Tolnai Népújság, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám

; M 2002. Február 23., Szombat TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 7. OLDAL Megye, területfejlesztés, partneri viszony Interjú Kottái Tamás elnökkel a szervezeti változásokról, a bekövetkező eredményekről Tolna Megye Közgyűlésének elnöke, Holtai Tamás a törvény hatályából adódóan egyúttal elnöke a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácsnak is - társadalmi munkában, tehát külön díjazás nélkül. Jelen interjúnkban - folytatva az egy hónappal ezelőtti beszélgetést, most erre a területre kalauzoljuk olvasóinkat. Tolna megye- Amikor elkezdtük a mun­kánkat, egy viszonylag fiatal, mindössze kétéves múltra visz- szatekintő rendszert kellett mű­ködtetnünk - idézte fel az első időket Koltai Tamás. - Ugyanis a tanács 1996-ban jött létre, jóma­gam pedig 1998-ban vettem át annak vezetését.- Milyen fő célkitűzésekkel?- Munkatársaimmal együtt több mindent tettünk, elsősorban annak érdekében, hogy a terület- fejlesztés még hatékonyabb le­gyen. Ezen változtatások ismerte­tése előtt azonban szükség van egy rövid áttekintésre. Mint isme­retes, a tanácsok létrehozását az indokolta, hogy a térségen belüli különbségek mérséklését, a fel- emelkedést, a felzárkózást szol­gáló forrásokról a legmegfelelőbb fórumokon döntsenek. Hiszen a helybeli gondokat nyilván a hely­beliek ismerik a legjobban, ezért joggal feltételezhető, hogy a meg­oldásra is ők tudják a legjobb ja­vaslatokat. A megyei területfej­lesztési tanács három különböző, a központi költségvetés által fel­töltendő pénzalapot kezel. Eze­ket az alapokat a tanács pályázati úton, vissza nem térítendő támo­gatás formájában nyújtja. Tehát a területfejlesztésben mi csak segí­tünk, a lehetőséget ajánljuk, de az eredményeket a pályázók - gazdasági szereplők, önkormány­zatok - érik el. A pályázatok meg­hirdetése minden esztendőben a vonatkozó kormányrendelet megjelenése után, általában ta­vasszal történik, ezt követően kezdődhet a megvalósítás. A fen­tiekkel összefüggésben me­gyénkről elmondható, hogy az el­múlt esztendőkben számos válto­zást ért meg. Korábban a terület- fejlesztési tanács munkaszerve­zetében a Tolna Megyei Önkor­mányzat hivatalának néhány munkatársa másodállásban dol­gozott. Mi úgy döntöttünk, hogy egy önálló munkaszervezetet, ügynökséget hozunk létre. így alakítottuk meg a Tolna Megyei Területfejlesztési Irodát.- Ez a változtatás mennyiben váltotta be a reményeket?- Az eltelt időben érezhető az a még nagyobb odaadás és moti­váltság, mely az iroda tevékenysé­gét - immár teljes munkaidőben - jellemzi, a megye területfejleszté­sének érdekében. Az egykori, má­sodállásban foglalkoztatottak lét­számához képest ma közel két­szer annyian dolgoznak az irodá­ban, mely saját költségvetéssel, önálló infrastruktúrával rendelke­zik. De nemcsak ez a szervezeti változás következett be. Az utób­bi esztendőkből tudható, hogy nemcsak egy konkrét elképzelés, mérnöki értelemben vett terv megvalósítására lehet a területfej­lesztési tanácsnál pályázni, ha­nem úgynevezett programfinan­szírozásra is. Tehát az adott fel­adatokban nem árt ha van egy olyan dokumentum, irányelvként kezelhető elképzelés-együttes, mely azt hivatott szolgálni, hogy a területfejlesztés érdekében felso­rakoztatható forrásokat egy rend­szer mentén, tudatosan és célzot­tan, hosszú távú folyamat kereté­ben használják fel az érintettek. A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács azonban annak idején egy komoly hiányossággal küszkö­dött, nevezetesen azzal, hogy nem volt megyei területfejlesztési programja. A megyei területfej­lesztési koncepció 1998-ban,. te­hát az előző önkormányzati cik­lus utolsó esztendejében, annak is az utolsó napjaiban, villám­gyors módon készült el. Amikor jómagam átvettem az elnöki teen­dőket, már jórészt csak ezen kon­cepció számtalan kritikájával ta­lálkozhattam. így amikor arra vál­lalkoztunk, hogy megyei terület- fejlesztési programot készítünk, akkor nemcsak egy szükséges jö­vőképet akartunk megteremteni, hanem egy mulasztott törvényes­ségi határidőt is pótoltunk.-Ez az a program, melynek ne­vére apnak idején ön tett - elfoga­dott - javaslatot.- Igen, a Bezerédj programról van szó. Amely először is a megye kistérségeinek programjain ala­pul, a következő lépcsőt tekintve beépült a regionális programba, az a program jelen van az ország nemzeti fejlesztési tervében, ez utóbbi dokumentum pedig az eu­rópai uniós tervekhez csatlakoz­tatható. így kapcsolódik egy Tol­na megyei kistérség az EU-s for­ráselosztási, logisztikai, progra­mozási rendszerhez.- A saját, házunk tájához köt­hető forrásokat miként lehet cso­portosítani?- CÉDA, TEKI, TFC: ez a három rövidítés a területfejlesztéssel fog­lalkozó személyek előtt jól is­mert. A céljellegű decentralizált alap (CÉDA) az önkormányzat kötelező jellegű feladatainak ellá­tásához, az intézményrendszer fejlesztésére, a beruházások tá­mogatására rendelt forrás. A terü­leti kiegyenlítést szolgáló forrás (TEKI) a hátrányos körzetek fel- emelkedését célozza. Erre csak az úgynevezett hátrányos helyzetű települések pályázhatnak. A terü­letfejlesztési célelőirányzat (TFC) talán a vállalkozók számára mond legtöbbet: ide tartoznak a munka­helyteremtés, technológiai fej­lesztés, turizmus megannyi lehe­tőségei. Minden, ami a megyei kis- és középvállalkozások meg­erősítését, versenyképességük növekedését, fokozását szolgálja.- A három említett kategória mennyi pénzt takar?- Az együttes összeg ma már eléri az egymilliárd forintot, egy esztendőre vetítve. Korábban, 1998-ban nagyjából 500-600 mil­lió forint volt az indulási alap, te­hát mégállapítható, hogy azóta nemcsak reálértékén maradt, ha­nem növekedett is a forrás meny- nyisége. Ráadásul új elemként ta­valy első alkalommal megjelent a megyébe áramló források új szint­je, a régiós forrás. S a TFC-nek van központi pályázati úton elér­hető eleme is. Mindent összegez­ve megállapítható, hogy tavaly a területfejlesztési források vonat­kozásában a megyei rész megkö­zelítette az egy milliárd forintot, a regionális rész pedig meghaladta az 500 millió forintot. A kettő együtt meghaladja a másfél milli­árd forintot. Ennek a pénznek minden forintja további három­négy forintot aktivál, végső soron évente akár 3-5 milliárd forint be­ruházás és fejlesztés megvalósítá­sát segítjük elő megyénkben. Ugyanakkor tudom, hogy a forrá­sok, legyenek azok bármennyire is komolyak, sohasem lehetnek elegendők: természetesen azon igyekszünk, hogy még több pénz áramoljon szűkebb pátriánkba.- Mi jellemzi a döntéshozatali mechanizmust a térületfejlesztési tanács munkájában?- Ez a harmadik témakör, me­lyet feltétlenül érdemes megemlí­teni. Korábban - s ezt is némi kri­tikai, felhanggal kell említenem - maratom, sziszifuszi, több napos munka kellett a megyei tanács ülésein a pályázatok megbeszélé­séhez. Az elmúlt három eszten­dőben néhány órás, pergő ritmu­sú üléseken, konszenzussal vol­tunk képesek dönteni a jelentős kérdésekben. Nem a vita, nem egymás felesleges marcangolása jellemzi tevékenységünket. Kö­szönhető ez egyrészt a már emlí­tett intézményi háttérnek, az iro­da működésének, a jó döntés-elő­készítési szakmai munkának, de annak is, hogy a területfejlesztés szereplői is folyamatosan tanul­mányozzák a pályázati rendszer­ben való résztvétel metodikáját, egyre jobban és mélyebben elsa­játítva a technikákat. A gördülé- kenység harmadik oka pedig az, hogy kezdeményezésemre elfo­gadottá vált a kistérségek és a ka­mara bevonása a döntés-előkészí­tési folyamatba. Tolna megyében ma gyakorlatilag nem létezik olyan település, mely az elmúlt három és fél évben ne ért volna el valamilyen eredményt pályázato­kon. A megyei forrásokról nem a kistelepülések feje felett, hanem velük közösen döntünk, s ezt a partneri gyakorlatot kívánjuk folytatni az elkövetkező időszak­ban is. Hiszen csak így - együtt és közösen - lehet megvalósítani a Bezerédj programot, Tolna me­gye felzárkóztatását. S még egy fontos dolgot kiemelnék. Az ed­dig említett folyamatok - a terü­letfejlesztési intézményrendszer megerősítése, a Bezerédj prog­ram megalkotása, a kistérségek és a kamara bevonása a dönté­sekbe - azt eredményezték, hogy a területfejlesztés szereplői és a pályázók is évről évre nagyobb érdeklődése mellett, egyre maga­sabb színvonalon és persze na­gyobb elvárásokkal is vesznek részt a közös munkában. Ennek következtében viszont megyénk­ben „valami megmozdult”, kibil­lentünk a korábbi holtpontról. Jó úton járunk, hiszen elmondható, hogy régiós partnereinkhez - So­mogy és Baranya megyékhez - felzárkóztunk, velük egyenrangú partnerként veszünk részt a tér­ség fejlesztésében. Mindannyian tudjuk, hogy ez korábban nem így volt. Az oldal a Tol­na Megyei Önkor­mányzat támoga­tásával készült koncepcióira, illeszkedik a regionális célkitűzésekhez, de nem kíván csak a megye egy részét érintő vagy a me­gyehatárokon messze túlmutató fej­lesztésekben aktívan részt vállalni. A program sikeres megvalósí­tásának feltétele, hogy a fejleszté­si célkitűzések mellett bemutas­sa a megvalósításhoz szükséges feladatokat is. Megnevezi a vég­rehajtásban szerepet és felelőssé­get vállaló szereplőket, intézmé­nyeket, megjelöli a finanszíro­záshoz használható forrásokat. A program a Tolna Megyei Te­rületfejlesztési Tanács (TT) szám­Részletek a Bezerédj programból „Bevezető Tolna Megye Komplex Fejlesztési Programja a Tolna Megyei Terület- fejlesztési Tanács megbízásából készül. A programozás első fázisa­ként készült helyzetértékelést a Megyei Területfejlesztési Tanács 2000. június végén fogadta el. A Program sikerének alapfelté­tele, hogy a benne megfogalma­zott célokról minél szélesebb kö­rű egyetértés alakuljon ki. A program célja A komplex fejlesztési program - az országos és a regionális kon­cepcióhoz illeszkedve - azon fej­lesztési célkitűzéseket határozza meg, amelyek megvalósítása a megyei intézmények feladata a Tolna megyei lakosok jövőbeni jólétének javítása érdekében. A program az életszínvonal és az életminőség növelését célzó terveket, intézményfejlesztési ja­vaslatokat foglalja egységes ke­retbe. A meglévő intézmények, szolgáltatások működését adott feltételnek tekinti, a szükséges fejlesztési irányokat és intézke­déseket határozza meg. A program a fejlesztési elkép­zeléseket a kitűzött célok szerint csoportosítja, az ágazati logika helyett komplex megközelítést alkalmaz. A fejlesztéspolitika kü­lönböző elemeit (pl. az útháló­zat, az oktatás fejlesztése) esz­köznek tekinti, amelyeket a célki­tűzések (pl. a gazdasági potenci­ál növelése) logikája szerint kell csoportokba szervezni. A program a megye egészének programja. Azokat a fejlesztési célo­kat tartalmazza, amelyek megvalósí­tásában a közösség (jelen esetben a megye) hatékonyabb, mint a lako­sok és a vállalkozások önálló kezde­ményezései. Támaszkodik a telepü­lések elképzeléseire, a kistérségek ra készült. A fejlesztési elképzelé­sek konkrét intézkedései során te­kintettel van ezen intézmény fel­adatainak, forrásainak és jogosít­ványainak hatókörére. A program olyan elemeket tartalmaz, ame­lyek a Területfejlesztési Tanács aktív részvételét, kezdeményezé­sét igénylik, vagy tevékenységét komolyan befolyásolják.” ___■ A Tolna Megyei Területfejlesztési Iroda Szekszárdon, a Szent István tér 11-13. szám alatt található, telefonszáma.: 74/505-644. Irodavezető: Bohli Antal, menedzserasszisztens: Hettich Mária, pályázati koordinátor: Keller Anikó, projektmenedzserek: dr. Koltai Jánosné, Magyari Tamás, Meixner Gábor. ■ Kistérségek Tolna megyében Statisztikai kistérségek 1. Dombóvár Város és Vá­roskörnyéki Önkormányzat­ok Területfejlesztési Társulá­sa, elnök: Tóth Imre polgár- mester, társulás székhelye: Dombóvár, társulás mene­dzsere: Szabó Loránd. 2. Paks-Dunaföldvári Te­rületfejlesztési Önkormány­zati Társulás, elnök: Balogh László polgármester, társulás székhelye: Pálfa, társulás me­nedzsere: Ferencziné Mérei Melinda. 3. Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Ön­Tolna megye kistérségei a KSH behatárolása alapján kormányzatok Területfej­lesztési Társulása, megbízott elnök: dr. Balás András, Szek­szárd önkormányzata jogi és ügyrendi bizottságának elnö­ke, társulás székhelye: Zomba, társulás menedzsere: Lévai Zoltán. 4. Tamási Városkörnyéki Önkormányzatok Területfej­lesztési Társulása, elnök: Baksa János polgármester, társulás székhelye: Tamási, társulás menedzsere: Varga Zsuzsa. 5. Völgységi Önkormány­zatok Területfejlesztési Tár­sulása, elnök: Amrein István polgármester, társulás székhelye: Váralja, társulás menedzsere: ­Egyéb kistérségek 1. ) Dél-Tolna Bátaszék és Kistérsége Területfej­lesztési Önkormányzati Társulás, elnök: Bognár Je­nő polgármester, székhely: Bátaszék, ttelepülések szá­ma: 10 (Alsónána, Alsó­nyék, Báta, Bátaapáti, Bátaszék, Mórágy, Őcsény, Pörböly, Sárpilis, Várdomb). 2. ) Sió-Sárvíz Menti Te­rületfejlesztési Társulás, elnök: Lengyel János pol­gármester, székhely: Kö- lesd, települések száma: 11 (Bikács, Györköny, Kaj- dacs, Kistormás, Kötesd, Medina, Nagydorog, Pálfa, Sárszentlőrinc, Sióagárd, Tengelic). 3. ) Kisvejke Térségi Tár­sulás, elnök: Höfler József polgármester, székhely: Kisvejke, települések száma: 7 (Kisdorog, Kisvejke, Lengyel, Mucsfa, Mucsi, Tevel, Závod). 4. ) Miszla Kistérségi Terü­letfejlesztési Önkormányzati Társulás, elnök: Baksa János polgármester, székhely: Miszla, települések száma: 6 (Belecs- ka, Keszőhidegkút, Kisszékely, Miszla, Nagyszékely, Sárszent­lőrinc). 5. ) Sárköz Menti Önkor­mányzatok Társulása, elnök: Biczó Ernő polgármester, szék­hely: Decs, települések száma: 10 (Bogyiszló, Decs, Fadd, Ger- jen, Őcsény, Sárpilis, Sióagárd, Szálka, Tolna, Várdomb). 6. ) Gyulaji Erdő Körüli Te­lepülések Szövetsége, elnök: Nemes László polgármester, székhely: Gyulaj, települések száma: 5 (Dalmand, Dombó­vár, Gyu-laj, Kocsola, Tamási). 7. ) Közép-Hegyháti Terület- fejlesztési Egyesület, elnök: Péter Andrásné jegyző asszony, székhely: Gyönk, települések száma: 10 (Belecska, Diós- berény, Gyönk, Keszőhidegkút, Kalaznó, Miszla, Szakadát, Szá­razd, Udvari, Varsád). A Sapard programhoz kapcsolódó önkor­mányzati társulás: 1.) Otthonunk Diósbe- rény Közalapítvány, elnök: Bécsiné Hajnos Erika, szék­hely: Diósberény, Települések száma: 4 (Diósberény, Szaka­dát, Szárazd, Varsád). AZ IRODA A területfejlesztési tanács tagjai- A megyei közgyűlés elnöke: Koltai Ta­más, a tanács elnöke- a megye területén lévő megyei jogú vá­ros (Szekszárd) polgármestere: Kocsis Imre Antal, a tanács alelnöke- a miniszter képviselője: Koppánné dr. Kertész Margit országgyűlési képviselő- a megyében működő területfejlesztési önkormányzati társulások három képviselő­je: Tóth Imre polgármester, a Dombóvár Vá­ros és Városkörnyéki Önkormányzatok Te­rületfejlesztési Társulásának elnöke, Baksa János polgármester, a Tamási Város és Vá­roskörnyéki Önkormányzatok Területfej­lesztési Társulásának elnöke és Oroszki Ist­ván polgármester, a Völgységi Önkormány­zatok Területfejlesztési Társulásának dele­gáltja- a megyei földművelésügyi hivatal veze­tője: Bea József,- a Dél-Dunántúli Regionális Idegenfor­galmi Bizottság képviselője: dr. Say István. A tanács üléseinek állandó meghívott­jai:- dr. Freppán Miklós, a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője- dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöke- Kővári László, a Tolna Megyei Agrárka­mara elnöke- Liszicza István, a Tolna Megyei Munka­ügyi Központ igazgatója- dr. Kádár Andrásné, a Magyar Állam- kincstár Tolna Megyei Fiók igazgatója- Tóth Ferenc, a Tolna Megyei VáHalkozói Központ igazgatója- dr. Balás András, a Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormány­zatok Területfejlesztési Társulása mb. elnöke- Balogh László, a Paks-Dunaföldvári Te­rületfejlesztési Önkormányzati Társulás el­nöke- Fehér János, a Tolna Megyei Államház­tartási Hivatal igazgatója- Endrődi István, a Tolna Megyei Közle­kedési Felügyelet igazgatója, a KÓVIM kép­viseletében- Amrein István, a Völgységi Önkor­mányzatok Területfejlesztési Társulása elnö­ke- Bohli Antal, a tanács munkaszervezeté­nek vezetője. ______________________ixi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom