Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-28 / 23. szám

mi 2002. Január 28., hétfő MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD (Z) űrenergia Akadnak, nem is kevesen, akik manapság is meggyőződéssel vallják: akár otthon, a fészerben is összeüthető egy olyan szerke­zet, mely az antigravitáció elvét felhasználva emelkedik a magas­ba. Avagy létrehozható egy olyan berendezés, mely ugyan nem örökmozgó - a perpetuum mobile ismételt feltalálása valóban kezd már kimenni a divatból -, de a világűr rejtelmes erőit meg­csapolva több energiát ad le, mint amennyit felvesz. A napokban egy újabb ilyen műszer beindításán vehetett részt a sajtó, valahol britföldön, s a mosógép nagyságú szerkezet természetesen műkö­dött, biztatóan fénylettek a csatlakoztatott izzók, mondanunk sem kell, még a kikapcsolás után is. Az ilyen gépezetek a bemutatókon persze mindig működnek, ez a lényegük, hiszen ha nem így lenne, szót sem érdemelnének. Igaz, ez a működés minden esetben a próbaüzemelésre vonatko­zik: ám ha a hétköznapi, netán az ipari felhasználást tekintjük, a mégoly nagy reményekre jogosító találmányok kivétel nélkül cső­döt mondanak. S természetesen nem az eleve reménytelen feladat okán: hanem a megbántott kutatók szerint az emberi kicsinyesség, gáncsosko- dás, akadékoskodás miatt, illetve a multinacionális cégek ellenál­lásán, melyeknek vezetői nem engedik meg, hogy például a szén­re, olajra, atomenergiára, stb. épülő világgazdaság összeomol­jon... Az ilyen tetszetős elméletekkel nem is lehet mit kezdeni, bár a vi­lágűr megcsapolásában jeleskedő feltalálók rendre ígérik, hogy most aztán - egy éven belül, legfeljebb két, de legkésőbb három év múlva - tényleg előállnak egy merőben új elven alapuló és műkö­dő készülékkel - ha már az energiamegmaradás törvényének el­méleti cáfolatára, mint méltatlan feladatra, nem is vesztegetnek egy másodpercet sem. Annak idején egy hazai televíziós műsor­ban éppen ezt, tehát világforradalmasító, a „semmiből” valamit termelő masinájának maximum két-három éven belüli bemutatá­sát jósolta meg egy merész kutató - úgy hat esztendővel ezelőtt... Megkérdeztük olvasóinkat; __________ Mi t vár a választási kampánytól? A múlt hét végétől hivatalosan is megkezdődött az országgyű­lési választási kampány. Olvasóinktól azt kérdeztük, mit vár­nak ettől? Töttös Istvánná, Szekszárd: - Míg emberek kormányoznak egy or­szágot, addig igazság úgy.sem lesz. Miattam vitázhatnak, szidhatják is egymást, csak ne kelljen meghallgatni. Borókai Barnáné, Szekszárd: - Én azt szeretném, ha az érvek üt­köznének és nem a politikusok. A személyeskedéssekkel saját ma­gukat járatják le a pártok vezetői. Az ellenzéknek sokkal lojálisabb- nak kellene lenni a mindenkori kormánypártokkal. Dr. Horváth Éva, Paks: - Én nem politizálok, így a választási kam­pány sem érdekel. Az év nagyobbik felében külföldön élünk a csalá­dommal, ezért választani sem megyek el. A kampány lehet akármi­lyen, az embereket úgy is az érdekli, hogyan lehetne jobban élni. Pál János, Szekszárd:- Jó lenne, ha a politikusok nem egymást mocskolnák, intelligensen is elmondhatná mindenki a magáét, ez jobban tetszene mindenki­nek. A választó meg majd eldönti, kiben bízik meg a következő négy évben. Disznó vágás: olyan, mint az ünnep Székelyek és németek: galuska és Kraut Knedli A településen élő németek és bukovinai székelyek többféle módon őrzik kultúrájukat. Mindennapi szokásaikat sem hagyják feledésbe merülni. Ezt szolgálja az az önkormány­zattól indult kezdeményezés, amely szerint a falu lakói egy esztendőben egyszer, német és székely hagyományok szerint disznót vágnak egy időben, egy helyen. A program évről évre népszerűbb, úgy tűnik a falu egyik ünnepévé válik. Forrázás után Pörzsölés székely módra záshoz. A másik olda­lon - székely szokás szerint - lángoló szal­ma alatt égették le a sertés szőrét, aztán több mint száz eszten­dős fatüzelésű pörkö­lővei „utánajártak”, hogy a bőr még ropo- gósabb, ízletesebb le­gyen. A nagy munka kö­zepette Illés Ferenc polgármester köszön­tötte a vendégeket és a serénykedőket. Nagy öröm látni - mondta, hogy a falu lakói egy­más hagyományait tisztelve együtt dolgoz­nak, szórakoznak, ünnepelnek. Míg a férfiak az udvaron sürögtek-forog- tak, az asszonyok a konyhában fűszereket készítettek elő, hagymát, fokhagymát tisztí­tottak, rizst válogattak, krumplit főztek, hogy mire a hús a feldolgozó asztalra kerül, minden ami kell, kéznél legyen. Az elkészült hurka és kolbász mellett a vacsora fogásai között ott volt az orjából főtt húsleves, a friss húsból sült pecsenye, a szé­kelyek töltött káposztája, a galuska és a né­metek* Kraut Knedli-je, a káposztás knédli. Az egész napos munka után ünneplőbe öl­tözött a falu apraja-nagyja és hurkatápcolás- sal, hajnalig tartó mulatsággal búcsúztatták a napot. Fontos, hogy elhelyezkedjenek A munka a lélekre is jó hatással van A nagyvállalati struktúra folyamatos megszűnésével a foglal­kozási rehabilitáció intézményesített formái felbomlottak, a szociális foglalkoztatók és célszervezetek többsége is meg­szüntette tevékenységét. « Tolna megye- Mit tehet a munkaügyi központ a megváltozott munkaképességűe­kért? - kérdeztük Kis Pál Istvánnétól, a Tolna Megyei Mun­kaügyi Központ Humánszolgálta­tási Osztályának vezetőjétől.- A foglalkoztatási törvény 1998. január 1-jei hatállyal rendel­kezett arról, hogy a munkaerő-pia­ci szervezetekben rehabilitációs munkacsoportokat kell működtet­ni. Itt Tolna megyében a rehabilitá­ciós munkacsoport 3 fővel látja el feladatát, kirendeltségeinken pe­dig e feladatra kiképzett - „speciá­lis közvetítő-tanácsadó” munka­társak foglalkoznak a megváltozott munkaképességű ügyfelekkel.- Tolna megyében hány megvál­tozott munkaképességű ügyfelet tartanak nyilván?- A regisztrált megváltozott munkaképességűek száma 377 fő volt 2001-ben. Havonta 40-45 fő kerül be a nyil­vántartásunk­ba és havonta 25-30 fő tud el­helyezkedni, ü- letve közülük néhány kép­zésbe kerülni.- Milyen esélyük van a megvál­tozott munkaképességűeknek ar­ra, hogy munkát találjanak?- Munkába helyezésük az ese­tek legnagyobb részében csak tá­mogatással oldható meg. Ennek egyik formája a képzés. A képzése­inken résztvevő munkanélküliek­nek mintegy 10 %-a megváltozott munkaképességű. A paletta sok­színű: kosárfonó-fonottbútor ké­szítő, nőiruha-készítő, kereskedő­boltvezető, virágkötő, gépíró-szö­vegszerkesztő, gyapjúszőnyeg- és rongy szőnyegszövő, varrómunkás képzés, valamint nyelvtanfolyam­ok és számítógépes ismeretek megszerzésére nyílt lehetőség.- Mennyire partnerek ebben a munkáltatók?- A munkaügyi központ 2001- ben is meghirdette a megváltozott munkaképességűek munkahelyte­remtő pályázatát, melynek kerete több mint 93 millió forint volt. Eredményeként 102 fő részére jött létre új munkahely és további 50 meglévő munkahely megtartását biztosítja.- Hányán tudtak elhelyezkedni a regisztráltak közül?- Az elhelyezkedettek száma több mint 200 fő volt tavaly. Mun­kaügyi központunk változatlanul keresi azokat a formákat, amelyek hasonló foglalkoztatási esélyeket biztosíthatnak. A régiós programokban való részvétellel is bővülnek a lehető­ségek. Mint azt a tapasztalatok is bizonyítják, a megváltozott mun­kaképességűek életminőségének javításában jelentős szerepe van a rendszeres munkavégzésnek, ezért ennek megvalósítására a munkaügyi szervezet minden ren­delkezésre álló eszközét mozgó­sítja. VEM Lottónyeremény: van másik is Nemcsak a paksi kosarasoknak volt részük a szerencsében nemrég. Szekszárdon is feladtak egy nyertes lottószelvényt. Igaz, nem több százmilliós nyere­ményt jelentő ötös, vagy hatos, hanem egy öt plusz egyes szel* vény kitöltőjére mosolygott For­tuna. A nyeremény 2 millió 507 ezer forint. Hétfőn jelentkezett is érte a nyertes. ____________■ Ün nepelnek a helytörténészek Bonyhád. Baráti összejövetelre várják az érdeklődőket a Soly­már Imre Városi Könyvtárban január 28-án 18 órára, ahol dr. Kolta Lászlót köszöntik 80. szü­letésnapja alkalmából. A Tolna Megyei Honismereti Egyesület nevében Kaczián János méltatja a neves tanár, helytörténész munkásságát, majd a Völgységi füzetek VIII. számát mutatja be dr. Dobos Gyula. Az est házigaz­dái Antal Mária, a bonyhádi könyvtár igazgatója és Szőts Zoltán, a Völgységi Múzeum ve- zetője lesznek. _____________■ Mi lyen jövő vár a kistérségre? Program készült a dinamikus fejlesztés érdekében Szakértők két évvel ezelőtt láttak hozzá a kisrégió 16 telepü­lésének önkormányzati társulása által'megrendelt középtávú fejlesztési terv kidolgozásához. A napokban elkészült a tér­ség „Közös jövő” nevet viselő komplex programja, melyet saj­tótájékoztatón mutattak be az érdeklődőknek. A MIÉP és jelöltjei Csurka István a párt szekszárdi nagygyűlésén Kicsinek bizonyult a könyvtár A Kézjegy antológia szerzői részvételével szervezett író­olvasó találkozót a Nagycsa­ládosok Dunaszentgyörgyi Egyesülete. A programsorozatot, melynek e találkozó is része, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapít­vány támogatja. Majdnem kicsi­nek bizonyult a dunaszentgyör­gyi könyvtár az irodalmi esten, ahol a Tolna megyei alkotók anto­lógiasorozatának legutóbb meg­jelent kötetéből hangzottak el versek. A találkozón több, a kö­tetben publikáló szerző is megje­lent Paksról, Szekszárdról, Tolná­ról és Dunaszentgyörgyről. Az estet egy kis vendéglátással egy­bekötött beszélgetés zárta, ahol írók és olvasók, szerzők és elő­adók cseréltek eszmét irodalom­ról, képzőművészetről. vt Dombóvár és környéke A társulás munkaszervezetének ügyvezetője, Szabó Loránd el­mondta, hogy korábban már jó néhány ágazati tanulmány szüle­tett, melyek azonban csak egy- egy terület adottságait és lehető­ségeit vizsgálták meg, majd kije­lölték a továbblépés irányait. A most elkészült program az első, ami a többszörösen hátrányos helyzetű térség komplex fejleszté­sére tesz javaslatot. A társadalom különböző csoportjaival folytatott egyeztetés után sikerült a legjobb ötleteket olyan egységes anyaggá gyúrni, melynek megvalósítása esélyt teremt a kisrégió felemelke­désére. A tanulmány az infrast­ruktúra, a gazdaság, az önkor­mányzatok, a civil szervezetek, az informatika, az oktatás és a kör­nyezetvédelem összehangolt fej­lesztésére koncentrál. A kisrégió társulása várhatóan februárban elfogadja a hat évre szóló Közös jövő-programot és végrehajtásá­nak koordinálásával a kamarai, valamint a vállalkozói központi feladatokat is pllátó térségi fejlesz­tési ügynökséget bízza meg. Szabó Loránd reményei szerint az idén az önkormányzati társu­lás munkaszervezete új helyre, a Bezerédj utcai Német Közösségi Ház tetőterének beépítésével elké­szülő irodákba költözik. Az Európai Unió Phare-irodájá­nak 10 millió forintos támogatásá­val elkészülő központ á jelenlegi­nél jobb körülményeket biztosít a fejlesztési ügynökség dolgozói számára. A térség gazdaságának élénkülését szolgálja majd a kaposszekcsői volt szovjet lakta­nyában kialakítandó innovációs centrum, mely a meglévő és a „zöldmezős” beruházással létre­jövő ipari parkban működő vállal­kozások tevékenységét fogja hat­hatósan segíteni önálló munka- szervezetével.-GR­Szekszárd Telt ház előtt mutatkoztak be az érdeklődőknek szombaton délután Szekszárdon, a Ba­bits Mihály Művelődési Ház színháztermében a Magyar Igazság és Élet Pártjának Tol­na megyei képviselőjelöltjei. A párt megyei szervezetének elnöke, dr. Tóth Csaba dísz­vendégként Csurka István or­szágos elnököt is köszöntötte a rendezvényen. A nagygyűlést megelőző sajtótá­jékoztatón Csurka István két olyan eseményre hívta fel a fi­gyelmet, mely véleménye szerint jelentős visszhangot váltott ki a hazai közéletben. Elsőként azt a biztosítótársaságot részesítette kemény kritikában, mely nem szerződött a felső-tiszai háztulaj­donosokkal, a várható árvízre hi­vatkozva. Másodjára Horn Gyula azon vélekedését idézte, mely szerint az egyház, a papság, lehe­tőségeivel visszaélve, a kormány­párt mellett agitál. Csurka István szerint az MSZP ezzel a gyaláza­tos tettel kiléptette magát a ma­gyarság köréből. Az I. számú (Szekszárd és körzete) választó- kerületben a MIÉP részéről dr. Tóth Csaba o.rvos-vállalkozó in­dul a parlamenti mandátumért. A II. számúban (Paks és körzete) dr. Nemes Árpád ügyvéd, a III. számúban (Bonyhád és körzete) dr. Maróthy Géza állatorvos, a IV. számúban (Dombóvár és körze­te) dr. Kiss Albert ügyvéd, az V. számúban (Tamási és körzete) pedig Koppánné dr. Kertész Mar- git országgyűlési képviselő, -szá­I Kakasd Szombaton korán reggel férfiak serege tüs­ténkedett a kakasdi Faluházzal szemközti nagy, zárt udvaron. Disznót vágott a falu. A tér egyik oldalán - német szokás szerint - fa- teknőben, forró vízben forgatva szorgos ke­zek szabadították meg a levágott disznót sörtéjétől, kaparták hófehérre a bőrét, majd rénfá- ra akasztva láttak hozzá a feldolgo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom