Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-27 / 251. szám

■ mm 2001. Október 27., Szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét VENTER MARIANNA: Pályamódosítás Egy fiatal pedagógus otthagyja az iskolát és más, jobban fizető ál­lás után néz. A mondatot akár minden nap leírhatnánk és min­den nap igaz lenne, mert az ország valamelyik iskolájában bizto­san megtörténik, legyen szó akár általános-, akár középfokú-, akár felsőfokú oktatási intézményről. A hetvenes években kezdték jobban feszegetni a témát, hírt ad­va tanárokról, akik benzinkutasnak, gebinesnek, lángos-sütőnek álltak, hátat fordítva a tiszteletre méltó pedagógusi pályának. Ak­kor született meg a kifejezés is: pályaelhagyók. Elhangzottak, le­íródtak később olyan vélemények is, hogy sokan afféle ugródesz­kának tekintik csak a pedagógiai főiskolát, tudományegyetemet, lényeg, hogy legyen egy diploma, aminek a birtokában aztán vá­logathatnak a jobbnál jobb lehetőségek között. Ennek az írásnak nem az a feladata, hogy ezt a véleményt vi­tassa, vagy támogassa, főként azért, mert úgy vélem: egy jelensé­get nem lehet tisztán feketén-fehéren magyarázni, ezer ok, körül­mény, tényező, miegyéb játszik közre egy-egy döntésben, a pályát elhagyóéban és a pályán maradóéban is. Csak az a szomorú, ami­kor a pályamódosító döntés nem az érdeklődés hiánya, nem az el- fásultság miatt keletkezik, hanem anyagi okokból. Ismerősöm mesélte, gyermeke egyik tanára most hagyja ott az iskolát, nehéz szívvel. Nagyon jó tanár, az a ritka típus, aki amel­lett, hogy jól oktat, egyéniség is, akit kedvelnek a diákok, aki ért a nyelvükön, egyszóval katedrára való. Csak éppen megélni nem tud abból, amit tanári fizetésnek hívnak. Családot eltartani, gye­reket felnevelni nem elég ez a jövedelem és a mai világban, ahol sajnos sokszor pénzben mérik az ember értékét, nem lehet olyan önző, hogy csak azt tartsa szem előtt: szereti a hivatását. Ez a fia­tal tanár tehát nem a pályát hagyja el, a pálya hagyta el őt. A vesz­teség pedig a diákoké, az iskoláé és valahol mindannyiunké. Megkérdeztük olvasóinkat Szuper-e, hogy van hipermarket Szekszárdon? Kun Miklós (29 éves), Szekszárd- Örülök az áruház nyitásának, a lakosság többségének nagyon jó, hogy Szekszárdon is nyílt Tesco, hatvan kilométeres körzetben nincs nagy bevásárlóközpont, egy ilyen hipermarket mindenkép­pen javítja az ellátást. Eddig Pécsre jártunk le rendszeresen nagybe­vásárlásra, most ezt itthon fogjuk megtenni, itt lakunk nem messze, nap mint nap erre járunk, útba esik az üzlet. Földvári Zsolti (11 éves), Szekszárd- Nagyon szuper, hogy már nálunk is van Tesco, a pécsiben már voltam többször, alig vártam, hogy itt is megnyíljon, mert ez a ked­venc hipermarketem. Itt lakunk szemben, a Csatári-torokban, egye­dül jöttem át, egy játékautót meg egy csipszet vettem, ezt a sárga lufit ráadásként kaptam. Klein Jánosné háziasszony, Bonyhádvarasd- Jó ötlet volt az áruház nyitása, mi Bonyhádvarasdról jöttünk, ed­dig Pécsre jártunk a Metróba meg a Tescoba, de most már ide, Szek- szárdra fogunk járni, mert ez közelebb van. Napi cikkeket vásárol­tunk, üdítőt, lisztet, amire a háztartásban szükségünk van. Bölkény Magda (14 éves), Szekszárd- A barátnőmmel jöttünk a Tescoba, mert hallottuk, hogy ma nyílt meg. Még nem tudom, hogy mit fogok venni, pár száz forint van nálam, remélem elég lesz, ha valami megtetszik. Máskor is fogunk jönni, mert nem messze lakunk innen. Felvásárlás, üzleti alapon Napokon belül pénzhez jut az első üzletrész-tulajdonos Augusztus elején kezdődött meg a szövetke­zeti üzletrészek felvásárlása. Az elmúlt hóna­pokban 9.413 kérelem érkezett be a megyei földművelésügyi hivatalba, ebből közel két­ezer üzletrész tulajdonossal kötöttek eddig szerződést, vagyis ők joggal számíthatnak ar­ra, hogy napokon belül hozzájuthatnak a pénzükhöz. Tolna megye Dr. Vida György, a megyei földművelésügyi hivatal he­lyettes vezetője elmondta: az elmúlt hetekben többezer ké­relem érkezett be hozzájuk, ebből a mezőgazdasági szö­vetkezetek közel a felét igazolták vissza, és már szerződést is sikerült kötniük az érintettekkel. Még tavasszal, az alkotmánybírósági döntés előtt, (mint ismeretes, ekkor utasították el a kor­mány beadványát, melyben az szerepelt, hogy minden szövetkezeti üzletrésszel rendelkező egyén felajánlhatta értékesítésre azt) 15.587 kére­lem érkezett a megyei földművelésügyi hivatal­hoz, annak pénzügyi vonzata 2,1 milliárd forint lett volna. Az alkotmánybírósági döntést követően azok a kérelmek elveszítették érvényességüket, me­lyek felszámolás alatt lévő, illetve tönkrement mezőgazdasági szövet­kezetek üzletrészeire vonatkoztak. Ez majd minden harmadik üzletrész­tulajdonost érintett. Az alkotmánybí­rósági döntést követően a kérelme­ket a megyei hivatal munkatársai minden ügyfélnek visszaküldték és minden borítékba a tájékoztató mel­lé új igénybejelentő lapokat tettek. Dr. Vida György elmondta, hogy Tolna megyében nem volt arra példa; hogy a tsz-ek megakadályozták vol­na a jogos szövetkezeti üzletrészek leigazolását. Arra viszont akad példa bőven, hogy hiánypótlás miatt vissza kell küldeni a kérelmeket, szerződé­seket az igénylőknek. Tipikus hibá­nak számít az aláírás vagy a tanú alá­írásának a hiánya, az adószám, adó- azonosító hiánya, vagy nem mind a négy példányt írták alá, s az is előfor­Kérelmek számokban Az alkotmánybírósági döntés után 9413 ké­relem érkezett a megyei földművelésügyi hi­vatalba, ebből 4877-et vissza is igazoltak a termelőszövetkezetek, és 2219 esetben szerződést is sikerült már kötni az érintet­tekkel. A 2219 kérelem pénzügyi vonzata 284. millió 289 ezer forint. dúl, hogy a szövetkezet nem azt az összeget iga­zolja, amit kért az igénylő. Jelenleg 2.219 esetben sikerült szerződést is kötni, az érintettek kifizetése folyamatban van. Ez azt jelenti, hogy a szerződés aláírását követő 45 napon belül jut a-pénzéhez majd az üzletrész tulajdonosa. A kifizetés azért igényel ennyi időt, mert a szekszárdi költségvetési iroda átnézi a hozzá érkezett szerződéseket, majd a hibátlano­kat továbbítja a fővárosi költségvetési irodához, a pénz utalása innen történik meg. A megye termelőszövetkezetei közül csak né- hányan éltek azzal a lehetőséggel, hogy üzlet­részt vásárolnak, eddig 1500 üzletrészre adtak be igényt. MAUTHNER Aláírásgyűjtés indul Faddról Faddon civil kezdeményezés révén kívánják elérni a már meg­szűnt faddi Termelő és Értékesítő Szövetkezet volt tagjai, üzlet­rész tulajdonosai, hogy ők is hozzájussanak vagyonjegyeikhez, üzletrészeikhez. A kezdeményezés a helyi Kása István és Hostyánszki József nevéhez kötődik. Hostyánszki József el­mondta, hogy több száz üzletrész tulajdonos képviselete érdeké­ben ügyvédet bíztak meg, aki vállalta, hogy a rendelkezésre álló iratanyagot áttanulmányozza, és a jogszabályok tükrében vá­laszt ad arra, hogy megbízóinak jogos-e az igényük az üzletrész kifizetésére, vagy sem, illetve, hogy melyik faddi szövetkezet kö­teles az igénybejelentéshez szükséges nyilatkozatokat kiállítani. (Faddon az egykori Lenin TSZ szétválásával két szövetkezet lett, a már említett termelő és értékesítő, illetve a ma is működő Dunagro.) Hostyánszki József közölte, hogy felmerült egy próba­per lehetősége a Dunagro ellen, ám úgy véli, a Dunagro nem vál­lalhatja magám egy másik gazdálkodó szervezet felelősségét, ami egyébként a szövetkezetei ellehetetlenítené. Célravezetőbb­nek tartja, hogy a kormányhoz juttassanak el petíciót az üzlet­részek kifizetése érdekében. Ennek kapcsán aláírásgyűjtést kez­deményeznek Tolna megye mind a 24 megszűnt, átalakult, csőd-, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás alatt levő szö- vetkezetéhez kötődő üzletrész tulajdonos körében, dr. vida györgy Gretchen, közönség előtt Új darab a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn színpadán Ha a Guinness rekordok könyvében lenne kate­gória olyan szerző számára, akinek a legrövi­debb idő alatt legtöbb premiert éltek meg darab­jai, méltán ítélhetnék Lutz Hübnernek. A rendkí­vül termékeny drámaíró alig két év alatt tizenöt színdarabot írt és két kivétellel valamennyit be is mutatták, sőt bel- és külföldi színházak sikerszé­riává váltak. A siker jogosságáról tegnap, az új bemutató alkalmából győződhetett meg a szek­szárdi Német Színház közönsége. Szekszárd Hübner a Gretchen című darabjá­ban a „színház a színházban” örökzöld témáját dolgozta fel újra kétszereplős körtánc formájában. A szekszárdi DBU - Uli Hoch ren­dezésében - négyszereplős válto­zatban játssza. A szerző gúnyt űz a klisékből és a színházvilágból, szereplői a pszi­chózis ismert tüne- Hajós Cecília és Berzsenyi Zoltán teitől szenvednek, Hübner rendezője a Fájdalmak Férfia, az Öreg Róka, a Vén Csata­ló vagy a Lélekbúvár, színésznője a Naiv Kezdő vagy a Nagyasz- szony, bemutatja sorban a Kellé­kest, a Rendező Dramaturgnőt, a Szükségmegoldásból-Gretchent­FOTÓ: GOTTVALD Játszó-Színészt. S valamennyien - Berzsenyi Zoltán Hajós Cecília, Holler Márta és Ko­vács Gyula alakításában - vég nél­kül gyötrik és gyúrják a „kincseslá­da” jelenetet Goethe Faustjából. Rajzold le te is! Vásárol a család A fenti címen hirdet közös pályázatot a Tolnai Népújság és a Tesco. A legjobb alkotá­sok készítőit értékes nyere­mények várják. A családi vásárlást ábrázoló raj­zok bármilyen technikával ké­szülhetnek, A/4-es méretben. A pályázatnak alsó korhatára nincs, a felső korhatár 14 év. A legszebb, legkifejezőbb munkák alkotói pedig értékes ajándékot nyerhetnek. A rajzokat a Tolnai Népújság címére kell beküldeni (7100 Szekszárd, Liszt tér 3.) november 15-ig. A borítékra írjá­tok rá: „Vásárol a család”. ■ Kardiológusok tudományos ülése Béta receptor blokkolók a klini­kai gyakorlatban címmel tartott pénteken szimpóziumot a Ma­gyar Hypertonia Társaság, a MKT Aritmia és Pacemaker Munkacsoport, valamint a So­mogy Megyei Tüdő-és Szívkór­ház Kardiológiai Osztálya Mos­dóson. A tudományos ülésen a béta blokkolók klinikai alkalma­zásáról, a szívsebészetben való szerepéről tartottak előadásokat neves szakemberek, többek kö­zött dr. Papp Lajos szívsebész, de Chatel Rudolf és dr. Rostás László. Az ülés második felében a kerekasztal beszélgetést ren­deztek a háziorvosi praxisban, szakambulancián és a kórházi gyakorlatban előforduló gyakor­lati kérdésekről. A szimpóziu­mon Tolna megyei orvosok is részt vettek. ■ Kiállítóterem az orvosi váróban Tucatnyi hagyományos, főként környékbeli településeken ren­dezett tárlat után, rendhagyó ki­állításon mutatkozik be Markó Tímea fiatal paksi festő. Alkotá­sai az atomerőmű orvosi rende­lőjébe betérőket köszöntik. A fiatal paksi alkotó azért döntött a nem mindennapi kiál­lítóterem mellett, mert tapaszta­lata szerint moziba, színházba sem járnak az emberek, nem­hogy képzőművészeti tárlatok­ra. A megnyitókon megjelenő néhány ember érdeklődése sze­rinte nem a műveknek szól, leg­feljebb az alkotónak, vagy in­kább a tárlatot megnyitó szemé­lyének - amennyiben eléggé is­mert - vagy inkább az elvárá­soknak. Ezért döntött egy olyan kiállítóterem mellett, ahová egyébként is betérnek az embe­rek, s valószínűleg ezért nem rendezett megnyitót. Festmé­nyeit egyszerűen felrakta a pak­si atomerőmű I. számú orvosi rendelője várószobájának falá­ra, ahol december végéig látha­tóak. VT Örömöt szerzek egy képpel, egy A tehetség mellett a tanulás is fontos A Zánkai Gyermekalkotások Galériája pályázatot tett közzé a képzőművészettel foglalkozó általános iskolai tanulók számá­ra, melyen Tolna megyéből többen is részt vettek. A megméret­tetésen a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola tanu­lója, Mészáros Lúcia szép eredményt ért el. A megyéből egye­dül arany diplomát kapott. Bonyhád- Milyen témájú, mi­lyen technikával készült képet küldtél a pályá­zóim?- A kép még Pakson készült, mert Bonyhá- don 2000 augusztusá­tól lakunk, azóta járok itt iskolá­ba. Nem én küldtem be, hanem tanárom, Szekeres Judit néni. Egy portrét választott ki képeim közül, ami tulajdonképpen Matisse-festmény alapján ké­szült. Temperával festet­tem.- Most negyedik osztá­lyos vagy. Tízéves korban ez gyönyörű eredmény, mikor kezdtél el rajzolni, festeni?- Édesapám és édes­anyám azt mondják, at­tól a pillanattól kezdve, ahogy meg tudtam fogni a ceruzát, hasz­nálni tudtam az ecsetet. Mindent, ami a szemem elé kerül, vagy megszületik a gondolataimban, szívesen megörökítem. Kedvenc helyem a rajzasztalom. Mikor időm van, ott ülök. Nagyszüleim- nek, szüleimnek, testvéreimnek mindig örömet tudok 'szerezni egy-egy képpel, grafikával, agyag mütyürrel.- Volt valaki a családban, akitől ezt a tehetségedet örökölhetted?- Nem tudok róla. Egy azon­ban biztos, nemcsak én vagyok családunkban, aki ezzel foglalko­zik. Hárman vagyunk testvérek. A húgom négy éves, de már nagyon ügyesen rajzol, ha teheti megka­parintja a ceruzáimat, festékei­met. Biztos van valami az örököl­hetőségben, de a felnőttek, taná­raim útmutatásai nélkül nem kaptam volna arany diplomát.- Hogy állsz a tanulással? Foglal­kozol-e a gondolattal, hogy művész pályám lépsz, ha eljön az ideje? mütyürrel- Szeretek iskolába járni, kitű­nő tanuló vagyok. Hetente' két­szer Szekszárdra járok a művé­szeti iskolába, ahol kedvemre raj­zolhatok, festhetek, agyagozha- tok. Még korai lenne a pályavá­lasztás, de most tízévesen úgy gondolom, más úton fogok elin­dulni. Sokat hallottam már a ne­hezen boldoguló művészekről.- Haza kerül-e a díjazott képed, találkozhatunk-e vele itthon kiál­lításon?- Sajnos nem küldik vissza. Most Zánkán van kiállítva, aztán külföldre viszik bemutatni, s ha onnan haza kerül, az oktatásban fogják használni. Nem baj, fogok én még ennél jobbat is festeni, azt majd Tolna megyében mutatom be először. ________________________________ -PÁL­Ka mara, tagozatokkal Az eltelt egy esztendőt értékelték Tolna megye Szinte hihetetlen, de tény: az önkéntesség, azaz tavaly no­vember 1-je óta a Tolna Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara tagsága az egykori lét­szám húsz százalékára zu­hant vissza. Az pedig ennél is elképesztőbb, hogy szőkébb pátriánk ezzel az alacsony­nak tűnő szervezetséggel is - arányaiban - országszerte a legjobbak közé tartozik. A mintegy 2500 tagot a kamara - a tevékenység alapján - három tagozatba, ezen belül tizenöt szakmai osztályba sorolta. A ta­gozatok a napokban tartottak, il­letve tartanak értékelő üléseket: szerdán a kézműiparosok, csü­törtökön a kereskedelmiek adtak egymásnak találkozót Szekszár­don, a BM-klubban. A résztve­vőknek mindkét alkalommal dr. Varga Tibor, a Tolna Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség el­nöke tartott tájékoztatót az árak­ról, pontosabban azok terméke­ken való feltüntetésének módjai­ról és szükségességéről. Az ezt követő értékeléseken a tagozatok vezetői - Módos István, illetve Szűcs István - köszöntötték a résztvevőket, majd adtak összeg­zést arról az éves tevékenységről, mely az elhangzott megállapítá­sok szerint eredményesnek ne­vezhető. Tegnap a Dömény Zol­tán vezette ipari tagozat ülésezett a klubban, ahol a könnyűipar, a közlekedés, az élelmiszeripar és a közszolgáltatások képviselői cserélték ki gondolataikat, -szá­l \

Next

/
Oldalképek
Tartalom