Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-16 / 267. szám

Tolnai NépOjsAg - 6. oldal TOLNA ME GYE 2 0 0 1 2001. NOVEMBER 16., PÉNTEK V A környező területek már az újkőkorban benépesültek, de a bronz- és vaskor leleteit is megta­lálták a Kapos-folyó völgyében. A kelták a környéken az időszámítá­sunk előtti IV. században jelentek meg, a Kapospulától nyolc kilo­méterre nyugatra lévő Szalacska például fejedelmi székhely volt. Később a rómaiak vették birto­kukba a területet, amiről az Alsóhetény mellett feltárt erőd, Iovia árulkodik. A honfoglalást meg­előző időszakban szlá­vok és besenyők éltek a területen, majd Géza fe­jedelem idején Koppá- nyé lett a falu. Ő állatte­nyésztő és földművelő magyarokat telepített le. A vezér lázadásának le­verése után István király kezébe kerültek a birto­kok, aki az őt támogató német lovagoknak ado­mányozta' azokat. Az 1332-ben épített fatemp­lom körül alakult ki az új falu. Másfél évszázaddal később 30 adózó házat tartottak nyilván, a lako­sok háromnegyed része magyar volt. A török hó­doltság idején a község­ben élők száma nagyon megfogyatkozott. A 150 esztendő után visszafoglalt terüle­teket 1691-ben Esterházy Pál ná­dor vásárolta meg. Az újra bené­pesülő falu még ebben az időben is Tolna megyéhez tartozott. A Mária Terézia által 1767-ben ki­adott úrbéri rendezéskor a telepü­lés Somogy megyéhez került és több mint 200 éven át tartozott oda. Új iskola 1864-ben épült és akkortól vezették be a hatosztá­lyos oktatást. Könyvtára 1904 óta van a községnek. A helyi ügyeket Kapospula és Alsóhetény az új évezred küszöbén inté­ző első képvise- \ lőtestület 1881-ben alakult. Körjegyzőségileg 1950-ig Attalához tartozott Kapospula, ek­kor azonban önálló tanácsa ala­kult, majd 1969-től a rendszervál­tásig Attalával alkotott közös taná­csot. A falu a II. világháború befe­jezéséig az igali, azután a kapos­vári járás része volt, majd 1975- ben a dombóvári kistérséghez he­Az 1735-ben felszentelt barokk stílusú római kato­likus templom lyezték városkörnyéki település­ként, ezzel egyidőben a község Somogyból visszakerült Tolna megyéhez. Tizenegy éve a polgár- mester vezetésével nyolc tagú ön- kormányzati képviselőtestület irá­nyítja Kapospula és az ekkor a fa­luhoz csatolt Alsóhetény életét. (A falu monográfiáját a Millen­nium tiszteletére egy helyi lakos, Farkas József készítette el és az ön­kormányzatjelentette meg.) Lakodalmas a Ranch-sörözőben A Tolna Megyei Munkaügyi Központtól nyert pályázati pénzből nyitotta meg Visnyei Jó­zsef a Ranch Sörözőt. Kellemes környezetben tizenegyfajta sörből, különféle italokból, üdítőkből válogathat az ide betérő vendég. A napi vendéglátáson kívül családi estek, ba­ráti összejövetelek lebonyolítására is berendezkedett a tulajdonos. Nyáron a söröző a kerthelyiséggel kibővülve akár 100-150 fős csoport fogadására is alkalmas. A vendéglő népszerűségét igazolja, nemrégiben lakodalmat is tartottak itt. A fiatal, ambi­ciózus tulajdonos jövő évre, tavasztól őszig havonta egy alkalommal Dunántúli lakodal­mas bemutatásával készül. Ezt a programot főként külföldi turistáknak szánja. Visnyei Jó­zsef bízik abban, hogy erre a célra a Széchenyi Terv pályázatán sikerül pénzt nyerni. Áp­rilistól havonta egyszer lesz rock kocsma, illetve kuglipálya, csocsó, rex, s számos látvá­nyosság várja a vendégeket, a szórakozni vágyókat. Az önkormányzat és a lakók összefogtak a falu szépítésére Kapospula a kistérség központjának, Dombóvárnak a szom­szédságában fekszik. A község polgármesterével, Markovits Gézával örömeikről és problémáikról beszélgettünk.- Hány intézményt működtet a képviselőtestület1- Óvodánkba 1998 előtt keve­sebb mint tíz gyerek járt, mert a szülők közül sokan Dombóvárra hordták csemetéiket. Az új vezető- Ács Zsuzsanna - hozzáértő mun­kálkodásának köszönhetően rövid idő alatt nagyot változott a helyzet, mert ma már tizenkilenc kislányt és fiút gondoznak az intézmény­ben. A területfejlesztési tanács se­gítségével az óvoda vizesblokkját felújíttattuk, hamarosan a konyhát korszerűsíttetjük és egy tornaszo­bát is kialakíttatunk. Az önkor­mányzat hat éve szünetelteti az ál­talános iskola működését. Hatvan­három 1-8. évfolyamos diák a dombóvári képviselőtestülettel kö­tött társulási megállapodásunk alapján a város alapfokú oktatási intézményeiben tanul, kettő nebu­ló pedig Attalába jár. A polgármes­teri hivatalban dolgozó köztisztvi­selők munkáját Szentpáli Árpádné jegyző irányítja. A közösségi élet helyszíne a klubkönyvtárat is ma­gába foglaló művelődési ház, melynek épületét szintén sikerült renováltatnunk: új burkolatot ka­pott a folyosó és a kisterem, elké­szült a konyha, rendbe tetettük a wc-t és a mosdót, valamint a fűtés korszerűsítése is megtörtént. Orvo­si rendelőnkben minden hétköz­nap 11 és 13 óra között fogadja a betegeket az Attaláról érkező dr. Markó József.- Milyen a község infrastruktú­rája?- A 325 lakás mindegyik rá van kötve a villamosenergia- és az ivó­víz-hálózatra, földgázt 197 háztar­tás használ, 272 vezetékes telefon működik a faluban és 247 sze­mélygépkocsit tartanak üzemben gazdáik. A közel tíz éve működő kábeltelevíziós szolgáltatást a csa­ládok 80 %-a veszi igénybe. Kapospula vállalta a gesztorságot ahhoz pályázathoz, melyet nyá­ron nyújtottunk be az Országgyű­léshez címzett támogatást kérve falunk, Attala és Dombóvár kert­városi részének, valamint öt So­mogy megyei településnek - Baténak, Mosdósnak, Szabadi­nak, Nagyberkinek és Csornának- a szennyvíz-csatornázására. A helyi ingatlanok tulajdonosainak 35 %-a tavaly előtakarékossági szerződést kötött egy pénzinté­zettel a rendszer kiépítéséhez szükséges önrész finanszírozásá­ra. A téma tárgyalásakor összehí­vott falugyűlésen az derült ki, hogy az itt lakók 85 %-a szívesen rákötne a hálózatra.- Az utcák, a terek és a temető is szépen gondozott. A portákat is rendben tartják gazdáik?- Három éve alkalmaz közhasz­nú munkásokat az önkormányzat. Ők végzik a falugondnok irányítá­sával a település közterületein a vi- rágosítást, a fűkaszálást, az árok- tisztítást, a kisebb járda- és útépíté­seket, valamint a temető karban­tartását is. Az elmúlt évben a tele­pülés központjában átadtuk azt a parkot, melynek kialakításához a Millenniumi Kormánybiztos Hiva­talától kaptunk pénzt és a község lakóinak társadalmi munkájával készült el. A falu arculatának szé­pítése egyik fontos pontja volt a polgármesteri programomnak. Örömömre szolgál, hogy ezen a te­rületen is sikerült az előrelépés. Kevés kivételtől eltekintve az ingat­lantulajdonosok is partnerek eb­ben a tevékenységben, ugyanis ügyelnek épületeik állagának meg­óvására, illetve udvaraik és kertjeik rendjére.- Mivel keresik a kenyerüket a kapospulaiak?- Helyben a legjelentősebb fog­lalkoztató a sertéstenyésztéssel és gabonatermesztéssel foglalkozó Ezüstkalász Termelőszövetkezet, ami 37 embernek ad munkát. Ná­lunk közel hetven - mezőgazdasá­gi, ipari, kereskedelmi és lakossági szolgáltatást végző - vállalkozás működik. A jó autóbuszos és vas­úti közlekedés jóvoltából Dombó­várra, néhány környékbeli faluba és Kaposvárra is sokan járnak dol­gozni. A munkanélküliek száma alacsony, a keresőképes lakosság mindössze 7 %-a nem talál magá­nak állást. A családok fele rendel­kezik a közeli szőlőhegyen telek­kel, melyet szorgalmasan meg is művelnek.- Hány vegyesboh és vendéglő üzemel a településen?- Az előbbiből kettő, az utóbbi­ból pedig három működik.- Az önkormányzat milyen ren­dezvényeket szervez?- A tavalyi és az idei nyáron nagyszabású falunapokat tartot­tunk, melyekre a remek szórako­zást nyújtó programoknak kö­szönhetően a kapospulaiak mel­lett a környékbeli települések többezer lakója is ellátogatott. A Mülennium és az új évezred kö­szöntésére rendezett látványossá­gokon kívül a szüreti felvonulás is mindig rengeteg érdeklődőt vonz, Markovits Géza Marcaliban született 1941. május 16-án. Közgazdasági technikumot végzett, ké- ,sőbb pedig hentes szakmunkás-bizonyít­ványt, majd húsipari technikusi oklevelet is szerzett. Kapospulába 1959-ben került, mert édesapját ide helyezték tanítónak. 1961-től a Kaposvári Húskombinát főraktá­rosaként dolgozott, majd tizennégy évvel később a Dalmandi Állami Gazdaság dom­bóvári vágóhídjának vezetője lett és ezen a munkahelyen dolgozott negyedszázadon át. Tiszteletdíjas pol­gármesternek 1998-ban választották lakóhelyén. A képviselőtes­tület vezetői tisztségét 2001 január elsejétől főállásban látja el. Egy lánya van, aki a pedagógusi pályát választotta. Hobbija a labdarúgás. Több évtizeden keresztül rúgta a labdát, a Kaposvá­ri Rákóczi csapatában a Nemzeti Bajnokság első osztályában is bemutatkozott. A focit ma is szívesen nézi. de a művelődési ház is jónéhány bálon megtelik mulatni vágyó ven­dégekkel. Rendezvényeink azért sikeresek, mert azok szervezésé­ben és lebonyolításában nagyon sokan segítenek, így minden apró részletre odafigyel valaki.- Mivel töltik a szabadidejüket a falu lakói?- Korábban is működött ha­gyományőrző együttes a tele­pülésen, ám há­rom éve a fiata­lok megalakí­tották a Víz­mente Nép­tánccsoportot, melyet Berklné Farkas Edit ve­zet. A húsz fős társaság gyak­ran lép fel helyi és környékbeli rendezvénye­.ken, ahol mindig nagy sikert arat­nak műsorukkal. A községnek van egy kispályás focicsapata, ami a dombóvári kispályás bajnokság el­ső osztályában játszik és indul azo­kon a tornákon is, melyeket a kis­térség településein rendeznek. So­kan járnak esténként és hétvége­ken a művelődési otthonban kiala­kított konditerembe, ahol izmaikat tartják karban. Az Ifjúsági és Sport Minisztérium támogatásával épí­tettünk egy új játszóteret, kettőt pedig felújítottunk. A DDGáz Rt-től nemrégiben nyertünk egy street- ball palánkot, melyet már felállítot­tunk.- Akad-e gond a közbiztonság­gal?- Körzeti megbízottunk Vörös Jenő, akinek a munkájával elége­dettek vagyunk. Tevékenységének köszönhetően csökkent a lopások száma, gondot az átutazó bűnözők egyre gyakoribb megjelenése okoz. A Vízmente Néptánccsoport- Mit terveznek mostanában?- A már korábban felsorolt beru­házásokon kívül az önkormányzat finanszírozta a templom társadal­mi munkával elkészített díszkivilá­gítását, egy kutat fúratott Alsóhe- tényben, az ott lévő régit pedig fel­újíttatta. A kapospulai temetőben szüárd burkolatú utak és járdák ké­szültek, több vízcsapot szereltünk fel a virágok öntözésének meg­könnyítése érdekében, megkezdő­dött a ravatalozó renoválása, fara­gott kaput állítottunk fel és facse­metéket is ültettünk. A temető és az óvoda rendbetételét jövőre szeret­nénk befejezni, buszmegállókat akarunk építeni, a járdákat, az uta­kat és az ivóvíz-hálózat felújítását el akarjuk kezdeni és ugyanezt ter­vezzük a közvilágítássá, valamint a barokk stílusú templommal is. Egy helytörténeti kiállító-helyiség megnyitása is időszerű lenne. A szlovákiai Feketenyékkel szépen alakuló partneri kapcsolatot rend­szeres képviselőtestületi és családi találkozókkal kívánjuk tovább erő­síteni. A község önkormányzatának egyetlen alsóhetényi tagja, Radax László sze­rint míg a környező falvakban épül és szépül minden, addig az egykori ura­dalmi major helyén létrejött - jelenleg 245 lakóval rendelkező - településen „megállt az idő...”- A kis pusztából faluvá fejlő­dött Alsóhetény közigazgatási­lag hosszú időn keresztül a lég­vonalban mindössze három lti- lométerre lévő Somogy megyei Gölléhez tartozott, majd 1975- ben Attalához csatolták. A tele­pülés a rendszerváltáskor ke­rült át Kapospulához - mondta a képviselő. Az elmúlt évtizedekben valamennyi társközségünk vezető­sége a reméltnél jóval kevesebb fi­gyelmet fordított az önálló falu he­lyett csupán településrészként ke­zelt Alsóhetényre. A fejlesztések elmaradásának következtében ma rengeteg a megoldásra váró fel­adat. Dicséretes, hogy a jelenlegi önkormányzat mindent megtesz a bajok orvoslása érdekében, ám számos ügy meghaladja az erejét. A legtöbb probléma forrása az yy Alsóhetényben megállt az idő...” Alsóhetényt Ka- pospulával ösz- szekötő út, melyet 1973-ban építet­tek, ám azóta csak kisebb javítások­kal tartották kar­ban. A keskeny és rengeteg tengely­törő kátyúval tar­kított úton nagy a forgalom, ugyanis sokan közlekednek rajta Igái irányába és a Balatonra, de a környékbeli falvak földműveléssel foglalkozó cégei és magángazdái is azon szállítják hatalmas kamiono­kon a terményeket. Falunk mind­össze néhány kilométerre van Dombóvártól, ám a rossz megkö­zelíthetőség miatt eddig a vállalko­zók messze ívben elkerülték a köz­séget és másutt alakították ki telep­helyeiket. Sajnálatos, hogy az ol­csón megvásárolható telkek, az üresen álló magtárolók és istállók, a kevés pénzért bérelhető legelők nem jelentenek megfelelő vonz­erőt a mezőgazdasággal, vagy ipa­ri tevékenységgel foglalkozók szá­mára. Némi reményre az ad okot, hogy az idén elkészültek az út re­konstrukciós tervei. Helyben csak a kapospulai ter­melőszövetkezet ad munkát né­hány embernek a sertéshizlaldájá­ban, többen pedig traktorosként és gépkezelőként dolgoznak. A Dalmandi Rt. mászlonyi, szilfási és alsóleperdi telepén korábban mintegy huszonöt alsóhetényi em­bert foglalkoztatott, ma azonban már csak ketten vannak a cégnél. A legtöbben Dombóvárra járnak dolgozni. Reggel jó a buszközleke­dés, ám este 19 óra után már egyet­len járat sem érkezik a faluba, így két műszakot nem tudnak vállalni a kistérség centruma és Alsóhe­tény között ingázók. Az óvodások és az iskolások szállításával is akad probléma. A gyerekek több­sége csak este fél hatra ér haza Dombóvárról, illetve Kapospuláról. A Gemenc Volán Rt. megoldhatná a gondot azzal, ha az említett időpontnál egy órával ko­rábban még egy járatot állítana üzembe. A községben lévő családi házak közül néhányat német és svájci ál­lampolgárok vásároltak meg az el­múlt években, aminek következté­ben az ingatlanárak „elszaladtak”. A fiatal párok emiatt nem tudnak helyben lakást vásárolni, így a szü­lőkkel egy háztartásban való mara­dás és az elköltözés között választ­hatnak. A kereskedelmi ellátásból kivo­nult a Dombóvári ÁFÉSZ, jelenleg egy magánkézben lévő, pici alapte­rületű, ám bő választékot kínáló ve­gyesbolt működik, a vendéglő pe­dig felújítás miatt éppen zárva van. Az önkormányzat sikeres pályá­zatának és a helybeliek társadalmi munkájának köszönhetően tavaly millenniumi parkot és egy új ját­szóteret avattunk a falu központjá­ban. A Népjóléti Minisztérium tá­mogatásával tavaly elindult a falu- gondnoki szolgálat. Simándi Gá­bor kisbusszal hetente kétszer or­voshoz szállítja az alsóhetényi be­tegeket és a gyógyszereket is be­szerzi számukra. Á közterületeket egy közhasznú munkás folyama­tosan rendben tartja Szükség lenne azonban a közvi­lágítás korszerűsítésére, egy sport­pálya kialakítására és az életveszé­lyessé vált kultúrotthon helyett egy új, többfunkciós közösségi ház építésére, melyben a község lakói hasznosan tölthetnék el a szabadidejüket. A turizmusba való bekapcsoló­dás is jó lehetőséget teremtepe a falu fellendítésére. Az aktív kikap­csolódásra vágyó vendégek hor­gászhatnának, lovagolhatnának és kerékpározhatnának a település környékén. Nagy bánatomra a ko­rábban sok rendezvénynek helyet adó parkerdőt annak privatizáció­ja után a tulajdonosok lezárták a kirándulók előtt. Alsóhetény hatá­rában található egy római kori erőd - lovia - is, melyet a régészek részben már feltártak, ám pénz hi­ányában ismét visszatemettek. Ennek az építménynek a nagykö­zönség számára történő bemuta­táshoz és a korábban felsoroltak megvalósításához talán lehetne támogatást szerezni a Széchenyi Terv pályázatain, a minisztériu­moktól, vagy a területfejlesztési tanácstól. Kapospula történetéből Az önkormányzati képviselők: Gál József alpolgármester, Boda József, Buda Józsefné dr., Simándi Gábor, Kovács Imre, Radax László, Sánta Gyula.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom