Tolnai Népújság, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-21 / 44. szám
7. OLDAL I 2002. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK DÉL-DUNÁNTÚL DERŰ S ÉS DIN AMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Baranya, Somogy, Tolna: emelkedőben a térség Koltai Tamás, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke az elmúlt és az idei esztendőről A dél-dunántúli régió a többihez képest különösen hátrányos helyzetből indult. A '80-90-es évek gazdasági-társadalmi szerkezet-átalakítási problémái éppúgy jelentkeztek, mint más térségekben, ám ezt a rendszerváltozás után tovább súlyosbította, hogy elmaradt a segítő kormányzati beavatkozás - hangsúlyozta Koltai Tamás, a regionális fejlesztési tanács elnöke, amikor a Tolna, Baranya és Somogy megyét tömörítő térség fejlesztési törekvéseit összegzi. A vele készült interjúban elsőként a DDRFT legutóbbi döntéséről nyilatkozott.- Hogyan ítéli meg a tanács legutóbbi döntését a régió felzárkóztatása szempontjából?- Sajátos a régió helyzete a '90-es évek elejétől a délszláv válság és háború miatt is, amelynek a konkrét fenyegetettség érzésen kívül legdrámaibb hatása abban mutatkozott meg, hogy ezeket a megyéket elkerülték a befektetők. Tehát a történet egy tőkehiányos, aprófalvas láncolattal, széttagolt település-struktúrával, magas munkanélküliséggel sújtott Dél-Dunántúlial kezdődött. így érthető, hogy 1996-tól a területfejlesztéssel foglalkozó törvények megjelenése után az egymásrautaltság miatt az összefogás itt korát megelőzve, spontán jött létre. Talán ennek is következményeként ma már elmondható, hogy ez a térség mintarégióvá minősült, ami nemcsak a régiók közötti rangsort jelenti, hanem ennek a tevékenységnek a hazai és nemzetközi elismerését is. A dél-dunántúli régió az országban először készült el azzal a hat évre vonatkozó fejlesztési programjával, melyet két szakaszra osztottunk, s melyből az első három évre vonatkozó Előzetes Regionális Fejlesztési Tervet szintén hazánkban elsőként fogadtunk el. Ebben a régió adottságaira és lehetőségeire építve a legfontosabb kitörési pontokat fogalmaztuk meg, egyes területeknek kiemelt szerepet biztosítva. Négy fő prioritást jelöltünk meg, melyek végcélja a Dél-Du- nántúlon élő polgárok életminőségének javítása. Az első a közlekedési infrastruktúra fejlesztése azért, hogy megfeleljünk az egyik legfontosabb ipari telephely-választási kritériumnak, a jó megközelíthetőségnek. Mivel útépítésre nem vállalkozhatunk, a repülőterek fejlesztését tűztük ki célul. Már csak azért is, mert rö- videbb idő alatt eredménnyel kecsegtet, és kisebb befektetéssel megvalósítható. Ráadásul a megközelíthetőséget jelentősen javítja bizonyos ágazatok - a turizmus, az üzleti utazás és a sport- hobbirepülés - számára. A Tanács a régió mindhárom megyéje repterének az eddig betöltött szerepével arányos fejlesztéséről határozott. A terv következő igen fontos célterülete a humánerőforrás-fejlesztés. Ugyanis elemi érdekünk, hogy a csúcs- technológiát alkalmazó iparágakat telepítsük le a Dél-Dunántú- lon. Mind makro-, mind mikrogazdasági szempontból fontos, hogy ne a bérmunkás kategória legyen csupán a kínálatunk, és ne csak az összeszerelő műhelyek hódítsanak teret, hanem egy - lehetőleg hazai eredetű - termék feldolgozottsági szintjét biztosító, a hozzáadott értéket fejlett technológiával növelő iparágak jelenjenek meg. A csúcstechnológia alkalmazása azonban magasan képzett szakembereket igényel, viszont régiónk felsőoktatási kínálatából hiányzik a felsőfokú, mérnök és informatikus egyetemi képzés. Az előzetes fejlesztési terv ezért azt célozza meg, hogy ezt térségünkben megteremtsük. Feltétlenül meg kell említeni az EU-konform terület- és településfejlesztési szakemberképzés meghonosítását is. Hiszen hazánk európai integrációjának közeledtével hallatlanul megnő az igény olyan szakemberekre, akik jól kiismerik magukat az Unió forráselosztási módszerei, a pályázatírás, az elnyerhető források szakszerű, tudományos felhasználásának módszerei között. A harmadik prioritás a kis-és középvállalkozások támogatása, hiszen köztudott, hogy hazánkban a GDP meghatározó részét néhány multinacionális vállalat adja, és egyelőre csak a kisebbik hányadot az a közel nyolcszázezer-egymillió hazai vállalkozás, amelynek természetesen a foglalkoztatásban betöltött szerepe ennél jóval nagyobb. Ezért a kis- és középvállalkozások segítése a nemzeti érdeken túlmenően foglalkoztatáspolitikai stratégiai cél is. A negyedik kiemelt terület a turizmusfejlesztés. A dél-dunántúli régió egyedülálló természeti kincsekkel rendelkezik, nemcsak a földrajzi táj, a folyóink és tavaink adta lehetőségekre gondoltunk, hanem a gyógyvizekre is. Hiszen az azok nyújtotta pihenési, gyógyulási lehetőség nem korlátozódik a tavaszi, nyári idényre. Egy új termálfürdő építése vagy egy meglévő felújítása, piacképessé tétele óriási hatással van az adott településre és annak környezetére, ezért gondoljuk kitörési pontnak a Dél-Dunántúlon minél több ilyen fürdőhely létesítését.- Mi a véleménye arról, hogy bár Baranya megye most is több mint 100 millió forinttal többet kapott, mint Somogy, és 140 millióval többet, mint Tolna, a hírek szerint mégsem igazán elégedett?- Ennek a kérdésnek a megválaszolásához kicsit vissza kell kanyarodnunk az időben. A dél-dunántúli régióban a 2001. évi tanácsi döntés nyomán történt pályázati pénzosztás nem az első, hiszen a '97-98-as években kísérleti mintarégióvá alakult ez a térség a tekintetben, hogy a PHARE '96- os és '97-es Magyarországra érkező regionális forrásból történő támogatásra kiválasztott régió lettünk. Hasonló nagyságrendű összegekkel ez a régió már néhány évvel ezelőtt gazdálkodhatott. Alapvetően elmondható, hogy sikeresen vettük ezeket az akadályokat, és valamennyi rendelkezésre álló forrást sikerült a' régióban megkötni, sőt, pályázati túljelentkezés volt. De ha tovább boncolgatjuk e források régión belüli megoszlását, akkor bizony megállapítható Baranya megye és Pécs erőteljes jelenléte a pénzforrások lekötésében. Ez persze magyarázható azzal is, hogy ott volt nagyobb a pályázatok iránti érdeklődés. De véleményem szerint némi gondok lehettek az információáramlással, és a térség többi szereplője nem értesült minden kihasználható lehetőségről. Nem tudom elképzelni, hogy az uniós forrásokra nem fogékony ugyanannyira Tolna és Somogy megye, mint Baranya. Ezért érthető, hogy a fent említett hat éves programunk bevezetőjében azt a filozófiát javasoltuk megfogalmazni, hogy a régiót alkotó megyék, megyei jogú városok, kistérségek az egyenrangúságon, és feladat- megosztáson alapuló társközpontokként kiegyensúlyozot- tan működjenek a régió fejlesztését szolgáló célok és feladatok felvázolásában, megoldásában, és a pénz elosztásában egyaránt. A 2001-es első évi pályázati források elosztásakor a Tanács maximálisan betartotta ezt az elvet, megvalósult a kiegyensúlyozott fejlesztés a régióban. Ez statisztikailag igazolható, hiszen már a feltett kérdésben is benne van. Úgyhogy szerintem Baranya megye azon nosztalgiázik csupán, amikor még a két másik megye nem vett részt egyenrangú félként a térség irányításában. Márpedig a Tolna vagy Somogyi megyei polgárok érdekei nem kevésbé fontosak a baranyaiakénál. Komoly szerep vár a térség - Pogány, Taszár és a képen látható Öcsény - repülőtereire FOTÓI GOTTVALD KÁROLY Nyilván a közelgő választásokra való készülés okozhatja az állítólagos elégedetlenséget, ami egyébként szerintem nem a Baranya megyeiek általános véleménye. Ugyanis eddig csak a regionális tanács munkájában részt vevő néhány kollégám kifogásairól hallottam. Pedig ők is szorgalmazták a pogányi repülőtér három éves időtartamra szóló majdnem 1 milliárdos fejlesztését. Ha ezek után az egyéb forrásokból nem jutott annyi Baranyának, mint a másik két megyének, akkor ez szerintem érthető, mivel összesen 1,8 milliárd forintunk volt.- Mikor írja ki a tanács az újabb pályázatokat, és mire?- A három éves program második évének megvalósítása következik, amelyben az előzetes fejlesztési tervhez képest lényegi változások nem várhatók. Ám szeretnénk lezárni a 2001. esztendőt, nemcsak azért, mert február hó végén vagyunk, hanem azért is, mert közeledik az újabb esztendő regionális fejlesztési kérdéseinek megvalósítása. Erre kívánunk összpontosítani, megismételve legalább a tavalyi esztendő sikereit. Viszont jóval korábban, már március elején meghirdetjük az új pályázatokat, s tavasszal dönteni szeretnénk a források elosztásáról. Ezen pályázatok meghirdetéséhez egyébként egy szakmai fórum már véleményt is adott: arról a dél-dunántúli regionális monitoring bizottságról van szó, mely a vonatkozó kormányrendelet alapján jött létre négy nappal ezelőtt. A térségben ez a bizottság ellenőrzi a regionális tanács döntései nyomán támogatott pályázatok megvalósulását, azok eredményeit, összeveti a hatékonyságot és eredményességet a célkitűzésekkel. Azaz, hogy mennyire valósították meg a régió eredeti célkitűzéseit a pályázati munkák mögötti beruházások, fejlesztések. Hét fős testületről van szó, elnök a regionális fejlesztési tanács elnöke, három tagot a három - Baranya, Somogy és Tolna - megyei önkormányzat delegál, a további négy tagot a tükörprogram finanszírozásában részt vevő minisztériumok adják. Tanácskozási joggal segítik a testület munkáját mindazon társszervezetek, melyek a térségi tükörprogram terén részfeladatokkal bírnak. A széles társadalmi kontroll tehát biztosított. S ami talán a legfontosabb: a bizottság véleményezte és egyhangúlag jóváhagyta az idei tükörprogram pályázati felhívását, ami azt jelenti, hogy a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács március elsejére, Pécsre összehívandó ülése elé ezzel a támogató véleménnyel vihetem a kiírás tervezeteket. Egy lépéssel ismét közelebb kerültünk az újabb pályázati kiírás, a tükörprogram megvalósulásához. Összegezve elmondható, hogy a régió igazolta, hogy képes a közös gondolkodásra, összefogásra a térség felzárkóztatása érdekében. Ezt bizonyítja a pályázatok iránti rendkívül élénk érdeklődés és a nagyon jó minőségű pályamunkák széles köre. Ez azt jelenti, hogy a régió fejlesztési terve megalapozott dokumentum. Beigazolódott, hogy alulról építkezve, a kistérségi, megyei programokra alapozva kell ilyen fejlesztési terveket elkészíteni. A széles körű társadalmi, szakmai egyeztetés értelmét és sikerét a napnál is világosabban mutatja, hogy pénzforrásainkat maradéktalanul, többszörös túljelentkezés mellett sikerült a lehető legjobb pályázatok benyújtóinak odaítélni. És ezt nem minden régió tudta magáról a 2001. évben elmondani. Szakértői támogatás Itáliából Források gyorsan és jelentős mértékben 2001. novemberében kezdődött el a Regionális Felkészítési Program (Regional Preparatory Programme) nevet viselő országos projekt, amelynek célja egy olyan átfog ó szakértői támogatás nyújtása, amely képessé teszi a régió intézményeit a Strukturális Alapokból érkező pénzalapok megfelelő fogadására, a támogatásokhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésére. A Phare Twinning fejezetéből finanszírozott programot egy olasz konzorcium nyerte el, amelyben az olasz gazdasági és pénzügyi minisztérium, Piemonte, Emilia- Romagna, Friuli-Venezia Giulia, illetve Basilicata régiók szakértői -vesznek részt. Magyar részről a koordinációt a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium, a miniszterelnöki hivatal, illetve a gazdasági minisztérium végzi. A teljes program mintegy 18 hónapon át tart, melynek során a regionális ügynökségekhez telepített szakértők segítik a magyar fél munkáját. A program az alábbi területekre tagolódik:- Programozás a regionális fejlesztéshez.- Az Operatív Regionális Fejlesztési Program (OPRD) megvalósítási és monitorálási struktúráinak és folyamatainak tervezése és kialakítása.- Kapacitásfejlesztés (képességépítés), amely tartalmazza a köz- és a privát szféra közötti együttműködés elősegítését, a helyi fejlesztések támogatását, a közösségi politikák alkalmazását, illetve a projekt szervezés megismertetését.- Fenntartható képzési program kialakítása. A program tó- emelt fontosságú, hiszen a megfelelő felkészültség lehetővé teszi, hogy a strukturális alapok megfelelő felhasználásához szükséges tanulási periódus - ami a nyugati régiókban is akár 10-15 évig tartott -, jelentősen lerövidüljön, és a Magyarország rendelkezésére álló források a lehető leggyorsabban és legnagyobb mértékben hasznosuljanak. ____s Az o ldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. Koltai Tamás
