Tolnai Népújság, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-13 / 240. szám
2001. Október 13., Szombat 9. ÓLDAL Tolnai Népújság Hétvégi Magazin Képtörténet a gettó előtti időkből Nem maradt tíz férfi Auschwitz után A harmincas években Tamásiról készült képeslap hat képe közül egy ábrázol olyan épületet, amelyet ma nem találunk meg. A város jellegezetességének tekintett zsinagóga eltűnése nem a vészkorszakra esik, de nem független tőle. Az épületet sok zsidó templomhoz hasonlóan az ötvenes évek elején bontották el. Tamási-Többször jártam a földhivatalban, de nem tudtak megfelelő adatokat arról, mikor épült, azt viszont tudni lehet, hogy az ötvenes évek elején adták el, egy magánszemély vette meg a Mazsihisz elődjétől - mondja a hetvenhat éves Klein István, aki a városi közalapítvány felügyelő bizottsági tagjaként nemrég felvetette egy, a zsinagógát idéző emléktábla elkéIzr.temp Az izraelita templom a harmincas évek képeslapján szításét. A templom Tamásiban valamikor a tamási zsidó hitközségé volt, de az 1944 után megszűnt. Az ősi zsidó törvények szerint ott működhet zsidó hitközség, ahol tíz férfi van, és Tamásiba ennyien nem tértek vissza Auschwitzból, vagy másutt telepedtek le. - Jómagam maradtam Tamásiban véglegesen egyedül - teszi hozzá Klein István. Az eladásról szóló döntés tudomása szerint Budapesten született, biztosan nem helyi szervek közreműködésével, és nem diktátumszerűen. Akkoriban sok helyütt bontottak le zsidó templomot. Amikor az indíték kánt érdeklődött, azt mondták, hogy egyrészt ne használják nemtelen célra. Másrészt több zsinagógát felújítottak, és olyan idős zsidó túlélőket segítettek, akiknek fiatal hozzátartozói elpusztultak. Sokszor, sok helyen javasolta: célszerű lenne könyvtárat, vagy művelődési intézményt létrehozni, ahogyan ez Szekszárdon, Pakson, Kecskeméten történt, az ötvenes években azonban nem volt abban a helyzetben, hogy ezt felvesse; 1948-ban, ahogy régen mondták, osztályalapon kizárták a kommunista pártból. Az Eötvös utcában a domboldalra épített templom alapzata, vaskerítése a régi, helyén két családi ház áll; mellette szintén ép az egykori imaház és izraelita iskola, tanítói lakással. A hatvan családra, úgy százötvenkétszáz fősre becsült tamási zsidóság nem kizárólag a város ezen részén élt. Ezt Klein István azzal magyarázza, hogy az itt élőkben erős volt az asszimilációs készség. Bár a megyében - Pakson, Hőgyészen, Bonyhá- don - voltak a vallási hagyományokat szigorúan őrző ortodox zsidó közösségek, Tamásiban a neológ irányzathoz tartozók, iparosok, kereskedők, és az ún. szabad értelmiségi pályákon dolgozók éltek. A vidéki zsidóság asszimilációs hajlandóságára Klein István két példát hoz: egy ismert papírkereskedő-nyomdászt, aki nevet magyarosított, olyan hazafias érzelmű volt, hogy, ha a Frontharcosok Szövetségének - amelynek vezetőségének is tagja volt - ünnepségén nem ő szavalhatott március 15- én, sértve érezte magát. A két zsidó származású orvos egyike arany vi- tézségi érmet kapott az első világháború után, ami szintén nagy elismerés volt. 1944-ben mindez nem jelentett semmit, őket ugyanúgy bevago- nírozták és elvitték Auschwitzba, mint a többi zsidót. Az épület stílusából ítélve a századforduló körül épülhetett. Nem a zsinagógák keleties jegyeit mutatta. A klinkertéglás borítás helyett fehérre festették. Dombóvár felől először a zsinagóga tűnt fel Tamásiból, hasonlóan ahhoz, ahogy Iregszemcse felől a katolikus templom tűnik szembe. Bár Tamási járási székhely volt, nem volt rabbinátus, a faluban csak kántor volt. Az 1895 előtt született zsidó gyermekeket a pincehelyi rabbi anyakönyvezte. A négyosztályos iskolába 14-18 kisdiák járt. A kántor öt gyermekével feleségével 1944-ben elpusztult, az egyik tanító, Gábor József azonban ma is él Budapesten. A templom végül is a gettó része lett. 1944 májusában a faluból és környékéről a volt Széchenyi téesz irodaházába, a mellette lévő épületekbe, az iskolába és az imaterembe zsúfoltak össze több, mint kétszáz zsidó férfit, nőt, gyereket. Július 4-én vitték őket Kaposvárra, ahonnan július 6-án dél-dunántúli zsidókkal együtt deportálták. Az emléktáblát Klein István nem vallási okból szeretné, ha elkészítenék. A városban 1948- ban hozzátartozók állítottak emléket a zsidó mártíroknak a keresztény temetővel szomszédos zsidó temetőben. Itt mára sikerült elérni, hogy rendezettebb állapotok vannak, mint 1945 óta bármikor. A rendszer- váltás után a világháborús hősöknek a város központjában állítottak emlékművet. Klein István azt mondja, egyértelműen mártíroknak tartja a Donnál elesett katonákat. Volt, aki erre az emlékműre jónak látta volna az elpusztított zsidók nevét is felírni. Azonban előfordulhatott volna, hogy valaki úgy gondolja, különböző oldalon lévők kerülnek egy táblára. Budapesten, a Síp utcában sem nagyon örültek ennek. Klein István azt szeretné elérni, hogy, ahol lebontották a zsidó templomokat, helyükön egyszerű emléktábla álljon. Például: ettől eddig zsi- dó templom állt Tamásiban. ___________ tótoferenc A k erítés még a régi a mai Eötvös utcában Gyula, a nyáj és a márvány „Oltókéssel, löszbabába karcoltam az első szobrom” Báta Gyula Szántószálláson megteremtette a saját kis birodalmát. Épített házat, konyhát, aklot a birkáknak és a kecskéknek, ólat a csirkéknek, a malacoknak, padlást a szénának, górét a kukoricának, körbekerítette a rétet legelőnek, közben néha leül a gangon a hatalmas asztal mellé, ahol fából és márványból szobrokat farag. Gyurgyonovics Gyula magángazda, kicsit elegánsabban farmer, akinek a szobraival kiállításokon találkozhatunk, s aki jó vásárt csinált egyik lovával, legutóbb az interneten. Pedig kovácsként kezdte, miután leérettségizett, s megszerezEgy kecses nőalak, fából te a központifűtés-szerelő szakmát. Bátára nősült, ahol a téeszben talált munkát, s itt is dolgozott 1985-ig, mikor úgy döntött: neki az életben többet nem lesz már főnöke.-Mikor kezdett szobrokat faragni?- A nagyszüleiül neveltek Tevelen, s a nagyapámmal, akigyergyói székely ember együtt legeltettük az állatokat a vásártéren. A papa gyönyörűen faragott, s mellette rákaptam én is. Az első munkám egy nyúlfej lett, aztán egy szakállas görög ember, akit löszbabából karcoltam ki oltókéssel. A tanárok nagyon bíztattak, hogy tanuljak tovább. Kétszer is jelentkeztem a Képzőművészeti Főiskolára, de sajnos nem vettek fel.- Mennyi ideje jut a szobrászatra?-.Sokkal kevesebb, mint szeretném. Amikor kiléptem a téeszből, kihoztam a földet, a kárpótlásból is hozzájutottam tíz hektárhoz, úgyGyurgyonovics Gyula fotói bakó jenő hogy most húsz hektáron gazdálkodom. Kétszázötven birkát tartok, kecskét, malacot, és mindez rengeteg időt felemészt. A faluban lakunk, itt a szálláson pedig gazdálkodom. Pedig nagyon szeretek faragni, elsősorban a saját örömömre, mert az már igen nagy kötöttség, hogy megmondják, mit szeretnének látni a megrendelők. Nemrég ráleltem egy carrarai márványtömbre, amit könnyű faragni és nagyon szép formák mutatkoznak benne.- Szeret itt kinn lenni?- Nagyon. Főleg télen, amikor délután kettőkor itt még süt a nap, a hegyek alatt pedig már sötét van. Gyalog jövök olyankor, toronyiránt, körülöttem minden szép tiszta, és csendes. Télen fél hétkor, nyáron korábban kelek. Kiadósán reggelizek, hideget ebédelek, s csak estére van meleg vacsora, mikor a feleségem hazaér a munkahelyéről, a bátaszéki gimnáziumból. Akkor megyek haza, mikor lemegy a nap, télen az Orbánhegy fölött látom utoljára.- Nincs nagyon sokat egyedül?- Dehogynem! Csakhát én nagyon szeretek egyedül lenni. Te- szek-veszek, hallgatom a rádiót, aztán ha valamelyik műsorban nyerni lehet, a mobilon felhívom a műsorvezetőt.- Gyakran elmegy itthonról?- Csak ha megnyitják valahol a kiállításomat, művészeti összejövetelre hívnak, vagy nagyritkán, ha a rokonokat látogatjuk meg.- Hol láthatók most a szobrai?- A Csapó Dániel középiskolában Szekszárdon és Villányban, a Polgár-pincészetben.- Melyik művésznek tetszenek leginkábba szobrai?- Nagyon szeretem Salvador Dalit, Henry Moore-t, az írók közül pedig Sinka Istvánt olvasom szívesen, merthogy amellett, hogy gyönyörűek a versei, juhász volt ő is, akárcsak én. dvm Legyünk békében önmagunkkal! Saját hibáinkat hajlamosak vagyunk kivetíteni SZEKSZÁRD Ha másokat kibírunk, önmagunkkal is békében leszünk - vallja Vekerdi Tamás pszichológus. A legkárosabbnak pedig a mindennapok képmutatását tartja.- Mit takar a pszichológiai kultúra fogalma?- Nem szeretnék szakmám árulójává lenni, de nem hiszek abban, hogy van különálló pszichológiai kultúra. A kultúra szó a kertműveléshez kapcsolódott a régi rómaiaknál. A kultúra együtt jár valamiféle önismerettel, hiszen a régi görög Apollón templom homlokzatára is ki volt írva: ismerd meg magad. Úgy gondolom, hogy ennél az alapvető filozófiai hozzáállásnál a pszichológus sem javasolhat mást.- Hogy áll ma Magyarországon ez a fajta kultúm?- Rosszul. Pontosabban kétféle dolog jellemzi: egyrészt nagy érzékenység van bennünk és sokszor nagy őszinteség és vehemencia, ami nem lenne rossz, ha nem szoktunk volna hozzá a legkülönbözőbb képmutatásokhoz, ami rettenetesen roncsolja a személyiséget is és az emberi kapcsolatokat is. Van itt tehát jó is és rossz is, de ezt természetes, mert üyen az emberi élet. A konfliktus- megoldó képességünk sem túl jó, mert mindig kenyértörésre akarjuk vinni a dolgot, holott a világban az ellentétek mindig egyszerre vannak jelen és egyszerre élnek. A bennünk lévő ellentmondásokat sem tudjuk igazán fel- és megoldani, csak kikötünk egy döntés mellett, de belül tovább feszít minket a dolog. Meg kell tanulnunk együtt élni a bennünk feszülő ellentmondásokkal, ahelyett, hogy kivethetnénk azt másokra, gyűlölet formájában, ami rendkívül veszélyes.- Mit tanácsol, mit tegyünk, mi lenne a helyes út ?- Arra törekedjünk, hogy kibírjuk önmagunkat, s ha ezt megtesz- szük, akkor a többi embert is jobban ki fogjuk bírni, s velük együtt önmagunkat is. venter Füles volt az „első fecske” Kitüntették a szekszárdi állatotthont Az első kutya 1997 szeptemberében egy kukából került az állatotthon oltalmába. A fiatal keverék állat a Füles nevet kapta. Egy hónap múlva már 20 gazdátlan phrnl onnrinsknHntt a menhely. SZEKSZÁRD Fiáth Szilviát gyermekkora óta kutyák veszik körül, elkötelezett kutyásnak vallja magát. Csakúgy, mint Nagy Piroska, aki önkéntes kutya-. gyámolítóként számos kóbor állatot juttatott szerető gazdihoz. A két hölgy 1997 óta alkot „egységfrontot”, ekkor alakult ugyanis a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány, melynek azóta is motorjai, elnöki és titkári tisztségét látják el. Az állatotthon létrehozása nem volt könnyű feladat. A fent már említett Füles kutya volt az „első fecske”, s csinált is nyarat, mert egy év múlva már százra nőtt az árva ku- tyusok száma. Hosszú és nem mindig zökkenőmentes tárgyalás-sorozat után kialakult az az állapot, ami országosan egyedülálló. A szekszárdi állatotthont ugyanis a polgármesteri hivatal és az íapítvány közösen Állatotthonba vezet az útjuk. Bár so- Népújságnak a segítségért, aminek kát segít a polgármesteri hivatal, s köszönhetően megismerte közvéle- vannak önzetlen támogatók is - mény az árván maradt kutyák hely- mint például a budapesti Domon- zetét és az értük tett erőfeszítéseket, kos Pál, aki az újságban olvasott a venter Marianna menhelyről és ismeretlenül egy nagyobb összeget adományozott - bizony sok mindenre lenne még szükség. Az emberek gondjai iránt ugyanilyen érzékenyek: két olyan fiatalember talált munkát az Állatotthonban, akiknek azelőtt csak az utca és a kirekesztettség jutott. Október 4-én, az Állatok világnapján a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Természetvédő szakosztálya „Az év állatotthona” címet adományozta a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány szekszárdi Állatotthonának. Á díjat Fiáth Szilvia, az alapítvány elnöke és Nagy Piroska, az alapítvány titkára vette át, s beszédükben külön köszönetét mondtak az írott sajtónak, közöttük kiemelve a Tolnai ♦ 4 I « működteti. Példaértékű az együttműködés, dr. Kilián Orsolya jegyző és Szeleczky József irodavezető szerepe kiemelkedő ennek sikerében. A hivatal megfelelő telephelyet adott a kutyáknak a Bogyiszlói úton, ahol rengeteg társadalmi munkának és segítségnek köszönhetően van hideg- és melegvíz, öltöző a gondozóknak, megfelelő kifutó és bokszok a kutyáknak. A hivatal állja a közüzemi díjakat és a veszettség elleni kötelező oltások díját is. Az otthon lakóit rendszeresen felügyeli dr. Kocsis Beáta állatorvos, a szekszárdi Kisállat Klinika pedig minden héten egy állat ivartalanítását ingyenesen elvégzi. Szilvi és Piroska pedig szabadidejük minden percét kint töltik az árva kutyusok társaságában. Az állatoknak enni- és inni kell, hétvégén is, ünnepekkor is. Mindketten teljes munkaidőben dolgoznak, s a munkahelyről egyenesen az
