Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-13 / 264. szám

2001. November 13., Kedd MEGYEI T Ü K Ö R 5. OLDAL Mondom A Magamét TÓTH FERENC Befelé A Szonda Ipsos felmérése szerint a paksiak kevesebb, mint fele fogadná el menekültek jelenlétét, s ők is leginkább szomszédos or­szágokból érkezett magyarokat látnának szívesen. Harmadik vi­lágbeli menekülteket kevesebb, mint egytizedük fogadna el. A fel­mérés apropója nyilvánvalóan az afgán menekülttábor Kalocsára helyezése, s azaz elleni tiltakozás. Na most, lehetne a paksiaknak a világhoz való hozzáállását elemezni, a kérdést elölről-hátulról megvitatni, ami persze erköl­csileg meglehetősen nagyvonalú, más szóval alapjában megkérdő­jelezhető művelet. Mert: milyen jogon mond véleményt bárki arról, hogy a másiknak legyen, vagy ne legyen olyan szomszédja, akit ő sem kíván magának? Ha jól gyanítom, Paks kicsiben egész Magyarország. A felmérés másutt legfeljebb elutasítóbb magatartásról tudósítana, és nem csak a menekültekkel kapcsolatban. Ez az az ország, ahol min­denki termel szemetet, de szinte senki nem akarja, hogy a közelé­ben bárminemű létesítmény neve hulladékkezelő legyen. Ez az a terep, ahol nemcsak egy menekülttábor, hanem az átmeneti szál­lás, az állami gondozottak lakóotthona majd mindenütt tiltako­zást vált ki. A maroknyi magyar egy emberként hagyná maga mögött a sze­génységet, a koszt, a gyengét és mindent, ami nem forintosítható. Hozzá kell tenni: tisztelet a kivételnek, de ez a befelé forduló stra­tégia mindannyiunké, és egyáltalán nem szeptember 11 után kezdtük el játszani. Hogy úgy mondjam, semmi köze a bin Ladenes őrülethez. A kérdés, mikor vesszük észre, hogy sehová sem vezet. Megkérdeztük olvasóinkat: Kinek adna veszélyességi pótlékot? A veszélyességi pótlék megadása - illetve feltételekkel való biztosítása - is hangsúlyosan szerepelt nemrég a tűzoltók kö­vetelései között. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy megkérdez­zük az utcán a járókelőket: ön szerint vajon ki szolgálna rá erre a juttatásra? Madarász Zsuzsa Madarász Zsuzsa, kereskedelmi adminisztrátor: - A tűzoltóknak járna, mert nélkülözhetetlen a munkájuk, amit egyébként valóban veszélyes körülmények közepette látnak el. Bár nem ismerem a bér­viszonyaikat, úgy vélem, hogy a mentősökre és a rendőrökre is ráfér­ne egy ilyen pénzbeli kiegészítés. Ezen három szervezet tagjainak munkájára bármikor szükségünk lehet mindannyiunknak. Kövecses Viktor, tanuló: - A tűzoltók közül azoknak adnék, akik adott időben szolgálatot teljesítenek. Akik nincsenek a helyszínen, azoknak nem. Rajtuk kívül talán a mentősök érdemlik meg a veszé­lyességi pótlékot. Gyakran kerülnek ők is olyan helyzetbe, amikor a biztonságukat, sőt az életüket is kockáztatják. Szebényi Erika, dokuinentátor: - Feltétlenül megérdemelnék a pót­lékot a tűzoltók, hiszen kockára teszik az életüket. Egyébként, ha raj­tam múlna, ezt a juttatást az egészségügy dolgozóira is kiterjeszte­ném. Csak meg kell nézni, milyen körülmények között végzik mun­kájukat - és mennyiért - akár az orvosok, akár az ápolónők, akár az irodai dolgozók... Görföl Rudolf, nyugdíjas: - Az összes tűzoltónak megadnám a pót­lékot, mert végül is mindannyian mindig szolgálatban vannak, bár­mikor bevethetők, ha úgy adódik. S adnék még a mentősöknek is. Hogy még kiknek? Inkább úgy fogalmaznék, hogy kiknek nem: pél- dául a betörőknek semmiképp! _______________________ ■ Ku korica: teljes a bizonytalanság A megye közraktárai tele vannak Teljes a bizonytalanság a kukorica felvásárlásával kapcsolat­ban. Sem a termelők, sem a közraktárak, de még a megyei földművelésügyi hivatalok sem tudnak tájékoztatást adni ar­ról, mire is számíthatnak a termelők. Tolna megye A megyei földművelésügyi hivatalban kér­désünkre azt válaszolták, részletes útmuta­tást még nem kaptak a minisztériumtól, így ők is csak azt tudják a kukorica felvásárlásá­val kapcsolatban, ami a sajtóban megjelent. Javasolták, próbáljunk meg több informáci­ót szerezni maguktól a közraktáraktól. A Tamási Concordia Közraktár Rt. telep­vezető-helyettese, Csizmadia Géza kérdé­sünkre elmondta, a teljes kapacitásuk 8 ezer tonna lenne, de már minden tornyuk tele van. Jelenleg tehát nincs szabad helyük, csak az úgynevezett forgó cella üres, de ezt a szabályok szerint így is kell tartani, mert a közraktárban elhelyezett terményt időről időre itt tudják átszellőztetni. A nyolc to­ronyból kettőt a tamási környéki gazdák kö­töttek le már a betakarítást megelőző hóna­pokban, három toronyban állami tartalékok vannak elhelyezve, a maradék tornyokat kü­lönböző cégek hosszú távra bérlik. Eddig a minisztériumtól nem kaptak ők sem tájé­koztatást, csupán telefonon érdeklődtek ar- jól, van-e szabad kapacitásuk. Minden nap nagyon sok termelő érdeklődik telefonon és személyesen, mire számíthatnak, mikor Mennyit vesznek meg? A sajtótájékoztatókon meghirdetett adatok szerint (a jogszabály még nem jelent meg) az idén, országosan 7 millió tonna kukori­ca termett, ebből 500 ezer tonnát vásárolnának fel állami keretből 18 ezer forint/tonna áron. Tolna megyében tavaly, a száraz, aszályos időjárás következtében a 100.678 hektáron vetett kukorica összesen csak 511.090 tonnát termett. Ez vis­zonylag gyenge évnek minősült. Az idén 3 ezer hektárral nagyobb területen vetettek, így valószínűleg több mint 600 ezer tonna kukorica termett. (A végleges összegzés még nem készült el.) Ha országosan 500 ezer tonnát vásárolna fel az állam 18 ezer forintért, akkor 19 megyének kell ezen a mennyiségen osztoznia, vagyis megyénként 26.315 tonnán. Ez azt jelenti, az idén a Tolna megyénkben termett 600 ezer tonna kukoricának még az 5 százalékát sem érinti az állami felvásárlás. kezdik majd el a ku­korica felvásárlását. A gazdák részéről érthető a nagy ér­deklődés, hiszen so­kan azért álltak le a kukorica betakarítá­sával, mert abban reménykedtek, egy­ből a közraktárakba vihetik a terményü­ket, a viszonylag magasabb árért. Je­lenleg ugyanis 16 ezer forintot adtak a keres­kedők egy tonna kukoricáért, míg tavaly ilyenkor 31 ezer forint volt az ára. A sajtó­ban elhangzott nyilatkozatok alapján, az ál­lami felvásárlási ár 18 ezer forint lesz, ha majd valamilyen rendelet hivatalosan is megjelenik róla. Tolna megye másik közraktára Pakson van, ahol a teljes kapacitás 18 ezer tonna lenne, tájékoztatta lapunkat Kitanics Géza telepvezető, de itt is dugig vannak a tor­nyok. Kitanics Géza elmondta, a minisztéri­umból tőlük is érdeklődtek telefonon a ka­pacitásuk felől, a termelők pedig naponta keresik őket, hogy megtudjanak valamint a felvásárlás menetéről. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban is meg­kérdeztük, mikorra várható a kukorica 18 ezer forinton történő felvásárlása. Kérdé­sünkre elmondták, az a jogszabály, amely miniszteri rendeletet szabályozza, még nem jelent meg, várhatóan november végén ke­rül erre sor. Ez a jogszabály tartalmazza majd a feltételeket, kitől, hogyan, milyen formában veszik át a kukoricát, ebben jelö­lik majd meg a felvásárlásra kijelölt közrak­tárakat is. Az elképzelések szerint 70 kilo­méteren belül nem fizetnek kompenzációt a beszállítóknak. Lámpásolás és táncműsor Szent Márton napjával kezdődött a Német Nemzetiségi Hét Szent Márton-napjának ünneplésével megkezdődött a Német Nemzetiségi Hét, melyet harmadik alkalommal rendez meg a kisebbségi önkormányzat és a Deutschklub. hagyományok őrzésének fontos­ságáról, majd megnyitotta a gaz­dag programot kínáló nemzetisé­gi hetet. A színpadon az Erzsébet Dombóvár Vasárnap este a német nyelvet ta­nuló óvodások és iskolások a mo­zi előtti térről lámpásaikkal a mű­velődési otthonhoz vonultak, ahol a szervezők nevében Szabó Laura, a nemzetiségi testület ok­tatási referense köszöntötte a színháztermet zsúfolásig megtöl­tő gyerekeket és szüleiket. Tóth Attila, a város polgármestere arról beszélt, hogy 1998-ban alakult német kisebbségi önkormányzat és az egy évvel később létreho­zott civil szervezet - a ma már több mint hatvan tagot számláló Deutschklub - új színt hozott a település kulturális életébe. Dr. Józan-Jilling Mihály, az Országos Német Kisebbségi Önkormány­zat alelnöke előbb felelevenítette Szent Márton legendáját, szólt a Óvodába, a József Attila Általá­nos Iskolába és a Zrínyi Ilona Ál­talános Iskolába járó gyerekek adtak nagy közönségsikert arató műsort. A művelődési otthon elő­terében táncházzal zárult a több mint négyszáz érdeklődőt vonzó program. -cr­Színpadon a József Attila Általános Iskola német nemzetiségi tánccsoportja Az ezredforduló kihívásai Önkormányzati fórum A megyei önkormányzat és a megyei vagyonátadó bizott­ság a települési önkormány­zatok kérésére és részvételé­vel fórumot rendez Az önkormányzatokat érintő egyes vagyoni kérdésekről cím­mel. Ennek keretében napirend­re kerül többek között az ún. póznadíj, a gyermek- és ifjúsági táborok, valamint a volt vízmű üdülők problematikája is. Az eseményre ma, kedden 9 órai kezdettel kerül sor a vármegye- háza dísztermében. -ts­Reformátusok kapcsolata A szekszárdi református gyülekezet felvette a kapcso­latot a romániai testvérvá­ros, Lugos, gyülekezetével. A szekszárdiak küldöttsége szép ünnepség keretében ma­gyar nemzeti színű úrasztala té­rítőt ajándékozott a lugosiak- nak, akik ezt egy gyönyörű köröndi vázával viszonozták. Az ünnepi istentiszteleten Balá­zsi Zoltán, a megyeszékhely re­formátus lelkésze hirdetett igét és műsort adott a Gárdonyi Zol­tán Református Kórus. A két gyülekezet kapcsolatának kö­vetkező állomása a lugosiak vi- szontlátogatása lesz. ________■ „K ét egyformát ne kérjen tőlem...” A fafaragó, aki fejből díszít A paraszti gazdaság kellékei maketten - ezzel mutatkozott be nemrég a nagyszékelyi kézműves ház kiállításán Kovács János hetvenesztendős pincehelyi fafaragó. Azért faragta, hogy maradjon meg: „gyerekek, ez volt valamikor”. Kovács János gyerekkora óta fa­rag. Szülei cselédek voltak, pusz­tai gyerekként nőtt fel. A falu kö­zelében, az Esterházy-uradalom- hoz tartozó egykori Bogaraspusz­tán éltek az ötvenes évek végéig. Ma csak négy silógödör van a puszta helyén, amit még a herceg építtetett. Kovács János úgy tartja: „Hiába mondták, hogy ilyen, meg olyan volt a cselédélet, aki normá­lisan dolgozott, az akkor is boldo­gult. Nekünk nem vettek játékot, magunk csináltuk. Ostor, bilincke, csúzli, nyíl, ezek voltak a játékok. Csutából, fából készültek a kisko­csik, tavasszal fűzfasípot, orgo­nasípot csináltunk. Megfaragtuk sípszerűre, lukat vágtunk rá, megvertük a héját, megtekertük, az volt a síp. Az első bicskát a bos- nyák kereskedőtől vettük a fara­gáshoz. 1940-től 45-ig bujtárgy- erek voltam, a jószág mellett farac- sgáltam. Sokat láttam apai nagy­apámtól, aki pusztai bognár volt.” - A díszítések csak innen jön­nek - mondja homlokára bökve - a régebbi tárgyak után és saját- magamtól díszítek. Két egyformát ne kérjen tőlem... - teszi hozzá. Népművészeti motívumokat nem tanult. Az ostor­nyél ólomöntés­ét is a régi darab után készíti.- Nekünk a napszámban a faragás volt' a szórakozás, ez­zel töltöttük az időt. Később sem a kocsmába mentem, hanem, ha időm enged­te, ezt csináltam. Az öcsém „papír nélküli” ács volt, nem kellett a fa­munkát bognárral, vagy áccsal vé­geztetni, a nagy szánkót, vagy a gyerekszankót is megcsináltuk. Kovács Jánost egy pedagógus „fedezte fel” Pincehelyen a hetve­nes években. Azóta több fafaragó táborban járt, Ozorán, Pincehe­lyen találhatók kézjeggyel el nem látott munkái. Nagyszékelyben a paraszti gazdaságot mutatta be maketten, ami természetesen a gyerekek fantáziáját mozgatta meg leginkább. - Ezt mi megcsi­náltuk a ház körül abban az idő­ben. Most azért faragtam meg, hogy maradjon meg: gyerekek ez volt valamikor. t. f. Ostornyél, rovátkolt díszítéssel ■ Tornacsarnok, hamarosan KÉSZ Kft.: a székek a hibásak a linóleumén Tamási Nem jelölt meg konkrét idő­pontot a KÉSZ Kft. a Vályi Pé­ter Szakképző Iskola torna- csarnokának sem elkészülté­re, sem átadására. Korábban arról volt szó: a teljes épület- együttes átadása előtt, 2001. október végén elkészül a tor­nacsarnok. A 2002. február 18-i határidő az egész iskolára vonatkozik - hang­súlyozta kérdésünkre adott vála­szában Árvái István, a KÉSZ Kft. kommunikációs igazgatója. A cég saját vállalása volt, hogy a tornacsarnokot korábbi időpont­ban tető alá hozza, ez azonban nem jelenti az épület befejezését. A csúszás ellenére a tető kialakí­tása és fedése hamarosan befeje­ződik - fogalmaz a KÉSZ Kft. A közelmúltban a „B”-épületnél fel­vetett minőségi problémákkal kapcsolatban Árvái István kije­lentette: a nyílászárók a tervek szerint lettek beépítve, a tanter­mek linóleumburkolatának sérü­léseiért a nem rendeltetésszerű használat a felelős, a székek lába­iról ugyanis hiányoznak a mű­anyag lábvégek. A burkolatot egyébként minőségi tanúsítvány­nyal adták át. A kivitelező képvi­selője hozzátette: a KÉSZ Kft. maradéktalanul teljesíti a szerző­désben vállaltakat, az épület- együttest a terveknek megfelelő igényességgel fejezi be februárra. Az önkormányzat, november vé­gén ismét tárgyalja a beruházás­sal kapcsolatban októberben el­hangzott interpellációt. T. F. Az ezredforduló kihívásai a lelki egészségvédelemben címmel. 18.30-tól a Herbalance segítségé­vel történő egészségmegőrzésről, - helyreállításról referál Pintér Fe- renc, ügyvezető igazgató. ■ kor a Fusz János Zeneiskolában a szülővé válás folyamatáról beszél dr. Németh Katalin, tolnai gyer­mekgyógyász szakorvos. 17 óra­kor dr. Bagdy Emőke szakpszicho­lógus, egyetemi tanár tart előadást Második hetébe lép a tolnai Egész­ség Hónap rendezvénysorozata. Ma, kedden 14 órától a Széchenyi iskola tornacsarnokában labdarú­gó tornát rendeznek diákok részé­re, Egész-ség Kupa néven. 15 óra-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom