Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-21 / 271. szám

2001. November 21., szerda 5. OLDAL MEGYEI TŰKOR Mondom A Magamét IHAROSl IBOLYA Hétköznapi terrorizmus A sovány, nyúzott fiatalasszony torkaszakadtából ordít a főtéren a gyerekével. A gyerek nemkülönben. Mellesleg éppen azt üvölti a három év körüli gyereknek, hogy ne ordítson. Ha nem volna ször­nyű, akár humoros is lehetne a látvány. Attól még egyetlen gyerek nem hagyta abba a kiabálást, ha vele is ordibálnak. Éppen ellen­kezőleg, ennek a kisfiúnak a jelek szerint minden tapasztalata azt mutatja, hogy a felnőttek általában üvöltöznek. Elhaladva mellettük, az asszony kék foltos szeme bizonyítja, hogy a családban bizony nemcsak a verbális erőszak van divat­ban. Az én gyerekkoromban határozott feltűnést keltett az anyu­kám bejelentése, hogy az ő gyerekei azt esznek meg amit akarnak. Minderre azért volt szükség, mert a legteljesebb értetlenséggel rea­gáltunk az öcsémmel együtt, miszerint meg kellene ennünk a nap­köziben a tökfőzeléket, amit a testvérem a nyílt színen töklö- työknek titulált. Ámulatunk oly igen meglepte a napközis nevelőt, hogy nem is erőszakoskodott tovább, de beírta az ellenőrzőnkbe, hogy nem ettük meg a tökfőzeléket. Anyu fontosnak tartotta, hogy bemenjen az iskolába, s elmondja, hogy otthon sem esszük meg, ennek okából nem is főz tökfőzeléket. Zöldbabot is csak nekünk, mert azt meg az apu utálja. K: ne ismerne olyan munkahelyet, ahova rettegve mennek be az emberek dolgozni, mert sosem tudhatják, hogy a főnök milyen lábbal kel fel. Ha ballal, akkor beleköt az élő fába is, úgy bánik be­osztottjaival, mintha azok legalábbis rabszolgák lennének. A többség tűri is, hiszen mindenki azt mondja: örüljenek, hogy van munkájuk. Örülnének ők szívesen, ha hagynák őket nyugodtan dolgozni. A boltokban, postán, az utcán és legvégül az orvosi ren­delőkben meg sorakoznak a hétköznapi terrorizmus áldozatai. És másnap, egy ködös novemberi napon a főtéren üvöltenek a gye­rekkel, mert vele lehet. És ezzel elkezdődik minden elölről. Megkérdeztük olvasóinkat: Mit tennének a lakásfoglalókkal? Nem mai keletű gondról van szó, ám az jelenség kezelése már tartalmaz a korábbiakhoz képest némi újdonságot. Az önké­nyes lakásfoglalókat ugyanis manapság nem egyszer erővel távolítják el saját maguk kijelölte otthonaikból. Mi lehet a megoldás? - kérdeztük az utcán a járókelőket. Tolnai Ágnes, felszolgáló: - Nem fogadható el az önkényes foglalás, nem is értem, hogy gondolják: betörni mások lakásába? Miért nem kérik először az állam támogatását? Vagy hogy ha olyan nehéz hely­zetben vannak, akkor valamilyen szociális intézményt kellene felke­resniük, hátha ott megoldást találnának. Kiss Kálmán, nyugdíjas: - A lakásfoglalás törvénytelen, ha ilyesmi fennáll, akkor azt meg kell szüntetni, az önkényes beköltözőket ki kell lakoltatni. Én emberileg megértem, hogy sok család nehéz hely­zetben van: de akkor sem megengedhető ez a dolog, mert akkor a törvénytelenség az élet minden területére átterjed. Balogh József, a megyei roma fórum elnökhelyettese: - Ha valaki önkényesen foglal, azt valószínűleg kényszerből teszi. Az önkor­mányzatoknak kellene ezt a kérdést megoldaniuk. A kormányprog­ramban szó van bérlakások építéséről, én azt gondolom, hogy akad­nak olyan vállalkozók, akikkel összefogva idővel lakást lehetne biz­tosítani a rászorulóknak. Trieszné Khizi Edit, illetékügyi előadó: - Nem hiszem, hogy helyes lenne - ráadásul télvíz idején - a gyermekes családokat az utcára rak­ni. A megoldás csak minden érintett összefogásával képzelhető el, hiszen sok esetben nem a családok tehetnek arról, hogy ilyen körül­mények közé kényszerültek. Aki nem tud dolgozni, az megnézheti magát. _________________________________________________■ Ne m ítélkeznek, békítenek Közvetít és ajánlásokat tesz az oktatási biztos Az oktatási jogok biztosának munkája leginkább az ombuds­man tevékenységéhez hasonlítható. A cél az, hogy a konflik­tusba került felek között megegyezés jöjjön létre. Szekszárd A Szekszárdon rendezett országos intézmény- fenntartói konferencia tegnapi zárónapjának egyik előadója volt dr. Viszokai Beáta, az Oktatá­si Minisztérium Oktatási Jogok Biztosa Hivatalá­nak főosztályvezetője. Interjúnkban a hivatal munkájáról kérdeztük.- Mi a feladata az önök szer­vezetének!- Feladatunk az, hogy ha az oktatás résztvevői közül vala­melyik fél úgy érzi, hogy a joga­it sérelem érte, akkor eljárást indítsunk. Eljárásunk lényege az egyeztetés, munkánk az ombudsman típusú szervekhez hasonló. Igyekszünk a konfliktusba került felek álláspontját mindjobban megismerni, meghall­gatni, majd ezeket összevetve a jogszabállyal megállapítjuk történt-e jogsértés, vagy sem. Ha lehetséges, személyes egyeztetést szervezünk és közösen igyekszünk megkeresni, mi lenne a leg­helyesebb megoldás. Ilyen módon mindenki ma­génak érezheti az eljárást. Ha megállapítjuk, hogy jogsérelem történt, akkor kezdeményezést vagy ajánlást fogalmazhatunk meg a jogsértő szerv, illetve a felettes szerve felé. Mindkét intéz­kedésnek a lényege az, hogy nincs kötelező ereje, tehát akár vissza is utasíthatja a címzett.- Mennyire tekintik magukra érvényesnek az önök ajánlásait az érintettek1- A címzettek 99 százaléka elfogadja annak el­lenére, hogy nincs kötelező ereje Ha elutasítja, akkor is megindul egy párbeszéd a címzett és az oktatási jogok biztosa között. A célunk, hogy az iskolák úgy működjenek, hogy ne csak a pedagó­giai szempontokat tartsák szem előtt, hanem a jogszerűség szempontjait is, mert a kettőnek egyszerre kell érvényesülnie.- Milyen jellegű panaszok érkeznek a hivatal­hoz!- Nagyon sokfélék a panaszok, nagyon nehéz típusokat alkotni. Panaszokat kapunk a szemé­lyiségi jogok, a tanulói-, pedagógusi jogok, szü­lői jogok sérelme miatt. A pedagógusok pana­szai sokszor munkajogi természetűek, erre nincs hatáskörünk. Tavaly 630 ügyünk volt, s a jelek szerint ennyi lesz az idén is. Azt mondhat­juk, hogy szinte minden napra akad 2-3 új pa­nasz, tehát ismerik a hivatalt, a tevékenységét és élnek is az általunk nyújtott lehetőséggel.- A munkájuk során leszűrt tapasztalatokat hogyan hasznosítják?- Amennyiben azt látjuk, hogy bizonyos terü­leteken a jogi szabályozás hiányos, vagy nem megfelelő, jogalkotási javaslattal fordulunk az ok­tatási miniszterhez. VENTER MARIANNA Bautzen Kreis, új elnökkel Michael Hatig a gazdasági kapcsolatok további bővítését tervezi Már több alkalommal járt Tolna megyében, de akkor még mint Bautzen megye Sohland településének polgármestere. A hét elején, Szekszárdon - ahol megnyitotta a Szászország és a szászok című kiállítást - viszont már Bautzen Kreis köz­gyűlésének elnökeként mondott beszédet. szint: a feladatok sok­kal kiterjedtebbek, s ugyanakkor a rendel­kezésre álló pénz is több, mint egy telepü­lésen.- Immár ezt a jelen­tősebb eszközrendszert használja el például a partnerme­gyei kapcsolatok kiterjesztésére. Milyen tervei vannak ezen a té­ren!- A gazdasági kapcsolatok - például a műanyag- és fém feldol­gozás - további bővítésében látok lehetőségeket. Szeretném meg­szólítani a szász középvállalko­zói réteget, hogy még több közös terv szülessen a Tolna megyei Bautzen Kreis-Tolna megye Michael Harig idén szeptember elsején vette át a stafétabotot Horst Gallert elnöktől, aki több cikluson át vezette a német test­vérmegyét.- Elődje alapozó munkájának köszönhetően könnyű helyzetben van, vagy éppen a magas mérce miatt nehéz feladatok várnak ön­re?- Nem könnyebb, vagy nehe­zebb, hanem más a helyzetem - válaszolt Michael Harig. - Koráb­ban, mint polgármester, a lakos­ság szeme előtt dolgoztam, min­dennap találkoztam a helybeliek­kel. A megye ehhez képest más vállalkozókkal. S reményeink szerint Tolna megyei fiatalok szakmai gyakorlatot végezhetnek majd nálunk, ez azért fontos, mert a közvetlen kapcso­latok az egyéb kapcsola­tokat is meg tudják ala­pozni.- Több mint tíz eszten­deje rendszeresen jár hoz­zánk. Milyen kép alakult ki önben a magyarokról, a Tolna megyei emberek­ről?- Egy sokatmondó példát hadd említsek: annak idején a gyerme­keim is elkísértek engem egy-egy magyarországi, Tolna megyei út­ra. Ámikor később, már otthon megkérdeztem tőlük, hogy hova szeretnének menni nyaralni, nem Amerikát vagy Angliát említették, hanem Magyarországot. Ide is jöttek, s nagyon jól érezték magu- kat ezen a szép vidéken. -szí­Koraszülötteket ment az autó PÉCS Egy felmérés becsült adata sze­rint egy (szellemileg vagy fizikáli­sán) sérült ember felnevelése és ellátása egy élet során 1 milliárd forintba kerül. Ezek a sérülések leggyakrabban a koraszülés kö­vetkezményei, amikor is szó sze­rint minden perc számít, hogy a csecsemő minél előbb intenzív központba kerülhessen. Pécsett nemrég állt szolgálatba a Vita Humana alapítvány koraszülött­mentő mentőautója, amely csak eddig 49 szállítást végzett, holott előzőleg évi 200 esettel számol­tak. A PTE Gyermekklinikájának intenzív osztálya szakmai segítsé­gével működtetett mentőautó 24 órában áll rendelkezésre. Inkubá­torral felszerelve, orvossal és nő­vérrel a fedélzeten a riasztás után néhány perccel indul a sokszor még épp csak beindult koraszü­lés helyszíne felé - amint maguk mondják -, „hogy az élet jól kez­dődjön”. A roma-programról Gyula jón A dombóvári térség tanügy- igazgatási társulása csütör­tökön 15 órától Gyulajon, a falu általános iskolájában tartja összejövetelét. A helyi alapfokú oktatási intéz­mény igazgatójának, Farkas Sándornak a nemzetközi roma­programban való részvételről szóló tájékoztatója után a kisré­gió önkormányzatai által közö­sen alkalmazott fejlesztő peda­gógus továbbfoglalkoztatásának lehetőségeiről tárgyalnak a di­rektorok. ■ Koncert a kollégiumban Nagy sikerű koncertet adott hét­főn este Szekszárdon, az Ady Középiskola kollégiumában a Liszt Ferenc Zeneiskola gitárze­nekara Erősné Szőr Márta veze­tésével. A hangversenyen a diá­kokon kívül részt vettek szülők és pedagógusok is. __________■ Tí z fős leépítés A jelenlegi harminc fő he­lyett húsz-huszonegy fővel kívánja ellátni a tamási ok­tatási és nevelési intézmé­nyek étkeztetését 2002 janu­ár 1-től a budapesti D+M Kft. Ftilöp József ügyvezető igazgató elmondta: a jelenlegi három konyhából csak kettő üzemelte­tését tervezik az óvodában és a Béri Balogh Ádám Gimnázium­ban, a Würtz Ádám Általános Is­kola rosszabb műszaki állapotú konyhája tálalóként működik tovább. Nem dőlt még el, hogy a Vályi Péter Szakképző Iskola jö­vő év februárjában elkészülő új konyháját az intézmény, vagy a D+M üzemelteti majd. _______■ Sik erek, varrótűvel Az Aranyvarrótű elnevezésű iskolai pályázaton szép eredményt értek el az idén is a szekszárdi Ady Középis­kola tanárai és diákjai. Az Aranyvarrótű elnevezésű is­kolai szakmai pályázaton a leg­eredményesebb iskola címet nyerte el az Ady Középiskola. A diákok hat pályázatot adtak be, a díjakat a hét végén, a kétéven­te megrendezett Gödöllői divat­napokon adták át. Szalai Jánosné a legeredményesebb felkészítő tanárnak járó elisme­rést kapta meg. A pályázó diá­kok közül az egyik a harmadik díjat érdemelte ki, ketten kaptak oklevelet és tárgyjutalmat, a ne­gyediknek pedig bemutatták a ruháját a divatbemutatón. Elis­merésben részesült a felkészítő tanárok közül Monostori Györgyné és Mojzes Tiborné. ■ Új elnöke van a kertbarátoknak Spreitzer Lajos örömmel mondott igent a felkérésre A szőlősgazdák, a kertészkedők az 1970-es évek közepén ala­pították meg egyesületüket, melynek elnöki tisztét a kezdetek­től Éles Simon töltötte be. A nagy tudású szakember azonban 1999-ben - nyolcvan éves korában - egészségi állapotának romlása miatt lemondott posztjáról. Az elmúlt héten Spreitzer Lajos személyében új vezetőt választott a kertbarát kör tagsága. Dombóvár- Mikor kezdett kertészkedni?- Csömörön családi házban laktam, melynek 400 négyszög- öles kertje volt. Harminc esztendősen az egyik felé­be szőlőt ültettem és azt gondoztam. Aztán nekilát­tam a borkészítésnek.- Milyen eredménnyel?- Ahogy ismereteim gyarapodtak, évről évre egyre jobb lett a hordók­ban lévő nedű. Idő­közben jónéhány bírálatra is bene­veztem a boraimat, s számos oklevelet Névjegy: Hetvenegy évvel ez­előtt született Csömörön. Hivatásos katona­ként dolgozott nyugdíjazásáig, 1985-ig. Az idei nyáron családi okok miatt költözött a Pest megyei településről Dombóvárra. vehettem át. Később húsz fővel megalakult lakóhelyemen, a kert­barátok klubja, melynek tizenegy évig az elnökeként tevékenyked­tem. 1998-tól a Pest Megyei Kert­barát Szövetség vezetői tisztségét is elláttam Dombóvárra köl­tözésemig.- Hogyan került kapcsolat­ba a helyi egyesülettel?- A művelődési házban ér­deklődtem, ahol Bodó Imré­hez irányítottak, ám ha­marosan kapacitálni kezdtek, hogy vállaljam el az elnöki teendőket. A kertbarátok körének tag­sága pedig az elmúlt heti ülésen a jelenleg har­mincöt tagú szervezet vezetőjévé választott.- Milyen tervekkel lát munká­hoz?- Az örökös tiszteletbeli elnök­ké kinevezett elődöm, Éles Simon odaadó és hozzáértő munkáját szeretném folytatni. Jelenleg is­merkedem a körülményekkel és az emberekkel, építem a kapcso­lataimat. Bíztató jeleket látok, ezért kettőzött erővel dolgozom. Szeretném, ha rövidesen ismét különféle ismeretterjesztő előadá­sokon és gyakorlati bemutatókon egyaránt részt vehetnének a hob­bijukban elmélyedni szándéko­zók. A kertbarátok körének olyan programokat kívánok szervezni, melyekkel magunkra irányíthat­nánk a ma még nem közénk járó érdeklődők figyelmét is. GLAUB Alisca-összefogás Felkészülés a csatlakozásra Találkoztak az Alisca előne- vű cégek vezetői, s a további együttműködésről határoz­tak. Szekszárd Találkoztak nemrégiben a me­gyeszékhelyen az Alisca előnevet viselő cégek vezető képviselői. Az ötletet az adta, hogy 10 éves az Alisca Bau Kft. Több mint 20 társaság kapott meghívást a talál­kozóra, amelyen részt vett Kocsis Imre Antal polgármester is, és ti­zenöt gazdálkodó szervezet kép­viselője. Az eseményre termé­szetesen az Alisca Hotelban ke­rült sor. Kérdésünkre Korcsmár István, az Alisca Bau Kft., ügyve­zető igazgatója elmondta: örül­tek, hogy megismerték egymást. A beszélgetés folyamán többek között felvetették, hogy mivel mindannyian támogatják valami­lyen formában a város civil szer­vezeteit, művészeti együtteseit, vagy éppen a kórházat, lehet, hogy mindenki jobban járna, ha' ezt együtt és tervszerűen tennék. A találkozót újabbak követik, a következő januárban lesz, majd végiglátogatják egymást. Mint az ügyvezető elmondta, éppen a saj­tóból tudnak arról, hogy milyen eredményesek a kapcsolatok a testvérvárosok művészeti együt­tesei és iskolái között. Fontos len­ne a kapcsolat a gazdálkodó szervezetek között is. Már az is nagy segítség lenne az európai uniós felkészülésben, ha néhány napot beszélgethetnének azok­kal a testvérvárosi gazdasági ve­zetőkkel, akik már ismerik az uniós feltételeket. ihárosi *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom