Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-15 / 216. szám
Tolnai Népújság 2001. Szeptember 14., Szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL Nők is lőnek bakot, sőt bikát is A Kapu mindenki előtt nyitva áll A tájékoztatás és a vélemény-nyilvánítás fórumai Egy hölgy, aki vadászmester volt, most pedig elnök A vadászat hagyományosan a férfiak kiváltsága, de az utóbbi időben egyre több nő teszi le a vadászvizsgát, vesz kezébe puskát, járja az erdőt, ül ki a magaslesre, nyer felvételt vadásztársaságba. De azért női vadászmester vagy vadásztársasági elnök még nem sok lehet az országban. Kivételt képez a Gyönki Vadásztársaság, amelynek elnöke egy hölgy, Szaka Gyuláné.- Hogyan lesz valakiből nő létére vadásztársasági elnök?- Úgy, hogy megválasztják, az elmúlt év végén a vadásztársaság közgyűlésén kaptam bizalmat a tagságtól. Egyébként mondhatom úgy is, hogy a férjemtől örököltem a posztot, mivel ő alapította a Gyönki Vadásztársaságot 1996-ban, de sajnos pár éve meghalt.- Büszke rá, hogy ezen ,a „férfi-- ak uralta” területen ilyen pozíciót ért el? Névjegy: Szaka Gyuláné született Lickert Julianna (48 éves). Szakképzettsége: növénytermesztő mezőgazdasági technikus, könyvelő. Korábban a gyönki TSZ- ben dolgozott, jelenleg egyéni vállalkozó Gyönkön. Férje vadász volt, meghalt. Két felnőtt gyereke van, lánya saját Tüzép telepükön dolgozik, fia agrármérnök jelenleg vadászati szakmérnök szakra jár. Unokája 1 éves. Hobbi: vadászat, másra nem marad ideje.- Tizenöt éves koromtól járok vadászatokra, édesapám ugyanis akkor lett vadásztársasági tag. Először hajtó voltam, aztán 1978-tól kezdtem el én is vadászni.- Mi volt az első emlékezetes lövése?- Amikor meglőttem az első szarvasbikámat, az a pillanat máig felejthetetlen számomra. Akkor még saját fegyverem sem volt, a vadásztársaság úgynevezett „kartonos puskájával” ejtettem el a bikát. A trófeája ma is megvan otthon.- Gondolom azóta több trófeát is begyűjtött.- Nyolc bikát és két dámvadat lőttem eddig , de ezeket még a belecskai vadásztársaságnál, ahol a férjem vadászmester volt. Most sajnos a vadásztársasági tagok nem lőhetnek trófeás vadat, csak tarvadat, mivel a társaságnak szüksége van a vadásztatásból származó bevételekre.- A napokban pedig éppen a Gyönki Vadásztársaság területén lőttek egy kapitális szarvasbikát.- Igen, egy német vadász, Oswald Strnad ejtette el Pécsi László hivatásos vadász vezetésével a 14,27 kilogrammos agancsú gímszarvast. Ennek a bikának nemcsak az agancsa volt rekord súlyú, de maga az állat is hatalmas volt, élősúlyban mintegy 320 kilogramm.- Látott már ekkora szarvast?- Nem, szarvasban ekkorát még nem láttam, de sok szép trófeával találkoztam már. Édesapám, Lickert Henrik például lőtt egy olyan őzbakot, amelynek a trófeáját még Bulgáriában, a Vadászati Világkiállításon is bemutatták.- Két gyereke van, ők is vadásznak?- Igen, családom valamennyi tagját „megfertőzte” a vadászat, fiam és lányom is vadászik, sőt, szerintem az unokám is vadász lesz ha megnő. Éppen a héten mentünk ki az erdőbe szarvasbőgést hallgatni és a pici nagyon élvezte a dolgot, azóta is próbálja utánozni a szarvasbika hangját.- Mi a szép a vadászatban?- Engem nem annyira a lövés, a vad elejtése izgat, inkább a természet látványát szeretem. Ha fáradt vagyok vagy ideges, kiülök a magaslesre és csak nézelődök, figyelem az erdőt, az állatokat, látom a nyulat fülelni és rögtön megnyugszom. F. KOVÁTS ÉVA- Az elnökségre nem vagyok túl büszke, itt már nem kell annyit dolgozni, arra viszont igen, hogy nő létemre négy évig voltam vadászmester. Az igazi szakmai kihívás volt, képzelje el, amikor egy vaddisznó hajtás előtt nekem kellett eligazítást tartanom 40-50 férfi vadász kollégámnak.- Amúgy civilben mivel foglalkozik?- Vállalkozó vagyok, próbálok több lábon állni, Gyönkön van egy saját Tüzép telepem, de amellett mezőgazdasággal is foglalkozunk.- Hány tagú a vadásztársaságuk és mekkora területük van?- Tizenkilenc tagunk van, 4647 hektár területen folytatunk vadgazdálkodást.- Mióta vadászik? Férfiak közt egy hölgy FOTO: GOTTVALD KAROLY A Decsi Kapu című havi kiadvány 1999. decembere óta jelenik meg, a helyi kábeltelevízió pedig közel egy évtizede szolgálja a település lakóit az önkormányzat fenntartásában. A lap és a televízió szerkesztői tisztét Czakó Sándor újságíró látja el. Decs- Miért éppen Kapu lett az újságcíme?-A lap indításakor sok öüet született, hogyan tudnánk a község nevét minél jobban felhasználni a címekben. Ennek eredménye például a DeCSinos rovat, ahol a fejlesztésekről, faluszépítésről tájékoztatunk. Az újság nevébe hasonló formában nem sikerült belecsempészni a településnevet, a Kapu mellett azért döntöttünk, mert a kapu egyként jelképezi az érkezést, az indulást, az áthaladást. Azt szerettük volna ezzel a névvel kifejezni, hogy az újság mindenkié, át lehet lépni a Kapun, de ki is lehet menni rajta. Az a célunk, hogy foglalkozzunk a falu történetével, tájékoztassunk az aktuális ügyekről, a lakosságnak pedig lehetősége legyen ezekre a dolgokra a lapon keresztül reagálni.- Kik vesznek részt a Decsi Kapu szerkesztésében, elkészítésében?- A szerkesztőség alapító tagjai között említeném Vaszlavek Ildikót, Vermesné Géczi Blankát, a rendszeres szerzők között pedig - a teljesség igénye nélkül - Gabi Gabriellát, Jakab Lászlót, Haága Józsefet és Papp Csabát. Az újság igen egyszerű körülmények között készül, havonta 1500 példányban jelenik meg, igény szerint 4-8 oldalas terjedelemben, az önkormányzat kiadásában.- A helyi televíziózást hogyan tudják megoldani?- A televízió sokkal eszközigényesebb, ám ezt is a lehető legegyszerűbb módon oldjuk meg. Egy kameránk van, ami különösen a sportesemények közvetítésénél hátrány, mert két kamerával jobban lehetne követni például a futballmeccsek eseményeit. A televíziós adás szerkesztésében az az alap- koncepció, hogy a faluban történteket bemutassuk és azzal foglalkozzunk, ami érinti és érdekli az embereket. Három éve minden héten interjút közvetítünk a polgármesterrel, aki beszámol az eltelt napok történéseiről, a lakosságot érintő önkormányzati eseményekről, döntésekről. Közvetítjük a faluban történő ünnepségeket, eseményeket is. A hírműsorok, közvetítések mellett filmeket is vetítünk, például egészségügyi, természettudományos adásokat.- Hogyan alakul a műsor?- Kedden sport a program, a decsi futballcsapat mérkőzése, felvételről, többnyire az idegenben játszott meccsek, hiszen az itthoniakról nem marad el a közönség. Lehetőség szerint lejátsszuk a kézilab- dás lányok mérkőzéseit is. Csütörtökön közéleti adás van, amit vasárnap megismételünk. Itt jegyezném meg, hogy a testületi üléseket felvételről, vágás nélkül láthatja a lakosság a tévében.- Kik vesznek részt a munkában?- Az operatőri feladatokat Markó Gábor látja el, sokat segít Vaszlavek Ildikó, Nagy Zoltán, Kokos László, Plesz Tibor.- A decsiek hogyan fogadják a műsort?- Sok lakossági visszajelzést kapunk, aminek nagyon örülünk, hiszen azt mutatja, nézik az adást. A visszajelzések között van dicséret, kritika, jó tanács, kívánság, ahogy annak lennie kell. Azt szeretnénk még elérni, hogy azt a sok kérdést, felvetést, amit az utcán jártunkban- keltünkben hallunk a falubeliektől, merjék nyilvánosan is felvállalni, á tévé képernyőjén feltenni, kifejteni a település nyilvánossága előtt. _____________ VENTER MARIANNA El nökválasztáson Belaruszban Dr. Braun Márton Minszk és Gomel városában Ukrajnába mennek a bukovinaiak Csemoviczban találkoznak a táncosok Lenin szobor a köztereken és szocreál stílus: a látogatónak ez ötlik a szemébe a Belarusz Köztársaságban, az egykori Szovjetunió azóta függetlenné vált tagállamában. Ide utazott a múlt hét végén dr. Braun Márton, Szekszárd és körzete fiatal demokrata országgyűlési képviselője. A honatya az Európa Tanács megbízásából mint megfigyelő vett részt az ország elnökválasztásán. Minszk-Gomel-Szekszárd- A fővárosban, Minszkben szállt le velünk a repülőgép, az itteni benyomásaink elég vegyesek voltak - kezdte élménybeszámolóját dr. Braun Márton. - Magát a várost széles utcák, nagy terek jellemzik, ugyanakkor gyakoriak az emeletes blokkházak. Az a leron- gyolódottság, ami a keleti részeken nem megy ritkaságszámba, errefelé nem érzékelhető, bár az emberek szemmel láthatóan rosszabbul öltözködnek, mint például Magyarországon. A képviselő csak rövid időt töltött Minszkben, a protokolláris találkozók lebonyolítása után azt kérte, hogy a felajánlott települések közül Gomel városába utazhasson, figyelemmel kísérendő a választást. S, hogy miért éppen Gomel? Mindenekelőtt érzelmi okok miatt: azért, mert dr. Braun Márton nagyapja a második világháború után itt töltötte hadifogoly éveit.- Gomel lényegesen elhanya- goltabb, mint Minszk, annak ellenére, hogy a maga félmilliós lé- lekszámával a második legnagyobb város Belaruszban. Itt kísértem figyelemmel a választást, ami a technikáját tekintve hasonlít a hazaihoz. Tehát ott is szavazatszámláló bizottságok fogadták az urnák elé járuló polgárokat, s átadták a szavazócédulákat. A választás körülményeit egyébként a világsajtó is figyelemmel kísérte, rámutatva arra, hogy az nem mindenben felelt meg a demokratikus követelményeknek. Néhány különös jelenségre dr. Braun Márton is felfigyelt.- A szervezők megengedték azt, hogy egyszerre többen is tartózkodjanak a szavazó fülkékben. így fordulhatott elő, hogy férj-feleség, szülők-gyerekek egyszerre vonultak választani. Valamennyi helyiségben tartózkodott egyenruhás személy: amikor ezt szóvá tettem, arra hivatkoztak, hogy a rendőr egyúttal tűzoltó is, aki közbelép, ha kigyullad valami... A blankettán a három jelölt - fiktív - neve mellett az utolsónál volt található egy pipa... Természetesen arról az Alexander Lukasenkóról van szó, aki egyébként nagy fölénnyel nyerte meg a választást. Ezzel együtt a képviselő úgy látta: a győztes valóban jelentős népszerűségnek örvend hazájában, az esetleges visszásságok nem befolyásolták érdemben a végeredményt. _____ -SZÁDr . Braun Márton (középen) egy belarusz újsággal a kezében A Sebestyén Ádám Székely Társulatot névadójuk alapította 1972-ben, akkor hagyományőrző csoportként. Most egyesületi formában működik, méltóan ápolva Sebestyén Adám örökségét, Európa-szerte hirdetve a bukovinai székelyek kultúráját. Kakasd A társulat szokásos hétfői próbájáról most senki nem hiányzik. Nagy útra készülnek. A Bukovinai találkozások szinte egész Közép-Európát bejáró program-sorozatának ukrajnai állomására, Csemoviczba indulnak október 3-án. Hasznos tudnivalókról beszélgetnek, számba veszik kinek, s hová kell kikérőt küldeni. Tervezgetik az útvonalat. Potápi Árpád, a Bukovinai Székelyek Szövetségének elnöke röviden bemutatja a várost, a vendéglátó helyet, amely több napig otthonuk lesz. Aztán csizmák surranása, cipők kopogása jelzi, hogy elindult a próba.- A felkészülés nem most kezdődik - mondja Sebestyén Brigitta a társulat alelnöke. Egész nyáron, egy perc szünet nélkül dolgoztunk, s nemcsak a színpadon. Csoportunk néhány tagja táncokat, hagyományokat gyűjtött a Mezőségben. Idős emberektől tanulták a még megmaradt lépéseket, írtak le egy-egy eseménysort. Az ott gyűjtött Juh mérés Visában című jelenetünkkel a bala- tonberényi hagyományőrzők versenyén első fokozatú aranyminősítést kaptunk. Biztosan nem volt Véletlen, hogy az augusztus 20-i fesztiválzáróra is csoportunkat hívták meg a Balaton partjára. Munkánkhoz hozzátartozik az is, hogy ruháinkat magunk készítjük. Legalább hat rend sorakozik minden lány szekrényében.- Készülnek-e új számokkal a csemoviczi fesztiválra?- Olyan táncokból, énekekből, zenei betétekből összeállított műsort próbál az együttes, amely egy egész év jeles eseményeit mutatja be Varga János feldolgozásában. Ezen kívül természetesen bukovinai táncokkal készülünk. Addig még arra is lesz alkalmunk, hogy közönség előtt kipróbáljuk magunkat. Kisdorogon szeptemgyon fontos közbeeső időpont is a társulat és minden falubeli számára. Készülünk 30 éves fennállásunk megünneplésére. Az együttes történetének megírására vállalkozott Sebestyén Dezső, akivel szeptember 25-én 18 órakor találkozhatnak azok bér 22-én, itthon, Kakasdon szeptember 29-én szüreti fesztiválokon lépünk föl. Van azonban egy na, akik a három évtized alatt részt vettek a hagyományőrző munkában, s akik bármilyen információval tudják segíteni, hogy minél hitelesebb képet festhessen erről az időszakról. Remélem, csemoviczi szereplésünk is a szép emlékek közé keriil majd. , PÁL ÁGNES - BAKÓ JENŐ 4 t á
