Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-10 / 262. szám

Tolnai Népújság 2001. November 10., Szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL Az első: Seleljo Erzsébet Nemrég ad­tunk hírt ar­ról, hogy a Bonyhád Vá­rosi Zeneisko­la növendéke, Selelj o Erzsé­bet az előkelő 10. helyet sze­rezte meg az ungvári Nemzetkö­zi Művészeti Versenyen. Aztán eltelt újabb két hét, és Erzsi be­mutatkozott az I. Országos Zene­iskolai Szaxofon Versenyen, Po- mázon. Korcsoportjában 19-en mérték össze zenei tudásukat, s a színvonalas, az ország legjobb zeneiskoláinak hallgatóit felvo­nultató mezőnyben újra bonyhá­di siker született: a 18 éves Seleljo Erzsébet a zsűri elismerő szavait, valamint a verseny első helyezését nyerte el! Bonyhád A delfin nagyon kedves jelkép Sportol, verset mond. és énekel- Nagyon egyszerűen. Az isko­lában és otthon is foglalkozom ezekkel. Tanáraim mellett sok se­gítséget adnak a szüleim, a nagy- néném, aki a székely dalokat ta­nítja nekem. Úgy látszik, van a családunk­ban valami fogékonyság az elő­adó-művészet és a sport iránt, mert a bátyám, is szívesen áll színpadra és focizik is. Az igaz, hogy a tanulás és a mániáim mel­lett nem nagyon jut időm másra. Esetleg hétvégeken en­gedhetem meg magam­nak, hogy a barátaim­mal túrázni, biciklizni menjek.- Eldöntötted-e, hogy merre indulsz tovább az általános iskolából, vá­lasztottál-e már pályát?- Semmiről nem ha- tárdztam igazán. Megfordult a fe­jemben az orvosi pálya, a színé­szet, de lehet, hogy holnap mást mondanék.- Tudtad előre milyen megtisz­telő díj várományosa vagy?- Nem is sejtettem. Amikor megkaptam, majd kibújtam a bő­römből. Tessék megnézni ezt a gyönyörű plakettet! Delfin van az egyik oldalán. Megtisztelő jel­kép. És az egyik szeme csiszolt féldrágakő. Nagyon boldog va­gyok, hogy az enyém lehet. A tehetség olyan adottság, amit ha megfelelően gondoz­nak kiteljesíti a személyisé­get. Hanzel Adrienn többféle tehetséggel is megáldott. Szü­lei és tanárai segítségével a sport és a kultúra területén is kimagasló eredményeket ért el. A Völgységi Tehetséggon­dozó Egyesület egyik díjazott­ja, Völgységi Talentum. A Széchenyi István Ál­talános Iskola 8. osztá­lyos tanulója országos sport, versmondó, nép­daléneklési és szónok­lat versenyek előkelő helyezéseit tudhatja magáénak. A sportban az atlétika és a torna trófeái is kezében vannak.- Két egymástól teljesen külön­böző ágát műveled a testedzés­nek. Azért biztos van kedvenced.- Igaz, hogy néha kékre, zöld­re verem magam rajta, de legjob­ban a gerendát szeretem. A futás és távolugrás is közel áll hozzám, most éppen öttusázni kezdtem. Egyébként a magyar és a testne­velés órákat kedvelem nagyon, de jól megy a német is.- Hogy tudod összeegyeztetni mondjuk a futást a versmondás­sal, énekléssel, szónoklattal?-PÁL­Nem keresni, segíteni akar Lajos bácsi alkalmazza, most másoknak is ajánlja Lajos bácsi nem tartja magát feltalálónak, mert mint mondta: sem a jeget, sem a homokot nem ő találta fel. Az ötlet viszont, amivel embertársai segítségére siet, vitathatatlanul az övé. Csiszár Lajos bácsi és felesége, Ilonka néni 70 éve házasok, ami már önmagában is igencsak tiszteletre és irigylésre méltó tény, miként az is, hogy Lajos bácsi csak 5 eszten­dővel fiatalabb a XX. századnál. Mint el­mondta, találmányával azt szeretné meg­akadályozni, hogy a hozzá hasonlóan idő­sek, de a fiatalabbak is, megszabaduljanak a tél egyik rémétől: az elesésről. A találmány, a módszer, mint az ügyes dolgoknál általában, egyszerű, de nagysze­rű. Végy egy sima talpú cipőt (traktortalp esetében nem működik), tisztítsd meg.ala­posan a talpát. Végy egy zacskó homokot és szitáld át. Nem a finom, porszerű szitálékot kell alkalmazni, hanem éppenhogy a dur­vább, szemcsés maradékot. Ha mindez megvan, a cipő talpát be kell kenni Palmatex ragasztóval, majd belenyomni a durva szemcsés homokba. Egy papírlappal nyom­tassuk rá rendesen a homokot a talpra, majd szárítsuk 24 órán keresztül. Végezetül körömkefével távo­lítsuk el a felesleges homokot. Lajos bá­csi 12 éve alkalmaz­za találmányát, s mint a hűtőszek­rényben készített jéggel is demonst­rálja, stabil a cipő, nem csúszik. A bal­esetmentes téli köz­lekedés érdekében némi áldozatot is kell hoznia az em­bernek, mert a fenti módon preparált lábbelit nem szabad kö­vön, betonon, parketten koptatni, hiszen odavész a csúszásmentes réteg. Aki nem akar elesni a jégen, az vállalja fel, hogy Hét évtized köti össze őket FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY mondjuk munkahelyére váltóci­pőt kell vinnie magával. Lajos bá­csi 96. évében jár, sokmindent megért már ezen a világon. A Bé­kés megyei Nagyszénáson szüle­tett, feleségét, Ilonka nénit Oros­házán ismerte meg, az Alföldön keltek egybe. A Dunántúlra a har­mincas években kerültek, Tolna megye villamosítása folyt ekkor, Lajos bácsi munkát talált itt a vi­lágválság idején. A második világ­háborút és a dániai hadifogságot mesébe illő csodák sorozatával si­került átvészelnie, s épen, egész­ségesen érkezett haza feleségéhez és kisfiához. Lajos bácsi találmá­nyával nem pénzt akar keresni, nem dicsőséget hajszol. Segíteni szeretne embertársainak, s csak azt kéri: aki alkalmazza módsze­rét és használja a preparált cipőt, jelezzen vissza neki, mondja el a véleményét, tapasz­talatait azzal kapcsolatban. VENTER MARIANNA Egészség és kommunikáció A városok kidolgozzák a stratégiájukat Csütörtökön kezdődött és szombaton ér véget az Egészséges Városok Magyarországi Szövetségének XIII. Szimpóziuma, melyen az egészségfejlesztés kommunikációs kihívásaival foglalkoztak a települések koordinátorai, valamint az írott és az elektronikus sajtó képviselői. Dombóvár, Bikal rtbf tÁA^frV-‘tA7|fl fii ij'-) ‘ji aW V Csütörtökön a városháza dísztermében a másfél évtizede alapított és ma már huszonkét tagot számláló szervezet köz­gyűlésére került sor, ahol a résztvevők előbb a szö­vetség idei tevékenységét értékelték, majd terveikről is szó volt. Miklósyné Bertalanfy Níária igazgatótanácsi elnök elmondta, hogy tartalmas esztendőt hagynak maguk mögött, ugyanis az önkormány­zatok közül egyre többen fogtak hozzá egészség- stratégiájuk kidolgozásá­hoz és koordinátoraik is rengeteg programot szer­veztek. Munkájukat a tagdíjakból és jónéhány pályázaton elnyert támogatásból fi­nanszírozták. Jövőre az egészség- fejlesztési-, illetve a környezet­egészségügyi tervezésre helyezik a fő hangsúlyt és bekapcsolódnak a Nemzeti Egészségfejlesztési Prog­ramba. Pénteken a Baranya megyei falu­ban lévő Puchner Kas­télyban plenáris ülések­kel folytatődótt a tudo­mányos konferencia, me­lyen számos érdekes elő­adás hangzott el. De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Ma­gyarországi Szövetségé­nek főtitkára arról szá­molt be, hogy a média egyre többet foglalkozik az egész­ségmegőrzés témájával. Szerveze­tük törekszik arra, hogy a lakosság minél nagyobb részét szólítsa meg az írott és az elektronikus sajtón keresztül. Ahhoz, hogy a szövetség ezen a területen is eredményeket érhessen el, rövid időn belül ki kell dolgoznia kommunikáci­ós stratégái. Áz orszá­gos, valamint a helyi tele­vízióknak, rádióknak és újságoknak egyaránt ko­moly szerepet szánnak az egészséges életmódra nevelésben. Szombaton a koordi­nátorok a munkájuk so­rán szerzett tapasztalataikat oszt­ják meg egymással. Homályos zóna Egy szenzációs elmélet a világ és a parajelenségek tudományos hátteréről Homályos zóna címmel jelentetett meg könyvet a Pécsi Tudo­mányegyetem docense, dr. Gazdag László. A kvantumfizika legújabb eredményeire támaszkodó elmélete világunk szer­kezeti felépítéséről lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tudo­mány ma még feltáratlan határterületeinek jelenségeiről, mint a reinkarnáció, a lélekvándorlás, a túlvilág, a gömbvil­lám, a testelhagyás stb. magyarázatot adjon. Dr. Gazdag László, a Pécsi Tudo­mányegyetem docense már 1989- ben, a Speculations in Science and Technology című nemzetközi fo­lyóiratban - amely szigorúan lek­torált, de merész új elméletek köz­lésére szakosodott - publikált egy cikket arról, hogy létezik a szuper­folyékony héliumhoz hasonló, de A rezgő vákuum Az utóbbi évtizedekben a vákuum fizikája egyre jelentősebbé vált, komoly problémája a mai fizikának, s ezen belül a vákuum szu­perfolyékonyságának gondolatával is foglal­kozik a tudomány, mondja érdeklődésünkre Grandpierre Attila fizikus-csillagász, a fizikai tudományok kandidátusa, az MTA Csillagá­szati Kutatóintézetének tudományos főmun­katársa. Jelentősnek mondhatók például Harold Puthoff fizikus eredményei, aki töb­bek között a vákuum kozmológiai kérdéseit vizsgálja. Szerinte a vákuum zéruspontrez- gése a világegyetem összes részecskéinek mozgásából kapja energiáját. A fizika világán belül is fellépnek spontán jelenségek, mint pl. a „spontán rekombináció”, a gerjesztett atom visszahullása alapállapotába. A sponta­neitás oka a jelenségkörön kívüli tényező bekapcsolódása, ami jelen esetben éppen a vákuum zéruspontrezgése. az atomoknál elemibb részecskék­ből álló anyagi forma, voltaképpen maga a vákuum is ilyen. A szuper­folyékonyságot a XX. század ele­ién felfedezték, miután egy hol­land fizikus a héliumot az abszo­lút nullaponthoz közeli hőmérsék­letre hűtötte le. A folyékonnyá vá­ló gáz ellenállás, belső súrlódás nélkül áramlik, a beléhelyezett tár­gyak is ellenállás nélkül mozgatha­tók, és a gáznál nyolcszázszor sű­rűbb folvadék olyan réseken is át­hatol, amelyeken gázként nem volt képes. A vákuum te­hát, amelyet a tudo­mány többnyire a semmivel azonosít, ehhez hasonló szu­perfolyékony anyag, állítja Gazdag, de rendkívüli sűrűségű. Méghozzá egy Da­vid Bohm nevű a- tomfizikus, Einstein kedvenc tanítványa számítása szerint oly mértékben, hogy ha az általunk ismert 10 milliárd fényévnyi vüágunk valamennyi csillagrendszerét egy köbcentiméter­be összetömöríte- nénk, nem érné el ezt a sűrűséget. Más tudósok is állítják, hogy a vákuum nem azonos a semmivel. Az Olasz­országban élő László Ervin, a Ró­mai Klub egyetlen magyar tagja szerint az általunk ismert anyagi világ, amelynek mi magunk is ré­szei vagyunk, energiában kifejez­ve nem a vákuum megszilárdulá­sának, hanem ritkulásának tekin­tendő. Jánossy Lajos fizikus is úgy gondolta, hogy az órák lelassulása vagy a tárgyak tömegének megnö­vekedése a fénysebesség közelé­ben a valós világ tárgyai és a vá­kuum közötti kölcsönhatás követ­kezményei, márpedig a semmivel nem lehet kölcsönhatásba kerülni, s mint a modern fizika eredményei mutatják - az üresnek vélt tér tény­legesen anyagi tulajdon­ságokkal bír, be kell te­hát vallanunk, mondja Jánossy, hogy ez a tér mégsem üres. A híres amerikai fizikus, John Archibald Wheeler, a modem gravitáció-elmé­let egyik legnagyobb alakja számításai szerint is a vákuum nagyság­rendekkel sűrűbb, mint az általunk ismert legsű­rűbb anyag, az atom­mag. Hogy ez a hihetet­len energia nem roppant össze bennünket, sőt, nem is érzékeljük sem érzékszer­veinkkel, sem műszereinkkel, an­nak az az oka, magyarázza Gaz­dag László, hogy szuperfolyékony, amelyben az általunk anyagi világ­nak ismert objektumok ellenállás nélkül mozognak, voltaképpen olyanok vagyunk ebben a közeg­ben, mint buborékok a náluk jóval sűrűbb folyadékban. Orosz és amerikai kutatóintézetekben is be­bizonyosodott, hogy a vákuum­kamrába he­lyezett NS-mo- lekulaszakasz körül elektro­mágneses tér alakul ki, a- mely akkor is megmarad, amikor a DNS-t eltávolítják. Tehát úgy tűnik, min­den dolog lenyomata ott marad a vákuumban, még az emberi tuda­té is, akár a végtelen időkig, hiszen a vákuum részecskéi nem lépnek kölcsönhatásba egymással. így, mint azt László Ervin gondolja, nemzedékek sokasága kapcsoló­dik egymáshoz, az értelmes lé­Gigantikus robbanás Az elméleti fizikában valóban létezik a gerjesztett vákuum fogalma, mondja dr. Kóbor József, a Pécsi Tudományegye­tem biofizikusa. Az univerzum úgyneve­zett felfúvódásos elméletében, tehát az ősrobbanás utáni állapotában játszik szerepet, s ez valóban rendkívül sűrű anyag, de ma alapállapotú vákuum vesz körül, állítják a fizikusok, s vitatják a ger­jesztett vákuum létezését, mert az na­gyon instabil, és ha átalakul normál vá­kuummá, gigantikus robbanás követ­kezne be. Sokan úgy vélekednek - így dr. Kóbor -, ha gerjesztett vákuum ven­ne bennünket körül, a világ nem lenne olyan stabil, mint amilyennek bizonyul. nyék müliárdjai fonódnak egybe a vákuumóceánban tudatuk holog­rafikus lenyomatai által. Azt ugyanis kísérletek bizonyítják, hangsúlyozza Gazdag, hogy a szu­perfolyékony héliumban elemi ör­vények keletkezhetnek, ezek pe­dig közvetlenül, vagy mágneses momentumuk révén információt kódolhatnak, akárcsak a számító­gép mágneses memóriája. Mivel szubatomi méretű, tehát rendkívül parányi mágnesekről van szó, ezért hihetetlen mennyiségű infor­máció zsúfolódhat nagyon kis tér­fogatba. így férhet el agyunk 1300- 1400 köbcentiméteres terébe 280 trillió bitnyi in­formáció, amely Neumann János számításai sze­rint egy élet so­rán felhalmozó­dik. Erre a nagy­ságrendre pedig semmiféle bio­kémiai mecha­nizmus nem ké­pes magyaráza­tot adni. Csak a 0,1 nanométer- nyi elemi örvé­nyek elegendően parányiak ah­hoz, hogy ilyen mennyiség be- zsúfolódjék agyunk terébe. gései. Az állatvilágban ez a kap­csolat sokkal intenzívebb, nem vé­letlenül érzik meg előre a földren­gést, a vihar közeledtét, az ember esetében ez a képesség visszafejlő­Szertefoszló csodák A csoda egyben azt is jelenti, hogy egy csomó korábbi csoda szertefoszlik, vallja László Ervin tudományfilozófus, az Európai Evolúciós Ügyve­zetés és Felsőfokú Tudományok Akadémiájának rektora. Ez nem azt jelenti, hogy igaztalannak bizonyulnak, ellenkezőleg, beigazolódnak. Té­nyékké válnak, s így már a továbbiakban nem számítanak csodának. Gazdag László ilyen re­mekbe szabott fizikai elméletet ajánl. A „szuper­fluid vákuum”-elmélet sok mindent érthetővé va­rázsol, ami eddig rejtélyes volt, beleértve a cso­dákat és a természetfeletti jelenségeket is, amelyekkel Gazdag az ismertetését tarkítja. Ez nem teszi tönkre az uralkodó világképet, hanem ellenkezőleg, még mesésebbé alakítja. Mivel az „avantgárd” tudomány mindig mesébe illő, így csak veszít minőségéből, amikor „törvényesítik”, azaz az uralkodó áramlat részévé válik. Ha pedig a tudat a vákuum és az emberi agy köl­csönhatásának eredménye, és bo­nyolult elemi örvénylések rend-' szereként létezik agyunk terében, halálunk után mint örvénytér ott maradhat a vákuumfolyadékban az idők végezetéig. Az Univerzu­mot hézagmentesen kitöltő szu­perfolyékony vákuum egyfajta szuper-egykristályt alkot, állítja Gazdag László, amelyben külön­böző sebességű hullámok terjed­hetnek, s valamennyi parajelenség - gömbvillám, gyógyító képessé­gek, a súlyos tárgyak megmaradá­sa függőleges testfelületeken, gon­dolatolvasás, akaratátvitel stb. - a szuperfolyékony vákuum egykris­tállyal való kölcsönhatásra vezet­hető vissza. Hiszen a vákuummal állandó kapcsolatban vagyunk, az elektromágneses hullámok, köz­tük a fény is, e különös anyag rez­dött, voltaképpen a parafenomén képesség egyfajta atavizmusként értékelhető, vagyis bizonyos em­bereknél visszatérést jelent egy ősi képességhez. Gazdag László sze­rint a szuperfolyékony vákuum el­méletével természettudományos magyarázatot kapunk a halál utáni létre, a túlvilágra, a testből kilépés és a reinkarnációs élményekre. Ugyanakkor a szuperfolyékony vá­kuum „beazonosítható” Platón ideáinak terével, Hegel Abszolút szellemével, a kereszténység Szent­lélek fogalmával, vagy a hindu világprána fogalmával. Az emberi szellemtörténet két nagy vonulata, a materializmus és az idealizmus, az ateizmus és a vallás kibékíthe- tetlennek tűnő ellentéte elenyész­ni látszik tehát a szuperfolyékony mező végtelenében. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom