Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-01 / 229. szám

MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL 2001. Október 1„ Hétfő Megkérdeztük vendégeinket Mi tetszik Szekszárdon, min változtatna? A szekszárdi szüreti fesztiválon a testvérvá­rosok delegációi ott voltak. Ezúttal a vendé­geket kérdeztük meg arról, hogy mi tetszik nekik Szekszárdon, s arról is, hogy min vál­toztatnának. Jacques Leser, Bezons polgármestere:- Nehéz megmondani, hogy mi tetszik a legjob­ban, hiszen az egész város nagyon tetszik. Mi franciák talán a nagyon jó bort tudjuk értékelni. Amin javítani kellene, az a szekszárdiak hatáskö­re, mi mindig nagyon jól érezzük itt magunkat. Zorán Stojsin , Becse polgármestere:- Nagyon tetszik a város, az emberek, s termé­szetesen a borok is. Egyáltalán nem érzem szüksé­gét, hogy bármi változtatást javasoljak a tekintet­ben hogy mi legyen jobb, hiszen a pozitív változá­sokat minden újabb látogatáskor a saját bőrömön tapasztalom. Ralf de Cabooter, waregemi alpolgármester:- Ami a legjobban megragadott már az első ta­lálkozáskor az a fantasztikus vendégszeretet amit az emberektől kapunk, ami felénk sugárzik az em­berek arcáról. A szívem egyik csücskét már elve­szítettem, amikor először jártam Szekszárdon, s ezért mindig nagyon jó érzés ide visszatérni. Kart Leibrand, Bietigheim-Bissingen főpol­gármesterének első helyettese:- Nagyon szívesen jövünk Szekszárdra, s ez természetesen a mi polgárainkra is igaz. Az évek folyamán megerősödött bennünk az érzés, hogy a város folyamatosan fejlődik és ha kedvezőbb köz­lekedési helyzetbe kerül, még nagyobb és gyor­sabb lesz a gazdasági fellendülés. A város jövőjét illetően nagyon optimista vagyok. _____________■ Ne m hal, hanem háló kell Roma fiatalokat segítő tanácskozás A felemelkedés egyetlen esé­lye a piacképes tudás meg­szerzése. Ezt a következtetést osztotta meg a hallgatósággal Köntösné Rajnai Annamária, a szekszárdi Kolping Katoli­kus Szakképző Iskola igazga­tója a térségi konferencián. A tanácskozás a hátrányos hely­zetű, etnikai kisebbséghez tartozó fiatalok érvényesülési lehetőségeit tekintette át. Szekszárd A Kolping iskolában a tanulók közel egyharmada sorolható a ro­ma származásúak közé. Döntő többségük példamutatóan me­gállja a helyét, nemcsak az ellen­téteket nem ismerő intézmény­ben, de az életben is, ahol viszont már lehet találkozni előítéletes gondolkodásmóddal és cselek­véssel. Ezért is vállalta a Kolping iskola a házigazda szerepét, ven­dégül látva a testvérintézmények­ből érkezett kollégákat, illetve a témakörben járatos előadókat.- A két szervezet által kiírt pá­lyázatnak megfelelően a közép­európai, roma etnikumhoz tarto­zó, rászoruló fiatalok havi hat ezer forint támogatásban része­sülhetnek, bizonyos feltételek esetén. Ennek teljesüléséhez át­fogó felmérésre, az igények ösz- szegzésére van szükség. Ezen fel­adat megvalósításának egyik ál­lomása a tanácskozás. Dr. Főfai Klára megyeszékhe­lyi gyámhivatali vezető és Deli István szociális iroda vezető a kü­lönböző életkezdési, továbbtanu­lási támogatásokról, a segélye­zés, térítési díjak rendjéről adtak tájékoztatást. Lang György, a Ma­gyar Kolping Szövetség országos világi elnöke elmondta: a hazai roma kisebbség száma a jövő­ben jelentősen megnövekszik. Ez önmagában semmiféle nega­tívumot nem jelenthet, csak ak­kor, ha ezzel együtt rossz szociá­lis helyzetük is változatlan ma­rad. Az orvoslást jelentő kulcs­szó ebben az esetben a munka alkalom, illetve a hatékony szak­mai képzés lehet. Nagy Sándor, az Országos Kolping Szövetség főtitkára a Kolping mozgalom társadalmi szervezeteinek és ok­tatási intézményeinek összefo­gásra építő munkájába engedett bepillantást.-SZÁ­A falvak és kultúra egymásra találtak A harsonaművész marketing szakot végzett A kapolcsi emberek szeretik, a megyei politikusok meg egészen közel kerültek a mű­szeretnék kihasználni a Kapolcsi Művészetek Völgye népsz- vészetekhez. Fejlődésnek in- erűségét, mondta szombaton Szekszárdon Bürget Péter, a dúlt a falusi turizmus, lassan művészeti fesztivál marketing igazgatója. Szekszárd-Kapolcs Szekszárd és az RMDSZ közös szervezésében rendezték meg az I. településmarketing és befek­tetés-ösztönzés konferenciát a fesztivál ideje alatt. Bürget Péter, a Kapolcsi Művészetek Völgye marketing igazgatója is előadást tartott a konfe­rencián. A harsonaművész saját zenekarával évente 80-90 koncertet ad, felléptek a Művésze­tek Házában is. Hét évvel ezelőtt rendeztek elő­ször Réz-Kapolcs zenei tábort. Öt évvel ezelőtt, a Zeneakadémia után elvégezte a marketing-kom­munikációs szakot, s bekapcsolódott a fesztivál ügyeibe. Most már emellett logisztikával és prog­ramszervezéssel is foglalkozik.- Miért éppen Kapolcs?- Ez egy véletlenszerű történet, tudomásom szerint Márta István egyszer eltévedt a Balaton- felvidéken. Aki járt ott tudja, hogy milyen fan­tasztikus élmény bemenni ebbe a gyönyörű völgybe. Barátaikkal először hét végeken kis koncertet, kis színházat rendeztek, ez nőtte ki magát Magyarország egyik legnagyobb művésze­ti fesztiváljává.- A helybéliek miként viszonyulnak a ma már tízezres népvándorláshoz?- Ezekben a rendkívül zárt közösségekben élő emberek számára a nagy bumm 5 évvel ezelőtt következett be, amikor egyszerre 60 ezer ember jött el a fesztivál rendezvényeire. Miután kezdték érezni a fesztivál kulturális és gazdasági hasznát, hazaköltöznek a fiatalok, civil szervezetek alakultak. Azt érezzük, hogy az ott élő embe­rek szeretik a fesztivált és mellettünk vannak. Komolyan gondoljuk, hogy a fesztivál addig él, ameddig nekik erre szükségük van.- Kik, vagy mik voltak az ellenerők és a támo­gatók?- Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a falu zárt közössége messze van a politikai élettől, a pártok a falvakban igazán sosem tudtak teret nyerni. A falu minden lakója és közössége fantasztikusan együtt dolgozik a cél érdekében. A Veszprém megyei közgyűléssel küzdünk évek óta. A miénk a megye leginkább ismert rendez­vénye, megye-image formáló szerepet töltünk be, s ehhez képest a támogatásuk az idén nem érte el a fesztivál költségének egy százalékát. Személyes véleményem szerint a megyei köz­gyűlésben zajló pártpolitikai csatározások áldo­zatai vagyunk.- Mi ért?- Minden politikus , különösen egy megyei presztízs kérdést csinál abból, hogy egy ilyen rendezvényen megjelenjen. A művészeti feszti­válra viszont politikusként nem jöhetnek be. Dá­vid Ibolya, Mécs Imre, Medgyessy Péter, Deutsch Tamás mint civil polgár van jelen, s ők is így ke­zelik a rendezvényt. Ha tolnánk valamelyik párt vezetőinek a szerekét, akkor az aktuális kurzus­tól bizonnyal komolyabb támogatást kapnánk. Mivel erre nem vagyunk hajlandóak, ezért nem is támogatnak bennünket. IHÁROSI IBOLYA Mihály napján: együtt az elszármazottak Nagyszabású búcsút tartottak Jól sikerült szombaton az el­származottak találkozója, teg­nap pedig a Szent Mihály napi búcsún vett részt a falu apraja nagyja és vendégeik. Báta Szombaton rendezte meg a Bátáért Egyesület az elszármazot­tak találkozóját. A szép számmal Istentisztelet a Szent Mihály templomban hazalátogató hajdani báta- iaknak Sümegi Mihály, az egyesület alelnöke adott tájékoztatót az eddig vég­zett munkáról. A tervek között szerepel a borút to­vábbi népszerűsítése, illet­ve a falusi turizmus fej­lesztése. Este bál zárta a napot. Megemlékeztek a tele­pülés pénteken elhunyt díszpolgáráról, a vasdiplo­más tanárról, Kápolnás Jó­zsefről. Lánya, Kápolnás fotó: gottvald károly Mária az egyesület elnöke. Tegnap délelőtt igen sok részt­vevővel nyílt meg a kézműves ud­var, ahol a helybéli és szomszé­dos településről érkezett meste­rek és amatőr művészek mutat­koztak be, illetve kínálták porté­káikat a nagyszabású búcsú résztvevőinek. A szabadtéri szín­padon fellépett a Bátai Hagyo­mányőrző Egyesület tánccsoport­ja, a helybéli Vadvirág roma gyer- mektánccsoport, az iskola aero- bik együttese és a gyerekeknek műsort mutatott be a budapesti Aranyszamár Bábszínház. Idősek napja Pakson Paks város önkormányzata ün­nepséget rendez a nyugdíjasok számára az Idősek világnapja alakalmából ma, október elsején délután a művelődési központ­ban. Délután kettőtől ingyenes vérnyomás- és vércukorszint mé­rés, egészségügyi tanácsadás lesz, majd háromtól műsor kezdődik, amelyen köszöntőt mond Bor Im­re polgármester, közreműködnek a Hétszínvirág Óvoda nagycso­portosai, a Herman Ottó Általános Iskola negyedik osztályos tanulói és a Paksi Atomerőmű Rt. Nyug- díjas Klubjának tagjai. ________■ Vö röskeresztesek megbeszélése Október 4-én, csütörtökön 14 óra­kor ülést tart a Magyar Vöröske­reszt Tolna megyei Szervezete Szekszárdon. Napirenden a szer­vezet gazdálkodása, véradás szer­vezés háromnegyedévi eredmé­nyei szerepelnek. Szó lesz még a nyári ifjúsági programokról, tábo­rokról, az önkéntes képzésekről, valamint arról az együttműködési megállapodásról, amit a Vöröske­reszt a Tolna Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatósággal kötött. ■ Hét díj Kaposváron a magyartarkáknak Idén negyedik alkalommal ren­dezte meg a Magyartarka Te­nyésztők Egyesülete Kaposvá­ron a kétnapos Dél-Dunántúli Állattenyésztési Szakkiállítást, amelyen a mezőgazdasági gyár­tó cégek kiállítása mellett szar­vasmarhák, sertések, juhok és aprójószágok álltak az érdeklő­dés középpontjában. Az állatki­állításon az országban fellelhető valamennyi magyartarka-te- nyésztő cég ott volt, s a bonyhá­di Pannónia Rt. mind az öt jó­szága díjjal térhetett haza. A szűzüszők mezőnyében a második, az elsőborjas tehenek­nél az első és a második, a több- laktációs teheneknél az első és harmadik díjat ítélte az osztrák bíra a Pannónia jószágainak. Rá­adásul a többlaktációs tehenek különdíja, és a legszebb tőgyfor­ma díja is a bonyhádi mezőgaz- dasági részvénytársaságé lett. ■ Fészek klub, családoknak Megkezdi programját a Fészek nevet viselő, fiatal családok klubja Szekszárdon, a Perczel Mór utcai városi bölcsődében. A szervezők október 3-án, szer­dán 9 órától 11 óráig játékos dél­előttre várják az érdeklődőket a bölcsődésektől a nagymamákig. Bevezetésként tájékoztatás hangzik el a programról, majd a gyerekek igényei szerint válto­zatos játékra is lehetőség lesz. Ha adott az Isten báránykát, legelőt is ad hozzá Béfogdosták a fonalat a nyüstbe, s abordába A kézzel szőtt textilek egysze­riek és megismételhetetlenek. Benne van készítőjük ízlése, ügyessége, lelke. Napjainkban egyre inkább becsüljük eze­ket. Akik vállalják, hogy ezt az öröklött vagy tanult tudo­mányukat megosztják a fiata­lokkal csak tisztelni lehet. E hét végén Bonyhádon orszá­gos textiles tanácskozáson volt lehetőségük a mes­tereknek új ismeretekhez jut­ni, egymással tapasztalatai­kat kicserélni. Bonyhád Az országos textiles tanácskozás pénteken szőttesek kiállítás meg­nyitójával kezdődött, melyről la­punkban is beszámoltunk. Ezt követően, késő délután két szak­mai előadást tartottak a művelő­dési központban. Bakay Erzsébet textiltervező iparművész, nyugal­mazott egyetemi tanár a nomád szőnyegekről, Nagy Mari textil- művész a nemezkészítésről, an­nak hagyományairól és megúju­lásáról osztotta meg ismereteit a szakemberekkel. Az esti ke­rékasztal beszélgetés semmivel nem pótolható információ cseré­vé alakult oktatásról, módszerek­ről, a kézműves textilességről. A szombat délelőtti gyakorlati be­mutatón abban a szerencsében volt része a kitartó résztvevők­nek, hogy Lőrincz Aladárné, a népművészet mestere és Lőrincz Etel textiltervezö iparművész ke­ze nyomán ismerhették meg a hagyományos felvetést bukovinai szövőszékre. Ennek az alkalom­nak különleges hangulata volt. Szétszedték a szövőszéket, kivá­logatták a fonalakat, fölvetették a vetőfára, kalácsba szedték, bétekerték az osztovátába. Amíg a két neves szakember béfogdos- ta a fonalat a nyüstbe, s azután a bordába, sok néprajzi érdekes­ségről is szó esett. A székelyek életmódjáról, családszerkezeté­ről. Járt a kezük, közben számol­tak és a jelenlévők megtudhatták, hogy a sokgyermekes székely családok minden gyermekáldás­nak örültek, bizakodóak voltak, mert úgy tartották, ha adott Isten báránykát, legelőt is ad hozzá. A bemutatót vezető két mester tanítványai és csoportjai évek óta a szakma országos élvonalában vannak. Lőrincz Etel munkája nyomán olyan színvonalra fejlő­dött a szövés oktatás a bonyhádi kézműves iskolában, hogy mód­szertani központtá válhatott. Or­szágszerte használják az általa ki­dolgozott tematikákat, mind a ta­nuló, mind az oktató képzésben. Különleges módszereinek kö­szönhetően a legreménytelenebb helyzetekben is eredményeket tu­dott felmutatni. Véleménye sze­rint nem az a lényeg, hogy hány diákból hány szövő lesz, hanem az, hogy a kézművességet tanu­lóknak megváltozik az életszem­lélete, a környezete. Az, hogy a szinte kezelhetetlen fiatalból nép­táncos lesz, aki gyönyörű kékfes­tő ruhába öltözteti gyermekét, mikor visszalátogat iskolájába. Azt tartja, hogy ebben a tanítók­nak nagy a felelőssége, s az okta­tói bizonyítvány kézhezvétele egy folyamatos tanulás kezdetét kell hogy jelentse számukra.-PÁL­Jól céloztak a korongra is Bonyhád kát a helyezettek. A női és férfi----------------------:--------------------- győztesek a következők voltak: A Bonyhád Városi Rendőrkapi- koronglövészetben Adorján tányság szervezésében idén is Gyöngyi, illetve Krachun Elemér összemérhették a célzótudásukat és Ónodi Szabolcs, pisztollyal a város vállalkozói, cégvezetői, Adorján Gyöngyi és Sántha Jó­képviselői. A 42 jelentkező há- zsef, míg kispuskával Németh rom fegyvernemben is kipróbál- Istvánná és Pálfi Antal érte el a háttá magát, természetesen szak- legmagasabb pontszámot, szerű tanácsadás mellett. A ver- mr. senyzők időnként megállapí­tották, hogy a siker titka való­színűleg a szürke egyenruhá­ban rejlik, mert akik ilyet visel­tek, valahogy mindig a legjobb eredményeket érték el. Termé­szetesen csak versenyen kívül, mert ugye a házigazdáknak mégsem illik elvenni a vendé­gek kedvét a megmérettetéstől. A kiadós beszélgetésre is al­kalmat adó találkozó értékelé­se már fehér asztal mellett zaj- Iskolaigazgatók fegyverrel, elöl a két lőtt, ekkor vehették át jutalmu- kategória női győztese, Adorján Gyöngyi ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom