Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-22 / 247. szám

U 2001. Október 22., Hétfő MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Madarak, vadak, emberek Gyermekkoromban ártéri rét és erdő szomszédságában éltem, mesebeU élményeket szerezve. Csodálatos volt, amikor a július eleji zöld ár idején csónakkal közlekedtünk ott, hatalmas fatörzsek között kanyarogva, meg-megmártózva a másfél méteres, langyme- leg vízben, talpunkat fű csiklandozta, a falevelek között madár dalolt és napfény ragyogott. A nyár közepén vadszederért, majd vadalmáért evezetünk át a túlpartra, s közben csodáltuk a vízivilág urait, a legkülönfélébb madarakat. Sosem értettem azokat, akik csúzlival, házilag eszkábált nyíllal, légpuskával jártak át a rétre, s pusztítottak mindent, ami mozgott, legyen az pióca, béka, pézsma­patkány, szárcsa, gém, vagy sirály. Ugyanezek tucatszám lövöldözték a verebeket, a vadgalambokat, de szegény cinkék, s kedvenceim, a fecskék, sem úszták meg a mészárlást. Sosem értettem, mi a dicsőség abban, hogy elveszik ezeknek a kis élőlényeknek az életét, meg persze a fiókiákét is, hiszen azok szülők nélkül szintén elpusztulnak. Általam tiszted és szeretett emberek is csak legyintettek a problémára, károsak, mondták, meg különben is van belőlük elég. Ez utóbbi kijelentés három évtizeddel ezelőtt még igaz is volt. Az utcabeli házak mindegyikének eresze alatt legalább négy-öt fecskec­salád rakott fészket, s nem volt hiány a kéményeken terpeszkedő termetes gólya fészkekben sem. A sirályok rajban jártak, s csaptak le a fel-felugró keszegekre, az ártéri réten peckesen sétáltak a gémek, virult a fácán-populáció. jMíára ez a múlté, alig van fecske- és gólyafészek, s a többi vad­madár is csak mutatóban látszik. Szerencsére a közfelfogás is nagy­ot változott, a pusztítás helyét elfoglalta a védelem, a törvény szig­orának segítségével. Még nincs késő, még van mit megmentenünk, van mit óvnunk. Ha hiszünk a természet védelmében, s teszünk is érte, talán egyre többen jönnek rá: a gyengét gyámolítani, óvni az emberek között is érdem. Ezüstérem a bajnokságról A Gubi-Kiss duó ismét remekelt A dobogó második fokán Gubi Viktor és Kiss Annamária (a kép bal oldalán) Budapest Elegáns párok léptek parkettre a Nemzeti Sportcsarnokban a standard táncok országos baj­nokságán, ahol kitűnően sze­repelt a Dombóvári Valcer Sport Egyesület egyik tehetsé­ges duója. A gyermekek II. korcsoportjában Gubi Viktor és Kiss Annamária re­mek bemutatót tartott angol ke­ringőbői, tangóból, slow foxból, bécsi keringőbői és quick stepből, melynek köszönhetően a szentesi Nagy Gergő-Nóvé Rita páros mö­gött a második helyet érdemelte ki a szigorú zsűritől. Balázs Erik táncpedagógus több év óta együtt készülő tanítványai idei eredmé­nyeik alapján éremesélyesként in­dultak a fővárosi versenyen és a rendkívül erős mezőnyben sze­rencsére be is váltották a sikeres szereplésükhöz fűzött reménye­ket. A duó nagyszerű évet zár, ugyanis tavasszal a latin-amerikai táncok legrangosabb hazai meg­mérettetésén - a magyar bajnok­ságon - a mostanihoz hasonlóan az ezüstérmet szerezte meg, -gr­Finisben a szüret a borvidékeken A termelők követelik, függesszék fel a jövedéki törvényt Leányváron, az Eckert pincében a feldolgozás mellett döntöttek a termelők. fotó: gottvald károly Augusztus vége óta tart a szüret Tolna megyében. Mára mar borvidék szőlőit felvásárolják, csak a kései 'fajták maradtak a tőkéken, de egy héten belül jelentős mennyiségű szőlőt évek gyakorlatilag befejeződik ez a munka. óta nem vesz át a termelőktől. Nagy István, a Szekszárdi Megyei körkép Stencz János, a Tolnai Borút Egyesület elnöke szerint legalább 30 százalékkal több szőlő ter­mett, mint a múlt évben. A bőséges áldásnak azonban nem tudtak maradéktalanul örülni a ter­melők, mert a felvásárlók többsége elzárkózott a szőlő átvételétől. Ennek oka, hogy a borok értékesítése nem olyan ütemben valósult meg, ahogy ezt eltervezték, ezért a pincék telve maradtak. A termés minősége egyébként a Tolnai Borvidéken közepesnek mondható, mondta Stencz János, ez azt jelend, hogy a korai fajták cukorfoka alacsonyabb volt, de a folyamatosan szép, napos idő hatására mindez a szüret végére jelentősen javult. Mivel sokan nem tudták eladni a szőlőjüket, sokkal többen dolgozták azt fel bor­nak, mint egy átlagos évben, félő, hogy a szüret után majd a bort nem tudják értékesíteni a gazdák, mondta a borút egyesület elnöke. Arról nem is beszélve, tette hozzá, hogy a saját fogyasztáson kívüli bor tárolásához a vámosok egyszerűsített adóraktári, az értékesítéshez pedig az OBI (Országos Borminősítő Intézet) engedélye szükséges. Mészáros Pál, a Szekszárdi Hegyközség elnöke szerint nem a mennyiség okozta az idén a legnagyobb gondot, hanem a jövedéki törvény bevezetése, valamint a bor exporttámogatásának (40 forint/liter) eltörlése. Naponta kérnek segít­séget a szőlősgazdák a hegyközségtől, mondják meg kinek, hová lehetne szállítani a szőlőt. Sokan elkeseredésükben az ültetvény kivágásán gondolkodnak. Sajnos Tolna megyében nagyon leszűkült azoknak a felvásárlóknak a száma, akik az idén átvették a termést. A bonyhádi székhelyű Danubiána Bt. csak azoktól vette át, akik évek óta partnerei a cégnek, a Hungarovin Rt. is tovább szűkítette a keretét, korlátozottan, de vásárolt szőlőt az Aliscavin, a legnagyobb mennyiséget egy bátaszéki és egy tolnai vállalkozó vásárolta fel. Sajnos tény, hogy a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. több száz millió forint támo­gatással felépített pincészete, mely akkor éppen amiatt élvezett ekkora támogatást, mert pályázatukban azt hangsúlyozták, hogy a Borvidéki Tanács elnöke szerint - akinek cége egyben az egyik legnagyobb felvásárló is volt az idén - a szüreti feszültségeket leginkább az okoz­ta, hogy a nagy felvásárlók időközben, egy­oldalúan felbontották a szerződéseket a ter­melőkkel, melyben előre megállapodtak az árról és a minőségről is. Indokaik között minőségi kifogás szerepelt, de mindkét fél tudta, hogy nem ez a valódi ok. Miután a túltermelés miatt fél áron és még az alatt is meg lehetett venni a szőlőt, nem tartották szükségesnek betartani a megál­lapodást. A minőséggel egyébként nem volt több gond, mint egy átlagos évben. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyébként, a termelők nyomá­sára, kérte a kormányt, hogy 2002. januárjától függesszék fel a jövedéki törvényt, mert szerin­tük az akadályozza a bor- és szőlőtermelők tevékenységét, mondta Nagy István. A Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. főkertésze, Czink János lapunknak megerősítette, hogy borászati üzemük csak a saját ültetvényükön ter­melt szőlőt dolgozza fel. Ennek az az oka, hogy nem tudnának több bort értékesíteni sem a hazai, sem a külföldi piacon. Megkérdeztük a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosát, Török Zoltánt is a témával kapcsolatban. A főtanácsos szerint a most elfogadott kétmilliárd forintos szőlőtámogatás enyhíti a szüreti feszült­ségeket. Kérdésünkre, hogy nem későn jelent-e meg a rendelet, a főtanácsos azt válaszolta, idő kellett ahhoz, hogy a tárcaközi bizottságok, majd a három minisztérium a rendeletet elfogadják. Szerinte a feszültségeket a hegyközségeknek kel­lene kezelniük, illetve a termelőknek kellene egymással összefogva kialakítani a piaci árakat. Attól nem tartanak a tárca vezetői, hogy meg­nőne azok száma, akik az ültetvények kivágása mellett döntenek, mondta Török Zoltán, aki szerint 1994-ben is ezzel fenyegetőztek a gazdák, de akkor sem lett a dologból semmi. Arra a kérdésre, hogy a jövő évben is hasonló gondokra számíthatnak-e a szőlészek, borászok, mivel az idén még inkább tele vannak a hordók, a főtanác­sos azt mondta, erre ma még nem tudja a választ. MAUTHNER Pénzügyőrt sebesítettek meg Késsel megsebesítettek egy pénzügyőrt, társát fellökték vasárnap a dunaföldvári pi­acon egy ellenőrzés alkal­mával, a két elkövetőt végül megbilincselték és eljárást indítottak ellenük. A Tolna megyei város piacán bü­fétermékeket árusító nő és férfi nem rendelkezett sem úgyneve­zett kitelepülési, sem pedig jö­vedéki engedéllyel. Amikor mindez kiderült, a nő fellökte az egyik pénzügyőrt, a férfi pedig a másik vámost egy 6 centiméteres pengehosszúságú késsel megsebesítette. A vámosoknak végül sikerült megbilincselniük a szabálysér­tőket, akikkel szemben hivata­los személy elleni erőszak és a jövedéki törvény megsértése miatt indult eljárás.__________■ Tolna megyei kitüntetettek Kovács Béla-díjakat adott át szombaton délelőtt az FM- ben a miniszter. A kiemelkedő gazdálkodás mel­lett azok részesülhetnek a kitün­tetésben, akik sokat tettek a ma­gántulajdon sérthetetlenségén alapuló gazdálkodás és a kor­szerű, szolgáltatáson alapuló új típusú szövetkezeti rendszer megteremtéséért. Tolna megyé­ből hárman részesültek az elis­merésben. Király Árpád kurdi gazdálkodó, Kalocsa Jenő gaz­dálkodó, Attala polgármestere és Mézes Kálmán závodi gazdál­kodó. ■ A Zárt osztály Szekszárdon A Garay János Gimnázium német testvériskolája, a bie- tigheim-bissingen-i Ellental gymnasium színjátszó cso­portja vendégeskedik a me­gyeszékhelyen október 23. és 27. között. A német diákok két alkalommal is fellépnek, október 24-én, szerdán, 19 órakor a Német Színházban Sartre: Zárt osztály című darabját mutatják be, ok­tóber 26-án, pénteken, 11 órától pedig a gimnáziumban mutat- i ják be Brecht Koldusoperáját. ■ Megemlékezés Palánkon Palánkon a Mezőgazdasági Szak­képző Intézetben október 27-én a főbejárattal szemben lévő kop­jafánál megemlékezést tartanak az intézmény elhunyt dolgozói­ról és diákjairól. A műsor és a ko­szorúzás után megkondítják az iskola kisharangját is. ________■ Mi nd az ágazat, mind a betegek javára Az átszervezés az igényekhez igazodik A hálapénz magától eltűnik a reform eredményeként, nyi­latkozta dr. Mikola István egészségügyi miniszter. A Megyei Önkormány­zat Balassa János Kór­háza fennállásának tisz­teletére Szekszárdon rendezett pénteki dísz­ünnepség vendége volt dr. Mikola István egész­ségügyi miniszter.- Miért van szükség az egészségügy reformjára és mire irányul a változás?- Az egészségügyi ellátás rend­szerét az igényekhez kell igazítani, lehetővé téve az ágazat számára, hogy a piac résztvevője legyen, fel­váltva az eddigi maradvány-érde­keltséget. Az ágazat a jövőben nem csak az adó- és járulékbevételekből származó pénzből él majd, hanem forrásokat szerezhet a pi­acról is, egyre jobb ellátást biztosítva a betegeknek. Ha az orvosok tulajdonosi funkciókat is betölthetnek az egészségügyben, non­profit jellegű, vagy vállal­kozói rendszerben, kisza­badulhatnak a közalkal­mazotti státuszból, szerződéseket köthetnek, jobban élhetnek, ugyanakkor nagyobb ellenőrzés alatt, hiszen a biztosító számon ké­ri rajtuk a gyors, szövődménymen­tes gyógyítást.- Mikor tűnik el, eltűnhet-e egy­általán a magyar egészségügyből a paraszolvencia, vagy köznapi ne­vén hálapénz?- A paraszolvenciát adminiszt­ratív úton nem lehet, nem szabad fölszámolni. Ez egy jelentős ösz- szeg, ami a mai egészségügy mű­ködtetésében benne van, egyszer­re nem lehet fölszámolni. A forrás nagysága és a körülötte lévő érzé­kenység miatt sem. Célunk az, hogy ez a pénz, ami jelenleg is benne van a rendszerben, átlátha­tó, tiszta formában kerüljön vissza. Olyan ösztönző rendszereket sze­retnénk kiépíteni, mint például a szabad szellemi foglalkozású or­voslás, valamint az egészségügy szerkezetének átalakítása, ami a piacon való szabad mozgást is le­hetővé teszi, s ezáltal a hálapénz értelmetlenné válik. Abban a rend­szerben, ahol a szabad foglalkozá­sú orvos szerződést köt egészség- ügyi szolgáltatóval, kórházzal, ren­delővel, biztosítóval, akinek bete­geit ellátja, nem tűrhető el a para­szolvencia. Nincs a világon olyan biztosító, amely megengedné, hogy a nála biztosított betegtől az orvos hálapénzt kérjen a szakorvo­si díjtételen felül.- A mostani hosszú ünnepen ön­nek is módja van a pihenésre?- Szombaton a minisztérium fel­ső menedzsmentje elvonult egy csendes vidéki helyre, hogy közö­sen gondolkodjunk az egészségpo­litikai stratégián, módosító javasla­tok, építő kritikák birtokában. A nemzeti ünnepet szeretném lakó­helyemen tölteni, azt követően pe­dig remélem sikerül valamennyit ledolgoznom az otthoni restanciá­imból, szándékom szerint otthon fogok zárakat javítani, vagy függö­nyöket felszerelni, renter mariamra Fiatal zenészek találkozója Dunaföldvári és weikersheimi gyerekek közös koncertje Dunaföldvár Dunaföldvár német testvérvá­rosa azzal az ötlettel jelentke­zett, hogy a két település ifjú zenészei számára a két város egy közös fellépés lehetőségét teremtse meg. A dunaföldváriak azt javasolták, hogy az első, októberi találkozás inkább a tudásszint és a helyi kí­nálat felmérése, vagyis az ismer­kedés jegyében teljen el. Ebbe a program német vezetője is bele­egyezett. A 14 fős delegáció Weikersheimben, a Zene Házá­nak nevezett színvonalas ifjúsági szállón lakott. A hét első fele kemény, napi 8- 10 órás próbákkal telt el, hogy a weikersheimi koncertre a saját darabok mellett a közös műként választott Haydn-darab is elő­adásképes legyen. A sikeres kon­cert másnapján együtt utaztak Dunaföldvárra a német és ma­gyar résztvevők, hogy itt folyta­tódjék a program. Az esemény­nek a Városháza díszterme adott otthont, amely a kezdési idő­pontra megtelt az érdeklődőkkel. A koncert első felében inkább a szóló produkcióké és a fuvolistá- ké volt a főszerep, a szünet után a legnagyobb sikert a közösen előadott Haydn darab és Teleki Gergő fergeteges zongorajátéka aratta. A zenei program vezető­jét, Steffen Zellert igazolja az eredmény és az a tény, hogy ifjú zenészeink számára óriási él­mény volt zenekarban játszani. A rendezvényt közös vacsora zárta a Duna étteremben. SZIEGL ERIKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom