Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-15 / 266. szám

2001. November 15., csütörtök 5. OLDAL MEGYEI TŰKOR Mondom A Magamét VENTER MARIANNA: Hívatlan látogatók Keserű hangú levelet írt hozzánk egy kistelepülésen élő fiatal anyuka. Elsőszülött gyermekével végre hazamehettek a kórházból, hogy az otthon biztonságában mindketten összeszedjék magukat a nagy megpróbáltatás után. Ám hamarosan kiderült, hogy a nyugalom, amire vágytak, nem adatott meg a kis családnak. Alig érkeztek haza, megjelent egy ügynök, addig erőszakoskodott, míg elő nem adhatta a mondókáját, amiben - minő véletlen - éppen egy újszülötteknek való előnyös biztosítási ajánlat szerepelt, a ha­vi törlesztő összeg alig haladta meg a gyermekágyi segély összegét. Nagy nehezen megszabadultak az igencsak vehemens fiatalem­bertől, de másnapra újabb meglepetésben volt részük. Ekkor egy szintén nem mimóza lelkű fotográfus érkezett, aki a kisbabát akarta megörökíteni, a jutányos áron készített képek ára szintén a havi gyermekágyi segély összegével volt szinte fillérre megegyező. Az akkor már gyanakvó kérdésre, miszerint honnan tudja a fény­képész, hogy ebben a házban újszülött kisded van, nem volt haj­landó válaszolni. Levélírónkat az háborítja fel, hogy sem az újszülöttre, sem az édesanyára nincsenek tekintettel ezek a kéretlen-hívatlan látoga­tók. Sosem hallottak arról, hogy a kisbabáknak és az anyukáknak nyugalomra, pihenésre van szükségük, nem pedig állandó jövés­menésre?. A másik dolog, amin felháborodott: vajon honnan, ki­től szerzik meg az újszülöttek nevét és címét vadidegenek? Bizonyára sokan a magukénak érzik ezt a történetet, ami nem egyedi. Mindenki tisztában van a mai világ farkastörvényeivel, megérti, persze hogy megérti, hogy meg kell élnie az ügynöknek is, a fényképésznek is, azt is tudjuk, hogy az erőszakos üzleti mód­szerekre oktatják a fiatalokat, de hol marad az emberség? A jöven­dőbeli kuncsaftnak van saját akarata és véleménye és ami a leg­főbb: magánélete. Nem hiszem, hogy az a siker egyedüli titka, ha ezt a magánéletet lépten nyomon megzavarják, mégpedig hívatla­nul és erőszakosan. Öt esztendő a látássérültekért Megkérdeztük olvasóinkat: A minimálbér-emelésről Megszületett a kormányrendelet a minimálbér 2002. január 1-jétől történő emeléséről. Ezek szerint a legkisebb bér - az idei 40 ezer forintról - jövőre bruttó 50 ezer forintra nő. Olva­sóinktól azt kérdeztük, hogy elégedettek-e az intézkedéssel. Görbéi József, vállalkozó, Szekszárd. Érthető, hogy a mai árakhoz valamennyire hozzáigazították a mini­málbért. Mint munkaadó sem vagyok ellene ennek az intézkedés­nek, pontosan azért, mert ez az 50 ezer forint bruttó sem sok. Igaz, hogy a minimálbér emelésének vonzata kicsit kellemetlen. Asztalos György, fogtechnikus, Szekszárd. Remélem, hogy ezzel együtt olyanoknak is felemelik majd a bérét, akiknél ez elvárható. Tudniillik nagyon sok esetben előfordul, hogy egyetemet, főiskolát végzett emberek, akár két diplomával is, csak alig valamivel keresnek többet, mint a minimálbér. Úgy gondolom, ezek a dolgok nincsenek arányban. Huth Józsefné, közgazdász, Szekszárd. Örülök, ha mindenkinek növekedhet a jövedelme, bár még az 50 ezer forint is kevés, mint minimális megélhetés, főleg a családosok esetében. Azt csak gondolom, hogy a bérskála többi szintjén is emel­ni kellene a béreket. Feltételezem, hogy a döntésnek inflációgerjesz­tő hatása lesz, mert a bér, a jelentős közterheivel ártényező, a vállal­kozók nyilván beépítik az áraikba a megnövekedő bérköltséget. Éber Imre könyvvizsgáló, Szekszárd. Elégedett vagyok az emeléssel, bár a mai árak mellett ez nem egy nagy pénz, főként, hogy ebből az összegből még sokat le is vonnak. Hogy milyen következményei lesznek ennek az intézkedésnek, azt még nem lehet tudni. _____________ ■ Se gít a „Fehér Bot’’ Alapítvány A látássérültek munkába helyezésében a Alapítvány kiváló eredményeket ért el. Kovács Laszlóné Tolna megye A „Fehér Bot” Alapítványt öt magánszemély hozta létre öt esztendővel ezelőtt, azzal a cél­lal, hogy a Tolna megye terüle­tén élő vak és gyengénlátó em­berek beilleszkedését segítse a társadalomba. Elsődleges és ki­emelt célul tűzte ki az alapítvány, hogy munkale­hetőségeket kutasson fel, illetve teremtsen ezek­nek az embereknek, s ezen a területen sikereket is értek el.- Milyen eredményeket sikerült elérniük? - kér­deztük Kovács Lászlónétói, az alapítvány kurató­riumának titkárától.- A 200. évi adatok alapján, országos szinten a vakok és gyengénlátók foglalkoztatásában Tolna megye 182 személlyel a harmadik helyen áll. Az említett 182 személy a megyében regisztrált lá­tássérültek 17 százaléka. Az alapítvány a kezdeti időszakban a már dolgozó sorstársaknak nyújtott „Fehér Bot” segítséget abban, hogy munka­helyüket meg is tarthassák. Ilyen volt például a számítógép­kezelői tanfolyam. A német nyelvi, a Braille-írás, a gépírás, valamint a kéziszövő tanfolyamot négy év óta folyamatosan szervezzük.- Mit nevezne a legjelentősebb eredménynek?- A Tolna Megyei Munkaügyi Központ támo­gatásával 2000-ben megvásároltuk Tolna Város Önkormányzatától a korábban óvodaként mű­ködő Bartók utcai ingatlan, ahol az alapítvány vakok és gyengénlátók számára szövőműhelyt alakított ki. Itt jelenleg 14 látássérült foglalkozta­tását tudjuk megoldani.- A fentieken kívül miben tudnak még segítsé­get nyújtani?- Számos rehabilitációs és szabadidős progra­mot is szervez az alapítvány, emellett rendszere­sen látogatjuk azokat, akik súlyos betegségük, vagy idős koruk miatt nem tudnak részt venni összejöveteleinken, rendezvényeinken. Az alapít­vány támogatása nélkülözhetetlen például ah­hoz, hogy a látássérült gyerekeknek minden év­ben megrendezhessük a nagyon várt és nagyon kedvelt nyári tábort Domboriban. venter Tizenhárom traktort lefoglaltak Ellenőrzést tartottak a szekszárdi vámhivatal munkatársai Újabb jelentős „fogást” könyvelhetnek el maguknak a szek­szárdi vámhivatal jövedéki alosztályának munkatársai. Az elmúlt napokban. Tamási környékén 13 traktort foglaltak le egy mezőgazdasági kft-től, az ellenőrzést követően. Szekszárd - Tamási Más hatóságoktól kapott informá­ció alapján mentek ellenőrizni a szekszárdi vámhivatal munkatár­sai Tamási környékére, tájékoz­tatta lapunkat Takács Róbert zászlós, a szekszárdi vámhivatal jövedéki alosztályának vezetője. Egy mezőgazdasági kft. telep­helyén a cég működését és az ott lévő munkagépeket és haszonjár­műveket ellenőrizték. A telepen lévő munkagépek üzemanyagtartályaiban fekete színű ásványolaj-terméket hasz­náltak fel üzemanyagként, így dolgoztak a gépekkel az embe­rek. A kft. tulajdonosa elismerte, hogy fűtőolajat kevert a gázolajjal és így üzemeltette a traktorait, de arra hivatkozott, hogy így tudott egy kicsit spórolni, mert a jelenle­gi gazdasági helyzetben a mező- gazdaság eléggé ráfizetéses. A Tamási környéki telephely­ről még nem szállították el a vá­mosok a munkagépeket, de azo­kat lefoglalták és az eljárás is megkezdődött. Minden gépből mintát vettek, azok bevizsgálása legalább egy hónapot vesz igény­be, mondta Takács Róbert. Az ellenőrzést és az eljárást egy 1997. évi törvényalapján foly­tatják le, mely a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalma­zásának különös szabályozásáról szól. E törvény meghatározza, üzemanyagként milyen ásvány- olajterméket lehet felhasználni. Annak ellenére, hogy a vámhi­vatal munkatársai a médiában, nyilvános előadásokon többször is felhívták az érintettek figyelmét a hasonló törvénysértés veszélye­ire, sajnos nem csökkennek a szabálytalanságok, mondta Ta­kács Róbert, pedig jelentős jöve­déki bírságot szabnak ki minden esetben. mauthker Oltott, „csepegtetett” dinnye Aki meg tudta óvni, annak az idén „bejött” A dinnyetermesztés új termesztéstechnológiai eljárásáról, az idei tapasztalatokról is szó volt a szedresi és a környékbeli dinnyetermesztők - vetőmag értékesítéssel egybekötött - ta­lálkozóján, amelyet Szedresen rendeztek, mintegy ötven gaz­da részvételével. Szedres Mint arról lapunknak Bognár Já­nos, a - cégbíróság által be nem jegyzett - Szedresi Dinnyeterme­lők Egyesülete elnöke beszá­molt, idén az országban sok he­lyen gond volt a dinnyével, a ve­tésterület nagy részén - főként az Alföldön - a fagyok, illetve be­tegségek miatt elpusztult az állo­mány, emiatt a dinnyét idén ma­gasabb áron lehetett értékesíte­ni. Aki tehát meg tudta óvni a nö­vényt, annak ebben az évben si­keres volt a termesztés. Tolna megyében többnyire ez volt a helyzet - tájékoztatott Bognár János. A jövővel, az új termesztés­technikai eljárásokkal kapcsolat­ban a találkozón elsősorban a csepegtető öntözésről, illetve az oltásról volt szó. Utóbbi esetén tök alanyt használnak fel, ami többek között azért is előnyös, mert a tök a dinnyénél erőtelje­sebb növekedésű, a betegségek­kel szemben ellenállóbb, jobb a fagytűrése, nagyobb termésátla­got lehet elérni vele és a beoltott palántát egymást követő évek­ben is lehet azonos helyre ültet­ni. A csepegtető öntözés a Tolna megyei dinnyetermelők körében (még) nem elterjedt, körülmé­nyes a megoldása, ezen a vidé­ken jobbára még tartályokban szállítják a dinnyeföldre a vizet. Népfőiskola Várdombon Népfőiskola indul Várdom­bon. Az áprilisig tartó tanév­ben a hallgatók idén három, míg jövőre hét előadáson ve­hetnek részt. Az első előadásra csütörtökön este öt órától kerül sor a község polgármesteri hivatalában. A népfőiskola vezetője, Badics Lászlóné ünnepélyes megnyitó­ját követően a résztvevők előbb a szekszárdi I. Béla Gimnázium diákjának, Borza Ildikónak az „Amikor még abroncsban jár­tunk” című előadását hallgathat­ják meg, majd Vincsákovics Má­ria népművész „Az egyszerű nép divatjáról”, míg Holtz Jánosné a helyi Német Nemzeti­ségi Tánccsoport vezetője a „Né­met kisebbség öltözetéről” igyekszik átadni ismereteit a je­lenlévőknek. Az első előadáson meghívottként részt vesz Vilii Ferenc, Várdomb polgármestere és Hefner Erika, a Tolna megyei Népfőiskola Társaság elnöke is. Az előadásokon a részvétel in­gyenes, a tanfolyam befejeztével a hallgatók tanúsítványt vehet­nek át. Az idei esztendő következő előadására - ugyancsak a pol­gármesteri hivatalban - novem­ber 29-én kerül sor. Ennek témá­ja „A művelt ember beszédének titka” és a „Testbeszéd” lesznek, míg a záró foglalkozást decem­ber 13-án tartják „A misztikái szemfényvesztés napjainkban” témakörben. A szervezők min­den érdeklődőt szeretettel vár­nak az előadásokra. ■ Ügyes decsi iskolások Pecs-Pebrecen A Decsi Általános Iskola ta­nulói kiváló eredményt értek el az Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázaton. A népi ékszer kategóriában a gyöngyfűző szakkör 2. helyezett lett, míg a textiles szövés kategó­riában a szövő szakkör 3. helye­zést ért el. A szakkörvezetők: Be­nedek Andrásné és Vaszlavek Il­dikó. A pályázat legszebb mun­káit bemutató országos kiállítás a mai napon (november 15.) nyí­lik Debrecenben. A díjkiosztás­sal egybekötött ünnepélyes meg­nyitón részt vesznek a díjnyertes munkákat készítő decsi diákok és a szakkörvezetők is. ■ Dombóvári kiállítás Két helyi alkotó - Vértes Zoltán és Králl Zoltán - számítógépes fotóátiratait nézhetik meg az érdeklődők péntektől november 30-ig a művelődési ház Előtér- Tárlatán. ■ A beosztottak befogadták a főnököt Jól összeszokott osztály, jó társaság ahová érkeztem, néhá- nyuk kollégám is volt régebben, nem volt nehéz beilleszked­nem - mondja Rózsa, Saáry Miklósné. Nem is lenne ez rend­kívüli, ha nem ő lenne a főnök. kirendeltségének vezetői poszt­járól. Hívta Bor Imre polgármes­ter. A döntés nem volt nehéz: ak­Paks Bizonyára akadnak még másutt is igazgatók, osztályvezetők, ki- sebb-nagyobb főnökök, akik be­osztottjaikat munkatársként ke­zelik, legfeljebb ez nem általá­nos. Tény viszont, hogy a paksi polgármesteri hivatal vagyongaz­dálkodási osztálya jóban-rossz- ban, a munkában is összetartó közösség, ezen mit sem változta­tott a .vezetőcsere tavaly ilyen­tájt. 2000. novemberében jött az osztály élére Rózsa, a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ paksi kor volt a vezetőváltás a munka­ügyi hivatal megyei szervezeté­ben is, és Saáryné nem szerepelt az új vezető új elképzeléseinek kivitelezői névsorában. A váltás nem járt nehézségek­kel - mondja Rózsa - régi kollégákkal, Saáry Miklósné Pakson született 1951. január 14-én. Végzettsége: közlekedésépítő üzemmérnök (Győr, 1980), mun­kaügyi menedzser (Budapesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem, 2000.) Pályája: Paks, Városi Tanács Műszaki Osztálya, városgazda, 1982-84. Paks Költ­ségvetési Üzem kommunális részlegének vezetője 1984-1992, Tolna Megyei Munkaügyi Központ kirendelt­ségvezető, 1992-2000. 2000. november 1-től a paksi polgár- mesteri hivatal vagyongazdálkodási osztályának vezetője. Férje villamosmérnök, a Paksi Atomerőmű Rt. főosztályvezetője, két felnőtt gyermekük van. könnyű volt felvenni újra a kap­csolatot. Korábban már tevé­kenykedett hasonló területen. A feladatok viszont kihívást jelen­tettek, elég csupán két ismert és sikeres - programról beszélni, a Virágos városért projektről és a bérlakásokról. Az első fényes díjat ho­zott, a második otthont har­minc családnak, a Széche­nyi terv pályázatán kilenc­ven millió forintot nyert a város, lehetővé téve laká­sok felújítását, a rászorulók lakásgondjainak megoldá­sát. Az ünnepélyes átadáson Bor Imre polgármester meleg sza­vakkal méltatta ebben Saáry Miklósné érdemeit, a pályázati anyag magas színvonalát. Amatőr pop-rock-jazz Pécsi siker a paksi fesztiválon Paks Egyre profibb a paksi amatőr fesztivál. Évről-évre jobb a szervezés, a hangosítás és a fellépő zenekarok is maga­sabb színvonalú produkció­val állnak elő. Negyedszer szervezte meg a Vá­rosi Művészeti Iskola és a PIPA VDÖK az Amatőr Pop-rock-jazz fesztivált. Közel negyven zene­kar nevezett, ám fellépési lehető­séget csak a legjobbak, alig több mint tucatnyian kaptak. így is egész napot betöltött szombaton a főként fiatalabbakat vonzó program. Hangszer-, kotta- és musicalbemutató társult az együttesek koncertjéhez, vala­mint a László Attila Band nagysi­kerű produkciója. Az országos hírnevű zenészekből, zeneszer­zőkből álló zsűri a pécsi Harminc Y bemutatkozását ítélte a legszín­vonalasabbnak, a második he­lyen egy szlovákiai zenekar, a No Idea végzett. Ők már harmadszor állhatták a képzeletbeli dobogó második fokára. A harmadik hely pedig úgy tűnik a budapesti Zuzu bérelt helye, már másod­szor érték el ezt az eredményt. A korábbi évekhez hasonlóan szá­mos különdíjat adtak át a legte­hetségesebb fiatal zenészeknek, köztük a közönségdíjat, melyet a szlovákiai No Idea gitárosa, Dombóvári Gergely vihetett ha­za. A zsűri véleménye szerint a bemutatkozó zenekarok egyre profibbak, de a közönség arról is meggyőződhetett, hogy a szerve­zés, hangosítás is egyre maga­sabb színvonalú. vt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom