Tolnai Népújság, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-01 / 27. szám

'"**911 2002. Február 1., péntek C S A L Á D I ___TÜKÖR 9. OLDAL Zeneiskola működik a műemlék jellegű épületben SZEKSZÁRD Tolna megyében számos műemlék jellegű épület funkcionál középü­letként. A megyeszékhelyen, Szek­szárdion ilyen például a városháza, ami ma is polgármesteri hivatal­ként működik, a régi vármegyehá­za, amiben többeR között levéltár van, vagy a városközpontban talál­ható Augusz-ház, melyben a városi zeneiskola kapott helyet.- Milyen speciális problémák je­lentkezhetnek ilyen esetben, mi az, amire vigyázni kell? - kérdez­tük Turányi Erzsébetet.- A több száz éves épületek az akkori kor igényeinek megfelelően épültek, ezért előbb-utóbb óhatat­lanul sor kerül a korszerűsítésük­re. Egyszerűbb a dolog, ha az épü­let eredetileg is középületnek ké­szült, mint például a szekszárdi városháza, mert ilyenkor a korsze­Nem egyszerű dolog műemléki védettség alatt álló épületben lakni vagy azt középületnek használni. Mik jelenthetnek problémát, erről kérdeztük Turányi Erzsébetet, a Kulturális Órökségvédelmi Hivatal területi felügyelőjét. rűsítés, a központi fűtés, a vizes­blokkok kialakítása, az új techni­kák bevezetése, számítógéphelyek kiépítése kisebb léptékű átalakítá­sokat követel. Bonyolultabb a do­log, ha az eredeti funkciótól eltérő célokra kívánják hasznosítani a műemléki védettség alatt lévő épü­letet, és nagyobb mértékű átalakí­tást kívánnak a beruházók. Min­den esetben egyedileg kell eldön­teni a helyszíni megtekintést köve­tően, hogy milyen építészeti átala­kítások alkalmazhatók. Alapsza­bály, hogy a változtatásokat lehe­tőleg oly módon kell megoldani, hogy az a terekben ne jelenjen meg. Az üyen átépítéseknél általá­ban mindkét félnek, az építtetőnek és nekünk is kölcsönösen kompro­misszumokat kell tennünk.- Milyen komp-romissznmokat kellett kötni, amikor a városköz­pontban lévő 18. századi Augusz- házat, ami eredetileg lakóház­ként, majd kaszinóként műkö­dött, ráadásul három szakaszban épült, ezért barokk, klasszicista és romantikus stílusjegyeket mutat, zeneiskolává alakították át?- Az átalakítás az épület emeleti részét érintette, a földszinten ugyanis üzletek, irodák vannak. Az első átépítés a hetvenes évek első felében történt, amikor ide költö­zött az iskola. A funkciónak megfe­lelő helyiségek kialakítása elég nagy munkát igényelt, de minden A felújított Augusz-ház emeletén zeneiskola működik különösebb gond nélkül zajlott. A második átalakítás, melynek során a barokk rész tetőterében gyakorló­szobákat alakítottak ki, a kilencve­nes évek első felében történt. A gondot az utóbbi esetben a világí­tás megoldása jelen­tette, az eredetileg ter­vezett szellőzőabla­kokat ugyanis az épít­kezés alatt át kellett tervezni, mert túl ki­csinek bizonyultak. Végül sikerült a prob­lémát kölcsönös kompromisszumok árán megoldani. Ettől eltekintve a bővítés jól sikerült, a Liszt Fe­renc Művészeti Iskola növendékei és peda­gógusai belakták az épületet, kedvelik a házat. Az épület a koncerteken túl kép­zőművészeti kiállítá­soknak és alkalman­ként egyéb kulturális rendezvé­nyeknek, báloknak is helyet ad. F. KOVÁTS FOTÓ: GOTTWALD KÁROLY Az ép fogazat: érték Beszélgetés dr. Halász Zsolt fogszakorvossal A páciens is nyugodtabb, ha jól felszerelt, korszerű rendelőben, megnyugtató, barát­ságos környezetben találkozik a fogorvossal, nem pedig rideg, steril körülmények kö­zött. Felvételünk dr. Halász Zsolt fogászati magánklinikáján készült, fotó bakó jenő A magyar lakosság fogainak állapota a legnagyobb jóindu­lattal sem nevezhető meg­nyugtatónak. Ráadásul a pol­gárok zöme az hiszi, hogy fogorvoshoz csak akkor kell fordulni, ha megfájdul a fo­gunk. A témáról dr. Halász Zsolt szekszárdi fogszakor­vossal beszélgettünk.- Mikor kell elkezdeni a száj- és fogápolást, s mikor tanácsos a gye­rekeket első ízben fogorvoshoz vin­ni?- A lehető legkorábban kell kez­deni, már az első tejfogak kibújása után meg kell ismertetni a kicsiket a fogmosással. Az első fogorvosi vizitre is sor kerülhet már két éves kor után, főként azért, hogy a gye­rek ne féljen a fogorvostól, kelle­mes emlékei legyenek. A száj- és fogápolás nem luxus, a jó fogazat olyan érték, amiért érdemes is és kell is áldozni.- Mi az oka annak, hogy Ma­gyarországon ilyen rossz a lakos­ság fogazata?- Sajnos még mindig nagyon sokan vannak azok, akik nem tö­rődnek a fogápolással. A rossz fo­gazat okai közé tartozik még a nem megfelelő táplálkozás, a ke­vés rágás, a cukros, fűszeres ételek előnyben részesítése, a kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A legtöbben, mire fogorvoshoz ke­rülnek, gyakran már menthetetlen a foguk, s csak pótlással lehet segí­teni a bajon. Minél nagyobb a probléma, annál költségesebb a helyreállítás.- Igaz-e, hogy az ínysorvadás népbetegség ?- Sajnos igaz. Az ínysorvadás a fogkő egyenes következménye, klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy összefüggés van áz ínysorva­dás, a szívinfarktus és az agyvér­zés kockázata között. A fogat és az ínyt nem csak akkor kell ápolni, ha baj van, hanem folyamatosan. Ráadásul a fogkő és az ínysorva­dás ép fogazat esetében is előfor­dul. A fogkövet tehát rendszeresen el kell távolítani, mégpedig nem csak a látható, hanem az íny alatti területen is. Egy másik fontos terü­let: a fogszabályozás. Ennek nem csak esztétikai szerepe van, orvosi szempontból is legalább ilyen je­lentős: pl. a torlódott fogak köny- nyebben szuvasodnak, mert na­gyobb a lehetőség a lepedék meg- tapadására s nehezebb a fogtisztí­tás. Ez szuvasodáshoz, ínysorva­dáshoz, felnőttkori foglazuláshoz vezet. A fogszabályozó készülé­keknek kivehető vagy rögzített tí­pusai vannak, időtartama 1-2,5 év. A fogszabályozást legcélszerűbb 7-8 éves korban kezdem, de a köz­hiedelemmel ellentétben felnőtt­korban is végezhető. Az egészsé­ges fog érték, s egyben az egész­ség záloga, tehát mindenldnek ajánljuk: félévente ellenőriztesse fogait, s ha kell, áldozzon a kezelé­sekre, mert bőségesen megtérül­nek a költségei, hiszen az egészsé­gét Óvja. VENTER MARIANNA Sörivók öröme Az orvosi kutatások legfrissebb megállapítása szerint a sör - kü­lönösen a középkorú nőknél és férfiaknál - mértékkel fogyasztva csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek veszélyét. A jó hatás annak köszönhető, hogy a sör fo­kozza a HDL, vagyis a szívbeteg­ségek ellen védő jó koleszterin szintjét. Egy holland tanulmány szerint a sör normális értéken tart­ja a vérben a homocisztein szint­jét is. Ez a sejtanyagcsere során keletkező „melléktermék”, amely normális esetben kiürül a szerve­zetből, ám kóros esetben felsza­porodhat és fontos szerepet játsz­hat a szívbetegségek kialakulásá­ban. A sörben sok a B-vitamin, s ez elnyomja a homocisztein hatá­sát. Ha valaki nem szereti inni a sört, főzzön vele, például sörös melegszendvicset. A szárazon megpirított kenyérszeleteket rak­ja egymás mellé egy kivajazott tepsibe. Tegyen mindegyik ke­nyérre egy-egy szelet sajtot. Ke­verjen össze fele-fele arányban tojást és sört, sózza, borsozza íz­lés szerint, majd ezzel öntse le a szendvicseket. Ropogósra kell sütni. s. zs. Örökölhető halálos veszélyek Ma már tudjuk, hogy sok betegségről a gének tehetnek. A ki­sebb hibák mellett sajnos halálos kórok is örökölhetők. A na­gyon is vitatható génmanipulációs technikák mellett sok, szakember inkább a megelőzésre illetve a folyamatos ellenőr­zésre helyezi a hangsúlyt. A legtöbb komolyabb betegség ki­alakulásáért általában egy vagy több gén a felelős, az ember „örök­séghordozói” pedig éppen a gé­nek. Kutatók szerint körülbelül száz olyan génváltozat van, amely halálos betegségek képét vetítheti elő, több tucat pedig az örökletes betegségek létrejöttéért felelős. A szakemberek szerint ezektől a szá­moktól nem szabad megijedni, mi­vel ma már nagy eséllyel megelőz­hető egy-egy kór kialakulása. En­nek sikere attól is függ, hogy a be­tegségért egy vagy több gén-e a fe­lelős. Körülbelül ötezer olyan kór van, amelynek kialakulása egy-egy génnek tulajdonítható. A betegség úgy jön létre, hogy a génállomány felét a beteg továbbadja gyermeke­inek, azaz örökíti a hibát. Ma már legtöbbször megállapítható, hogy valaki, akinek a családjában több örökölhető betegség fordult elő, maga is áldozatává válik-e a baj­nak. Még akkor is sokat ér az, ha az orvosok képesek „megjósolni” egy betegséget, ha nem is gyógyít­ható. A vizsgálatok alapján ugyan­is az utódoknál is biztosra vehető a probléma jelentkezése, s a majda­ni szülők eldönthetik, ilyen körül­mények között is vállal- ják-e a gyermeket. Sokszor a gyó­gyítás képes megelőzni a betegsé­geket. A veszélyeztetett babák fej­lődését figyelemmel kísérik, keze­lik őket, így próbálják megakadá­lyozni a kórokozók aktivizálódá­sát. Az orvosok ma már a magzat­ról is sok információval rendelkez­nek. Már ma is meg tudnak állapí­tani kétszáz olyan betegséget, amelyek előbb-utóbb a gyermek halálát vagy súlyos betegségét okoznák. Azok a párok, akiknek már született beteg gyermekük, jobb, ha számolnak a veszéllyel, és genetikus tanácsát kérik, hiszen már a tízhetes magzatnál sok rend­ellenesség kiszűrhető, és a legkét- ségbeejtőbb esetben még időben sor kerülhet a terhesség megszakí­tására. ■ Idén még felvételi nélkül A Kertészeti Főiskolai Kar Környezettudományi Intézettel bővül Tanulmányaidat szeretnéd felsőoktatási intézmény­ben folytatni? Kedvet érzel a kertészethez, vagy a kör­nyezetvédelemhez? Akkor remek lehetőséget nyújt számodra a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara. Az oktatási intézménybe - utolsó alkalommal - még felvételi nélkül kerülhetnek be a hallgatók. Ezt ne hagyd ki! A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara nagy tradí­ciókkal rendelkezik. A végzett hallgatók közül sokan marad­tak a pályán és kamatoztatják az itt szerzett tudásukat és ta­pasztalataikat a munka világában. A következő tanévben a kertészmérnök szakon belül a nappali tagozaton immár hat szakirányon hirdetnek felvételt. Újdonsággal is várják a je­lentkezőket! Korábban két szakiránypár volt: a gyümölcs- és szőlőtermesztő, valamint a dísznövény- és zöldségtermesz­tő. Szeptembertől ezek a szakirányok szétválnak és két új szakirányt is kínálnak: tehát gyümölcs-, dísznövény-, zöld­ség-, szőlőtermesztő és borász, környezetgazdálkodási és menedzsment szakirányok közül választhatnak a hallgatók a második évfolyamtól. A szakirányok szétválasztását a nemzetgazdaság igényeinek figyelembevételével határozta el a kar tanácsa - tájékoztat dr. Lévai Péter kari főigazgató. Ebben az évben emelet ráépítéssel megvalósul a Környe­zettudományi Intézet. Háttérben komoly, jól felszerelt labo­rokkal, tantermekkel egy régóta igényként jelentkező kép­zést pótol ezzel a kar, amikor a környezetmérnöki képzés beindítását tervezi. Sok intézménnyel szemben a képzésekre felvételi nélkül juthatnak be a hallgatók. Ez az utolsó alkalom, mert a tör­vény ezután már kötelezővé tészi a felvételi vizsgákat. Talán nem sokan tudják, de a kar Kecskemét mellett Révkomáromban is hirdet képzést magyamyelv-tudással rendelkező szlovák állampolgárok számára. Az elmúlt 10 év­ben 250 diplomát szereztek az ottani hallgatók, akiknek egy része azóta posztgraduális képzésben is részt vett. A diploma megszerzéséhez alapfokú nyelvvizsgát ír elő a főiskola. Négy féléven keresztül pedig nyelvoktatást biztosít a hallgatóknak, akik angol, német, francia és orosz nyelvből választhatnak. Érdemes megtekinteni a felvételi vizsga- mentességeket is. Nappali és levelező tagozatra mentessé­get biztosítanak mindazoknak, akik az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek kertészeti szakmacsoport­jában, erdészeti és faipari szakmacso­portjában (erdészeti irányultság ese­tén), és az élelmiszer-ipari technoló­gus szakmacsoportjában (borászati irányultság esetén), 1-10. helyezést ért el, illetve azoknak, akik az Orszá­gos Középiskolai Verseny fizika, ma­tematika, kémia, biológia tárgyak va­lamennyi kategóriájának 1-10. helye­zettjeként végeztek. A felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára meghirdetett nappali, levele­ző és távoktatási tagozatra az egyete­mi, főiskolai végzettségűeket illeit mentesség. A távoktatási tagozatra KECSKEMÉTI FŐISKOLA pedig a hozott pontszámok alapján történő rangsorolás után a felvételi keretszámig minden jelentkezőt felvesznek. A le­velező és távoktatási tagozaton továbbra is általános kertész szakirányon folyik a képzés. Mint már korábban is említettük: a karon - idén utoljára - felvételi vizsga nincs. A felvételi sorrendet így az alább le­írt szempontok alapján állapítják meg. A hozott pontszámo­kat 12 érdemjegy alkotja, a hozott pontszámokkal elérhető maximális pontszám 60. Gimnáziumban és idegen nyelvű gimnáziumban érettségizettek számára a következő tantár­gyak adják a hozott pontszámokat: magyar nyelv és iroda­lom, matematika, történelem, idegen nyelv, biológia vagy fi­zika vagy kémia vagy földrajz az utolsó két év végén, és az érettségi bizonyítványon szereplő tantárgyak átlagának két: szerese, egész számra kerekítve. A szakközépiskolákban érettségizettek is hasonló számításra várhatnak azzal a kü­lönbséggel, hogy náluk az imént említett kötelezően választ­ható négy tantárgy egyike helyett bármely, legalább két évig tanult tantárgy utolsó két év végi eredményét választhatják. A külföldön érettségizetteket a kar felvételi vizsgára hívja be, és az itt elért eredmény adja felvételi pontjait. A két vá­lasztott vizsgatárgy írásbeli vizsgáján darabonként 20 pontot kaphatnak, a szóbeliért pedig tízet, így érhetik el tehát a ma­ximális 60 pontot. A külföldön érettségizetteknek az OM ál­tal szervezett közös írásbeli vizsgát kell tenniük. A szóbeli vizsgát a kar szervezi július 1-4. között. A jelentkezéssel, felvételi eljárással kapcsolatban a főis­kolai kar tanulmányi osztálya készséggel ad tájékoztatást Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1. tanügyi épületében - fejezi be tájékoztatóját dr. Lévai Péter kari főigazgató. Képz. Tagozat Választható Képz. Létszám forma szak idő Vizsgatárgy áll. fin. ktg. tér. név í. sz. Alap Nappali Kertészm.(l) 6 félév 134 fő 20 fő- - ­Alap Levelező Kertészm.(2) 8 félév 80 fő 20 fő- - ­Alap Távoktatás Kertészm.(2) 3 ciklus 8-12 félév 300 fő Alap Levelező Kertészm.(2) 8 félév 50 fő Révkomárom 40 fő felvételi - - elbeszélgetés Diplomás Nap. Kertészm.(l) 6 félév ­20 fő- - ­Diplomás Lev. Kertész.(2) 8 félév - Diplomás Távokt. Kertészm.(2) 3 ciklus ­8-12 félév 20 fő 200 fő- - ­(1) Szakirányok a második félévtől: dísznövény-termesztési, zöldségtermesztési, gyümölcster- mesztési, szőlőtermesztő és borász, környezetgazdálkodási, menedzsment. (2) A képzés általános kertész szakon folyik A házasság gyógyít Bár sokak szerint a házasság ron­gálja a legjobban a párok ideg- rendszerét, a felmérések szerint mégis egészségesebbek azok, akik házasságban vagy tartós pár- kapcsolatban élnek. A házasság gyógyít, óvja az egészséget, őrzi az erőnlétet. A házasemberek egészségesebbek, mint az egye­dülállók, nem kerülnek olyan gyakran kórházba, és sokkal rit­kábban szenvednek krónikus be­tegségekben. A magányosok egy­általán nem érzik magukat olyan fittnek és egészségesnek,- mint a házasságban élők. Ez röviden an­nak a nagyszabású vizsgálatnak a meglepő eredménye, amelyet 19 ezer (15 és 74 év közötti) európai és amerikai férfi és nő bevonásá­val végeztek. A szakemberek sze­rint a házasságnak egészséget se­gítő és védő hatása van, nagymér­tékben befolyásolja ugyanis az életstílust. Öngyilkosság, májzsu­gor, mellrák, cukorbaj és tüdőrák érzékelhetőleg kevesebb házas­ságban élőt, mint magányost érint. A krónikus betegségek ará­nya a társtalanoknál 30 százalék­kal magasabb. A közérzet tekin­tetében is világos különbség ész­lelhető a házas férfiak és nők kö­zött. A férfiakra a házasság lelki szempontból hat stabilizáló té­nyezőként, míg a nőknél inkább az anyagi hatás érvényesül. A há­zasok nemcsak egészségeseb­bek, de egészségesebben is él­nek. Általában kevesebbet dohá­nyoznak, vagy egyáltalán nem nyúlnak cigarettához, s az alko­holizálás is ritkább. A rossz egészségi állapotú magányosnak nehezebben sikerül partnerre lel­ni. Itt sajnos bezárul a kör: az egyedüllét ugyanis gyakrabban tesz beteggé, aíd pedig egyedülál­lóként már elvesztette az egész­ségét vagy krónikus betegségben szenved, sokkal nehezebben tud beevezni a házasság gyógyító ré­vébe. ■ Aranyba foglalt babák Ha az amerikai sztár gyermekál­dás elé néz, alaposan a zsebébe kell nyúlnia. Mindig jelentkeznek olyanok is, akik jó pénzért még a babát is aranyba foglalnák. Egy hollywoodi baba híres szülei több, mint 300 ezer dollárt költ­hetnek gyermekükre csak az éle­te első évében. Annyit, amennyi­be egy alacsony költségvetésű művészfilm kerül. A születés „olcsó” a sztárok kór­házában, a Beverly Hills-i klini­kán, 6 ezer dollár. Igaz, itt a szo­bák falát valódi Picasso-festmény díszíti. Itt hozta vüágra gyerme­két többek között Kim Basinger és Anette Bening is. Az otthoni gyermekszobáért legalább 200 ezret elkérnek a lak- berendezők, főként, ha a falakat az erre szakosodott festőnővel, Germaine-nel dekoráltatják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom