiatalok vagyunk, így bírjuk az utazgatást. Leendő feleségem már most is Magyarországon él, most éppen a fővárosban van, ő is nagy igyekezettel és nagy sikerrel tanulja a magyar nyelvet, ami azért is nagy dolog, mert magyarul soha nem beszélt. Őt nem volt nehéz meggyőzni, hogy itt éljünk, mert nagyon megszerette ezt a környéket és erős belső vonzalom alakult ki benne a magyarok iránt. Kajmádon, a családi kúriában rendezkedtünk be.- Vannak-e már magyar barátaik?- Ma még sok időmet leköti a munkám, így általában késő délutánig az irodámban dolgozom. Kevés a szabadidőm, így nem volt arra- alkalmunk, hogy szorosabb FOTÓ: BAKÓ JENŐ barátságokat kössünk. Nagyon szeretnénk többet járni színházba, az operába, el is terveztük a menyasszonyommal, hogy többet mozdulunk majd ki a család kajmádi kúriájából. Már voltunk Pécsen és Budapesten is színházban. , - Ön kivételes helyzetben van, hiszen nagyon fiatalon egy cég tulajdonosa.- A jogi helyzet nem ilyen egyszerű. Jogilag a felügyelő bizottság tagjai és az igazgatóság irányítja a céget. Én csak a családom képviseletében vagyok itt, és mint részvényes. Funkcióm szerint tanácsadó vagyok. Közben igyekszem alaposan megtanulni a magyar nyelvet, megismerni az ország kultúráját, a helyiek szokásait, de a legfontosabb feladatom az, hogy ezt a vállalatot alaposan megismerjem. MAUTHNER Szombati „Sulivarázs” Képességfejlesztés, művészetekkel ____________Bonyháp. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola a város egyik legidősebb intézménye. Hagyományai, a folyton változó igényekhez igazodó oktatás, nevelés népszerűvé tette. Az elmúlt néhány hónapban több alkalommal volt lehetőségük az ősszel iskolába induló óvodásoknak és szüleiknek bepillantaniuk a „Vörösmarty” életébe. Megismerhették az intézmény pedagógiai programját, amely hatféle tantérvet kínál. Hangsúlyosan szerepel ajánlatukban a két tannyelvű német nemzetiségi és a német nemzetiségi oktatás. Ezen kívül, a felmerülő igényeket szem előtt tartva, sport-angol, matematika-informatika, általános tantervű és speciális tagozatú osztályok indítására is adottak a személyi és tárgyi feltételek. Az intézmény vezetése pedagógia munkája során figyelembe veszi a gyerekek különböző képességeit. Erre alapozva terveik között szerepel olyan tevékenységformák beillesztése iskolai programjukba, amelyek a művészetek különböző ágaiban juttathatják sikerélményhez tanulóikat. A nevelés-oktatás módszereinek megismerésére is számíthatnak, akik rész vesznek március 9- én 8 óra 30 perctől a Suli-varázson. Amíg a szülők tanórákat látogatnak, a gyerekek tárgyformáláson, játékos német és testnevelés foglalkozásokon vehetnek részt. Ezzel a programmal zárul a Vörösmarty Mihály Általános Iskola 2002. évi bemutatkozó sorozata.-PÁLTanulmányúton a Hargitán Adomány Madéfalvának Szekszárd és térsége önkormányzatainak területfejlesztési társulása a tagönkormányzatok polgár- mesterei, jegyzői és közigazgatási szakemberei tanulmányúton voltak Romániában. A négy napos utat a küldő ön- kormányzatok, a kistérségi társulás és a résztvevők finanszírozták, a programot Fábián László zom- bai jegyző, a kistérség elnöke és Tóth István bogyiszlói polgármester szervezte. Az utóbbinak már igen nagy helyismerete van ezen a tájakon, hiszen községe évek óta testvérkapcsolatot ápol Csíkcsicsóval és Csernátonnal. Székelyföldön Csíkcsicsóban, Madéfalván, Csernátonban tapasztalak)* szerezhettek az ottani közigazgatási gyakorlatról a Blága Béni madéfalvi és Bölöni Dávid csernátoni polgármesterek által összehívott környékbeli polgár- mesterektől. Két érdekes előadást is meghallgathattak a romániai viszonyokról Sógor Csaba Hargita megye és Németh Csaba Kovászna megye szenátorától. Az ottani polgármesterek inkább az anyaországi polgármesterek véleményére voltak kíváncsiak, mivel náluk még csak most indulnak a különböző PHARE, SAPARD programok. Különösen érdekelte őket a magyarországi pályázatok tapasztalata. Szóba került az is, hogy milyen segítséget tudnak adni az anyaország önkormányzatai a határon túli magyar településeknek hagyományaik megőrzéséhez, esetleges közös pályázatok benyújtásához. Madéfalván egy adomány átadására is sor került. A Zombai Székelyek Egyesülete 2000-ben a Bukovinai Székelyek Millenniumi Világtalálkozóján gyűjtést szervezett az 1764-ben történt madéfalvi veszedelem emlékművének felújítására. Ezt az összeget, 50 ezer forintot most adta át Domokos Béla, az egyesület elnöke. A szakmai elfoglaltságon túl a 25 fős delegációnak jutott ideje az ottani értékek megismerésére is. Jártak Segesváron a Petőfi emlékhelynél és múzeumnál. Csernátonban az Európa-hírű múzeumban, ahol Haszmann Pál tartott előadást a kopjafákról, megtekinthették a régi mezőgazdasági gépek kiállítását, az 1700- as években épült székely házak skanzenjét, székely kapuk gyűjteményét és a párját ritkító '48-as gyűjteményt. Gelencén megtekintettek egy XIII-XIV. században épített templomot, melyben még érintetlenül látható egy „csoda”, a Szent László legenda freskója. Jártak Csíksomlyón, a kegyeleti templomban, Kézdivásárhelyen a Gábor Áron és a baba múzeumban. Kolozsváron megtekintették Mátyás király szobrát. A székelyföldi szívélyes fogadás után nem maradt el a viszont- meghívás sem. Fábián László, a társulás elnöke július 14-re Zombára invitálta az ottani polgármestereket. Ebben az időben itt is lesz látnivaló bőven, mivel akkor zajlik majd a Duna Menü Folklór Fesztivál. GOTTVALD KÁROLY * i í > < A csernátoni feifák között A székely vértanuk emlékműve előtt
