Tolnai Népújság, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-12 / 10. szám

a> Tolnai Net Előfizetői jr // X | X )í 2002-ben: mÓ mm lapszám! _______________________________________________. ... Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Ami hiányzott Jómagámat a válogatós tévénézők közé sorolom, s szerencsére manapság már igazán van honnan és miből válogatni. A válasz­ték nemrégiben tovább bővült, mégpedig egy olyan csatornával, ahol a Magyar Televízió régi filmjeit, adásait tűzik műsorra. Nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy sokan keresik fel ezt a csatornát a harmincon felüliek, akik még emlékeznek a Tévétomára, a „köpködős” macira, s akik még hetente legalább egy saját készíté­sű tévéjátékot láthattak a tévében. . A minap Bibó Lajos két novellájának tévéváltozatát vetítették, olyan színészekkel, mint Horváth Teri, Horváth Sándor, Koncz Gá­bor és Madaras József. Egy másik tévéfilmben Kozák András, Bodnár Erika és Horesnyi László szerepelt, akik jó évtizede csak nagyon ritkán láthatók a televízióban, régi magyar filmek ismét­léseiben. S újra a képernyőre kerül majd a Tenkes kapitánya, a legnagyobb színészekkel készült portréfilmek, még az Iskolateleví­zió adásai is, s kedvenceim, a színházi közvetítések. Nem reklámot akarok csinálni az új csatornának, nincs arra szüksége. Nem is nosztalgiázni akarok, hiszen szép számmal akad olyan produkció, amit annak idején sem láttam, tehát való­di újdonságként tekintem meg. Az késztetett az írásra, hogy a régi filmeket, adásokat nézve rá kellett jönnöm, nagyon hiányzott ed­dig valami a kínálatból. Elsősorban a tehetség. Az elismert, neves magyar színészek eltűntek a képernyőről, aki nem jár fővárosi színházba, nem is látja őket. A rengeteg külföldi, vagy azt szolga­ian utánzó produkció pedig valljuk be, egy kicsit mindig is idegen lesz számunkra. A sajátos, mondjuk ki: magyaros gondolkodás- módot, lelkialkatot, hangulatot, érzést, s még hosszasan sorolhat­nánk, azt csak a saját készítésű filmek és műsorok adják vissza. Megújult az előcsarnok Tíz évig vártak a gyönyörű díszfestés restaurálására SZEKSZÁRD TF—7 A szekszárdi Garay János Ének-Zenei Ál­talános Iskola elő­csarnokába lépve első pillanatban olyan ér­zése támad az ember­nek, mintha kastély­ban vagy múzeumban járna. Az intézmény tíz eszten­dővel ezelőtti felújítása­kor került elő a vakolat alól a valamikori díszfes­tés. Mind az iskola veze­tése, mind a fenntartó vá­rosi önkormányzat illeté­kesei úgy vélték, nem szabad veszni hagyni ezt az értéket. A polgármes­teri hivatal városüzemel­tetési irodájánál Biharúié Keresztes Éva osztályvezető me­nedzselte a díszfestés ügyét, a műemléki felügyelőséghez nyúj­tottak be pályázatot, az itt nyert pénzt az önkormányzat pótolta ki, így sikerült előteremteni a helyreállítás 1,5 millió forintos költségét. Nem csak a falat kellett ugyanis restaurálni, a villanyórá­kat, kapcsolószekrényeket is más­hová helyezték át, s közben kide­rült: cserére szorul a főkábel is. A felújítási munkálatok, melyeket Pfeiffer Tibor restaurátor végzett, közel két hónapig tartottak és a képek tanúsága szerint ragyogó eredménnyel zárultak, ehhez hozzájárultak a gyönyörű csillá­rok is, amelyeket az iskola finan­szírozott. Babina Ferencné, az in­tézmény igazgatója elmondta, to­vábbi terveik, pontosabban vá­gyaik is vannak, szeretnének a gyönyörűen festett fallal színben és stílusban is harmonizáló ajtó­kat a földszinti átjárókban, s a fa­lak színét is a restaurált felülethez kellene igazítani. _______ vem Kö zel két hónapig tartott a restaurálás Szükség lesz az összefogásra Tanácskozás a PHARE-2002 programról A PHARE- 2002 kis - és középvállalkozás-fejlesztési program tervezése jelenleg folyamatban van, a megvalósulása a követ­kező években 2003-2005-ig fog megtörténni. A Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány a program tervezése során olyan javaslatokat szeretne tenni a finanszírozók felé, amelyek va­lós igényeken alapulnak. Ennek érdekében a Baranya, Zala, Somogy és Tolna megyei Vállalkozói Központok a vállalko­zók, vállalkozások, a kamara bevonásával egyeztető tárgyalá­sokat tartottak. Szekszárd A szekszárdi tanácskozásról dr. Braun Márton és Tóth Ferenc or­szággyűlési képviselők tájékoz­tatták lapunk munkatársát.- A tanácskozás célja a PHARE 2002-2003. vállalkozásfejlesztési programokra való felkészülés volt. A Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány döntése értelmében meg kell kérdezni a vállalkozás- fejlesztéssel, a vállalko­zók érdekképviseleté­vel foglalkozó cégeket és magukat a vállalko­zókat, hogy mire lenne szükségük, milyen programokat alakítson ki az MVA és mit java­soljon a kormányzatnak - mond­ta dr. Braun Márton. A PHARE segélyekkel kapcso­latban problémaként felmerült, hogy a vissza nem térítendő tá­mogatások esetében - mely 10 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást jelent - magas a vál­lalkozói önrész, nevezetesen 75 százalék. Ezt pedig a kisvállalko­zók többsége nem tudja előte­remteni. Ezért a csütör­töki tanácskozás egyik fő témáját éppen az je­lentette, hogy miként lehetne módosítani eze­ken az arányokon a vál­lalkozók javára úgy, hogy a segélyek hozzá­férhetőbbek legyenek, minél többen éljenek ezzel a lehetőséggel. Az információ gyűjtést kö­vetően próbálja meg az MVA a PHARE központ­tal közösen a korábbi gyakorlat megváltoztatá­sát. Amennyiben az unió ragaszkodik a je­lenlegi konstrukcióhoz, akkor az elhangzott vé­lemények szerint sike­res pályázatot csak olyan progra­mokra lehet benyújtani, ami több vállalkozó közös összefogását fel­tételezi. Ilyen lehet az inkubátor házak fejlesztése vagy az úgyne­vezett klaszter-program, ami egy szektorba tartozó több vállalkozó együttműködését jelenti a közös marketing-programtól kezdve a közös fejlesztésen, termelésen át az értékesítésig. 0r. Braun Marton A vállalkozások nagyságrend­jétől függően mások az igények, a középvállalkozásoknak elsősor­ban a termékfejlesztés, a techno­lógiák korszerűsítése érdekében lenne szükségük PHARE-támoga- tásra. A kézművesek viszont ki­sebb, 1-1,5 millió forint összegű támogatást és az inkubátor házak nyújtotta szolgáltatáso­kat igényelnék. A tanácskozáson álta­lános véleményként hangzott el, hogy a vál­lalkozások információ­hoz jutása nem megfele­lő, kevés adattal rendel­keznek arról, hogy mi­lyen támogatások van­nak és miként veheük igénybe azokat. Kevés az európai uniós ismeret is, ezért érdemes a PHARE-prog- ramon belül olyan projektekben gondolkodni, ami EU- ismerete­ket, módszereket adna a magyar vállalkozóknak. Fontos tudni azt is, hógy az eu­rópai uniós csatlakozástól függet­lenül 2004-ben a közbeszerzé­sekre nemcsak magyarok, de kül­földiek is jelentkezhetnek, ezért erre a hazai vállalkozóknak fel kell készülniük, hogy ne érje őket váratlanul. Ugyancsak közös vé­lemény volt, hogy a megszerzett piacok megtartása is veszélybe kerülhet az EU tagsággal, amit csak a korábbi versenytársak együttműködésével, összefogásá­val lehet kiküszöbölni. Somogy-tolnai nagytérség? A Zöldfok Rt. vezetője szerint a konzorcium lesz a legolcsóbb Több, mint kétszáz települést fog át az a Balatonberénytől Ba­latonkeneséig, Dunaszekcsőig, Komlóig terjedő nagytérség, amelynek egy alakulás előtt álló Dél-Balatoni és Sióvölgyi konzorcium vállalná a hulladékkezelését. Tolna megye közel kétharmada része ennek a nagytérségnek. ból épülne ki. A program előké­szítésében részt vevő cégek szo­ros határidőket irányoztak elő: a konzorcionális szerződést példá­ul e hónap végéig kellene elfogad­niuk az önkormányzatoknak. Szabó Zoltán, a siófoki Zöldfok Rt. vezérigazgatója a Tolnai Nép­újságnak elmondta: a települések nyolcvan százaléka már határoza­tot hozott a konzorciumról. A program szerepel a Környezetvé­delmi Minisztérium ország­listáján, az ISPA-pályázat előké­szítésébe hamarosan uniós szak­értők kapcsolódnak be. A vezér- igazgató hozzátette, legkorábban 2003-ban kezdődhet el a beruhá­zás, amely ez esetben 2005-ben készül el. Figyelembe kell venni Siófok - Tolna megye Az eddig Tolna megyében kevés nyilvánosságot kapott siófoki kez­deményezés 207 település szilárd hulladékának elhelyezését oldaná meg összesen 14 milliárdos beru­házással. A terv szerint Cikón, Somban és Ordacsehiben működ­ne nagy kapacitású lerakó, me­gyénkben Tolnán átrakó, Szek- szárdon, Bonyhádon, Bátaszéken hulladékudvar, Tolnán, Cikón, Tamásiban komposztálóüzem épül. A hulladékgazdálkodási rendszer felerészben európai uni­ós ISPA-támogatással, negyven százalékban magyar állami támo­gatásokkal, tíz százalékban pedig az önkormányzatok saját forrásá­ugyanakkor azt, hogy az 1999- ben ISPA-támogatást elnyert pro­jektek kivitelezése még nem kez­dődött el. Az önkormányzatok elé került ismertető szerint a nagytérségi konzorcium kínálja majd a leg­kedvezőbb lakossági díjakat, ami jelenlegi áron számolva legfeljebb évi kilencezer forint lakásonként. Szabó Zoltán ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: a lakosság ma a jelenlegi, alacsonyabb színvona­lú szolgáltatásért fizeti az alacso­nyabb díjakat. A hulladékgazdál­kodási törvény elfogadása előtt, 1999-ben végzett számítások sze­rint a lakossági díjak két és félsze­resükre nőnek a törvény által elő­írtak teljesítésével, például a sze­lektív hulladékgyűjtéssel, a zöld­hulladék válogatásával. A ma átla­gosan hatezer forintos éves díj így 15 ezer forint lenne, ennél a nagy­térségre kalkulált díj lényegesen kevesebb. • t. f. _________Hírek ________ DE CS. A helyi kézműves szak­kör vezetőjének és tanítványai­nak munkáiból nyílik kiállítás január 14-én, hétfőn 18 órától Decsen, a Faluházban. Az ér­deklődők csuhé babákat, rajzo­kat és kerámiákat tekinthetnek meg. TAMÁSI. A Bocskai Szabad- egyetem újabb rendezvénye­ként január 14-én, hétfőn 18 órai kezdettel Tamásiban, a Di­ákcentrumban a II. világhábo­rús magyar szerepvállalásról tart előadást dr. Szakály Sándor történész. BONYHÁD. A madárbarátok körének tagjai január 14-én 18 órakor találkoznak a művelődé­si központban. Ezen a foglalko­záson állítják össze 2002. évre szóló programjukat. TOLNA. A Tolnai Kertbarát Kör hétfőn, 18 órától tartja soron következő összejövetelét a helyi művelődési házban. A foglalko­zás előadója Szekretár János kertészmérnök lesz, aki a talaj­erő pótlásra, a gyomirtásra, a növényvédelemre történő felké­szülésről, a téli tennivalókról és újdonságokról beszél. Faluról falura KÖLESD A kölesdi Kossuth- szobor történetéről tart előadást dr. Kiszler Gyuláné tanár, a Kölesdi Közéleti Egyesület nép­főiskolájának január 14-én, hét­főn 18 órakor kezdődő, a helyi művelődési házban tartandó foglalkozásán. MEDINA. Elkészült a helyi művelődési ház felújításának első szakasza. Ennek kereté­ben az alagsorban egy ifjúsági klubot hoztak létre, amelyet szilveszterkor már felavattak a fiatalok. A klubhelyiség melletti pincét is rendbe hoz­ták, itt tavasztól borkóstolókat lehet majd tartani. A munka következő lépcsőjében köz­munkások bevonásával az épü­let belső részét „kicsomagol­ják”, hogy lássák, pontosan milyen felújítási munkákra lesz szükség. Ezzel párhuzamo­san folyik a vizesblokk építésé­nek előkészítése. A művelődési ház renoválását a megyei területfejlesztési tanács valami­vel több, mint 1 millió forinttal támogatja. SIÓAGÁRD. Január 15-ig, azaz jövő hét elejéig döntenek arról, hogy a beérkezett pályázatok alapján ki nyeri el a sióagárdi közművelődés szervezői állást. Ünnepek és hétköznapok Mányokon Közművelődés, közgyűjtemény, sport Szilveszterrel elindul a báli szezon. Egyre népszerűbbek a farsang idejére szervezett táncos rendezvények, jelmezes szórakozási alkalmak. A művelődési házak, közművelődési intézmények gyakran adnak otthont ezeknek a mulatságok­nak sok más tennivalójuk mellett. Nagymányok A nagymányoki Széchenyi ház­ban majdnem hatszázan köszön­tötték az újévet a szilveszteri bá­lon, ahol a talp alá valót a fiatal, helyi Wynkli zenekar húzta. Ez a művelődési ház tavalyi utolsó, s egyben az idei első programja volt - mondja Hoffmann Antalné művelődésszervező.- Igen jó hangulatú rendez­vénnyel indult a 2002-es eszten­dőnk. Sok időnk nem jut a pihe­nésre, mert már előkészítés alatt vannak a farsang más szórakozta­tó programjai is, mint bál, óvodai és iskolai jelmezes délutánok, far­sangi kupák. Ezen kívül a min­dennapok is folyamatos odafigye­lést igényelnek. A Széchenyi ház igazából információs központja lett a településnek. Foglalkozunk a közművelődéssel, melynek ke­retében országos, regionális, me­gyei és helyi rendezvényeknek adunk helyet. Mióta sportcsarno­kunkat színpadával együtt birtok­ba vehettük, folyamatosan gyer­mekszínházakat, bábszínháza­kat, felnőtteknek szóló szórakoz­tató műsorokat szervezünk. Kü­lönböző szintű vetélkedőket tar­tunk, tanfolyamokat hívunk élet­re. Működnek tartós közössége­ink, mint a nyugdíjas klub, az if- .júsági fúvószenekar, a felnőtt és gyermek német nemzetiségi kó­rusok, tánccsoportok, az irodalmi színpad, a bakancsosok klubja. Szolgáltatásainkat folyamatosan igénybe veszik a különböző civil szervezetek, vállalkozások. Ott­hont adunk konferenciáknak. A könyvtári teendőket is mi látjuk el. Amire büszkék vagyunk, hogy az országban nálunk volt először kettős funkciójú - iskolai és köz- művelődési - közgyűjtemény, amit technikailag folyamatosan tudunk fejleszteni. Ma már Internet hozzáférési lehetőséget adunk az olvasóknak, kapcsolód­tunk az országos hálózathoz. A sportcsarnok programjainak ko­ordinálása is a munkánkhoz tar­tozik. A legújabb kezdeménye­zést, a helyi TV-t - legközelebb január 24-én este 8 órakor lesz próbaadása - is igyekszünk segí­teni. Technikai felszerelésére pá­lyázatot írtunk, amely eredmé­nyesen zárult. Természetesen ennek a sokfé­le feladatnak csak úgy tudunk megfelelni, hogy segítséget ka­punk az önkormányzattól, a Né­met Kisebbségi Önkormányzat­tól, a különböző civil szerveze­tektől és elsősorban a település la­kóitól. _______ -PÁL­MÖ ZSI SZABÓ ISTVÁN festményeiből nyílt kiállítás Szekszárdon, az 1. Béla Gimnázium suligalériájában. A tárlaton bemutatják a művész régebbi és legújabb festményeit is. Az alkotások január végéig tekinthetők meg az iskolában.__________________fotó, bakó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom