Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

8. OLDAL G A 2 D A S A G I T Ü K Ö R 2001. Október 26., péntek MM RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. október 25.) Őrzik a balatoni halat Egy forint ötöt mozgat Borsodchem 4 075 Ft ű Egis 11495 Ft ü Matáv 840 Ft ff Mól 4 275 Ft ű OTP 14750 Ft Ű Richter 15 850 Ft Ű TVK 2 670 Ft fi Zalakerámia 1530 Ft Ű BUX: 6609,59 +0,08% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 403,34 Cseh korona 7,56 Euró 251,95 Német márka 128,82 Osztrák schilling 18,31 Lengyel zloty 68,50 Svájci frank 170,17 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 282,87 __________HÍREK__________ KI TÜNTETÉS. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést ado­mányozta Ewald Kistnek, az ING pénzügyi csoport elnöké­nek a magyar-holland gazda­sági és pénzügyi kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként. Tőig László apja az óriási százhalombattai tó­gazdaság alapítója volt; s lánytestvérével együtt gyakran játszott a tóparton. Már nyolc­éves korában halászott dobóhálóval. Most a Balatoni Halászati Rt. vezérigazgatójaként azokkal dolgozik együtt, akik akkoriban istá- polták. Az egyik legfontosabb feladat a halállomány őrzése. Ehhez jobb motorcsónakokra, táv­csövekre és rádiókra lenne szükség, hogy hatékonyabbak legyenek, az orvhalászoknak ugyanis nagyon jó a felszerelésük. Tőig László azt mondta: változtatásra szorul a jogszabályi háttér is, erről tájékoztatják a törvényalkotókat.- Egy százéves mezőgaz­dasági nagyüzemet vet­tem át, ez szakmailag és erkölcsileg is kötelez - mondta Tőig László. - Középtávon a balatoni halászati jogot gyakorló állami cég fejlesztése és átalakítása a feladat. A jövőt illetően azonban nincs sok változat, mert ezt meghatározzák az ökológiai, halbiológiai tények. A nyolcvanas évekig a termelési, élel­mezésügyi feladatok vol­tak az elsődlegesek, mára előtérbe került az öko­lógiai szemléletű hal­gazdálkodás és a hor­gászturizmus. A hatvan­ezer hektáros Balatonon azonban több évtizedben mérhető bármiféle áta­lakítás. A halászoknak jobb eszközökre lenne szükségük FOTÓ: LANG RÓBERT Névjegy Tőig László 32 éves, Budapesten született. Elvégezte a gödöllői agrár- tudományi egyetemet, a halászatra szakosodott. Vállalat-gazdaságtanból is szerzett diplomát. A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi kutatóintézetében dolgozott halbiológusként, onnan hívták el 1999-ben a Balatoni Halászati Rt. ter­melési vezérigazgató-helyettesének. 2000- től megbízott vezérigazgató. Most készíti doktori disszertációját. Angolul és németül beszél. Hobbija minden, ami a hallal kapcsolatos, kivéve a pecázást. Nős, két lánya van: Réka 6, Rita 3 éves.- Erősíteni kell a részvénytársaság piaci szere­plését, sokkal rámenősebb marketinggel kell nép­szerűsíteni a balatoni halat - tette hozzá. - Magasabb árat szeretnénk kapni érte. Ezzel össze­függő feladat egyebek között a balatoni halászati technológia olcsóbbá és hatékonyabbá tétele, valamint az irmapusztai halfeldolgozó üzem korszerűsítése. Mindez sok évre munkát ad. A tógazdaság továbbra is szerepel Tőig László életében; az ország negyedik legnagyobb tórend­szerében, 1500 hektáron termelnek halat; itt • foglalkoztatják a cég dolgozóinak kétharmadát. Jó minőségű, a fogyasztói igényeknek megfelelő húst állítanak elő; a háziasszonyok a korábbi egykilós helyett a 1,5-2 kilós pontyot keresik, és alapkövetelmény hogy ne legyen zsíros. Az ivadékokból pedig rendszeresen nagy mennyi­séget telepítenek a Balatonba, hogy a horgászok igényeit kielégítsék. ______ ____czene attila Bud apest A Gazdasági Minisztérium az idén közel 55 milliárd forint támogatást ítélt oda a Széche­nyi-terv programjai kereté­ben, amelynek legnagyobb részét a mikro-, kis- és közép- vállalkozások kapják. E tá­mogatások nyomán minden negyedik hazai településen megvalósul valamilyen beru­házás - közölte Matolcsy György, a gazdasági tárca vezetője. A Széchenyi-terv GM által kezelt programjai­ra az idén eddig közel nyolcezer pályázat ér­kezett, közülük több mint négyezret bíráltak el és 3307 pályázó ka­pott csaknem 55 milli­árd forint támogatást, ami a 100 milliárd forin­tos éves keret időarányos része. Egy forint állami támogatás átla­gosan öt forint közvetlen beruhá­zást segít elő, amihez további öt forint közvetett beruházás kap­csolódik - jelentette be tegnap Matolcsy György. Ezáltal az idén várhatóan 21600 új munkahely jön létre, csaknem háromezer új bérlakás épül, és összességében legalább másfél százalékponttal nagyobb lesz a gazdasági növe­kedés. A támogatásokból gyakor­latilag ugyanakkora arányban ré­szesülnek a dunántúli, illetve a Dunától keletre fekvő megyék, míg a főváros részesedése tíz szá­zalék körül mozog. Összesen 838 helységben, vagyis minden ne­gyedik magyarországi települé­sen megvalósul valamilyen beru­házás. Az új munkahelyeknek is valamivel több mint fele a Duná­tól keletre jött létre. A támogatási torta legna­gyobb, 30 milliárd forintos szele­te a vállalkozásoknak jut (ezen belül a mikro- , kis- és középvállalko­zások szám szerint 90 százalékot, a támogatá­sok mértékét tekintve közel háromnegyedes arányt képviselnek) és a vállalkozások az álla­mi támogatás segítsé­gével 227 milliárd fo­rint értékű beruházást valósíta­nak meg. A nyertes vállalkozá­sok majdnem 90 százaléka ma­gyar tulajdonú, és a támogatások kétharmadát is e kör kapta. Az önkormányzatok 19 milliárd fo­rint segítséget kaptak a Széchenyi-terv révén, főképp a bérlakás»építési program által, amelyben a keleti megyék a leg­aktívabbak. D. L. Kis boltokban vásárolunk Továbbra is a hipermarketek ter­jeszkedése nyomja rá bélyegét a napi fogyasztási cikkek kereske­delmére - állapítja meg a GFK Piackutató Intézet tanulmánya. A korszerű bolttípusok egyhar- maddal növelték piaci részesedé­süket és elérték a 16 százalékot. Egy-egy vevő az átlagszámítások alapján 3330 forintot hagy a pénztárnál. A nem lánchoz tartozó, lakó­hely közeli, önálló kis boltok a leglátogatottabbak. A lakosság 94 százaléka vásárol náluk heten­ként háromszor, de alkalman­ként csak 780 forintot fizetnek a pénztárnál. A diszkontokat a háztartások 72 százaléka látogat­ja, egy bevásárlókosár átlaga 1580 forint volt. ___________________________l*T) INNOVÁCIÓ. A gazdaságilag és oktatási színvonalát tekintve is fejlett közép-dunántúli régió célja, hogy az ország innovációs központjává váljon - közölte Heinrich Péter, a Közép-dunán­túli Régió Fejlesztési Ügynökség Kht. igazgatója a térség külföldi­ek számára szervezett bemuta­tó rendezvényén Budapesten. UKRÁN KAPCSOLAT. A ma­gyar-ukrán kereskedelmi kap­csolatokban 2001 a gyors fejlő­dés éve - mondta Koczka Géza, á két ország kormányközi gaz­dasági bizottságának vezetője. Hozzátette: a külkereskedelmi forgalom 343 millió dolláros 1999. évi mélypontja után ta­valy 14 százalékkal, míg az idei év első felében további 31 szá­zalékkal bővült az árucsere vo­lumene, ami 52 millió dolláros ukrán aktívumot mutat. TÁMOGATÁS. A jövő évi ag­rártámogatások összege leg­alább 40 milliárd forinttal ki­sebb az agrárgazdaság fejleszté­séről szóló törvényben rögzített mértéknél - jelentette ki Mészá­ros Gyula, a Magyar Agrár­kamara (MÁK) főtitkára. VÁLLALKOZÁSOK. A működő vállalkozások száma a harma­dik negyedévben 17,46 ezerrel emelkedett, és szeptember végén 824 ezer volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH adatai szerint 2001. szeptember végén 1201196 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, amelyek közül 906133 ténylegesen működött. KÍNAI MEGRENDELÉS. A Rá ba-csoporthoz tartozó Rába Futómű Kft. a Xiangfan futó­műgyártóval kötött technológiai transzferszerződés alapján 2002-től busz futóműveket szállít Kínába. A kínai együtt­működés 2002-ben 1,2 millió dollárt meghaladó eredményt biztosít a Rába-csoportnak. ■ Helyben, a helyiekkel, a helyiekéit Nálunk a takarékszövetkezet a mindennapi élet része. Pénzügyeinket hozzáértő munkatársak segítségével, barátságos légkörben intézhetjük. Hiszen mindannyian itt élünk, munkánkkal saját környezetünk fejlesztéséhez járulunk hozzá. Ha pénzügyekről van szó, a helyi emberek egyértelmű választása a takarékszövetkezet. TAKARÉKSZÖVETKEZET Az állam nem vásárol tengerit _______Budapest Az Országos Gabona Termék­tanács szerint a kukorica- ágazatban kialakult piaci za­varok azonnali intézkedést tesznek szükségessé. Az ag­rártárca által nemrégiben megjelentetett intézkedés nem egyértelmű. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium tájékozta­tása szerint amennyiben a kuko­rica piaci ára a 18 ezer forintos in­tervenciós irányár alá esik, akkor a rendeletben felsorolt piacsza­bályozási eszközök közül bárme­lyiket alkalmazhatja az ár növelé­se érdekében. Felvásárlási kötele- zettsége azonban a minisztéri­umnak nincs, ilyen jellegű köte­lezettség csak a garantált árra vonatkozik, amely tonnánként 14 ezer forint. Ezen az áron a ter­melők nem adnák oda a termést. Mivel a piaci ár 18 ezer forint alá esett, az FVM már korábban meghirdette a közraktározás tá­mogatását. E szerint a termelők a 2001. október 1. és 2002. május 31. között a közraktárban elhe­lyezett kukoricára felvett hitelek után a jegybanki alapkamat 100 százalékáig kamattámogatást, to­vábbá hetenként és tonnánként 15 forint tárolási támogatást vehetnek igénybe. ________-ug­Át lagos a hagymatermés Nincs piaci zavar, de Budapest Hagymából várhatóan a tava­lyinál többet takarítanak be a termelők, de nem lesz túlzot­tan nagyobb az idei a termés, mint bármely más esztendő­ben. A jó minőségű árunak mindenkor van piaca - jelen­tette ki lapunknak Füleki László, a Hagyma Termék- tanács titkára. Az idén várhatóan 145-150 ezer tonna vöröshagyma terem az or­szágban. A terméktanács titkára nem tagadta, hogy némi feszült­ség van a piacon, ami elsősor­ban abból adódik, hogy a be­takarítás túlzottan elhúzódott, a hosszan tartó esőzés eltartható­ság szempontjából nem kedve­zett a növényeknek, és azoknak a termelőknek, akik a csapadé­kos időjárás előtt nem tudták be­takarítani a termést. Fül'eki el­mondta: akinek jó minőségű áruja van, az talál piacot. A fel- vásárlási árakról szólva kifejtet­ingadoznak az árak te: a szerződésben kikötött átvé­teli árak stabilak, a szabad árak viszont a jelenlegi ilyen piaci helyzetben meglehetősen inga­doznak. A hűtőipar kilónként 20-24, a szárítóipar 27-30 forintot fizet a gazdáknak. A belföldi fogyasztás évente 40-50 ezer tonna, a fenn­maradó mennyiséget a konzerv-, a hűtő- és szárítóipar vásárolja fel, illetve nyersáruként exportál­ják. Import csak abban az eset­ben jön be az országba, ha a hazai termés kevés. Piaci zavar jelenleg nincs - hangsúlyozta a titkár -, azt még nem lehet tudni, hogy a későbbi­ek során szükség lesz-e beavat­kozásra az állam részéről. Akik időben nem tudták a termést be­takarítani, azok a földben maradt hagymát feltehetően beszántják. Ez az áru hiányozni fog, de hogy ez mekkora mennyiség, azt je­lenleg még nem lehet megmon­dani, csak a betakarítás végez­tével derül majd ki. . ________________________(ÚJVÁRI) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom