Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-24 / 274. szám
Tolnai Népújság 2001. November 24., Szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL Illyés, Könnyű-mérlegen Tengerentúli bírálat: kétknlacsos vád, jobbról Nem buta, hanem diszlexiás Olvasási és írásbeli nehézségekkel küzdő gyerekek A Tolna megyei születésű költők, toliforgatók képzeletbeli panteonjában nyilván kisebb, de biztos hely illetné meg Illyés Gyula mellett a tamási származású Könnyű Lászlót is. Az utókor koszorús fők iránti tisztelete persze nem jelenti azt, hogy egymást is nagy becsben tartották volna. Olyannyira, hogy a költőként ma már alig jegyzett Könnyű 1968-as írásában nemes egyszerűséggel lemarxistázta Illyést, aki valószínűen, ha el is jutottak hozzá a szóban forgó sorok, nem tekintette őt ellenfélnek. A dolog érdekessége - azon túl, hogy megyénk két könyvtámévadójáról van szó -, hogy az egykori nép-nemzeti ellenzék szellemi vezéreként tisztelt Illyés éppen „jobbról”, pontosabban a tengeren túli emigráció jobboldali képviselőjétől kapta az első olvasatra is nyilvánvalóan túlfűtött, ténybeli tévedéseket tartalmazó bírálatot. Könnyű László, tamási születésű tanító 1945-ben távozott az országból, első állomása Ausztria volt, majd az Egyesült Államokban, St. Louis-ban települt le. Fia, Könnyű Ernő politikai karriert futott be: Kalifornia re- publikánus- párti szenátoraként találkozhatunk vele a nyolcvanas években. Több kötete jelent meg itthon, s külföldön egyaránt, 1963-tól 1974- ig St. Louis- ban kiadója és szerkesztője volt az Amerikai Magyar Szemlének. Az Illyés a mérlegen című opust lap- Könnyű László jában közölte, indokoltnak tartva, hogy az írót még életében mérlegre tegye. Nos, Könnyű szerint „Illyést már ifjúságától kezdve fertőzte a marxizmus”, és „tizenhatéves korában csatiakozott a vörös hadsereghez”, Francia- országban „a baloldali emigrációval érintkezett, a francia kommunista költőket tanulmányozta és fordította”. A szerző a továbbiakban sem szűkölködik az érezhetően súlyos hibának tartott baloldali kötődés felemlítésében, a Horthy-korszak erényeként írja ugyanakkor, hogy ez időben egyszerre lehetett valaki - persze Illyésről van szó - „bankfiú és marxista író”. A cikk szerint Illyés viszonya a kommunista Mécs László rendszerrel 1956 után barátságosra fordult, gyakran jelent meg Kádár társaságában. A rendszer bizalmát Könnyű újfent Illyés „marxista múltjának", valamint az Ebéd a kastélyban című művének tulajdonítja. Ebben szerinte az író in- Illyés Gyula dokolatlanul „belerúg” a magyar arisztokráciába. Az ítélet sommás: „ez az Illyés inkább egy osztálygyűlölő marxista képét mutatja, mintsem egy egyetemes magyar nemzeti íróét”. Az utóbbi szerkezet fogalomzavara után szemére veti, hogy semmit sem tett a Rákosi- és Kádár-éra alatt elnémított írókért (például Mécs Lászlóért). Irodalmi értékelésében Könnyű másodlagos költőnek írja le Illyést, Mécs, vagy - az egyébként mind a Révai-, mind az Aczél-kurzus által elismert - Áprily, úgymond, nagyobb művész nála. Nincs tudomásunk arról, hogy Illyés válaszolt volna e vádakra, a bírálat lehetséges hátterét adó történetnek azonban bizonyosan egyik főszereplője volt. A cikk megírását követően Könnyű levelezést folytatott Mécs Lászlóval. A papköltőként számon tartott Mécs a húszas években jelentkezett írásaival, s egy évtized után - külföldön legalábbis - hangos sikert aratott, talán nagyobbat, mint később Illyés. 0 viszont a „magas-irodalom” tekintélye, a Nyugat-főszerkesztő Babits bizalmát élvezve 1933-ban megsemmisítő kritikával illette az új katolikus költészet képviselőit, nemcsak Mécset, hanem az esztétikai munkásságával nagyobb elismerést aratott Sík Sándort is (akitől többek közt fiatalon Könnyű is bíztatást kapott). Mécs László ezt egészen haláláig nem bocsátotta meg. Mécs három, Könnyühöz írt levele a tamási könyvtárban található, Szabó Ferenc, kortárs jezsuita költő publikálta őket a közelmúltban. Miután Könnyű nem bánt kesztyűs kézzel Ily- lyéssel, s ez utóbbi sem sajnálta a dehonesz- táló megjegyzéseket, Mécsnek bírálójáról egyenesen a „vadászaton a vaddisznó zacskójába ragadt drótszőrű foxi” jut eszébe. Mécs értékelése szerint egyébként Illyés az egyik legkitűnőbb „újabb” költő, csak kár, hogy „a Nyugat receptje szerint felfújta magát Vadkannak, és mindenható Behemódnak”. Az ötvenes években tényleg elhallgattatott költő „rehabilitációja” napjainkban kezdődött el; legutóbb éppen Tolnán tartottak felolvasást verseiből. Ha Illyésről nehezen állítható sarkosan a Könnyű által hangoztatott marxizmus, Mécsről egyelőre az a vezető gondolat, - amint ezt Tolnán Medvigy Endre irodalomkutató is hangsúlyozta -, hogy jobboldali volt, de nem nyilasbarát, amit egy levelében maga is fontosnak tart igazolni. (Szerinte Hitler-ellenes verse miatt majdnem Auschwitzban végezte.) Szóhasználata ugyanakkor megőrizte a harmincasnegyvenes évek jellemzőit, ami az írók zsidó- nemzsidó felosztását illeti; egyebek közt, amikor megemlíti, hogy 1941-ben a zsidó kiadó (sic!), az Athenaeum mennyivel becsületesebb volt, mert 23 ezer példányban kiadták összes műveit, az Aczél-korszak szocialista kiadója csak ezer példányt engedett meg. TÓTH FERENC Az utóbbi években egyre több tanuló kéri felmentését nyelvtanból, arra hivatkozva, hogy olvasási és írásbeli nehézséggel küszködik. A szakember szerint kezdi elveszíteni az eredeti értelmét a szó: dislexia, mely magyarul olvasási nehézséget jelent.- Az általános iskola felső tagozatos osztályaiban és a középiskolákban tapasztaljuk, hogy megpróbálnak a tanulók visszaélni azzal a lehetőséggel, hogy kérhetik a nyelvtanból való felmentésüket. - mondta Kovácsné Kaszás Beatrix, a szekszárdi nevelési tanácsadó vezetője.- Az általános iskolák alsó tagozatos diákjaira kevésbé jellemző a visszaélés, de nagyon sok a tévhit a dislexiával kapcsolatban. Az írás-, olvasási zavart okozhatja a pedagógus rosszul megválasztott módszere, vagy gyakorlata. Ma minden iskolában a pedagógus dönthet arról, hogy milyen módszert választ ahhoz, hogy a gyermekeket megtanítsa olvasni, írni, számolni. Sajnos előfordul, hogy egy- egy iskola presztízskérdést csinál abból, hogy náluk a gyerekek már tudnak decemberben írni, olvasni. Nem az a lényeg a tanítás során, hogy minél előbb írjanak a gyerekek, ezt egy tanterv sem köti ki, hanem hogy a tudásuk alapos legyen. Készítettünk egy felmérést az egyik középiskola első osztályában, mert a tanárok jelezték, hogy a diákok olyan gyengék nyelvtanból, mintha disgráfiások lennének. A felmérésünk eredménye az lett, hogy szó sem volt semmilyen részképesség zavarról, csupán ezeket a gyerekeket nem tanították meg az általános iskolában helyesen írni és olvasni. Ez pedig a pedagógus felelőssége. A tanulók sem egyformák, van akinek elég az elsajátításhoz 3 hónap, van akinek másfél év kell. És az, akinek másfél év kell az Kovácsné Kaszás Beatrix írás, olvasás megtanulásához, az se nem buta, se nem dislexiás, csupán az ő tempója lassabb mint egy másik gyermeké.- A valódi dislexiának mik a jellemzői?- Legalább átlagos, vagy átlag feletti képességekkel rendelkező gyermekeknél fordul elő, ez a tapasztalatunk. A gyermek következetesen felcseréli a betűket íráskor vagy olvasáskor, hangkihagyások jellemzik az olvasását, rosszul toldalékok az írásjeleket nem jól használja, és még sorolhatnám, de az olvasási nehézség megállapítása mindenképpen a szakember feladata. Egy-egy betűcseréből még nem lehet semmiféle következtetést levonni. Tehát, minden írási-olvasási zavar még nem dislexia, vagy dis- gráfia.- Miért hangsúlyozta, hogy jó képességű gyermekekre jellemző a dislexia?- Mert éppen abból adódóan, hogy okosak ezek a gyermekek, sokáig képesek kompenzálni a saját hibáikat. Például inkább kívülről megtanulják az olvasmányt, így nem vehető észre, hogy hibásan olvasnak. Elég gyakori, hogy a 3-4. osztályra derül ki, hogy miről is van szó tulajdonképpen.- Mit jelent az, hogy a tanuló felmentést kap nyelvtanból?- Egy 96-ban megjelent törvény kimondja, hogy a részképesség-zavaros gyermek az írásbeli osztályzás alól felmenthető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell tanulnia és dolgoznia az órákon. Véleményem szerint, nagyon csínján kellene bánni ezekkel a felmentésekkel és csak a valóban dislexiás tanulókra vonatkozzon. Ez a tanárok felelőssége is. Ugyanakkor örülök annak, hogy ma már rászánják a pedagógusok és a szülők is az időt arra, hogy a gyermeket szakemberhez vigyék, még akkor is, ha a többségről kiderül: szerencsére nem dislexiás. mauthner Kábítószer: hirtelen hatott Pályázatokkal is segít az ISM A rendhagyó, érzékekre, érzelmekre ható, ismeretterjesztő tárlat a Völgységi Ön- kormányzatok Megelőzési Egyesületének kezdeményezésére jutott el a Völgység fővárosába. A drog-prevenciós kiállítást Topolánszky Ákos, az ISM helyettes államtitkára nyitotta meg. Bonyhád- Az Ifjúsági és Sport Minisztérium pályázatok sokaságával próbálja segíteni a kábítószer fogyasztás ellen dolgozó intézményeket, szervezeteket. Milyen tapasztaltok vannak, élnek-e a lehetőséggel a megszólítottak?- A kábítószer-fogyasztás elterjedése a Topolánszky demokrácia kialakulásának velejárója, amely meglepte, készületlenül érte a társadalmat. A megelőzéssel foglalkozó, gyógyító intézmények mára már kialakultak, de ezek még erősítésre szorulnak. A képzett szakemberek száma egyre több, a probléma nagyságrendjéhez képest azonban még kevesen vannak. A pályázati rendszer elengedhetetlen. Jelenleg tíz élő pályázattal igyekszünk segíteni a leghatékonyabb programokat. Ezek között vannak régebbi és új területekre kiírt projektek, mint például az akkreditált képzések, a média megjelenés, az alacsony küszöbű intézmények támogatása. Úgy véljük, hogy itt nem alkalomszerű, hanem folyamatos segítségre van szükség. Az érdeklődés nagy, a bíráló bizottságok szakmai szempontok alapján hozzák meg döntéseiket.- Miben látja a kiállítás értékét?- Ez szakmailag nagyon megalapozott, szemléletében, technikájában friss kiállítás. Érzetekre hat, az információkat a tárlatvezetők, a segítők nyújtják. Nagy értéke, #hogy bevonja a szemlélőt, bennünket igényel, beszélgetésekre ad lehetőséget, s ami talán legnagyobb erénye, hogy megszólítja a családokat. Jó, hogy országos körútra indult, s hogy itt lehet, abban nagy szerepe van a példaértékűen működő Völgységi Önkormányzatok Megelőzési Egyesületének. -PÁLAkos Csípi és Kukucsi a miniszínpadon A névadójukat ünneplő babitsos diákok tegnap a nagy költőre emlékezve koszorút helyeztek el Szekszárdon a Babits-háznál, Cenci néni keresztjénél és a Babits művelődési háznál. A nap az irodalom jegyében telt, a felső tagozatos osztályoknak rádiós vetélkedőt rendeztek, a téma Babits Mihály életrajza volt. Délelőtt a Szegedi Miniszínpad tagjai adták elő a Csípi és Kukucsi produkciót, majd Ha ezt látná Arthur király! című előadás következett. Közben ismertették a versmondó verseny eredményeit. Az 5-6. évfolyamos diákok közül az 1. helyezett Kocsis Anna (Szekszárd, Babits iskola), 2. helyezett Novák Edina (2. sz. Általános Iskola), 3. helyezett Noyotni Adél (Garay gimnázium). A 7-8. évfolyamos versenyzők közül az 1. helyezett Vető Nóra (Hőgyész, Hunyadi J. Általános Iskola), 2. helyezett Haraszti Ágnes (Szekszárd, 5. sz. Általános Iskola) lett, a 3. helyezést megosztva Himics Nikoletta (Várdomb, Általános Iskola), illetve Lovász Krisztián (Babits iskola) kapta. Tehetség díjat Galiger Márk (Szekszárd, 5. sz. iskola) és Tóth Alexandra (Dienes iskola) kapott. A Ba- bits-napokat diszkó zárta DJ Csordással, a tanulók nagy megelégedéséin _______F. KOVÁTS Pe rczelekről a Perczelek földjén Dr. Dobos Gyula könyvének bemutatója A Perczel család kicsiben a magyar történelem. A főnemesi családokban egy két kiemelkedő személyiséggel találkozunk, a Perczelek között azonban nagyon sokan vannak. A 19-20. századnak szinte nincs olyan időszaka, amikor ne kerülne elő valamelyikük neve - mondta dr. Dobos Gyula Bonyhádon, a honismereti kör összejövetelén, A Perczelek című könyvének bemutatóján.- Természetes, hogy Bonyhádon dr. Dobos Gyula szeptemberben megjelent könyvének bemutatójára sokan voltak kíváncsiak.- A Perczelekről a Perczelek földjén beszélni nem könnyű dolog. Sokan sokmindent tudnak róluk. Vannak helytörténészek, akiknek munkáik jelentek meg a családról, vagy annak egyik-másik tagjáról.- A könyv tartalma levéltári dokumentumokra épül. Csak érdekességként mondom, hogy 13 méter hosszú, ömlesztett iratanyagot kellett rendszereznem, mielőtt a feldolgozáshoz láthattam. Ezen kívül természetesen a saját kutatásaim eredményei is benne vannak. Miután 1998-ban tartottam a család tagjai számára egy előadást, ők is sokat segítettek. Leveleket írtak, címeket adtak. Az Amerikában élő István (VII) például egy magyarországi barátjától értesült a munkámról. Ezután Interneten jelentkezett, képeket küldött. Köszönettel tartozom valamennyiüknek. A könyv megjelenése után, november 4-én újra találkoztam velük Budapesten. Ezen a könyvbemutatón a Tolna Megyei Levéltár birtokában lévő ősi kötetükbe nyolcvanhármán jegyezték be jelenlétüket. Mindannyian - olyanok, akik a Perczel nevet viselik, vagy nem távoli leszármazottak.- A könyv hátsó borítóján látható családfa azt mutatja, hogy rendkívül szerteágazó a Perczelek családja.- A családfának három fő ága van. Könyvemben, a család történetének bemutatása után, csak a Gábor-ággal, a bonyhádi Per- czelekkel foglalkozom. A Perczel név nemcsak a Völgységben ismert. Sok neves személyiséggel gazdagították nemzetünket. A német eredetű család igazán magyarrá vált. Többen közülük sikeresek voltak politikai, katonai pályán. Megtalálható közöttük igazságügy miniszter, számos megye fő és alispánja. Miklós II. például Dr. Dobos Gyula emigrációja idején ezredesként, az amerikai polgárháborúban szerzett dicsőséget. Ennek az ágnak valamennyi fellelhető tagjáról pályaképet adok, felsorolva az adatok forrásait. A kettőszáznyolcvan fekete-fehér fotóval, melyek nagy része portré vagy családi fénykép, igyekeztem személyes közelségbe hozni a neves család tagjait.-PÁLV I t I
