Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-01 / 229. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I T Ü KÖR 2001. Október 1., hétfő Földtulajdon: uniós minták Állampolgársági alapon nem lehetséges diszkrimináció A parlament az elmúlt héten teljes napot szen­telt a termőföld-tulajdonlás kérdésének. A pártok vezérszónokai különféle javaslatokat fogalmaztak meg a külföldiek tulajdonszerzé­sét illetően. Hogyan szabályozzák az Európai Unióban a földvásárlást? - kérdeztük Halmai Péter professzort, a Szent István Egyetem tan­székvezető tanárát. ______ Budapest _________ Az Európai Unió tagországaiban nem tesznek különbséget állampolgársági alapon a termőföld- tulajdon megszerzéséért. A Római Szerződésben foglalt nemzeti elbánás elve szerint az uniós or­szágok polgárai azonos elbánásban részesülnek. Ebből következik, hogy állampolgársági alapon nem lehetséges diszkrimináció - mondta a professzor. A tagállamokban a földtulajdonszerzés szabá­lyozása nemzeti hatáskörbe tartozik, de az uniós szerződéssel összhangban kell legyen. A nemze­ti szabályozások különféle feltételekhez kötik a termőföld-tulajdonlást. Egyes országokban pél­dául elővásárlási jogot biztosítanak bizonyos in­tézmények számára, amelyek a földbirtokviszo­Előnyben a földbérletrendszer Az Európai Unió tagállamaiban a föld alapvetően magántulajdonban van. Franciaországban például a termőföld 96, Dániában 95 százaléka. A földtulaj­dont és a földbérletet különböző mértékű kötöttsé­gekkel szabályozzák. A gyakorlatban inkább a föld­bérletrendszer terjedt el. A gazdák a viszonylag ma­gas földárak miatt gazdaságuk méretét többnyire csak bérlet útján tudják növelni. így az Unió mező­gazdasági területének 40 százalékát bérlők műve­lik. A földbérletre tagországonként változnak a sza­bályok, a legszigorúbbak talán Dániában vannak, ahol a földbérlés feltételei megegyeznek a tulajdon szerzésével. Az átlagos termőföldárak, bérleti díjak messze túlszárnyalják a hazai árakat. Dániában pél­dául egy hektár föld 12 579, a szomszédos Auszt­riában 24 914 eüroba 'kerül. Nagy-Britanniában, pontosabban Angliában egy hektár mezőgazdasági földterület 9081 eurót ér. nyok rendezését, a tagosítást szolgálják, elkerül­ve ezzel a földbirtokok túlzott szétaprózódását. Franciaországban a safer-knek (amelyek állami intézmények) például elővásárlási joguk van a termőföld-értékesítésnél. A föld azonban nem marad a safer tulajdonában. Az állam csupán ideiglenesen szerzi meg a tulajdonjogot, utána eladja azoknak a gazdáknak, akiknek a föld- vásárlása beleillik a tagosítási koncepcióba. Ez­zel megakadályozzák, hogy a birtokméretek csökkenjenek, illetve elősegítik a versenyképes birtokok kialakulását. A tulajdonosok általában a szomszédos terület gazdái közül kerülnek ki, ez­zel is preferálják a helyben lakást. A tagállamok többségében nem működnek a franciához hasonló elővásárlási intézmények, vi­szont más módon - például szakképzettséghez vagy helyben lakáshoz kötik - korlátozzák a tu­lajdonszerzést. A helyben lakás követelménye nem számít diszkriminációnak, mivel más kül­földi is lakhat „helyben”, de ennek tíz évhez kö­tése már elég szigorú tulajdonszerzési korláto­zás, ugyanakkor nem sérti a Római Szerződést. Ilyen előírásokat alkalmaz például Dánia. Ösz- szességében véve tehát a földforgalmat minden tagállam részletesen szabályozza, országonként eltérően, de nem állhat ellentétben a szerződés­sel és a nemzeti elbánás elvével. Más a helyzet - magyarázza a professzor - az Európai Unión kívüli országok állampolgárai esetében, ahol elvileg elképzelhető a földtulaj­don korlátozása. Éppen így az uniós tagság előtt Magyarországon sem tud külföldi állampolgár termőföldet vásárolni, mert azt a hatályos törvé­nyek kizárják. Elvileg azít követően sem tud, mi­vel az eddigi tárgyalások eredményeként hétéves tilalom áll fenn. (Kivétel az állandó magyar lakó­hellyel rendelkező, önfoglalkoztató gazdák ese­te.) A földbérlet terén viszont nincs korlátozás. A földbérlet nem tilos a külföldi számára, s az át­meneti időszak sem érinti a földbérletet. Halmai szerint tovább kell gondolni a magyar földügyi szabályozást. A földtulajdon megszerzését az uniós országokban alkalmazott megoldásokhoz (helyben lakás, szakképzettség, stb.) hasonló feltételekhez kellene kötni. Ez védettséget nyújt­hat a magyar gazdák részére, miközben a nem­zeti elbánás elve sem sérül. újvári gizella „Energiatakarékos BÁT-összefoglaló Áresés a tőzsdén A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten összesen 1,2 milliárd forint értékű áruval kereskedtek az alkuszok, míg a határidős devizapiacon több mint 9 milliárd forint értékű külföl­di fizetőeszköz cserélt gaz­dát - derült ki a BÁT hét végi összefoglalójából. A búzaj egyzések a hét első nap­ján még stabilan tartották magu­kat, majd folyamatosan csökken­tek. A három legközelebbi lejárat a pénteki zárásra 300-700 forint­tal a hétfői, árszint alá került. Az új termésű búza elszámolóárai is gyengültek. A decemberi termin 23 920 forinton zárt. A kukorica- piacon a hét elején még bizony­talanság érződött, aztán csütör­tökön 110-310, pénteken 210-460 forinttal lemorzsolódtak az árak. A novemberi elszámolóár 17 200 forintra csökkent. A takarmány- búza decemberre 17660 forinton állapodott meg. Élénk kereske­dés jellemezte a napraforgó­piacot: az árak októberre és no- vembérre erősödtek, decemberre viszont csökkentek. Az októberi jegyzés 62170 forinton futott ki. Jelentős mennyiségű, közel 16 ezer tonna napraforgó került le­szállításra. E termény novemberi elszámolóára 63 500 forinton ál­lapodott meg. A határidős pénzpiacon közel 40 ezer kontraktussal keresked­tek az alkuszok. Az amerikai dol- . lár jegyzései egy-négy forinttal csökkentek. Októberre 280,90 fo­rintért kínálták a zöldhasút. Az euróárfolyamok 0,70-3,00 forint­tal gyengültek. A közös európai valuta októberi jegyzése 257,50 forinton állt pénteken. A hét egyetlen nyertese az angol font volt, decemberre egy forinttal, 419 forintra drágult. • - UG ­KÁRTYAŐR. Mobiltelefon-ala­pú szolgáltatást vezet be az Inter-Európa Bank Rt. A bank­kártyával végrehajtott tranzak­ciókat az ügyfelek folyamato- > san felügyelhetik, így minimá­lisra csökken a visszaélés lehe­tősége. A kártyaőrrendszer lé­nyege, hogy tulajdonosa előre meghatározza, maximálisan mekkora összeget adhat ki a pénzjegykiadó automata. ■ Martonvásár Energiatakarékos, azaz alacsony nedvességtartalmú kukorica­újdonságokat mutattak be a közel­múltban a szakemberek a Martonvásári Mezőgazdasági Ku­tatóintézetben. Jól vizsgázott a legújabb, bőséges hozamokkal ke­csegtető tengeri, a Dáma is, ame­lyet már jövőre termeszthetnek a gazdák. A tizenkilenc szemes- és három silókukorica-fajta mind­egyike korai érésű, azaz kora ősz­szel alacsony nedvességtartalom­mal takarítható be. A termesztők szempontjából ez azért fontos, mert a jelenlegi ener­giaárakat figyelembe véve egy szá­zalék nedvességtartalom kiszárí­tásához 3,5-4 kilogramm kukorica árával megegyező értékű energia szükséges. A legújabb martonvásári kuko­1 tengeri ricafajta, a Dáma már megkapta a köztermesztésbe állításhoz szük­séges minősítést. Ez a korán érő fajta, bő termő, elődeinél hat­nyolc százalékkal nagyobb ho­zammal kecsegtet, s már szeptem­ber közepén be lehet takarítani a termést. A búza előveteménye- ként is termeszthető. A vetőmag szaporítását a szakemberek az idén kezdik meg. MÉRETRE SZABOTT LAKÁSHITELEK * Csak a jövedelem 30% át kell igazolni, > több ingatlan (max. 3) jelzálogosításával akár a megvásárlandó ingatlan vételára nak 100 % a is meghitelezhető, > új és basznál! lakás vásárlásához egyaránt felvehető igen alacsony kamatra, (I év kamatfixálás esetén 11,2%; 5 év kamatfixálás esetén 9,6%) > akár egyedülállók is igénybe vehetik! Jelen hirdetés nem minősül nyilvános ajánlattételnek. A kölcsönigény lés clfitj(adása j hank által végzett hitelbírálattól függ. A további részletekről, díjakról és költségekről d bankfiókokban megtalálható Hirdetményben olvashat. lov.itilii fflvil.itfiiMl.nl j K&H Kijelölt ImiiKI ink|.üh.in, vjümint j 1vMM.khb.t111 honlapon. illrtw a |ple< ruler 3 000-000 és 06-40-444-444ev trlefonv/arnain kapital. Újjáépítik a martinsalakos házakat 1985-ben a később jogutód nélkül megszűnt Ózdi Kohá­szati Művek salakfeldolgozó üzeme kezdte meg az úgy­nevezett martinsalak értéke­sítését, amelyet 83 környék­beli településen lakóházak építése során használtak fel. Ezek a lakóépületek az 1990- es évek közepétől egyre gyak­rabban károsodtak a beépí­tett martinsalak miatt, hiszen az építési anyag olyan vegyi anyagokat tartalmaz, ame­lyek nedvesség hatására meg­duzzadnak, és jóvátehetetlen károkat okoznak. A károsodott lakóépületek tulaj­donosainak döntő többsége a kár­felmérés, újjáépítés, javítás költ­ségeit - szociális helyzete miatta - nem tudja viselni. A probléma megoldására kormányhatározat született, amely költségvetési tá­mogatást nyújt a legjobban rászo­rulók számára. A határozat értel­mében az újjáépítéssel, helyreállí­tással kapcsolatos munkák irányí­tását, koordinálását és ellenőrzé­sét, valamint a költségvetési tá­mogatásra vonatkozó döntések meghozatalát 2001. július 1-jétől Horváth László országgyűlési képviselő mint kormánymegbí­zott látja el. Munkáját - a lebo­nyolítás és ellenőrzés-felügyelet biztosításával - a Gyors Újrakez­dés Kht. (GYÜK) segíti. Az érintett települések önkor­mányzatai és a megyei közigaz­gatási hivatalok bevonásával a GYÜK kialakította a projekt­menetrendet, meghatározta a főbb lépéseket, követelménye­ket. A közigazgatási hivatalok, a GYÜK és az érintett települési önkormányzatok munkatársai munkamegbeszélések keretében folyamatosan egyeztetnek a fel­adatok végrehajtását, azok ellen­őrzését, és a mindenkori követ­kező feladat részleteit illetlen. Közöttük az együttműkö­dés mindezidáig hatékonynak mondható. Az állami költségvetés 2001-re 1 milliárd forintot, 2002-re pedig 0,8 milliárd forintot irányzott elő az ózdi martinsalak felhasználá­sával készült lakóépületek hely­reállítására. Előzetes tervek sze­rint az első szakasz költségeinek fedezésére szolgáló összeget a Belügyminisztérium és a Magyar Államkincstár az önkormányza­toknak szeptember végéig utalja. A károsult tulajdonosokat az önkormányzatok személyes megkeresések alkalmával, vala­mint a GYÚK által összeállított ismertető felhasználásával tájé­koztatták. A vissza nem térí­tendő állami támogatást a leg­jobban rászorulók kaphatják meg: családok esetében azok, ahol az egy főre eső jövedelem felső határa a mindenkori öreg­ségi nyugdíj minimumának há­romszorosa, illetve egyedülál­lók esetében a minimálbér másfélszerese. A tulajdonosok­tól a rászorultságot igazoló do­kumentumokat bekérték, ame­lyeket az önkormányzatok el­lenőriztek, és igazoltak, majd elbírálásra a kormánymegbí­zottnak átnyújtottak. A kor­mánymegbízott határozatáról az érintett tulajdonosok és az önkormányzatok is írásos érte­sítést kaptak. A károsult épüle­teket, rászoruló tulajdonosokat terhelő hitelek, jelzálogterhek ellenőrzése, tisztázása és keze­lésének kialakítása megtörtént. A tulajdonosok és önkor­mányzatok közötti támogatási szerződések megkötése és ügy­védi ellenjegyzése előtt a kor­mánytámogatás és feltételeinek elfogadását rögzítő nyilatkozato­kat a tulajdonosok aláírták. A nyilatkozatok arra is vonatkoz­tak, hogy a tulajdonosok az újjá­építést vagy használt lakás vá­sárlását igénylik. Használt lakás vásárlása esetén a tulajdonos közli a megvásárolni kívánt la­kás paramétereit, vételárát. Az adott lakás értékének felmérésé­vel az önkormányzatok érték­becslőt bíznak meg. Az önkor­mányzatoknak a bejelentést kö­vetően az egyedi esetek nyitott kérdéseinek ellenőrzésével, megválaszolásával együtt 30 nap áll rendelkezésre az értékbecslés lebonyolítására és a szerződések megkötésére. Szeptember 20-ig megkötöt­ték a bontási és építési munkála­tok fővállalkozói szerződéseit, valamint az alvállalkozói szerző­dések többségét. A műszaki el­lenőrzést lebonyolító szakértők­kel a szerződéskötések szeptem­ber 10-ig befejeződtek. Az építkezéseken közel 800 főt foglalkoztató mintegy 40 he­lyi alvállalkozó 15 nehéz munka­géppel és több mint 30 teher­autóval dolgozik majd. Önkéntesek a kamarában Cél a fejlődőképes vállalkozások segítése A kereskedelmi és iparkama­rákba tömörült vállalkozások száma a mai, önkéntes rend­szerben a tizedét sem teszi ki az egy évvel ezelőttinek, ami­kor még mindenkit kötelező jelleggel regisztráltak, ám a helyi gazdasági termelés zömét minden megyében a kamarai tagok produkálják - nyilatkozta lapunknak Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) fő­titkára. Az önkéntes kamarai tagságra való átállás nem volt probléma- mentes, de működőképességét megőrizve a rendszer túlélte a változást. Ma országszerte 44700 taggal rendelkeznek a kereskedelmi és iparkamarák, és ez a létszám területileg nagy­jából arányosan oszlik meg - mondta lapunknak Dunai Péter. Az MKIK főtitkárát azzal kap­csolatban kérdeztük, hogy ta­valy októberben szűnt meg a kötelező tagság. A tisztségviselő rámutatott: bár az egyes megyékben az ön­kéntes tagok száma a korábbi regisztrált vállalkozói létszám­nak általában csak a 6-10 szá­zalékát teszi ki (ennél egyedül Tolna megyében sokkal jobb a helyzet, ott ugyanis a tagvállal­kozások több mint egyötöde bent maradt a kamarában), en­nek ellenére a megyék gazdasá­gi produktuma, „a helyi GDP” 50-80 százalékát a kamarai ta­gok állítják elő. Ezáltal megva­lósulni látszik az a korábbi cél hogy a kamarák a legjelentő­sebb, legfejlődőképesebb vál­lalkozások körét tömörítsék. A vállalkozások által befize­tett kamarai tagdíjak összege az egykori több milliárd forinttal szemben az idei első félévben alig több mint 525 millió forin­tot tett ki. Ezzel párhuzamosan az MKIK tervezett éves tagdíj- bevétele is 140 millió forintra csökkent, a helyzetet valame­lyest javítja a kormány által nemrég megítélt 120 millió fo­rintos költségvetési támogatás. Mint Dunai Pétertől megtud­tuk, a megyei kamarák e plusz­forrásokból egyebek mellett úgy részesülhetnek, hogy a ka­mara által finanszírozott prog­ramokban részt vesznek, illetve hogy a kétoldalú tagozatok (ilyen például a magyar^ro- mán), valamint a szakmai kol­légiumok (például az informati­kai kollégium) rendezvényei­nek költségeit átvállalja az MKIK. DÓCZY LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom