Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-26 / 250. szám
HI 2001- °KTÓBER 26-> Péntek TOLNA ME GYE 2 0 0 1 5. OLDAL Jágónak Az Uj Évezred Küszöbén Az önállósodás óta fejlődik a megyeszéli falu A megye délnyugati szélén - a dombóvári kistérségben - található falu polgármesterét, Máté Jánost örömeikről és problémáikról kérdeztük.- A néhány évtizeddel ezelőtt „szerep nélkülivé” minősített település nem jutott arra a sorsra, mint a hozzá hasonlóak közül jónéhány. A várt teljes elnéptelenedés helyett ma is több mint háromszázan lakják. Minek tulajdonítja azt, hogy a község a mások által rászabott feladatnak nem felelt meg?- Az itt lakók jelentős része a kevés munkalehetőség és rossz közlekedés ellenére sem akarta elhagyni szülőfaluját. A hatalommal bíró illetékesek sok mindent megtettek azért, hogy ez ne így legyen, ám a község „életben maradásában” reménykedők elszántsága végül meghozta a sikert. Az elöljárók előbb a meződi bekötőút aszfaltozását „harcolták ki”, melyen aztán már autóbuszok járhattak, majd elkészült az ivóvíz-hálózat is. Az elvándorlás ezeknek a változásoknak köszönhetően lelassult. A település önállósodását szorgalmazók aztán sikerként könyvelhették el azt is, hogy másfél évtizednyi szünet után Jágónakon újra indult az alsótagozatos iskola. 1990-ben a falu élt a saját önkormányzat alapításának lehetőségével és azóta „kézzel fogható” a fejlődés. Elődeinknek - a legutóbbi helyhatósági választások előtt háttérbe vonuló Márhoffer János polgármesternek, valamint Máté József alpolgármesAz önkormányzati képviselők: Sebők Attila alpolgármester, Adonics Zoltán, Borosné Anka Margit, Kovács Zsolt, Krum Csaba Az óvoda udvarán nemrégiben készült el az új játszótér temek - tavaly díszpolgári címek adományozásával köszöntük meg kitartó és eredményes munkájukat.- A rendszerváltás óta milyen beruházások valósultak meg?- Polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, művelődési otthon, valamint katolikus kápolna épült és könyvtár is várja az olvasni vágyókat. A képviselőtestület nemrégiben játszóteret és sportpályát avatott, renováltatta az óvoda, az iskola és az idősek klubjának épületét, kitisztíttatta a lehullott csapadék elvezetését biztosító Sarádi-árkot, rendbe tetette az árvizek idején megrongált járda- és útszakaszokat, új ivóvíz-kutat is fúratott. Ezek a munkák az önkormányzattól nagy erőfeszítést igényeltek és nem is valósulhattak volna meg, ha nem sikerül különféle pályázatokon jelentős támogatást nyerni.- Milyen intézmények működnek a faluban?- Óvodánkban tizenhat gyermeket gondoznak, 1-3. évfolyamos iskolánkban pedig kilenc diák tanul. A nagyobbak Kaposszekcsőre, az ottani és a csikóstőttősi önkormányzattal közösen fenntartott oktatási intézményünkbe járnak. Közel húsz nyugdí- jas nappali ellátását biztosítja az idősek klubja.- Az infrastruktúrával hogy állnak?- A háztartások mindegyik rá van kötve a villamosenergia-hálózatra, 113 ingatlan rendelkezik közüzemi vízellátással, 68 vezetékes telefon működik a községben és 44 személy- gépkocsit tartanak üzemben gazdáik. A földgáz-vezetéket minden próbálkozás ellenére sem sikerült Jágónakig kiépíttetni. Reményeink szerint néhány éven belül elkészül a dombóvári kistérség szennyvíz-el- vezető rendszere, melyhez településünk is csatlakozni kíván.- Mivel keresik a kenyerüket a falu lakói?- Az itt élők 60 %-a nyugdíjas, a keresőképesek száma mindössze hatvan fő. Ők önkormányzatunknál, a kaposszekcsői mezőgazdasági rt-nél, különféle dombóvári, valamint sásdi intézményeknél és cégeknél dolgoznak. Az állás nélküliek aránya évek óta 15 % körül mozog. Az itt élők többsége szorgalmas, sokaknak van kisebb-nagyobb háztáji gazdasága és az Aranyparton szőlő- ültetvénye. Jágónakon négy vállalkozás működik, azok közül kettő földműveléssel, egy autószereléssel, egy pedig tűzifa-kereskedéssel és' fuvarozással foglalkozik. A faluban egy-egy vegyesbolt és vendéglő működik.- Minek köszönhető, hogy a közterületek és a porták egyaránt rendezettek?- Az önkormányzat közhasznú munkásai tavasztól őszig kaszálják a füvet és parkosítanak. A lakóingatlannal rendelkező tulajdonosok kevés kivételtől eltekintve folyamatosan csinosítják családi házukat és annak környékét. Heti egy alkalommal a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. összegyűjti és elszállítja a háztartásokban keletkező szilárd hulladékot.- Akadnak-e problémák a közbiztonsággal?- Szerencsére csak nagyon ritkán. A Kaposszekcsővel közös körzeti megbízottunk gyakran látogat el hozzánk és az állandó rendőri jelenlét eredményeként jelentősen csökkent a lopások száma.- Milyen az önkormányzat kapcsolata a községben élőkkel és a kaposszekcsőivel közös körjegyzőség munkatársaival?- Egy ilyen kis településen mindenki ismer mindenkit, így az itt lakók örömeiről és Névjegy: Máté János Komlón született 1962-ben, majd a család hét évvel később Jágónakra költözött, ahol a nagyszülők is laktak. Végzettsége: gépszerelő-lakatos. A szakmunkásképző iskola elvégzése után Dombóváron a csavargyárban, majd egy építőipari vállalatnál dolgozott lakatosként. Tizenhárom éve a várost és a környékbeli falvakat ivóvízzel ellátó cég a munkahelye, ahol szerelőként alkalmazzák. Hobbija a filmnézés és a labdarúgás, melyet barátaival gyakran üz. Felesége Bella Zsuzsanna, a jágónaki idősek klubjának vezetője. Lányuk - Mónika - 13 esztendős, Róbert nevű fiúk pedig ötéves. gondjairól szóló hírek gyorsan eljutnak hozzánk. A nemrégiben elhunyt Kulcsár János alpolgármesterrel remekül tudtunk együttdolgozni és a többi képviselőre is mindig számíthatok. Örömömre szolgál, hogy a körjegyzőség hatékonyan segíti tevékenységünket. Minden kedden a polgármester, a jegyző, az állás nélkül lévőket segítő menedzser, a falugazdász és a gyermekjóléti szolgálat képviselője egyszerre tart fogadóórát a községházán, ahol az emberek elintézhetik ügyes-bajos dolgaikat.- Milyen terveket „szőnek” mostanában?- Néhány napon belül egy dombóvári vállalkozó megkezdi a Kossuth utcai árkok és átereszek tisztítását. Ezt a munkát később a Petőfi utcában szeretnénk folytatni. A temetőben díszkivilágítást akarunk szerelni és a halottasházat is fel kívánjuk újítani. Többszöri sikertelen próbálkozás után a következő évben ismét „nekifutunk” a falut Kercseligettel összekötő - 2,3 kilométer hosszú - aszfaltozott út megépítésének. A mintegy 120 millió forintos beruházás elkészülte után vélhetően az álláskeresők száma is csökkenne, ugyanis kaposvári munkahelyekre is be tudnának járni az emberek. Az elmúlt években nagy sikert aratott rendezvényeinket - többek között a falunapot, az elszármazottak találkozóját, a búcsút, a nyugdíjasok ünnepét és néhány bált - jövőre is megrendezzük. Terveink között szerepel egy alapítvány létrehozása is, mely a civil szervezetek számára elérhető forrásokból tudna támogatást szerezni közösségi programjainkhoz. Lehetőséget látunk a falusi turizmus meghonosításában is. A környező községekkel kialakított jó kapcsolatot gyakori "szomszédolással" akarjuk tovább erősíteni. A németországi Borsdorfba pedig azért szeretnénk ellátogatni, hogy az ottani vezetőkkel testvértelepülési szerződés aláírásáról tárgyaljunk. _______________________■ Já gónak történetéből Jágónak vélhetően a X. században jött létre. A falu és annak környéke 1542-ben Werbőczy Imre országbíró és. Nekcsey István* birtokába ke-. rült. Egy évvel később a község határában álló Daruvárban vendé- __ geskedett Ti- % nódi Lantos Sebestyén, aki ott írta „Werbőczy Imrének Kászon hadával kozári mezőn vi adalja” és „Jászon és Médeia” című műveit. A település neve írásban először 1475-ből maradt ránk Rysiágolnoch alakban. Akkor Jágónak Tolna vármegyéhez, a török uralom után viszont Baranyához tartozott. Az időközben - szinte teljesen elnéptelenedett falu az Esterházyak birtokába került. Ők 1750 és 1800 között ismét benépesítették a községet, melynek lakói a következő másfél évszázadban felvirágoztatták Já- gónakot. AII. Világháborút követően az itt élő németek többségét kitelepítették, helyükre felvidékiek és a környékbeli szőlőhegyről magyarok költöztek. A magán-^gazdaságok helyén 1960-ban alakult meg a Xöcsény | termelőszövetkezet, , ; CK^r mely öt esztendő múlva - p egyesült a kaposszekcsőivel és a csikóstőttősivel. A kevés munkalehetőség és a szilárd burkolatú út hiánya ebben az időben majdnem „véglegesen megpecsételte” a község sorsát, ugyanis egyre többen költöztek máshova. A települést 1970-ben Baranyából visszacsatolták Tolna megyéhez, majd a köz- igazgatás körzetesítésekor a faluból elkerült a tanács és az iskola is. Az elvándorlás a Meződdel és Kaposszekcsővel egyaránt kapcsolatot teremtő aszfaltos út elkészülte, illetve az autóbusz-közlekedés megindulása óta lelassult. Jágónak önállóságát tizenegy esztendővel ezelőtt nyerte vissza, az- óta van saját önkormányzata. ■ Kiing Stefán hazajött Kiing Stefán feleségével, Hildával A faluban az elmúlt tíz évben öt olyan német házaspár vásárolt lakóépületet, melynek egyik tagja Jágónakon született. Közülük Kiing Stefánt kerestük föl, aki feleségével éppen portájukat csi- nosítgatta. A ma 61 éves férfi elmondta, hogy édesanyjával és nagyszüleivel 1948-ban telepítették ki őket Németország keleti felébe, ahol Borsdorf lett az új otthonuk. A fiatalember diplomájának megszerzése után technikusként dolgozott egy lipcsei műbőrgyárban. Németország újraegyesítését követően azonban munkahelye megszűnt és ő állás nélkül maradt. Később lakóhelye polgár- mesteri hivatalában helyezkedett el és onnan is ment nyugdíjba. Magyarországra először 1960ban jött, amikor meglátogatta szülőfaluját, majd felkereste a Sásdon és Budapesten élő rokonait. A hazautazások azután sűrűn követték egymást, a szíve ugyanis egyre gyakrabban húzta vissza szülőfaluba. Hat esztendővel ezelőtt a férj egy olyan ötlettel állt felesége elé, mely Hildának is azonnal megtetszett. Megvásároltak egy házat Jágónakon és azóta minden szabadidejüket az épület rendbetételével töltötték. Ma takaros porta fogadja a hozzájuk betérőt. A csöndes környezetet és a nyugalmat mindketten nagyon szereük és ennek köszönhetően remekül érzik magukat a községben. Örömükre szolgál, hogy a település lakói barátságosak velük. Németországba csak azért térnek vissza időnként, mert ott két gyermekük és azok családja várja őket. ■ Négy település szövetkezete, gazdasága A kaposszekcsői Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet és a jogutód Kaposszekcsői Mezőgazdasági Részvénytársaság mintegy negyven éves múlttal büszkélkedhet. Ahhoz, hogy a gazdaság megmaradt, szükség volt a tagság, a vezetés és irányítás egységére, megfelelő ismeretekre, előrelátásra, higgadtságra, a várható tendenciák felismerésére és intézkedések megtételére. A szövetkezet és a jogutód részvény- társaság négy település közigazgatási területén gazdálkodott és gazdálkodott ma is: Kaposszekcsőn, Csikóstöttösön, Jágónakon és Dombóvár-szőlőhegyen. A rendelkezésre álló számadatok birtokában érdemes áttekinteni a negyven év eredményeit a számok tükrében. Papp Nándor igazgatóság elnöke elmondta, az induláshoz képest három-négy- szer több hozamot értek el a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt. Érdekességként említette, hogy kezdetben a lovak és tehenek száma megegyezett, mára az arány eltolódott, mivel jelenleg 400 tehén és 4 darab ló van. A növénytermesztésben meghatározó a búza és a kukorica, ezenkívül jellemző még az őszi árpa és a napraforgó termelése. Az idei évben őszi búzából 53 q, őszi árpából 47 q, napraforgóból 24 q, míg kukoricából 67 q termett hektáronként. Rendelkeznek 2 db szemestermény, 1 db lucerna szárító üzemmel és 15 ezer tonna tároló térrel. Állatállományuk részére a tápot saját keverőjükben állítják elő. Főbb szolgáltatásuk a gabona és kukorica kombájnozás, szárítás, tisztítás, bértárolás. Az egy tehénre eső éves tejtermelés 6500 liter, a gazdaságtalan hízóbika tartást minimálisra csökkentették. Mintegy 420 db kocát tartanak, 6500 db hízósertést és 1000 db malacot értékesítenek évente. A mai változó világban a megmaradás és a továbbélés záloga - vallja az elnök -, hogy az adott mezőgazdasági szövetkezetben társaságban a tagok, ezen belül az aktív dolgozók milyen mértékben Megnevezés Egys 1960 1965 1975 1985 1998 1999 I Iaszn. földterület ha 3650 3650 3650 3626 3000 3000- ebből: szántó ha 2600 2600 2740 2800 2300 2300 Termelési érték eFt 7842 1 8843 78302 145835Ért. nettó árbev. eFt94564 127921 553791 531359 Tsz. vagyon eFt 3786 16789 87212 163395Saját tőke eFt498399 505536 Jegyzett töke eFt398549 398549 Adózás előtti er eFt2120 6127 19662 121495 13564 Dolgozók száma fö 362 373 408 287 135 133 Egy dolgozóra jutó részesedés Ft/cv 7529 16636 30192 60022 852000 984000 Búza átl. termés q/ha 16,9 22,6 42,8 60,8 47,5 30,0 Kukoricaátl term q/ha 22,4 27,5 60,6 75,5 66,2 92,0 Tehén létszám db 162 234 408 391 400 400 Egy tehénre jutó évi tejtermelés év 1361 2182 3200 5000 6000 5620 Koca létszám db 100 160 395 335 400 400 Hízósertés ért. db lOOO 2000 6025 2300 5126 6200 Lovak létszáma db 157 52 24 12 4 4 tulajdonolják a földet, egyéb va- földet nagyobb részt 10 éves szer- gyont és mennyire érzik maguké- ződéssel kötötték le. A szövetke- nak. A részvénytársaság rendel- zet és a jogutód társaság az elmúlt kezik 400 ha, erdőbirtokosságuk 41 év alatt mindig eredményesen 310 ha saját tulajdonú földterület- gazdálkodott, tel is, magánszemélyektől bérelt (41400) t
