Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám

10. OLDAL KÓR HÁZ 2002. Január 25., Péntek •• jjjj^| Koruk félelmetes betegsége, a stroke Az ideggyógyászati osztályon a diagnosztikai, kezelési lehetőségek adottak Tavaly ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját Szekszár- don a Balassa János Megyei Kórház. Ez alkalomból lapunk sorozatot indított, hogy bemutassuk a kórház osztályait, az ott folyó korszerű gyógyító eljárásokat, módszereket, terápiá­kat. Ezúttal az ideggyógyászati osztályt mutatjuk be olvasó­inknak az osztályvezető főorvos, dr. Kiss Mihály segítségével. Dr. Kiss Mihály (54 éves) Diploma: Pécsi Orvostudományi Egyetem 1972. Szakvizsga: neurológia 1977. Munkahely: Szekszárd, megyei kórház, ideg- gyógyászati osztály 1972. október 1-től. Megbízott osztályvezető főorvos: 1983-84, 1993-1994, illet­ve 1999-2000. Kinevezett osztályvezető főorvos: 2001. február 1-től. Családi állapot: elvált. Két lánya van, Vera (26 éves) közgaz­dász, Ágnes (25 éves) idegenforgalmi ügyintéző. Lakás: Szekszárd Hobbi: horgászat, kocogás, természetjárás Adatfeldolgozás az elektrofiziológiai laborban- Ön az egyetem elvégzése óta, azaz gya­korlatilag 30 éve dolgozik a megyei kórház ideggyógyászati osztályán, gyakornokként kezdte, most osztályvezető főorvos. Mi válto­zott az elmúlt három évtized alatt? - kérdez­tük dr. Kiss Mihály főorvost.- Meglehetősen sok minden. Amikor én az egyetem elvégzése után Csanaky főorvos úr hívására - aki, a szervi, idegrendszeri be­tegségben szenvedők ellátását, valamint kórházunkban az idegsebészeti műtéti tevé­kenységet megszervezte -, az ideggyógy­ászati osztályra kerültem, akkor itt még idegsebészeti műtéteket is végeztünk (nya- ki, lumbalis porckorongsérv, agydaganatok) és ide kerültek felvételre a koponya és ge­rincsérültek is. Később az osztály profilja „letisztult”, az idegsebészeti mű­tétek megszűntek, az erre szoruló betegeket a Pécsi Idegsebészeti Klinikára irányították. Ma az ideggyógyászat minden területét érin­tő betegségben szenvedő pácienseket keze­lünk, akiknek jelentős részét a stroke-s bete­gek, azaz az agyi érbetegek te­szik ki.- Kik számítanak agyi érbe­tegnek?- Agyi érbetegnek nevezzük azokat, akiknek agyi infarktusa volt (ami az agyállomány hiá­nyos vérellátásából ered) vagy akik agyvérzést szenvedtek (ez esetben a kifolyó vér roncsolja az agyállományt). Osztályun­kon évente mintegy 2300 bete­get ápolunk 60 ágyon, akiknek a 60 százaléka agyi érbeteg. A Nemzeti Agyi Érbeteg prog­ramhoz csatlakozva 1995. ok­Kúraszerű ellátás Az ideggyógyászati osztályon bevezették a kúraszerü ellátást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az agyi érbetegnek - amennyiben az állapotuk ezt lehetővé teszi -, nem kell az osztályra befeküdniük, hanem járó betegként megkaphatják a kezelőorvosuk által előírt infúziós kezelést. A kúraszerü ellátást előjegyzés szerint végzik az osztályon. Bejelentkezni telefonon, a 74/501-500/149 melléken, Királyháziné Lieb Annamáriánál lehet. tóber 1-től, 26 ágyas agyi érbeteg, stroke részleg került kialakí­tásra. Lényegesen ja­vult a szubintenzív kórterem felszerelése, infúziós lámpa, beteg­figyelő monitorok be­szerzésével. 1994-ben fotó: gottvald káboly új ideg-izom vizsgála- tokra alkalmas elek- tromygraphias készüléket kaptunk.- Azt mondják, hogy napjaink egyik legfé­lelmetesebb betegsége, a stroke egyre inkább a fiatalabb korosztályt felé tolódik el. Mik az Önök tapasztalatai?- Mi is azt tapasztaltuk osztályunkon, hogy egyre több a 40 év körüli stroke-s be­teg.- Mi ennek az oka?- Több tényező közrejátszik a betegség kialakulásában, az öröklött hajlamon túl kockázatot jelent a magas vérnyomás, a cu­korbetegség, az elhízás, a dohányzás, az al­koholizálás, mozgásszegény életmód, hely­telen táplálkozás és a stressz. A stroke meg­előzése érdekében mindezeket a rizikó fak­torokat kerülni vagy csökkenteni kellene.- Mik a stroke tünetei?- Járás- beszédképtelenség, a végtagok bénulása, látás-, nyelészavar.-Mi a teendő stroke esetén?- Nagyon fontos a beteg azonnali intézeti felvétele és a gyógykezelések mielőbbi el­kezdése. Ilyenkor mindig a kiesett funkciók visszaszer­zése, valamint a fellé­pő, az állapotot sú­lyosbító szövődmé­nyek (tüdőgyulladás, végtagok trombózi­sa, tüdőembólia, fél- renyelés, vizelet-, széklet tartási zava­rok) kezelése az el­sődleges. A gyógy­szeres terápia mellett alapvető - a későbbi szövődmények elke­rülése végett - az azonnali és korai re­habilitáció. Itt kell el­mondanom, hogy a megyei kórház ideg- gyógyászati osztá­lyán a stroke diag­nosztika és a beteg­ség kezelésének fel­tételei adottak. Szub- intenziv részlegün­kön kívül külön kór­Szubintenzív részleg Az ideggyógyászati osz­tályon 3 ágyas szubinten­zív részleg működik. A részlegen a súlyos álla­potban lévő betegek élet­funkcióinak fenntartásá­hoz szükséges készülé­kek vannak, állandó, 24 órás őrzés van és folya­matos megfigyelés. termeink vannak agyiérbete-geknek, ahol a páciens állapotának legmegfelelőbb kezelést tudjuk nyújtani. Az ideggyógyászati osztá­lyon egyébként a betegek átlagos ápolási ideje 9-10 nap. Természetesen a súlyos agy­iérbetegek ápolási ideje ennél hosszabb. Mi­helyt a beteg rehabilitálható, az osztályról azonnal a megfelelő intézetbe - Dombóvár­ra vagy Dunaújváros/Kulcsra - szállítják.- Gondolom, a pontos diagnózishoz meg­felelő diagnosztikai készülékek is kellenek.- Természetesen, hiszen megfelelő diag­nosztikai készülékek nélkül meglehetősen nehéz lenne pontosan behatárolni, hogy az agynak melyik területe károsult például egy agyvérzés során. Az-ideggyógyászati osztá­lyon a kórház vezetésének köszönhetően minden olyan diagnosztikai készülék, ami az ideg-, izom- és az agyi elektromos tevé­kenységet vizsgálja - ultrahang, elek­trofiziológiai vizsgáló, CT, EEG, stb., adott. Nagy örömünkre az elmúlt év végén kap­tunk egy új, korszerű EEG készüléket, ami a diagnosztikai lehetőségeinket nagymérték­ben bővítette, segítségével nemcsak az agyi érbetegségeket tudjuk feltérképezni, hanem az epilepsziás, fejfájásos betegek kivizsgálá­sát is el tudjuk végezni.- Bekapcsolódott osztályuk a kórházban kialakított minőségbiztosítási rendszerbe?- Az osztály dolgozói aktívan részt vettek a kórházban kialakított kontrolling és minő­ségbiztosítási rendszer bevezetésében, ami oly annyira sikeres volt, hogy ezért a szóbe­li elismerés mellett anyagi elismerést is kap­tunk.- Mi az, amit a közeljövőben szeretne elér­ni?- Elsődleges célunk továbbra is az agyér­betegségben szenvedők gyógykezelése, va­lamint a diagnosztikus, kezelési és rehabili­tációs lehetőségek javítása. F. KOVÁTS ÉVA Szakrendelések Az ideggyógyászati osztály orvosai járó beteg ellátást is végeznek. SZEKSZÁRDON a rendelőintézetben 2 ideggyógyászati szakrendelés működik. Rendelési idő: munkanapokon 8-tól 15 óráig. TAMÁSIBAN a rendelőintézetben, csütörtökön 8-tól 14 óráig várják a betegeket. A szakrendelésekre beutaló szükséges. A rendelések a 74/501- 597-es telefonon (I. sz. szakrendelés) és a 74/501-599-es (II. sz. szakrendelés) érhetők el. Csapatmunka a gyógyítás Az ideggyógyászati osztály dolgozói Az ideggyógyászati osztály dolgozói A stroke-s betegek felépülésé­ben az orvosok munkája és a gyógyszeres kezelés mellett nagy szerepet játszik a szak­szerű ápolás. Az ideggyógy­ászati osztályon a fizikailag és lelkileg megterhelő munka ellenére kellő számú szaksze­mélyzet dolgozik, mindössze egy nővér státusz betöltetlen. A gyógyítás csapatmunka, az orvosok szaktudása mellett a nővérek, ápolók, gyógytor­nászok, gyógytestnevelők, lo­gopédusok áldozatos munká­ja nélkülözhetetlen a gyógy­ulás folyamatában, hangsú­lyozta az osztályvezető főor­vos. Orvosok Dr. Kiss Mihály osztályvezető főorvos, dr. Vörös Veronika ad­junktus, dr. Czindrity Mária szakorvos (gyesen), dr. Molnár Gabriella Mária szakorvos, dr. Amir Hossein Zarbakhsh általá­nos orvos, dr. Schneider Ildikó adjunktus, dr. Szloszár Márta szakorvos. Szakszemélyzet Lovasi Orsolya főnővér, Mészáros Lajosné ov. ápolónő-helyettes. Szakápolók, ápolók: Sebestyén Rita, Bárdi Klára, Balogh Eszter, Térmeg Éva, Rátkai Erika, Bogdán Csabáné (gyes), Lengler Norbertné (gyes), 111 Györgyné (gyes), Blatt Ferencné (gyes), Csuprik Jánosné, Fekete Krisztina, Vásárhelyi Szilvia, Marsó Klaudia Erika, Zsolnai Ró­bert, Szabóné Dudás Gizella (kisla- bor asszisztens). Diplomás ápoló: Királyháziné Lieb Annamária. Ápolási asszisztens: Marosi Ágnes, Vargáné Janiri Szabina (gyes), Szűcs Zsanett Gabriella, Bitter Istvánná Fizikoterápiás szakasszisz­tens: Herczegh Istvánné. EEG asszisztens: Erlich Eleo­nóra, Hübnerné Szabó Tímea. Segédápolók: Budai Teréz, Nyiresi Roland Betegvezető: Hujber Csaba Eü. adminisztrátor: Kovács Ferencné Gazdasági nővér: Hartmann Margit. ____________________■ Di agnosztikai eljárások Az ideggyógyászati osztályon különböző vizsgálatokat végez­nek a pontos diagnózis érdekében. Elektrofiziológia: előjegyzés alapján, kedd, csütörtök, pénteken. Nyaki ultrahang vizsgálat: naponta, előjegyzés szerint. EEG-vizsgálat: naponta, előjegyzés szerint. A vizsgálatokra előjegyzési időpontot telefonon, a 74/501-552, il­letve az 501-500/149 melléken lehet kérni. Nyaki ultrahang vizsgálat________________________________________■ TOLNA MEGYEI ONKORMANYZAT KÓRHÁZA íSA Í1WEHÉ »Sh «» WM A Tolna megyei kórházban önálló ideggyógyászati osz­tályról 1966. április 1-je óta beszélhetünk, akkor történt meg az Ideggyógyászati és az Elmegyógyászati Osztály kü­lön választása. Az osztály ve­zetésével dr. Csanaky Artúrt bízták meg, aki 1982-ig volt osztályvezető. Dr. Csanaky Artúr főorvos megte­remtette a szervi idegrendszeri betegségekben szenvedők korsze­rű ellátásának alapjait és elindítot­ta, megszervezte az intézetben az idegsebészeti ellátást. Szakmai és emberi magatartásával olyan isko­lát teremtett, melyhez való tarto­zást munkatársai, tanítványai mindig is büszkén vállaltak. Az évek során öt osztályvezető főor­vos és több főorvos került ki tanít­ványai közül. 1966-ban a kezdeti 25 ágyas osz­tály 44, majd 50 ágyra bővült. 1971. februárjában az osztály az „új kórház” első emeletén kapott helyet, ahol 51 beteg elhelyezésére nyílott lehetőség. A betegforgalom folyamatosan emelkedett, az agyi érbetegek szinte teljes számban az ideggyógyászati osztályra kerültek felvételre, 1972-től pedig a kopo­nya- és gerincsérüléseket is itt ke­zelték. Emelkedett az idegsebésze­ti beavatkozások száma is, évente 150-200 műtétet végeztek. 1975­Az ideggyógyászati osztály története ben jelentősen bővült az elektrodi- agnosztikai laboratórium, ideg­izom vizsgálatra alkalmas készü­léket, valamint az agyi elektromos tevékenység vizsgálatát szolgáló EEG készüléket kapott az osztály. 1981-ben az ideggyógyászati osz­tály ágyszáma ismételten nőtt 83 ágyra. Az ideggyógyászati szak- rendelések ellátásával teljes egé­szében megvalósult a kórház- ren­delőintézeti egység. Dr. Csanaky Artúr főorvos munkatársait folya­matosan ösztönözte az önképzés­re, a tudományos munkára, ki­emelten foglalkozott az orvostan­hallgatók oktatásával. Új idegsebé­szeti műtéti eljárásokat vezetett be, az országban elsőként alkal­mazta a nyaki porckorongsérv műtét új módszerét, vezetésével új gyógyszerek kipróbálásában is részt vehetett az osztály. Dr. Csanaky Artúr főorvos úr távozását követően 1982. április 1-től az ideggyógyászati osztályt megbízottként dr. Gyimóti Gábor vezette. Az idegsebészeti műtéti tevékenység megszűnt, a kopo­nya- és gerincsérült betegek ellá­tását sem az osztály keretein be­lül végezték, az idegsebészeti műtétre szoruló betegeket 1982. április 1-től a Pécsi Idegsebészeti Klinikára irányították. Az osztály ágyszáma 52 ágyra csökkent, öt, nagyon jól képzett szakorvos tá­vozott. Dr. Gyimóti Gábort 1982. november 1-től nevezték ki osz­tályvezetőnek. A diagnosztikus lehetőségek 1982-ben bővültek, megnyílt az izotóp laboratórium. Dr. Gyimóti Gábor 1984. júliu­sában távozott, ezt követően 1985. április 1-ig dr. Kiss Mihály adjunktus megbízottként vezette az osztályt. Dr. Varga Sabján Már­ta 1985. április 1-től kapott kine­vezést az osztály vezetésére. A fő­orvosnő egységes ideggyógyásza­ti ellátás létrehozását kezdte el, mely magába foglalta az akut ki­vizsgálás teljes feltételeinek teljes megteremtését, 1985-ben külön agyi érbeteg kórtermet alakítottak ki. Az alapellátással lényegesen szorosabb, aktívabb együttműkö­dés épült ki. A diagnosztikai lehe­tőségek jelentősen fejlődtek. Dr. Varga Sabján Márta 1993. április 1-én távozott az osztályról. 1994. január 1-ig dr. Kiss Mihály vezette megbízottként az osztályt, amikor dr. Kuntár Lajos nyert osz­tályvezetői kinevezést. A Nemzeti Agyi Érbeteg programhoz csatla­kozva 1995. október 1-től, 26 ágyas agyi érbeteg, stroke részleg került kialakításra. Lényegesen ja­vult a szubintenzív kórterem fel­szerelése. A főorvos országos je­lentőségű Szekszárdi Neuro- pathológiai Találkozókat szerve­zett. Dr. Kuntár Lajos 1999. júniu­sában távozott osztályunkról, ek­kor dr. Kiss Mihály kapott megbí­zást, majd 2001. február 1-től, ki­nevezést az osztály vezetésére. 2000. májusától Lovasi Orsolya lett az osztályvezető főnővér. Ezen időszak alatt elsősorban a rehabilitáció lehetőségeit igye­keztünk bővíteni, megteremtve a rehabilitációs team személyi fel­tételeit. Az osztály betegforgalma folyamatosan emelkedett, évente átlagosan 5-7 %-kal, változatlanul elsősorban az agyi érbetegek szá­ma emelkedett, de a nehéz ápolói feladatok ellátása mellett is egysé­ges, megbízható szakdolgozói gárda alakult ki. __________(46672) * » i é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom