Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-25 / 249. szám

m 2001. Október 25., Csütörtök 5. OLDAL MEGYEI TŰKOR Mondom a magamét IHAROSI IBOLYA Hogy le ne szakadjon Minden rosszindulatú feltételezéssel szemben nem az elmúlt 10 év különféle összetételű képviselő-testületei a felelősek. Nem az egyes fel­szólások, ígéretek, politikai csaták váltották ki, hogy lassan repedez­ni kezdett a szekszárdi városháza konferencia termének plafonja. Az is a minden alapot nélkülöző szóbeszédek közé tartozik, hogy fogott volna az átok, pontosabban szólva teljesülőben volt a lakos­ság egyes rétegeinek, illetve a város némely polgárának kívánsága. A plafon leszakadását megelőzendő lokálisan kibontották a fö­dém egy részét, s látszott, hogy a gerendák korhadtak, gombásak. Készült szakvélemérty, megnézte a helyzetet a statikus, s az lett a ver­dikt, hogy az egészet ki kell bontani, mert ki tudja, mi van a repede­ző vakolat alatt. Amelyiket kell, illetve lehet, azt a gerendát kicseré­lik, a többit pedig gombaölő-szenel, s más módszerekkel alkalmas­sá teszik arra, hogy megtartsa a födémet. A gerendák közötti szerke­zeti elemeket is kicserélik. Ezt követi a festés, mázolás. A kivitelezés költségvetése hatmillió forint, de az igazságra akkor derül fény, ha már kibontották az összes gerendát. A munkákat a múlt héten kezd­ték, s a tervek szerint november végére befejezik. Még az is lehet, hogy a novemberi, de a decemberi közgyűlésen már próbára tehetik a képviselők a felújított plafon teher-bíróképességét. Lesz-e ma közgyűlés? Az időpont évekre előre tervezhető SZEKSZÁRD A FIDESZ távol marad, az MDF az elején ott lesz, az ellenzék megjelenik ma a szekszárdi közgyűlés soros ülésén, így fog­lalható össze a frakcióvezetők válasza arra kérdésre, lesz-e ma közgyűlés. A polgármester az ülést 9 órára a PTE főiskolai ka­rának E épületébe hívta össze. Németh Zoltán, az SZDSZ- frakció vezetője: - Mi­ért ne lenne? A többség az SZMSZ-be fog­lalta, hogy a hó­nap utolsó csü­törtökjén tartjuk a közgyűlést. Az időpontok évek­re előre tervez­hetőek, a képviselők ezért a mun­káért tiszteletdíjat kapnak. Előfor­dulhat, hogy valakinek mégis köz­bejön valami, de azt el nem tudom képzelni, és szinte kizártnak tar­tom, hogy olyan sokan más prog­ramot tervezzenek erre a napra, hogy határozatképtelen legyen a közgyűlés. Fenyőházi Elemér alpolgármes­ter, MDF- frak­ció: - Legfel- ™ jebb annyiban lesz, hogy dr. Gaál Zsuzsan­na, az új kép­viselő leteszi az esküt. Ne­kem két napos önkormányza­ti konferenciára kell mennem, Mó­dos István külföldön yan. Egysze­rűbb, ha később tartjuk meg a közgyűlést. Horváth István ,a FIDESZ-frak- dó vezetője: - Véleményem sze­rint nem lesz közgyűlés. Egy hó­nappal ezelőtt elhalasztottuk a költségvetési rendelet módo­sítását, de az ünnepek miatt csak egy nap maradt ennek, és a takarékos- sági program­nak a tárgyalá­sára. A közgyűlés anyagát szom­baton kaptuk meg, anélkül, hogy annak témáit a bizottságok tár­gyalták volna, a frakcióknak sem maradt idejük az egyeztetésre. Úgy gondolom, ezekben az ügyekben most sincs a közgyű­lés döntésképesebb helyzetben, mint egy hónappal ezelőtt volt. Javaslatunk szerint november el­ső csütörtökjére lehet jól előké­szíteni a minősített többséget igénylő 4-5 témát. A munkát egyébként is meg kellene szakí­tani a TESCO megnyitása miatt, amelyre meghívták a testületet. A városháza konferenciatermének felújítása miatt alkalmatlan helyen kellene megtartani az ülést, míg két hét múlva lehet, hogy szabad lesz a Művészetek Háza. Rövidí­tett ülés sem indokolt, mert nin­csen olyan ügy, amelyben még ebben a hónapban feltéüenül dön­tést kellene hozni. Csáki Béla, az MSZP-frakció vezetője: - Mi természetesen ott leszünk, s kép­viseljük a vá­lasztópolgárok érdekeit, hi­szen olyan kardinális kér­désekben kell dönteni, mint a költségvetés módosítása. Úgy tűnik, a város vezetése telje­sen kicsúszott a FIDESZ frakció kezéből, képtelenek egy közgyű­lést megszervezni. IHÁROSI IBOLYA Dél-Pannon Esély: régiós munka A szociális területfejlesztés átfogó célkitűzései A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács sikeresen pá­lyázott a szociális és családügyi minisztérium által meghir­detett, Dél-Pannon Esély nevet viselő, regionális szociális közmunka programra. Erről a programról esett szó tegnap délután Szekszárdon, a vármegyeháza dísztermében tartott szakmai fórumon, melyet a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesz­tési Ügynökség Kht. szervezett. Dél-Dunántúl-Szekszárd A résztvevőket Gyurokné dr. Bódi Csilla, a regionális fejlesztési tanács tagja, a minisztérium képviselője köszöntötte, s adott ismertetést a Dél-Pannon Esély­ről. Ezen projekt megvalósítója az úgynevezett Dél- Pannon Esély konzorcium, melynek tagjai között a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht., a Somogy Megyei Módszertani Központ és a Tolna Megyei Módszertani Központ található. A konzorci­umi tagokon kívül részt vesznek még a programban Baranya, Somogy és Tolna megye foglalkoztatói és közmunkásai, továbbá a szakmai együttműködő partnerek, azaz a szociális intézmények, a cigány ki­sebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek. A programban résztvevő foglalkoztatók száma megkö­zelíti az ötvenet, a közmunkások száma pedig meg­haladja a százhúszat. Az érintettek számos területen tevékenykednek: a tennivalókba ugyanúgy beletarto­zik a házi szociális segítségnyújtás, az idősgondo­zás, a gyermekjóléti szolgáltatás, mint a hajléktala- • nők szakellátásának fejlesztése, avagy az állami gon­doskodásban részesülő gyermekek felügyelete, gon­dozása. A tizennyolc hónapon át tartó program meg­valósítása azért is fontos, mert a települési önkor­mányzatok nem, vagy csak nehezen tudják kezelni a munkanélküliséget, a szóban forgó foglakoztatás ugyanakkor javítja, ületve számos kistelepülés eseté­ben elindítja a szociális és gyermekjóléti szolgáltatá­sokat. Dr. Kovács Katalin, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója a Dél-dunántúli nyitás az Európai Szociális Alap felé címmel tartott tájékoztatást. A je­lenlévők választ kaphattak arra a kérdésre, hogy Magyarország Eu­rópai Uniós csatlakozását követő­en milyen feladatok várnak a szo­ciális területen működő intézmé­nyekre. Majd dr. Szügyiné Karazsi Magdolna, a Tolna Me­gyei Önkormányzat szociális előadója, szakfőtanác­sadója ehhez csatlakozva a szociális törvényi szabá­lyozás tudnivalóit tekintette át. A Nemzeti Fejleszté­si Tervhez kapcsolódó szociális területfejlesztési stratégiáról ismét Gyurokné dr. Bódi Csüla adott ös­szegzést. Az átfogó célok közé az élet- és munkakö­rülmények javítása, a társadalmi kirekesztődés, a szegénység elleni küzdelem, valamint az esély- egyenlőségek biztosítása sorolható. Az első szem­pontot illetően hangsúlyozandó, hogy a szociális vé­delem azon elemeit kell elsősorban erősítem, me­lyek a lakosság, különösen a gyermekes családok, az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyze­tűek biztonságának megteremtésére, fenntartására törekednek. A kirekesztődés elleni küzdelem ne­hézségét az okok egymásra hatása adja: ebben az esetben olyan, különböző hátrányok együttes meg­jelenéséről, halmozódásáról van szó, melyek az egyén társadalomból való kisodródását eredménye­zik. Az esélyegyenlőség biztosítása a társadalmi ki­rekesztettsége megakadályozásán túl a nemek kö­zötti esélyegyenlőség biztosításában is jelentkezik. Ugyanakkor nem várható automatikusan - csak programok révén - a csökkenése annak a feszültség­nek, mely a nők hagyományos családi feladatai és a munkaerő piaci megfelelés között létezik. Vörös At­tila, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynök­ség Kht. munkatársa azt a forrástérképet mutatta be, mely a különböző szociális pályázatokat tartalmaz­ta. A kiírások széles területet ölelnek fel, a fogyaté­kos és hátrányos helyzetű fiatalok támogatásától kezdve a kábítószer-fogyasztókkal foglalkozó intéz­mények támogatásán át a roma egészségügyi és re­habilitációs programig. ___________-szá­DB U: pontosító megjegyzések Heirtek Ottó a közös működtetésről és a támogatásról Lapunk október 20-i számában jelent meg az az írás, melyben Koltai Tamás, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke fűzött ész­revételeket azokhoz a megállapításokhoz, melyek a Német Ki­sebbségi Önkormányzatok Tolna Megyei Szövetségének ülé­sén születtek. Ez alkalommal Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos elnöke kért lehetőséget néhány pontosítás­ra. Véleményét szerkesztőségünk az eszmecsere - újságban való - lezárásának szándékával közli. Szekszárd- Nem sok értelmét lá­tom a sajtó általi üzen­getésnek, de elenged­hetetlennek tartok né­hány apró pontosítást- hangsúlyozta Heinek Ottó. - Koltai Tamás, Tolna Megye Közgyűlésének el­nöke szerint azért nem jött létre a Deutsche Bühne intézményfenn­tartó társulása, mert a „DBÚ több tíz millió forintos költségvetés­ében a német önkormányzat há­rom millió forinttal kívánt volna' részt venni s ennek fejében meg­határozó irányítási joggal szere­tett volna élni.” A DBU mint ön- kormányzati fenntartású intéz­mény több tízmilliós költségve­tésének meghatározó há­nyada állami normatíva, más része saját bevétel, harmadik eleme pedig fenntartói támogatás, melynek arányában újabb - a művészeti tevé­kenységet szolgáló - álla­mi normatíva jár. Az álta­lunk ajánlott három millió forint így mintegy 5,5 milliós forrás bő­vülést biztosított volna a színház számára. Megjegyzem: 2001. feb­ruárjában tett javaslatunkra ez idáig nem kaptunk hivatalos vá­laszt, elnök úr október 20-i sajtó nyilatkozatát továbbra sem tekin­tem annak. Nem egészen pontos az sem, hogy hárommillió forint fejében meghatározó irányítási jogokat kívántunk volna szerez­ni. Koltai elnök úrral 2000. április 18-án szándéknyilatkozatot ír­tunk alá a DBU közös működte­téséről 2001. január 1-étől. En­nek 3. pontja szerint a felek közö­sen döntenek az intézményveze­tő kinevezéséről, felmentéséről, fegyelmi ‘ felélossegíé vonásáról, továbbá az intézmény műsorter­véről - azaz műsorpolitikájáról - és a színház éves költségvetésé­ről. Nem irányítani akartunk te­hát, hanem a legfontosabb ügyek­ről megegyezéses alapon dönte­ni. A szándéknyilatkozat szerint a közös fenntartás egyébként nem érintené a színház, illetve a Tolna Megyei Önkormányzat tu­lajdonjogi viszonyait, helyzetét.- A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata egyéb­ként - mint ahogy eddig is - évi mintegy egymillió forinttal támo­gatja a színházat, amely általunk németországi támogatást is kap. Közbenjárásunkra gépkocsipark­ját is bővíteni tudta és reménye­ink szerint a közeljövőben to­vább bővítheti. Parlamenti jegyzők Finnországban A magyar országgyűlés öt jegy­zője, köztük Koppánné dr. Ker­tész Margit, öt napos tanul­mányúton vesz részt Helsinki­ben, ahol a finn parlament mun­kájával ismerkednek meg. Tájé­koztatást kapnak többek között a képviselők javadalmazásáról, a jegyzőkönyvek elkészítéséről, az iktatási rendszerről, s a finn parlamenti dokumentumok el­készítéséről. A magyar képvise­lők a vendégpáholyból a finn parlament plenáris ülésén is részt vesznek a tanulmányút ideje alatt. Vasárnap hajóval Stockholmba is kirándultak, s csütörtökön indulnak vissza Magyarországra. ■ Nyolcvanéves a kéri A szekszárdi Bezerédj István Ke­reskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet ala­pításának 80. évfordulója alkal­mából ünnepséget rendez októ­ber 26-án, pénteken 11 óra 30- kor a Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében. ■ Völgység Talentuma: öt díjazott A Völgységi Tehetséggondozó Egyesület elnöksége első ízben ítélte oda és osztotta ki a „Völgy­ség Talentuma” díjakat Bonyhá- don. Ez a kitüntetés azokat a di­ákokat illeti, akik a sport és kul­túra területén kiemelkedő ered­ményeket tudnak felmutatni. Október 23-án Seleljo Erzsébet, Gergelics Dóra, Hanzel Adrienn, Bányai Gábor és Sebestyén Ba­lázs vehette át az elismerést iga­zoló oklevelet. ■ Megemlékezés Gyulajon A közelgő Halottak Napja alkal­mából megemlékezést rendez péntek délután öt órától Gyulajon a falu önkormányzata. Az ünnepi szentmisét követően a felnőttek és a fiatalok fáklyák­kal, illetve mécsesekkel a temp­lomtól a Millenniumi Parkba vo­nulnak, ahol a világháborúkban elesettek és eltűntek emlékmű­vénél az iskolások műsora után Nemes László polgármester mond köszöntőt. ■ Kiállítás Kömlődön Dunakömlődön, a Faluházban a Szép kömlődi házak és a Képek a kömlődi szüreti és falunapról című fotóbemutatók október 29- ig, tehát a jövő hétfőig tekinthe­tők meg. __________■ A szülőföldtől kapott kitüntetést Stetiger Pál Paks díszpolgára lett A meghatottságtól el-elakadó hangon köszönte meg a műve­lődési központ színpadán, az október 23-i ünnepi testületi ülésen a kitüntetést. Stenger Pál, akit itthon is, mostani ott­honában, a bajorországi Reichertshofenben is mindenki csak Pali bácsinak szólít, Paks díszpolgára lett. Paks Bizony, tizenkét esztendeje, mióta a kapcsolatok elsősorban Stenger Pál jóvoltából szorossá váltak a két tele­pülés között és paksiak százával for­dulnak meg a német községben, a de­rék bajorok is megtanulták kiejteni, hogy Pali bácsi, ha némi akcen­tussal is. Mert hát aki közelebbről Stetiger Pál Dunakömlődön született 1925. november 14-én A négy elemit Kömlődön, a négy polgárit Pakson végezte, majd kereskedőnek tanult. AII. világháborúba katonai szolgálatot teljesített, a hadifogság­ból 1946-ban tért haza. Még ebben az évben kitelepítették Németországba.1972-ben nősült, leányuk 28 éves. ismeri az tudja, ez a legkevesebb, ami jár Stenger Pálnak. Az sem lehet vitás, hogy az 1993-ban kapott Pro Űrbe mellé megérdemelt a díszpolgári cím. Pali bácsi elcsukló hangja pedig azt jelzi, mennyire kedves számára a szü­lőföld elismerése. A háború után, 1946-ban telepítet­ték ki sok kömlődivel együtt. Reichertshofenbe került, azóta ott él. A kereskedelemben persze nem volt munka - emlékezik Pali bácsi -, a háborús romok eltakarításán dol­goztunk, majd kőműves lettem pár évig. 49-ben mentem újra a kereske­delmi szakmába, a gyárban ahol kőműveskedtem edényeket gyártot­tak, azt árultam. 1955-ben építettem egy nagy házat, kocsmával és élelmi­szer üzlettel. A kocsma nem tetszett, két év múlva el is adtam, majd bizto­sítási pályára mentem, öt és fél évre. Később olajvezeték építésekhez ke­rültem, szerződéseket kötöttem, kár­térítésekkel foglalkoztam. Onnan kis kitérővel a már itt is ismert Bayerwerk nevű áramszolgáltató kö­vetkezett, onnan mentem nyugdíjba. Először 1965-ben jöttem haza, majd egyre szaporodtak a látogatá­sok, nem csak én, a többi kömlődi is jött. A hivatalos kapcsolat a nyolcva­nas években kezdett alakulni, akkor jött Németországban is, itt is divat­ba, hogy Kelet és Nyugat között is lehetnek ilyen partneri viszonyok. Mindkét település vezetése támogat­ta, így 1990-ben létrejöhetett a hiva­talos testvér-települési szerződés. Ez a kitüntetés az életem csúcsa - vall­ja Pali bácsi -, hiszen ha ma már Reichertshofenben is vagyok ott­hon, nekem Dunakömlőd, Paks a szülőföldem. Rákosi Gusztáv Paks Négylábúak, rendszámmal Megkapta-e az eb a kötelező oltásokat? ha gazdátlanul csatangoló ku­tyára akadnak, azt tudják be­azonosítani. A hivatalban ösz- szegyűjtött bejelentőlapok alapján regisztrálják a kutyára és gazdájára vonatkozó adato­kat, köztük azt is, hogy meg­kapta-e az eb a kötelező oltáso­kat. Aki elmulasztja a bejelen­tési kötelezettségét, az ellen szabálysértési eljárás indul. Az a kutya pedig, amely gazdátla­nul kóborol, és nem viseli nyakörvén a sorszámot tartal­mazó táblácskát a város sintér- telepére kerül, és ott várja régi, vagy éppen az új gazdáját. A határidőig ezer kutyát jelentet­tek be, az állatorvosoktól ka­pott adatok alapján körülbelül ennyire is számítottak a hivatal munkatársai. A kóbor kutyák és az álta­luk okozott balesetek szá­mának visszaszorítása volt a célja annak a rendeletnek, mely az eb tulajdonosokat kedvenceik bejelentésére kötelezte. A képviselő-testület által má­jusban megalkotott rendelet, és az abból eredő bejelentési köte­lezettség a kósza hírekkel ellen­tétben nem az ebadó bevezeté­sének előfutára - mondta el la­punk érdeklődésére a polgár- mesteri hivatal Műszaki osztá­lyának vezető-helyettese, Hoffmann Zoltánné. A cél mindössze annyi volt, hogy pontos nyilvántartást tudjanak yezetni a négylábúakról, és így, « ) } «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom