Tolnai Népújság, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-11 / 288. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. December 11., kedd Nem kell más csatlakozóra várni A francia Nemzeti Érdemrend Nagy­keresztjével tüntette ki Jacques Chirac francia köztársasági elnök Orbán Viktor magyar kormányfőt annak elismerése­ként, hogy az elmúlt négy évben sokat fejlődött a két ország kapcsolata.- A találkozón egyetlen véresen komoly kér­dést érintettünk, ami úgy hangzik: kell-e Magyarországnak bárkire is várnia az uniós Háttér; a Nagykereszt A francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztjét Charles de Gaulle elnök alapította 1963. december 3-án. Kez­detben csak államfők kaphatták, kormányfőnek 1974 óta adományozható. Orbán Viktor a miniszterelnökök­nek adományozható legmagasabb állami kitüntetésben részesült. Az európai kormányfők közül többek között Tony Blair brit miniszterelnök és Gerhardt Schröder né­met kancellár kapta meg a kitüntetést. A nemzeti érdem­rend fokozatai: a legmagasabb a Grand Croix (nagy­kereszt), a Grand Officier (nagytiszti), a Commandeur (parancsnoki), az Officier (tiszti) és a Chevalier (lovagi). tagsággal, van-e bármilyen más szempont, mint a felkészültség minősége. A válasz úgy hangzott, hogy nem kell várnia senkire, és csak a felkészültség számít - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Élysée palo­tából távozóban. A magyar miniszterelnök jó hírként je­lentette be, hogy a francia elnök álláspont­ja szerint 2004-ben az európai parlamenti választásokon már a magyar választó- polgárok is leadhatják szavazatukat. Ez azt jelenti, hogy 2004. január 1 -jéré Magyar- ország teljes jogú tagságára számíthatunk. Hozzáfűzte: hazánk számára reális cél a csatlakozási tárgyalások 2002 végére törté­nő lezárása. Az eszmecsere után került sor az ünne­pélyes eseményre, amelyen Jacques Chirac államfő átadta a francia Nemzeti Érdem­rend Nagykeresztjét a magyar kormányfő­nek. A külföldi kormányfőnek adható leg­magasabb francia állami kitüntetés indoklá­sa szerint a Francia Köztársaság elnöke Orbán Viktor személyes érdemeit ismeri el Orbán Viktor és vendéglátója, Jacques Chirac FOTÓ: EUROPRESS/EPA Magyarország és Franciaország kapcsolatai­nak építésében. Orbán Viktor este a nagyköveti reziden­cián adta át a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztjét Gérard Larcher-nak, a szenátus elnökének, a Francia-Magyar Baráti Társaság társelnökének._________■ __________Hírek _________ MA RTONYI JÁNOS külügy- miniszter szerint Magyarország igény esetén minden lehetősé­get megvizsgál, hogy esetleges további hozzájárulást nyújtson az afganisztáni helyzet norma­lizálásához. A diplomáciai ve­zető erről hétfőn a fővárosban nyilatkozott azt követően, hogy megbeszélést folytatott Nancy Brinkerrel, az Egyesült Államok budapesti nagykövetével. A NEMZETKÖZI terrorizmus elleni harc kérdéseiben egyet­értés mutatkozott a hétfőn Moszkvában tárgyaló Colin Powell amerikai külügyminisz­ter és az orosz vezetők között, az amerikai rakétavédelmi ter­vek szükségességéről azonban a washingtoni vendég továbbra sem tudta meggyőzni moszkvai tárgyaló partnereit. Az amerikai külügyminiszter orosz kollégá­ja, Igor Ivanov után Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést, és megállapod­tak, hogy George Bush ameri­kai elnök a jövő év közepén látogat Oroszországba. ZSETONEURÓ. Klaus Bade, az egyik alsó-szászországi ka­szinó ügyvezetője bemutatja az új, közös európai pénznem já­ték változatának biztonsági ele­meit és átlátszóságát. A játék- barlangban 65 ezer zsetont kell kicserélni. A CSEH védelmi minisztérium szerint a prágai kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy tár­gyalásokat kezdeményez a brit-svéd BAE Systems/SAAB konzorciummal Jas-39 Gripen típusú vadászgépek megvásár­lásáról az ország légvédelme számára. RÓMAI politikai körökben tud­ni vélik, hogy Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök nem kí­vánja feszíteni a húrt az Európai Unió többi tagállamához fűződő kapcsolatában, ezért‘mielőbb rendezni akarja a közös európai letartóztatási paranccsal kap­csolatos nézeteltéréseket. UKRAJNAI Nemzetiségi Kö­zösségek Kongresszusa néven újabb nemzetiségi szervezet alakult meg Ukrajnában. A de­cember 8-9-i konferencián lét­rehozott szervezet képviselői hétfői kijevi sajtótájékoztatóju­kon elmondták: tagjai a német, lengyel, zsidó, magyar, román, bolgár, tatár, krími tatár, litván, észt és más kisebbségek kép­viselői. ■ EU-megbízott Afganisztánért Nehézfegyverzettel is ellátott amerikai tengerészgyalogosokat vezényeltek hétfőn Kandahár, az utolsóként elesett tálib erős­ség közelébe, hogy elvágják a menekülés útját a városban re­kedt tálib vezetők és az al-Kaida terrorszervezet harcosai előtt. Izraeli helikopterek a ciszjordániai Hebron közelében hétfőn tüzet nyitottak egy gépkocsira, s az első jelentések sze­rint egy csecsemő és egy 13 éves gyermek meghalt. Az Európai Unióban mindkét háborúról szó esett. Brüsszel Az Európai Unió tagországai Klaus-Peter Klaibert, a NATO volt főtitkárhelyettesét nevezték ki af­ganisztáni különmegbízott juk- nak. A külügyminiszteri tanács hétfőn kezdődött ülésén hozott döntés szerint a német diplomata feladata az lesz, hogy Lahdar Brahimival, az ENSZ különmeg- bízottjával szorosan együttmű­ködve részt vegyen az EU afga­nisztáni politikájának megvalósí­tásában. Feladatai közé tartozik majd, hogy segítse egy stabil, tör­vényes és több nemzetiséget kép­viselő afganisztáni kormány meg­alakítását, szoros kapcsolatokat tartson fenn az afganisztáni veze­tőkkel, az ENSZ helyi képviselői­vel, valamint a szomszédos és a térségbeli fejleményekben érde­kelt országok képviselőivel. Az Európai Unió kész újabb erőfeszítéseket tenni a közel-kele­ti erőszak megfékezése érdeké­ben, de illetékesei hangsúlyoz­zák, hogy egyedül nem képesek erre, ezért ugyanezt várják el a közvetlenül érintett felektől is. Hétfőn Brüsszelbe érkezett Simon Peresz izraeli külügy­miniszter és Nabü Saat, a Palesz­tin Hatóság tervezési és nemzet­közi együttműködési minisztere, hogy tájékoztassa az EU-tag- országok külügyminisztereit a legutóbbi fejleményekről. Javier Solana, az EU kül- és biztonság- politikai főképviselője még hétfő este a térségbe utazott, hogy megpróbáljon megfelelő légkört teremteni az izraeli-palesztin tár- gyalások felújításához. _______■ No bel-díj az ENSZ-nek Oslo Az emberiség oszthatatlan - egyebek között ezt szögezte le hétfőn Kofi Annan ENSZ-főtitkár, amikor átvette az idei Nobel-bé- kedíjat. A kitüntetést - az arany­érmet, a diplomát, valamint a díj­jal járó tízmillió svéd korona (mintegy 270 millió forint) pénz­jutalmat - idén megosztva a fő­titkár, valamint az Egyesült Nem­zetek Szervezete kapta meg az emberi jogok érvényesítése és a globális konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erőfeszítései­kért. Az alapítása óta idén 100. al­kalommal odaítélt Nobel-békedíj átvételekor Kofi Annan hatéko­nyabb nemzetközi együttműkö­dést sürgetett a szegénység, a tu­datlanság és a betegségek elleni küzdelemben. ■ Gunnar Berge, a norvég Nobel-bizottság főigazgatója átadja a díjat fotó: europress/epa Nő vezetők Európában Genf Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) elemzése szerint a szupercégek legfelső vezetésében csak 1-3 százalékban találhatók nők, a nagyvállalatok középszintjén, a kis- és a közép- vállalatok irányításában ma jóval többen vannak, mint tíz éve. több mint 31 százalékra nőtt a nők aránya. A gazdaságban a számvitel és marketing (21 százalék), vala­mint a személyzeti irányítás (17 százalék) a nők sikerterülete, míg a termelés közvetlen irányítói kö-' rében csupán 1 százalék az ará­nyuk. A társadalmi életben, az oktatásban és a hivatalokban egyébként mindenütt több a ve­zető posztot betöltő nő, mint a gazdasági élet kulcscégeinél. Kovács Mónika, az ELTE tanár­segédje „árulkodó adatnak” te­kinti, hogy Magyarországon „a társadalom- és gazdaságirányítás kulcspozícióinak csak 1-3 száza­lékát töltik be nők, míg a közép­vezetői állások 20 százalékát fog­Az USA-ban a különböző csúcs­posztok 40 százalékát nők töl­tik be. A magyarul is megjelenő Deutschland című folyóirat szerint Németországban három tény szól a nők „feljövetele” mel­lett. 1. Az új cégek harmadát nők alapítják, mivel ez kedvez a csalá­di élet és a karrier összehangolá­sának. 2. Az elmúlt 15 évben 4-ről 13 százalékra emelkedett a nők aránya a vállalatok vezetésé­nek különböző szintjein. (Igaz, a legnagyobb cégek csúcsvezetői­nek viszont csak 5 százaléka a szebbik nem képviselője.) 3. A törvényhozásban 20 év alatt 9-ről lalhatják el”. A magyar helyzetet jól ismerő Margót Wieser osztrák szakértő szerint nálunk lényegé­ben nincsenek nők a közéletben, és nem is küzdenek a háttérbe szorulásuk ellen. Eközben az ILO általános irányzatnak tekinti, hogy világ­szerte növekszik a vezető álláso­kat betöltő nők aránya. Christian Lutz svájci közgazdász szerint az erősebbik és a gyengébbik nem közötti harc lényegében máris eldőlt a nők javára, akik „hátrányos helyzetben voltak, viszont a kulcspozíciók terén ha­marosan kiváltságos helyzetben lesznek”. S ami ezt indokolja: a szakmai tudás, a szociális érzék, a csapatszervező készség és a gyakorlatiasság mindinkább fel­értékelődik, s ezek összessége jobban kedvez a nőknek, mint a férfiaknak. KOCSIS TAMÁS ÁLLÁSPONT TELEKI JÓZSEF Kint is, bent is Mulasztásos alkotmánysértés nyomja a képviselők lelkét csaknem fél évtizede. Az alaptörvény legfőbb őrei ugyanis még az előző parlamenti ciklusban kimondták, hogy meg kell oldani a kisebbségek parlamenti képviseletét. E kötele­zettségüknek - szinte bizonyosan - a soron következő válasz­tásokig nem tesznek eleget a honatyák. Az utóbbi időben mintha senkinek sem volna fontos eleget tenni a taláros testület döntésének. A pártok - sem az ellenzé­ki, sem a kormányon lévők -, de még a kisebbségek sem em­legették fel az utóbbi időben a verdiktet. Sőt újabban az Euró­pai Unió sem firtatja a dolgot. Míg két esztendeje Brüsszel az országjelentésben még felrótta a kisebbségek parlamenti kép­viseletének hiányát, a mostaniban csupán annyit jegyez meg, hogy a kisebbségeket jobban be kell vonni a közéletbe. Az egyes pártok színeiben persze most is ülnek a parlamenti patkóban olyan képviselők, akik felvállalják kisebbségi szár­mazásukat. Néhány éve egyikük még anyanyelvén, szlová­kul is megszólalt az Országgyűlésben. Az pedig szinte bizo­nyos, hogy a következő ciklusban is lesz jó néhány német, szlovák honatya, hiszen a pártok a szavazatokért folytatott versengésben egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kisebb­ségi választókra. Sőt, a Fidesz és a Lungro Drom körvonala­zódó együttműködésének eredményeként akár roma nyelvű felszólalás is elhangozhat majd a Tisztelt Házban. A pártlisták előkelő helyének biztosításával áthidalhatónak látszik az emlitett törvényi űr. Csakhogy mindez köztes - kint is, bent is a parlamentben - állapottal járhat. Az tagad­hatatlan, hogy egy-egy kisebbséggel sorsközösséget vállalók előtt honatyaként kiszélesednek a lobbizás lehetőségei, de azzal is számolniuk kell, hogy köti őket a frakciófegyelem. Kormánypárti politikusként pedig még az is megköti a kezü­ket, hogy a kabinet döntését nem illik bírálniuk. Ez a fajta kisebbségi képviselet pedig végső soron nem több formalitásnál. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330404 BÍRÓ FERENC Bevásárlási roham Ezüst- és aranyvasárnap közeledtével a fényárban úszó üzletóriások mágnesként vonzzák a vásárlókat. Sokan hónapokig gyűjtenek vagy több évi törlesztés terhét vállalják, hogy most mindenből a legjobbat adhassák. Meglehet, esetenként ez csak a hétköznapokban okozott sebekre próbál gyógyírként szolgálni. Az ámulatba ejtő ajándék olykor csak a szeretetlenséget rejti pompás sztaniolpapírba. Mindezek ellenére sem állíthatjuk azonban, hogy csupán egy olcsóbb könyv vagy egy meleg sál fejezi ki őszintén a szeretetet. Még kevésbé, hogy a karácsonyfát - mint nagyanyáink korában - csak almával és kályhaezüsttel be­mázolt dióval szabad díszíteni, mert csak így közvetíti igazán az ünnep üzenetét. Nem az a baj, ha az emberek egy részének jut drága ajándékokra. Az viszont már igen, ha emiatt kisebb­rendűségi érzés, netán keserűség ébred azokban, akiknek nem. Végül is mindenki ajándékozzon ízlése és pénztárcája szerint. A fontos, hogy jusson majd karácsony estére a pénzért meg nem vehető érzésekből, örömökből is. A karácsony előtti bevásárlási rohamok idején visszatérő gondolat, hogy az üzletek áruözöne, a díszek csillogása elfe­di az ünnep valódi fényét, mélyebb üzenetét. Az ugyanis nem elsősorban az ajándékokról, hanem a család együtt- létéről, a szeretetről és a békességről, a hit erejéről szól. A karácsony tartalma valóban fontosabb a forintokban mérhető külsőségeknél. Oktalanság volna azonban az emelkedettség és valamiféle puritanizmus jegyében mintegy pellengérre állítani az emberek vásárlási buzgalmát és örömét. EGYETÉRTEK: 0640-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj ______________A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről.______________ Fe lülvizsgálják a rendeletet Könnyíthetnek a románok kiutazási feltételein Bukarest A román kormány az első ta­pasztalatok alapján felülvizs­gálja majd azt sürgősségi kor­mányrendeletet, amely a ro­mán állampolgárok magán­célú külföldi utazásainak fel­tételeit szabályozza - közölte hétfőn loan Rus román bel­ügyminiszter. A sürgősségi kormányrendelet december elsejével lépett hatály­ba. Előírja, hogy a román állam­polgárok magáncélú utazás ese­tében akkor hagyhatják el az or­szágot, ha a határon meghatáro­zott pénzösszeg, érvényes egész­ségügyi biztosítás és visszauta­zásra szóló jegy, illetve 'zöld­kártya meglétét igazolni tudják. A Magyarországra utazó turis­táknak legkevesebb 250 eurónak megfelelő összeggel kell rendel­kezniük. Ez öt napi kinn tartóz­kodásra vonatkozik, ennél hosz- szabb időtartamú út esetén min­den további napra 50 eurónak megfelelő összeg szükséges. Ma­gyarországi utazásnál külön egészségügyi biztosításra a két ország között 1961-ben aláírt kor­mányközi egészségügyi megálla­podás értelmében elméletileg nem lenne szükség. Ezzel kap­csolatban loan Rus hangsúlyoz­ta, hogy a román kormány sür­gősségi rendelete az összes euró­pai, nem csak a Magyarországra történő kiutazásokra vonatkozik. A 250 eurónak megfelelő ösz- szeg kötelezővé tétele elsősorban azoknak okoz gondot, akik öt napnál rövidebb időre utaznának Magyarországra. (Ez az összeg jelenleg több mint kéthavi átlag- bér Romániában.) ____■ v r i ß t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom