Tolnai Népújság, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-12 / 263. szám

2001. November 12., hétfő MEGYE TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Bővülő ünnepek Néhány évtizeddel ezelőtt mindössze három olyan ünnep volt, amely nem történelmi eseményekhez kapcsolódott, vagy nem „előírás" miatt kellett ünnepelni: a Télapó, a Karácsony és a Húsvét. Az elmúlt évtized változásainak köszönhetően az ilyen nem hivatalos jellegű ünnepek száma örvendetesen megsza­porodott és része lett az életünknek. Először az egyházi jellegű ünnepnapok, események teljesedtek ki, méltó helyére került az Advent, a Vízkereszt, a nagyböjt, a Mindenszentek. Ezzel párhuzamosan új, más kultúrákból átszivárgó ünnepek is kezdtek meghonosodni, elsősorban a fiatabk körében. A Valentin-nap volt az első fecske és mostanában a Halloween is kezd „beszivárogni". Mindkettő, bár nem sajátunk, könnyen utat talál a fiatalok körében, az egyik azért, mert a szeretethez, a szerelemhez kötődik, a másik meg azért, mert vidámságot hoz a sötétedő és hűvösödő őszi napok közé. Feléledtek olyan szintén nem hivatalos ünnepek, amelyek a gazdálkodáshoz kapcsolódnak, mint például Szent György napja és Szent Márton ünnepe is. Ahogy lapunk hasábjain is olvashatják, Márton-napjáról nagyon sok helyen megemlékeztek megyénkben, kicsik is, nagyok is és jól megfért egymással a szent­mise és a lampionos felvonulás. Ue> gondolom, nem baj az, ha szaporodik azon alkalmak száma, amikor a sok egyforma nap eseményeit színesíthetjük. Ünnepek, amelyekre készülni lehet, megismerni eredetüket, hagy- opiányaikat és gyakorolni hol komoly, hol vidám rítusaikat. Ünnepekre mindig is szüksége volt az emberiségnek, minden kultúrában megtaláljuk őket, s legtöbbször hasonló dolgokon ala­pultak, például a tavasz és a mezőgazdasági munkák kezdetén, a betakarítás befejeződésén, illetve egyes munkafázisok elvégzésén. Az ünnepek biztos pontok az idő körforgásában, amikor nem csak a test pihen meg az állandó munkálkodás közepette, hanem a léleknek is alkalma van a felfrissülésre. A megnyitó résztvevői Decs Különleges, szívet melengető­én szép kiállítás nyílt a decsi Faluházban. Testükben fogyatékos, de lelkűk­ben annál gazdagabb alkotók műveit tekintheti meg a közön­ség december 2-ig, naponta 9-18 óráig. Tíz alkotó több mint 60 munkája, festmények, szobrok, kerámiák, szőttesek, kézimun­kák ejtik ámulatba a közönséget, ' FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY bizonyságát adva: tökéletlenül is lehet tökéletes, tartalmas életet élni. A kiállítást meghitt hangula­tú ünnepség keretében nyitotta meg Bognár Cecil, a Faluház igazgatója, a műsorban közre­működött a szekszárdi Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézete, a zárszóban Kováts Balázs, a PA Rt. tájékoztatási igazgatója mél­tatta az alkotókat. Az ünnepsé­gen jeltolmács, állt a hallássérült résztvevők rendelkezésére. Lélekben gazdagon Jeltolmács fordított a kiállítás-megnyitón Megbecsülést vár a szociális szféra A civil szervezetek is egyre nagyobb szerepet vállalnak Az Egyesített Szociális Intézmény és a Jóléti Szolgálat Alapít­vány nagy érdeklődéssel kísért megemlékezést és konferenci­át rendezett a hét végén a Szociális Munka Napja alkalmából. Dombóvár Az önkormány­zat egészség- ügyi, szociális és foglalkozatá­si bizottságá­nak elnöke, dr. Tóth Mária nyi­totta meg a szakmai tanácsko­zást, majd a Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Általános Iskola diákjai énekes-verses műsorral köszöntötték a megyéből érke­zett vendégeket. Elsőként Ruzsits Éva, az öt éve működő helyi Csa­ládsegítő és Gyermekjóléti Szol­gálat vezetője számolt be az álta­la irányított intézmény tevékeny­ségéről. A szociális területen dol­gozókat Tóth Attila, a város pol­gármestere is üdvözölte, majd dr. Hegedűs Éva, a Tolna Megyei Közgyűlés Egészségügyi és Szoci­ális Bizottságának elnöke mondta el gondolatait „Kitaszít a világ...” címmel a szociálpolitika esélyei­ről. Demus Iván, a Nemzeti Csa­lád- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjának igazgató- helyettese - a Szociális Munka Napjának hazai ötletgazdája - előadásában kiemelte, hogy az 1997 óta minden év novemberé­ben megtartott ünnepi rendezvé­nyekkel a társadalom azon tagjai­nak szeretnének bemutatkozni, akik nem ismerik a szakma ered­ményeit és nehézségeit. A nyolc esztendővel ezelőtt elfogadott szociális törvényt az Országgyű­lés számos alkalommal módosí­totta a jobb ellátás megteremtése és a jogszabályok EU-kompati- bilissá tétele miatt. Megindult a szakember-képzés és kiépült a megfelelő intézményhálózat. Az államon és az egyházakon kívül a civil szervezetek is egyre na­gyobb szerepet vállalnak maguk­ra a szociális területen. A bővülő rendszer által kínált szolgáltatá­sok színvonalának javítása érde­kében napjainkban gyakran kerül szóba a minőségbiztosítás kérdé­se. Sajnálatos azonban, hogy a szociális területen dolgozókat sem erkölcsileg, sem anyagilag nem becsülik kellőképpen. Na­gyon sok szíwel-lélekkel dolgozó munkatárs a gondozottakhoz ha­sonlóan filléres gondokkal küzd. Ahhoz, hogy a jövőben komoly eredményeket tudjon felmutatni a szociális szféra, a tárgyi feltéte­lek folyamatos javítása és a bérek emelése mellett szükség volna a foglalkoztatáspolitika újragondo­lására. A fórum zárásaként az 1998 óta működő Tolna Megyei Bent­lakásos Szociális Intézmények Egyesületének elnöke, dr. Szabó Péter „Kiváló munkáért” kitünte­tést és pénzjutalmat nyújtott át Erős Zoltánnénak, aki a szekszár­di Csecsemők- és Fogyatékosok Otthonában óvónőként dolgozik majd három évtizede, valamint Rabné Mándi Ilonának, a dombó­vári Platán Otthon vezetőjének.-GR­Spenót édesen, nokedlivel Nagyanyáink ételei az iskolában Ámulatba ejtő helyszínné varázsolták diákok és pedagógu­sok a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola auláját. Bizarr formájú dísztökök, kukorica, lampionvirág, s még megszámlálhatatlan fajta termés, növény társításával és ötletes elrendezésével igazi őszi hangulatot teremtettek az egyébként akkurátus előcsarnokba. Bonyhád A német nemzeti­ségi hét keretében november 10-én, szombaton szám­talan szórakozási lehetőségből vá­laszthattak az ér­deklődők a Vörös­marty iskolában. Barkács- és játszó­házban próbálhat­ták ki fantáziáju­kat. Párját ritkító néprajzi kiállítást nyitott meg Rittin- ger Antal, a Né­met Kisebbségi A főszakácsok Önkormányzat el­nöke. Volt fonójelenet bemutató és táncház. Idősek és gyerekek együtt serénykedtek a konyhá­ban. Nagymamáik receptje alap­ján igazi sváb ételeket készítet­tek. A három „főszakács” Töpfner Józsefné, Till Jánosné és Pausch Jánosné egymás szavába vágva mesélték a német főzési, étkezé­si szokásokat.- Mi mindig takarékosak vol­tunk, mert régen a szegénység szereti - mondja Töpfner Jánosné.- Még mindig a számban van egy gyerekkori édesség íze. Ez volt a Tunken, ßt cukorrépát ösz- szedarálták, megfőzték, leszűr­ték, még egyszer megfőzték. Eb­ből egy barnás szirup lett. Ebbe mártogattuk a krumpliból és lisztből készült, zsírban kisütött tésztát - toldja a szót Till Jánosné.- Ti szoktatok készíteni spenó­tot édesen, nokedlivel - kérdezi Pausch Jánosné. A fiam egyik kedvence - teszi hozzá. Közben elkészül a csöröge- fánk és a kelt tésztából készült kifli. A kukták - az iskola tanulói rákényszerí- tett minket. Olyan étele­ket főztünk és most is fő­zünk, ame­lyek mások számára fur­csa társítás­nak számíta- A kukták nak, például a babfőzelék metélttel. Ha ilyet készítek, a székely barátnőmnek mindig viszek belőle, nagyon- tálcára teszik és elindulnak, hogy megkínálják a vendégeket.-PÁL­A harmadik évfolyam Ma, hétfőn kezdődik a Kölesdi Közéleti Egyesület népfőiskolájá­nak immár harmadik évfolyama, Varga András évfolyamfelelős ve­zetésével. A jövő márciusig tartó képzésekre (összesen tíz alka­lommal történő előadás és kon­zultáció) havonta két alkalom­mal, hétfőnként 18 órától, a kölesdi művelődési házban kerül sor. Az idei évfolyam témái meg­lehetősen változatosak, lesz szó például az 1956-os forradalom­ról, a kölesdi Kossuth szoborról, a már-már legendás kölesdi mű­velődési ház igazgatóról, Bara­nyai Lászlóról, csakúgy, mint például az EU-csatlakozás esé­lyeiről is. Az előadók között kölesdi, Tolna megyei és fővárosi szakemberek is vannak. Az első előadásra ma, hétfőn kerül sor, amikor is dr. Horváth Zoltán főis­kolai tanár referál „Béri Balogh Ádámról egy kicsit többet, egy kicsit másként” címmel. ■ „Vészhelyzet” az iskolában Katasztrófavédelmi prevenciós nap lesz kedden Dombóváron a Molnár György Általános Iskolá­ban, ahol az oktatási intézmény diákjai és pedagógusai megis­merkedhetnek a különböző vészhelyzetekben végrehajtan­dó feladatokkal, illetve magatar­tási szabályokkal, valamint az elhárításban résztvevő szervek tevékenységével és technikai eszközeivel. ■ A drogmentes életért Gyermekrajz pályázat ered­ményhirdetését és az alkotások­ból rendezett kiállítás megnyitó­ját pénteken délután tartották a tolnai művelődési központban, az Egész-ség Hónap rendezvény- sorozatának keretében. A pályá­zatot az Egészségünkért Tolna I. Alapítvány „A drogmentes éle­tért” című programjának kereté­ben írták ki, helyi iskolák részé­re. A beérkezett alkotásokat tol­nai rajztanárok zsűrizték. A kö­vetkező diákok kaptak díjat: Bucher Andrea és Makovics Ád- rienn (Wosinsky iskola); Schiffler Gergő, Sárosi Vivien, Bálint Gergely, Antus Nikolett (Széchenyi iskola); Nagy Ale­xandra, Balogh Attila, Domokos János, illetve Retek Pál, Bukovics István, Tóth Károly közös alko­tással (I. István iskola, Mözs); Kern Emőke, Lénárd Anett, Váradi Péter, Pálföldi Zcitán (Sztárai gimnázium). ■ Szülők bálja Tolnán A tolnai Sztárai Mihály Gimná­ziumban szombaton este zajlott a hagyományos szülői bál. A rendezvény bevételét a gimnázi­um diákjainak jutalmazására fordítják. __________________■ Ne mzetiségi vagy kéttannyelvű? Nyelvoktatásról a nemzetiségi hét kapcsán Egy idegen nyelv ismerete napjainkban kincset ér. A hátunk mögött lévő néhány évtized alatt felnőtt egy olyan generáció, amellyel a világnyelvnek kikiáltott oroszt nem sikerült elsajátíttatni. Az oktatás módszereiben, vagy másban volt-e a hiba, hivatott szakemberek dolga eldönteni. Az azonban bizonyos, hogy ma, minden magára adó oktatási intézmény elsődlegesnek tekinti a nyelvoktatást. Bonyhád Bonyhádon az általános isko­lákban a gyere­kek válogathat­nak, hogy két tannyelvű, vagy nemzetiségi ok­tatásban vesznek-e részt. A kettő közötti különbségről Somogyi Já­nost, a Vörösmarty Mihály Általá­nos Iskola igazgatóját kérdeztük.- A nemzetiségi oktatásban he­tokkal rendelkezünk, amelyek a nyelvoktatásban jó szolgálatot tesznek. Hocheim, Wernau és Bautzen táborai, iskolái jó kör­nyezetet biztosítanak a nyelvgya­korláshoz. Meg kell említenem a szülői, nagyszülői támogatást. A Német Kisebbségi Önkormányzat részéről sem marad el a segítség. Eredményességünket az országos tanulmányi versenyek igazolják. Tanulóink közül az első tíz helye­zett között mindig van valaki, to­vábbtanulási szándékaiknál gyak­ran megjelenik, hogy ezzel az ide­gen nyelvvel szeretnének boldo­gulni az életben. Legnagyobb elis­merésnek azonban azt tartom, amikor a szülők álmélkodva jel­zik, hogy gyermekeiknek nem je­lent problémát a válaszolás, ha né­metül kérdezik őket. -pá­Várprogram; pályázni kell Van esély az erődítmények megújulására SZEKSZÁRD-SlKLÓS Kovács János a melegkonyháról Megkezdték a mester ra való felkészülés megye legnevesebb látó helyeinek szak i, pincérei. A felkészítésben vállalt szerepet a tévéből is jól ismert olimpiai bajnok, Oscar-díjas mestersza­kács és mestercukrász Benke László, Varga Gábor éttermi mes­ter, Gál Helga somelie (boraján­ló) és Varga Károly zöldségszob­rász. A felkészítő előadások nyi­tottak; a kereskedelmi és iparka­mara szekszárdi székházában zajlanak. November 12-én 14 órakor a melegkonyha lesz Ko­vács János előadásának témája, november 19-én 14 órakor pedig Benke László avatja be a hallga­tóságot - a mesterlevél és a sza­kács Oscar várományosait - a hi- degkonyha rejtelmeibe. -wy­Siklóson tartotta kihelyezett ülését az Országgyűlés Kasté­lyok, várak, kúriák albizott­sága. A megbeszéléseken ki­derült: hosszú távon van esély a hazai erődítmények felújítására. A vár kongresszusi termében megtartott albizottsági ülés során két napirendet - a kastély-, illetve várprogram állását, továbblépési lehetőségeit - vitatta meg a gré­mium.- A kastélyok sorsával kap­csolatban Csányi Éva, a Műemlé­kek Állami Gondnokságának igazgatója kifejtette, a hasznosí­tás nem azt jelenti, hogy az álla­mi tulajdon megszűnne, sőt bár­milyen üzemeltetés során bizto­sítani kell a közcélú használatot is. A várprogram egyéves tapasz­talatairól a Kincstári Vagyoni Igazgatóság részéről dr. Lassányi Ferenc adott számot, aki elmond­ta, ábránd, ám nem lehetetlen, hogy mind a 49 állami tulajdon­ban lévő vár bekerüljön a felújí­tandók sorába. A vállalkozói tőke bevonására szükség is lesz, hi­szen mint Bánki Eriktől, a parla­menti albizottság baranyai tagjá­tól megtudtuk, az állami támoga­tás csak megfelelő pályázat és önrész biztosítása után érkezhet a Széchenyi-terv révén. Koráb­ban még arról is szó volt, hogy az állam nem közvetlen pénzügyi hozzájárulással támogat várakat, ám jelenleg a pályázati út a járha­tó. Csak néhány olyan erőd van, amelyik kiemelt dotációt kap, ilyen például az egri vár. K. J. - NY. SZ. ti meghatározott óraszámban, mint tantárgyat tanulják a gyere­kek a német nyelvet. Nálunk két tannyelvű oktatás is van, ami azt jelenti, hogy bizonyos tantárgyak anyagát németül és magyarul sa­játítják el. Ezen felül szabadidős tevékenységeikbe beépül a német nyelv, mert fontosnak tartjuk, hogy a Bonyhádon nagy számban élő németség hagyományait, kul­túráját megismerjék. Ehhez sze­rencsére megvan a képzett szak­ember gárdánk. Olyan kapcsola-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom