Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-18 / 15. szám

De egy paprikától nem tud meg semmit arról, hogy ml történik. A világ, Magyarország és a megye legfontosabb eseményei. Ha friss hírekre kíváncsi. www.tolnainepujsag.hu Figyelem! rovatunk a 14. oldalon Üzenjen Ön is! Ma elküldi, holnap megjelenik. 20/454-36-64 MEGYEI TÜKÖR Besúgó legyen a könyvelő? 5. oldal PÁLYAVÁLASZTÁS A változásokra figyelő szakképzés 6. oldal CSALÁDI TÜKÖR Állattartás: divat és felelősség 12. oldal Vonalban vagyunk Ha tudunk, segítünk. Hívja ingyenes vonalunkat, munkanap de. 9-12 óm közön 06 SO 200-398 __________Hírek__________ SZ EKSZÁRD. Vince-napi bor- ünnepet és Kékfrankos ünnepet rendez a Dicenty Dezső Kertba­rát Kör, a Szekszárdi Hegyköz­ség és az Alisca Borrend január 19-én, szombaton, 17 órai kez­dettel a Rózsa Ferenc Kollégium éttermében. A 2001-es évjárat értékelését borkóstoló követi. DOMBÓVÁR. Szombat reggel nyolc órától a művelődési házban tartja közgyűlését a Városi Hor­gászegyesület. A téma az elmúlt évi tevékenységi és az idei tervek. DÖBRÖKÖZ. A labdarúgó és lovas szakosztályt működtető sportkör pártoló tagjainak szer­vezésében szombat este nyolc órakor jótékonysági bál kezdő­dik az általános iskola sport- csarnokában, ahol a Flaszter Duó zenél. A mulatság bevételét a klub támogatására ajánlják fel a rendezők. ■ 770865 603050 Iskola dr. Kelemen Endre nevével Névadó és szoboravató az egészségügyi középiskolában A szekszárdi Dr. Kelemen Endre Szakközépiskola és Kollégi­umtegnap dr. Kelemen Endre, a híres orvosprofesszor, a város szülöttének nevét vette fel. Dr. Kelemen Endre 1921-2000 belgyógyász, he­matológus egyetemi tanár 1921. január 17-én Szekszárdon született. Édesapja Szekszárd város tisztifőorvosa volt, anyai nagyapja a Fejér megyei Felcsúton volt há­ziorvos. Kelemen Endre a szekszárdi felsővárosi refor­mátus iskolába járt, a Garay János Gimnáziumban érettségizett 1938- ban kitüntetéssel. Orvosi diplomát summa cum laude eredménnyel a budapesti Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen szerzett 1944-ben. Kezdő orvosként rövid ideig a szekszárdi megyei kórházban dol­gozott, majd a szegedi egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájára ke­rült, 29 évesen egyetemi magánta­nár lett, 1952-ben kandidátus, 1966-ban az orvostudomány nagy­doktora. Tudományos kutatásokat folytatott, olyan fajlagos fehérjeter­mészetű anyagot talált - thro- mopoetinnek nevezte el -, ami a vérlemezke-képzést szabályozza és amit hamarosan a súlyos vérképzőszervi be­tegségek gyógyításában alkalmaznak. Munkatársaival a budapesti orvostudományi egyetemen elsőként végzett csontvelő-átültetést egy heveny fehérvérűségben szenvedő betegen, amivel megnyílt a remény az addig gyógyíthatat­lannak hit betegek előtt a felépülésre. Az ünnepség délután egy órakor a Babits Mihály Művelő­dési Ház színháztermében kez­dődött. A vendégeket Belánszky Judit, az intézmény igazgatója köszöntötte, a névadó, dr. Kelemen Endre orvos munkásságát dr. Tornóczky János, a megyei kórház osztályve­zető főorvosa méltatta. Az iskola diákjainak mű­sora tette színesebbé az eseményt. A színházi ünnepséget követően a középiskola aulájában szoboravatót tartottak, melyen Farkas Dr. Kelemen Endre szobrát Farkas Pál készítette Fotó: Bakó Jenő Kelemen Endre kitüntetései Munkája elismeréseként számos kitüntetést kapott: Széche- nyi-díj 1992., Eötvös József-koszorú 1995., Hetényi-díj, Jancsó Miklós-, Szent-Györgyi Albert-, Semmelweis-, Marschalkó-, Markusovszki-díjak. 1988-ban Szekszárd dísz­polgára lett, édesapjáról nevezték el az idősek otthonát. Pál szobrászművész dr. Kelemen Endréről ké­szült mellszobrát az iskola igazgatója és a diák önkormányzat elnöke leplezte le. A névadó szob­ra - akinek ars poeticája a három T: Tudás, Tisz­tesség, Teljeség volt -, figyelmezteti az arra hala­dókat, hogy mindenkinek a maga posztján a tö­kéletességre kell törekednie mindig és minden körülmény között. Azzal, hogy az egészségügyi középiskola dr. Kelemen Endre nevét felvette, biztosítva van az, hogy eredmé­nyekben gazdag munkássága to­vább él a fiatalokban, akikért oly sokat tett és akiket olyan nagyon szeretett - hangzott el. Kultúra és művészet Miniszter a Szekszárdi Fórum rendezvényén Szekszárd Egyszerre két előadót is kö­szönthetett tegnap a megye- székhelyen, a Művészetek Házában a Szekszárdi Fórum rendezvényének közönsége: Melocco Miklós szobrászmű­vészt és Rockenbauer Zol­tánt, a nemzeti kulturális örökség miniszterét. A miniszter ezt megelőzően több kulturális intézményt felkeresett, s tanácskozott a vezetőkkel a fel­újítási, támogatási lehetőségek­ről. A tárca mindenekelőtt a már létező lehetőségeket ajánlhatja fel, azaz a címzett támogatásokat. Rockenbauer Zoltán kifejezte re­ményét, hogy a korábbi kísérle­tek után a közeljövőben sikerrel járnak a támogatásra vonatkozó kezdeményezések, mindenek­előtt ami a megyei könyvtár és le­véltár gondjainak kezelését illeti. A Német Szín­házra vonatko­zóan aláhúzta, hogy a zökke­nőmentes fenn­tartás és mű­ködtetés a me­gye és a német kisebbségi ön- kormányzat közös érdeke. Melocco Miklós egyebek mellett a diktatúra és a művészet sajátos viszonyáról beszélt délutáni saj­tótájékoztatóján. Mint mondta, számára a lazulás időszaka az 1970-es években kezdődött, ami­kor útlevelet kapott. Ma divat a régi rendszer egynémely vezető­jét kritizálni, de a művész szerint ezt elsősorban a középszerű alko­tók teszik: a rendszerváltás után ugyanis nem kerültek elő remek­művek az asztalfiókokból. (Rockenbauer Zoltán programjá­ról a 3. oldalon olvasható tudósí­tásó _____________________-SZÁ­Mú lt és jelen egy helyen Téka Galéria a könyvtárban Bonyhád A Solymár Imre Városi Könyvtárban néhány hónap­pal ezelőtt alakították ki a helytörténeti kutatószobát. Itt rendezik minden hónap­ban a Téka Galéria elnevezés­sel útjára indított sorozatot.- Régi álmunk vált valóra a Téka Galériával - mondja Antal Mária, az intézmény igazgatója. Úgy gondoljuk - folytatja -, hogy múltunk dokumentumainak kéz­be adása mellett fontos, hogy je­lenünk értékeit is megmutassuk. Sokan élnek köztünk olyanok, akik különleges, értéket teremtő dolgokkal foglalkoznak. Köszö­nünk egymásnak, de lehet, hogy az ország távolabbi felében job­ban ismerik, mint itthon. Őket szeretnénk bemutatni. A prog­ram tematikájának összeállításá­nál minket is értek meglepetések. Nem tudtuk, hogy él Bonyhádon porcelánfestő, hogy fafaragással, kerámiával többen foglalkoznak, mint azt bárki is gondolná, hogy a tűzzománc képeiről ismert mű­vész akvarelleket is fest. A kiállí­tásokra néhány alkotó különle­gességekkel is készül, amelyeket csekély összegért meg lehet vásá­rolni. Ez nem kereskedelmi ügy­let. Arra gondoltunk, hogy így az érdeklődők otthonukba vihetik a kiállítás egy-egy darabját. Szán­dékaink szerint havonta váltanák egymást a bemutatók. A megnyi­tókat összekötjük a „Legkedve­sebb olvasmányom” című soro­zatunk alkalmaival, így minden hóhap első keddjén nyitjuk meg a nagyközönség előtt. ______-pál­Ap róban óriás! MEGJELENT, KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! MAE: a beteg meggyógyult Hogy az agrártudomány gyakorlattá váljon- A magyar agrárszakemberek minden körülmények között megállták a helyüket, kivették részüket a tudomány eredmé­nyeinek a gyakorlatba történő átültetéséből - hangsúlyozta dr. Tamás Károly országos elnök, a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Tolna Megyei Szervezetének tegnapi, jubile­umi küldöttgyűlésén. Szekszárd Az eseményre abból az alkalom­ból került sor, hogy az országban 50 éve kezdte meg működését a MAE, amelyet az ’50-es évek ele­jén még Micsurinról neveztek el. Tolna megyében 1959-60-ban jött létre a szervezet, amely fény­korát az 1980-as években élte: ekkor a Tolna megyei agrárszak­emberek mintegy 70 százaléka tagja volt a megyei egyesületnek, amely 1200 fős tagsággal műkö­dött. A hullámvölgy mélypontjá­ra 1999-2000-ben került a civil szervezet, mind a megyében, mind országosan: ebben az idő­szakban a megszűnés fenyegette a MAE Tolna megyei szervezetét is. 2001. eleje óta azonban új ve­zetés irányításával (elnök: Barsi Mihály, titkár: Tóth László) Tol­na megyében már 278 aktív tagot tartanak nyilván, és várható, hogy idén további száz agrár- szakemberrel bővül a tagság. Kitüntetések A jubileum keretében kitüntetéseket adtak át kiemelkedő tár­sadalmi munka elismeréseként. A MAE Aranykoszorús jelvényét kapta dr. Vida György, aki tíz évig töltötte be az egyesület titkári tisztét; dr. Nagy Elemér, aki négy perióduson át volt a jelölő bizottság elnöke; Keresz­tes András, aki tizenöt évig vezette a nyugdíjas agrárklubot; Jerkovits János, aki két ciklusban volt az ellenőrző bizottság elnöke; Pintér András alapító tag; és Szakái László, aki 29 évig látta el a titkári teendőket, jelenleg az egyesület szerve­ző titkára. i- A beteg meggyógyult - álla­pította meg a tegnapi, a szekszár­di földművelésügyi hivatalban tartott gyűlésen dr. Tamás Károly országos elnök, aki elmondta, hogy az egész országban tapasz­talható a MAE szervezeteinek a Tolna megyeihez hasonló újbóli erősödése. Az elnök többek kö­zött úgy vélte, hogy a MAE szer­vezeteinek a jövőben nagyobb teret kell szentelniük az EU-s ag­rárviszonyok megismertetésé­nek. -s-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom