Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-15 / 241. szám

r HI 2001. Október 15., Hétfő MEGYE I T ÜK Ö R 5. OLDA Szavazhat az olvasó Örül-e az új traffipaxnak? Voksoljon: www.tol­nainepujsag.hu Ismét vélemény-nyilvánítás­ra kérjük olvasóinkat egy so­kakat érintő témában. Szinte mindannyian autózunk, s a legtöbbünkkel előfordul, hogy - legtöbbször nem szán­dékosan -, túllépjük az előírt sebességhatárokat. Éppen ezért félünk a traffipaxtól. Legutóbb Paksra került új traffi- pax, s a rendőrök ígérték: gyak­ran, akár naponta számíthatunk sebességmérésre. Senki sem örül annak, ha megbüntetik, ugyanakkor azt is tudjuk, szük­ség van az ellenőrzésre, a szabá­lyok betartatására. Önnek mi er­ről a véleménye? Örül az új traf­fipaxnak? 1. Határozottan igen. Sok a baleset a gyorshajtás miatt, ezért a legszigorúbban kell fel­lépni ellene. 2. Igen is meg nem is. A szá- guldozókat csípjék el, büntes­sék meg keményen, de legyenek elnézőek a rendes autósokkal. 3. Nem. A rendőrök inkább a bűnözőket üldöznék a szeren­csétlen autósok helyett. 4. Nem. Azt a sok pénzt, ami­be ez kerül, inkább az úthálózat fejlesztésére fordítanák, keve­sebb lenne a baleset. A fenti lehetőségek közül vá­laszthat internetes honlapun­kon: www.tolnainepujsag.hu . A szavazás eredményéről október 20-ai, szombati számunkban tá- jékoztatjuk olvasóinkat. ■ Megújuló toronysisak A 180 éves mözsi templom to­ronysisakjának és tetőzetének felújítása végéhez közeledik. Pontosabban az utóbbi munká­val már elkészültek a mesterek, a sisak elkorhadt farészeinek ki­javítása folyamatban, az új réz­lemezek felrakása még hátra van. A tetőfelújítás költsége kö­zel ötmillió forint, a toronysisak renoválása 6,5 millióba kerül. A szükséges összeg nagy része a Mözsről Németországba kitele­pítettek adományai, a mözsi hí­vek gyűjtése, az egyházközség és a templom tartalékai révén rendelkezésre áll, igaz, 1,7 mil- lió forint egyelőre hiányzik. ■ A 21. század: őszülő évszázad Egy nap az idős emberek ügyében Az nyugdíjasok száma folyamatosan növekszik. A 21. század őszülő évszázad. Pesszimista becslések szerint az ország lakos­sága 2050-re 6 millióra csökken - ezek a kijelentések is elhang­zottak Bonyhádon, a szombaton megtartott Dél-Dunántúli Nyugdíjas Találkozón. Bonyhád Baranya, Somogy és Tolna megye nyugdíjas szer­vezeteinek tagjai, képviselői találkoztak a műve­lődési központban. A 10 órakor kezdődő fóru­mon Oroszki István, polgármester köszöntötte a megjelenteket. A programot szervező Fenyvesné Palkó Mária, a Tolna Megyei Nyugdíjas Képvise­let elnöke elmondta, hogy szervezetük célja az idősek érdekképviseletén kívül az életminőség ja­vítása. Attalai nyugdíjasok Az attalai ön- kormányzat a faluban élő idős embe­reknek ün­nepséget rendezett a művelődési házban, ahol Kalocsa Je­nő polgár­mester köszöntője után az óvodások és az iskolások adtak verses-énekes műsort, majd a pávakör népdalcsokrát hallgat­hatták meg az érdeklődők, végül pedig a dombóvári Nosztal­gia Klub három tagja - Teravági Gáborné, Bödör István és Balogh Zsolt - szórakoztatta a közönséget. A kultúrotthont zsúfolásig megtöltő közel kétszáz nyugdíjast a falut vezető testület uzsonnára is vendégül látta. Dr. Hegedűs Éva, a Tolna Megyei Közgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága elnö­kének köszöntőjében többek között elhangzott, hogy felada­tának tartja a nyugdíjasok spe­ciális egészségügyi problémáinak megnyugtató rendezését. Úgy véli, biztató, hogy az időseknek kormánybiztosa van, hogy az orvosi egyeteme­ken elindították a gerontológus képzést, hogy működik az Idősügyi Tanács. Potápi Árpád a FI­DESZ MPP országgyűlési képviselője hangsú­lyozta, hogy a kormány a nyugdíjas kérdést nem leragadva próbálja kezelni. A családokat igyek­szik támogatni, ahol ott vannak az idősek is, bár egyre ritkább a több generációs család. Kari Imre az MSZP országgyűlési képviselője kifejtette, hogy a nyugdíjasok helyzetének javítása a politika nagy felelőssége, s pártja azt az álláspontot képviseli, hogy tisz­tességes munkában eltöltött éveket tisztességes nyugdíjas éveknek kell követnie. Az Országos Nyugdíjas Kép­viselet nevében Maróthyné Bí­ró Anna, a Tolna Megyei Nyug­díjas Szövetségtől Mayer Rezső köszöntötte a találkozó résztve­vőit. Steiner Józsefné a Tolna Megyei Nyugdíjbiztosítási Inté­zet dolgozóinak üdvözletét tol­mácsolta. A találkozó délután polgár- mestereknek és nyugdíjas szer­vezetek vezetőinek szervezett kistérségi konferenciával foly­tatódott, majd tapasztalatcseré­vel és ismerkedési esttel zárult. Hazalátogattak a régi tolnaiak Hagyománnyá válik az elszármazott találkozó? A rendszerváltás utáni első el­származott találkozót rendez­ték meg szombaton Tolnán. Tolna Szombaton délelőtt a tolnai zeneis­kola fúvószenekara fogadta a Penny Market előtti parkolóban gyülekező vendégeket. Ezt követő­en dr. Szilák Mihály polgármester a zeneiskola udvarán köszöntötte a város meghívását elfogadó közel száz elszármazottat, akik az or­szág számos településéről, és kül­földről is érkeztek Tolnára. A pol­gármester emlékeztetett arra, hogy a 80-as évek végén volt rendszeres kapcsolat a Budapesten élő ex-tol- naiak és a város között, ez a mos­tani alkalom, „az újabb kapcsolat- teremtés első állomása” azonban igyekszik az elszármazottak minél szélesebb köre felé nyitni. A délelőtti programban forgó- színpad-szerűen mutatták be a vá­rost a vendégeknek, a helytörténe­ti kiállítás, a selyemgyári emlék­szoba, a mözsi óvoda meglátogatá­sa és autóbuszos városnézés kere­tében. Délben exkluzív környezet­ben, a Hámori étterem kertjében látta vendégül az önkormányzat egy ebédre az elszármazottakat. A kávét már a gimnázium aulájában szolgálták fel, ahol jelen voltak képviselőtestületi tagok, gazdasá­gi, intézményi, egyházi és civil ve­zetők. A polgármester arra kérte az elszármazottakat, hogy a maguk módján, elsősorban szakmai tudá­suk, kapcsolataik révén próbálják segíteni a város fejlődését. A délutáni szabad program után este fél hétkor kezdődött az első alkalommal megrendezett „tolnai bál” a gimnázium aulájá­ban. A nyitányon közreműködött a Bartók Béla Női Kar, a Hargita székely néptáncegyüttes, gimnázi­umi és zeneiskolai növendékek és a Mözsi Német Nemzetiségi Tánc­csoport. A polgármester köszöntő­jében többek között utalt arra, hogy az elszármazott találkozó hagyománnyá válhat. Az egykori tolnaiak nevében Tantos Edit kö­szönte meg a szíves vendéglátást. Az elszármazottak egyébként pozitívan vélekedtek a találkozó­ról. Volt, aki jelezte, hogy egy jö­vőre megrendezendő alkalomra is biztosan eljönne, és akadt, aki azt mondta, hogy ha tehetné, itt is maradna Tolnán. -s­FOTÓ: GOTTVALD társ? .e.pó Mondom a magamét TÓTH FERENC Gazdák Mindig imponáló, ha egy politikus kiejti a száján: gazdák. Ponto­sabban: a gazdák. Ilyenkor felelősségtudat sugárzik az arcról, a két szócska jövőképet sejtet, netán elhangzanak vele kapcsolatban a támogatások, jövedelmezőség, agrárium kifejezések, akkor itt a mennyország porcukorral. De nem kell csicsázni, natúr is elmegy. A nem földből élők többnyire városi újságolvasók, tévénézők szeme előtt valószínűen megjelenik egy pirospozsgás, kalapos, gu­micsizmás ember, háttérben traktor, John Deer, vagy MTZ, a csil­logó ekevas, s persze a birtok, aranykoronák, az állami pénzből támogatott búzaszemek. . Azt hiszem, ennél hamisabb üzenete ma egy magyar szónak sincs. A valamilyen módon földből élőknek mondjuk százezreléke jellemezhető a fenti módon, ők reklámembereknek kiválóak. To­vábbi két százalék talán az átlagon felül jól megél a saját, vagy bé­relt földből, őket kellene megkérdezni, hogyan jutottak el idáig, kemény munkával, szerencsével, hitellel. Ha egytizedüknek tisz­tességes jövedelmet ad a rög, legyünk optimisták, fele a tíz-húsz hektáros birtokból épphogy fenntartja magát, a maradék szövetke­zeti, kft.-s dolgozó, vagy háztájival, zsíros disznóval, önkormány­zati segélyből, napszámból, feketemunkából tengődik. Elvileg ő is gazda, csakhogy rá permanensen nem gondolnak, akik gazdákról beszélnek. Támogatást nem szabtak neki, az uniós retorika távoli halandzsa számára, de lehet, hogy elhiszi: a porcukorból rá is hul­lik áldás. Ha jól érzékelem, a maszatolás minősített esetével ál­lunk szemben. Dolgoztak, aztán ünnepeltek Oklevél a Jóléti Szolgálat Alapítványnak Budapest, Dombóvár Október 8. és 14. között ha­zánkban az Önkéntesek Hete elnevezésű rendezvénysoro­zatba százharminc települé­sen közel kétszáz civil szer­vezet kapcsolódott be, me­lyeknek tagjai ezen idő alatt sokmillió forint értékű mun­kát végeztek ellenszolgálta­tás nélkül. Az ENSZ felhívá­sára megszerve­zett akció fővéd­nöki tisztét ellátó köztársasági el­nök, dr. Mádl Fe­renc vasárnap a fő­városi Millenáris Parkban lebonyolított záróünnep­ségen kiemelte, hogy a rendszer- változás előtt kevés lehetőség adó­dott az önkéntes szerveződések számára, ám azóta a civil társada­lom visszaszerezte szuverenitá­sát. Az utóbbi évtizedben mintegy 60 ezer egyesület, baráti kör, vala­mint alapítvány jött létre az or­szágban, melyek jelentős szerepet játszanak és szép eredmények* érnek el azokon a területekei ahonnan az állam az elmúlt idí szakban kivonult. Az önként« munka a lemondásokkal együ lelki örömöt is jelent annak, al ilyen tevékenységre vállalkozik. A rendezvények szervezéséb és lebonyolításába a dombóvári J* léti Szolgálat Alapítvány is bekaj csolódott, melynek ügyvezet igazgatója Harrach Péter szoc ális és családügyi minisztert* vette át az elisrrterő oklevelet. Soponyai Mihályné érdél lődésünkre elmondta, hogy városban tizenhat társadaln szervezet tagjai, valamint ht rom oktatási intézmény diái jai és pedagógusai az elmú héten néhány órát ellenszo gáltatás nélkül dolgoztak: takar tottak, parkosítottak, elhanyagol sírokat tettek rendbe, használ ruhákat gyűjtöttek, illetve taré csókkal látták el a rászorulókai A legtöbbet segítők közül neg> vénén az Önkéntesek Ünnepén i részt vettek, ahol sokszáz társul kai együtt remekül szórakoztak, ________________________________________-Gl Meg kérdeztük olvasóinkat Hisznek-e a megérzésekben? Boda Ferencné gyógyszertári részlegvezető, Szekszárd:- Igen, hiszek benne. Az élet­ben többször történt olyan do­log, amit előre megérzett az em­ber és később be is következett. A megérzés lehet jó és rossz do­_______ log is, a rosszat persze igyek­szünk figyelmen kívül hagyni, de nem lehet. Az élet diktál: aminek be kell követ­keznie, az be is következik. Farkas Balázs köztisztviselő, Budapest:- Nem hiszek a megérzések­ben. Abszolút racionális típusú ember vagyok, a tények határoz­zák meg az életemet és a dönté­seimet, nem pedig a megérzé­sek. Ez annál is inkább így van, mivel nem szoktak úgynevezett megérzéseim lenni. Károlyiné Papp Ildikó, a Babits művelődési ház munkatársa, Fá­cánkert:- Hiszek a megérzésekben. Nem mindennel kapcsolatban vannak megérzéseim, de ha vannak, akkor azok be is igazo­lódnak. Eddig úgy tapasztal­tam, a nőkre jellemző általában ez a jelenség, s a legtöbben hallgatnak is a meg­érzéseikre. Szabó Jánosné nyugdíjas, Szek­szárd:- A konkrét tényekben, a való­ságban hiszek, nem ilyen meg­határozatlan dolgokban, mint a megérzés. Úgy gondolom, a ta­pasztalatok azok, amikre tá­maszkodnia kell az embernek, hiszen hittünk és csalódtunk már eleget. Új elnök, nagyra törő tervekkel Együtt, nem egymás ellen a turizmus fejlesztéséért Új elnöke, új középtávú stratégiája van a Duna-Sió-Sárvíz Kistér­ségi Turisztikai Egyesületnek (DSS), mely a környék turizmu­sért tenni akaró önkormányzatait, vállalkozóit, cégeit egyesíti. ken. A DSS új elnököt választott pénteki közgyűlésén Dömény Zol­tán személyében, aki ezúttal öröm­mel fogadta az egyesület felkérését, mert úgy gondolja a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában betöltött alelnöki posztja, cége, a Lavina Kft. tevékenysége és idegen- forgalmi fejlesztési tervei jól össze- hangolhatóak a szervezetben vál­lalt feladatokkal. Dömény Zoltán szerint elsősorban a szálláshelye­ket kell fejleszteni, ahhoz, hogy a térségbe érkezők számára a meglé­vő turisztikai termékeket értékesí­teni tudják. Rengeteg tőkét - privát­tőkét, bankhitelt, támogatásokat - kell a térségbe vonzani, csábítani, Paks és környéke Az atomerőmű Látogató Központ­jában tartotta közgyűlését az egye­sület. A helyszín nem véletlen, hi­szen ez alkalommal írt alá az egye­sület elnöke, a paksi Tourinform Iroda, valamint a Látogató Központ vezetője egy együttműködési meg­állapodást annak reményében, hogy közös erővel a városba és an­nak környékére csábítják az erő­műbe látogatókat. Az ország egyet­len atomerőművében ezerszámra fordulnak meg hazai és külföldi vendégek, akik a turizmusban ér­dekeltek reményei szerint a jövő­ben hosszabban időznek a kömyé­mert az idegenforgalom rendkívt befektetés-igényes ágazat. A Dun* Sió-Sárvíz Kistérségi Turisztikt Egyesület integráló, koordinál szerepet kíván vállalni a műnké ban. Az új elnök a térség legnt gyobb vonzerejének az Órséghe hasonlóan érintetlen természet* tartja, rengeteg lehetőséget lát a v zi-, lovas és borturizmus fejleszt* sében, de a kulturális fesztiválol például Simontomyán és Paksor is messze földre viszik a környék j' hírét. Az egyesületnek nagyra tör tervei vannak. Ezek megvalósítás* ra abban látják a garanciát, hogy térség vállalkozói, önkormányzat* felismerték, hogy a turizmus fe lendítése érdekében nem egymá konkurenseként kell fellépniük hanem egymást kiegészítve. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom