Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-16 / 13. szám

MEDINA. Holnap, csütörtökön a medinai művelődési házban a helyi szőlő- és bortermelők tarta­nak összejövetelt, amelyen Rafajlovics Péter, hegyközségi küldött számol be a hegyközség­gel kapcsolatos információkról. A megbeszélésen szó lesz a feb­ruár elején megrendezendő me­dinai borversenyről is. SZEKSZÁRD. Csütörtök dél­előtt 10.30-kor Polgármesteri Hi­vatal Házasságkötő Termében megbeszélést tart a Szekszárd és Környéke Kistérségi Turisztikai Egyesület. A rendezvény témája, a március 7. és 10. között a buda­pesti Utazás 2002. Idegen- forgalmi Kiállításon víó részvé­tel lesz. ■ Weöres Sándor versmondó verseny Január 22-én, kedden 10 órától 13. alkalommal rendezi meg a várdombi általános iskola Weö­res Sándor versmondó emlékver­senyét általános iskolás tanulók részére. A kultúrházban tartandó versennyel kapcsolatban infor­mációt Boros Tibornétól, a ver­seny felelősétől lehet kérni a 74/430-558-as telefonon. ■ Bikavér tanácskozás A Szekszárdi Szőlősgazdák Szö­vetkezete január 18-án, pénteken Bikavér tanácskozásra és borkós­tolásra hívja a szőlősgazdákat. A rendezvény helye: Szekszárd, Keselyűsi út 9 (a Szekszárdi Nö­vényvédő Kft. tanácsterme), este fél hat. A vitaindító előadást Hal- mai Csaba borász tartja. _____■ Fal uról, falura GYŰ LA J A község közbiztonsá­gának javításáért tenni akaró ti­zenöt férfi az elmúlt héten újjáa­lakította a Polgárőr Egyesületet, melynek tagsága Török Sándort választotta elnökké. CSIKÓSTŐTTŐS, KAPOSSZEKCSÓ. A Vöröske­reszt helyi szervezetei által szer­vezett elmúlt heti véradásokon a két szomszédos falu lakói közül összesen hatvanhárman jelen­tek meg. KOCSOLA. A település önkor­mányzatához tegnapig juttathat­ták el pályázataikat azok, akik a nemrégiben elkészült közösségi és vendégház elnevezésére tettek javaslatot. A képviselő-testület következő ülésén választ az aján­latok közül, a nyertes pedig csa­ládjával egy hétvégét tölthet el ingyen a panzióban. ■ HÍREK Mondom A Magamét IHAROSI IBOLYA Balra át és jobbra át Nem az a baj, hogy Farkas Flórián legutóbb az MSZP szekerét tol­ta, most pedig a FIDESZ mellett kampányol. A baj az, hogy a ci­gányság sorsának a jobbra fordulását a hol balra, hol pedig a jobb­ra fordulástól reméli. Nem a politikai pártok fogják megváltani a ci­gányságot. Különösen azért nem, mert nincs is cigányság úgy álta­lában. Nyelvük is kettő van, a beás, meg a lovári. A két népcsoport között nagyok a belső ellentétek. És akkor még nem szóltunk azok­ról, akiket mások cigánynak tartanak, de már a nagyszüleik sem beszéltek más nyelvet, mint a magyart.Társadalmi rétegződésük is óriási különbségeket mutat. A gazdag kereskedőktől a jómódban élő, külföldön zenélőktől, a művészeken keresztül vannak közöttük mérhetetlen szegénységben és kilátástalanságban élő falusi csalá­dok, akiknek betevő falatjuk sincsen, mert föld híján megtermelni sem tudják. Gyerekeik sosem végzik el az általános iskolát sem, mert se pénz, se igény nincs rá. Ugyanakkor ismerek főiskolát vég­zett tanítónőt és olyat, akinek friss diplomával álmai netovábbja, hogy babysitter lehessen német nyelvterületen. Tessék kiszámolni, hogy falusi tanító a béréből száz év alatt tudna félretenni annyit, amennyiből ma megvehetne egy városi házat. Lehet nyilatkozni, hogy a „romák talán három-öt éven belül teljes értékű polgárai lehet­nek az országnak, akik nem adókedvezményt kapnak, hanem adót fizetnek”, csak semmi értelme. A romák ma is teljes jogú polgárok. Ennek semmi köze a szegénységhez, vagy az előítéletekhez. Etnikai alapon senki sem kapott és kaphat adókedvezményt, s adót is az fi­zet .akinek jövedelme van, ha cigány, ha nem. Lehet mondani, mert divat és még igaz is, hogy stabil középosztály keü a cigányságnak. Persze, meg a hazai albánoknak, szerbeknek, románoknak, szlovákoknak, meg a magyarságnak is. Csak együtt mehetünk Európába a cigányokkal, s ők is csak velünk együtt tehe­tik ezt. Nemre, fajra, vallásra és pártállásra tekintet nélkül. Ezért árt mindenkinek a balra ál éppúgy, mint a jobbra át. Megkérdeztük olvasóinkat: Elégedettek-e az emeléssel? Elkezdték folyósítani az átlagosan 9,7 százalékkal megemelt nyugdíjakat. Megkérdeztük olvasóinkat elégedettek-e az emeléssel. Takács István, pedagógus, Dombóvár: A bankszámlámra már át­utalták az idei első havi nyugdíjat. Ennél jobban is emelhették volna, ugyanis a közüzemi szolgáltatásokért és az általunk vásárolt termé­kekért január elsejétől ismét jóval többet kell fizetni, mint tavaly. Ha az elmúlt évek során mindig a törvénynek megfelelően növelték vol­na, akkor legalább 10 ezer forinttal többet kapnék. Horváth Györgyné, Szekszárd, az adóhivatalból ment nyugdíjba: Nem mondhatnám, hogy elégedett vagyok, a két gyermekemre ka­pott évekkel együtt 39 év munkaviszony után mentem nyugdíjba. A régi kormány többet ígért és adott, mint amennyit most kaptam. Ak­tív korunkban mi is tettünk ezért az országért. Vincze Lajos, nyugdíjas vasutas, Dombóvár: Elégedett vagyok. A feleségemmel csak a legszükségesebb dolgokra költünk, így be tud­juk osztani a kettőnk által kapott havi 85 ezer forintot. Ha nagyobb kiadásunk van, akkor a gyerekeink besegítenek. Molnár László, Szekszárd, a DÉDÁSZ-tól ment nyugdíjba: Nem mondom, hogy elégedetlen vagyok, de a kialakult nyugdíjrendszer­rel nem értek egyet. Negyvenöt évet becsülettel ledolgoztam, s azt lá­tom, hogy azok jártak jól, akiket előbb elküldték nyugdíjba. (A témával kapcsolatban várjuk olvasóink SMS-üzeneteit a 06-20- 454-3664-es telefonszámon.) _________________________________■ Ga zdaköri ajánlás a termelőknek „A támogatás azokhoz kerüljön, akik valóban gazdálkodni akarnak” A most megjelent agrártámogatásról szóló törvény pontosan meghatározza a családi gazdálkodás fogalmát és ebben egy mondattal utal arra is, hogy a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége) ajánlása is szükséges ahhoz, hogy a termelő a családi gazdálkodási formát választhassa. Tolna megye-Budapest Jakab Istvántól, a MAGOSZ elnökétől azt kérdez­tük, miért van szükség a családi gazdálkodáshoz a gazdakörök ajánlatára, hiszen a termelők több­sége nem tagja ennek a szervezetnek.- Bizonyára emlékeznek rá, hogy az első jelen­tős mezőgazdasági támogatások idején, 1993-ban és '94-ben, az MFA (Magyar Fejlesztési Alap) pá­lyázatokhoz is szükség volt a gazdakörök ajánlá­sa. Akkor és most is az a célja a tárcának, hogy a támogatás azokhoz kerüljön, akik valóban gaz­dálkodásból tartják fenn magukat. Akkor, 1993- ban, egyetlen gazdálkodó sem volt, akit a gazda­körök ajánlottak, hogy ne fizette volna vissza a kapott támogatást. Most is azt szeretnénk elérni, hogy megítélésünk szerint egy korszakvál­tást segítő programban azok vegyenek részt, akik valóban élethivatásuknak vá­lasztják a gazdálkodást. A gazdakörök jól is­merik a gazdatársaikat, így a nyilvánosság ereje sokat segít abban, hogy aki megkapta a támogatást az nem él vissza vele.- Éri-e hátrány azt a termelőt aki nem tag­ja a gazdakörnek, illetve kitől kérjen az ajánlást, ahol nincs gazdakör?- A gazdaköri tagság nem feltétele annak, hogy az ajánlást megkapja a termelő. Senkit nem szeretnénk arra kényszeríteni, hogy azért lépjen be tagnak, hogy előnyökhöz jusson. Mi azt szeretnénk, ha a gazdakörök­höz tartozni nem csak emiatt lenne vonzó. Ha az adott településen nincs szervezet, ak­kor a szomszédos gazdakör ad igazolást, egyébként a megyei elnök az, aki az ajánlást megírja.- Ha már említette a megyei elnököt, Tolna megyében mi a helyzet?- December 19-én tartotta me­gyei gyűlését a Tolna Megyei Gazdakör, amikor új elnököt is választottak, ezt követően pedig a helyi gazdakörök is megkezdték újból működé­süket.- Ön szerint, mi az oka annak, hogy az Agrár- koordinációs Fórum, melynek a MAGOSZ is ala­pító tagja, nyílt levélben tiltakozott az ellen, hogy egyedül önöknek van joga ajánlást írni?- Ez a törvény a családi gazdálkodások kialakí­tásáról, azok segítéséről szól. A nyílt levelet alá­író egyetlen szervezet sem segítette eddig a gaz­dálkodókat, nem tettek semmit azért, hogy azok a jogszabályok megszülessenek, elfogadásra ke­rüljenek, melyek erősítik a magántermelőket. Ne­kik ez nem volt érdekük, ezért tiltakoznak most. Részlet a nyílt levélből: „A civil szerveződés állampolgári jogának és a szervezetek egyenjogúságának durva és megma­gyarázhatatlan sérelmeként éltük meg a családi gazdaságok támogatásáról szóló kormányrende­letnek azt az előírását, amely szerint a családi gazdálkodók a támogatásokat csak a MAGOSZ írásbeli ajánlásával vehetik igénybe. Meggyőző­désünk szerint ez a rendelkezés durván sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányában biztosított ál­lampolgári jogokat, ezért annak megsemmisítését fogjuk kérni az Alkotmánybíróságtól. ’’ A levelet aláírta a MOSZ, a Magyar Parasztszövetség, a MEDOSZ, az Agrármunkaadói Szövetség és az Országos Gazdaszövetség egy-egy vezetője. Egymásra figyelő generációk A Táncantológián a Lakodalmast matatják be Nagymányok A kulturális hagyományok ápolásának sokféle hozadéka van. Nemcsak a szellem épülését, az identitástudat erősödését, a gazdasági kapcsolatok alakulását befolyásolja, hatalmas az emberi kapcsolatokat formáló ereje. A Nagymányoki Hagyo­mányőrző Együttes munkája jó példa minderre. mondja, ugyanis felké­rés felkérést ér.- Hiába van régen műsorunkon egy-egy szám, a szereplők vál­toznak, a régebben elő­adott koreográfiák felej- tődnek, fel kell idézni azokat. Alig vagyunk túl a Budapesten megtar­tott Német Önkormányzatok Napján, ahol a gálaműsor végén öt perces vastapsot, gratulációk tömkelegét és egy orosházi felké­rést kaptunk, most újra a főváros­ba készülünk. Meghívtak minket a Hagyomá­nyok Házába Táncantológiára, ahol a Lakodalmast mutatjuk be. Ezt kicsit régebben adtuk elő, fel kell eleveníteni, ezért gyakrabban tartunk próbákat. Az együttes vezetői és tagjai el­mondhatják, hogy mozgalmas évet zártak 2001-ben. Munkájukra karácsony má­sodnapján, a pécsi. dzsámiban megtartott püspöki szent mise tett koronát, melyet Mayer Mi­hály pécsi megyés püspök az el­hurcoltak emlékére ajánlott, s a nagymányoki német nemzetiségi énekkart kérte fel közreműködés­re. A múlt esztendő utolsó fellépé­se szép búcsúztatása volt az óév­nek és egyben nyitánya a 2002- nek, pihenésre ugyanis nem ju­tott idő. Baloghné Wusching Ágo­ta hetente többször rendeli be próbára az együttes tagjait. Sűrí­tett próbákra van szükség ­- Úgy látom, azokkal a koreog­ráfiákkal érnek el szép sikereket, amelyek helyi vagy környékbeli gyűjtésekből állnak össze.- Tanulunk és repertoáron tar­tunk más koreográfiá­kat, dalokat is. Szeren­csére Hadikfalvi Ist­vánná, Krász Lőrincné és a magam gyűjtő és feldolgozó munkája nyomán sok helyi vagy környékbeli számból válogathatunk. Ezeket sajátjuknak érzik tagjaink, közel áll­nak hozzájuk, hiszen nagy részü­ket ők őrizték meg, s adták to­vább nekünk. Össze is tartják az együttest, az időseket és a fiatalo­kat. Ez igazán hagyományápolás, a generációk egymásra figyelése. Nálunk nem gond, hogy ki vigye a fellépő ruhákkal megrakott bő­röndöt egy-egy utazás alkalmá­val.-PÁL­Új vezető a gépészeti főnökség élén Gáspár István kinevezéséig végigjárta a „szamárlétrát” A Baross Gábor Gépészeti Főnökség új vezetőjévé nemrégiben' Gáspár Istvánt nevezték ki, aki korábban elődje helyettese­ként dolgozott. Dombóvár- Hogyan indult a pályája?- Felsőfokú tanulmányaim befe­jezése után a MÁV helyi üzemfő­nökségének vontatási részlegénél mérnökgyakornokként helyez­kedtem el, majd a szakvizsgák le­tételét követően személyzeti veze­tőként dolgoztam. 1986-tól tizen­egy éven át mozdonyreszortosi ál­lást töltöttem be. Négy és fél esz­tendővel ezelőtt a főmérnöki posztra kért fel Harangozó László, a vontatási főnökség vezetője. Ta­valy ősszel az ő nyugdíjba vonulá­sa miatt megüresedő posztra öten pályáztunk és a döntéshozók en­gem találtak a legalkalmasabbnak a feladat ellátására.- A vállalati "szamárlétra" szin­te valamennyi fokát bejárta, amíg kinevezték a Baross Gábor nevét viselő gépészeti főnökség első em­berévé. Gáspár István- A Pécsi Igazgatóságához tarto­zó dél-dunántúli területen dolgo­zik hétszázhetven alkalmazot­tunk. Központunk Dombóváron van, ahol a mozdony- és a kocsijavítónk is működik. Öt külső szolgála- tí helyünk Du­naújvárosban, Bátaszéken, Kaposváron, Somogy- szobon és Sárbogárdon található. A járművek vezetőinek foglalkoz­tatásán és a szerelésen kívül részt veszünk a balesetet követő helyre­állítási munkákban, tűzoltóvonatot üzemeltetünk, van vegyi elhárító egységünk és a váltók fagymente­sítését is elvégezzük. Életem eddi­gi legnagyobb kihívásának tartom új munkakörömet.- Mit tekint a legfontosabb fel­adatának?- Gépészeti főnökségünk jelen­legi elismertségét szeretném meg­őrizni. Annak ellenére, hogy a vas­út nem most éli a „virágkorát”, azt hiszem a tapasztalt vezetői gárdá­val és a többi munkatársammal közösen a jövőben is meg tudunk majd felelni a cégvezetők elvárása­inak. -GR­Dombóváron született 1957 május 4-én. A győri Távközlési és Műszaki Főiskolán szerzett vasútgépész oklevél átvétele után hazatért a Tolna megyei városba és a MÁV-nál helyezkedett el, ahol ma is dolgozik. Huszonnégy évesen nősült meg, felesége Kalmár Zsuzsanna óvónő. Péter fiúk első éves egyetemista ugyanott ahol az édesapja volt, Zsófia lányuk pedig az egyik helyi általános iskola nyolcadikos diákja. www.tolnainepujsag.hu www.tolnainepujsag.hu január 17.., csütörtök, 19 óra MIÉP eformátus lelkész A Magyar Igazság és Élet Pártjának alelnöke, országgyűlési képvise­lője, ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész lesz on­line szerkesztőségünk vendége január 17-én, csütörtökön 19 órától. I k i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom