Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-04 / 206. szám
Jj 2001. Szeptember 4., Kedd MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Tessék - lássák Az egyszerű polgár kinyitja a telefonkönyvet, kikeresi benne a célzott jogi személy - vállalat, vállalkozás, intézmény, hivatal, stb. - számát, majd félve tárcsáz. Azért félve, mert a telefonszámok, hála a fejlődésnek, év közben akár többször is megváltozhatnak, s a telefonkönyv nem bírja a versenyt a rohanó világgal. Szóval eleve némi szorongással tárcsázunk, aztán sokszor maradunk tovább a bizonytalanságban, mert a másik oldalon csak annyit mondanak a kagylóba: tessék! Az egyszerű telefonáló polgár ilyenkor arra gondol, hogy bizonyára rossz számot tárcsázott, mert egy jogi személy esetében azt várná, hogy „bejelentkezik” a másik, s elárulja, hogy ott a rókanevelő telep, a nyúlkórház, vagy a sóhivatal található. Ehelyett neki magának kell rákérdeznie. Egyik ismerősöm „neveléssel” próbálkozik, a „tessék” beszólásra rendszeresen azt válaszolja: lássék. Nem kivétel, nem ritkán előforduló jelenség, a „tessék”-kel, vagy „igenV’-nel való hivatalos bejelentkezés, saját praxisomban akadt már minisztérium is. A telefonálásnak vannak szabályai, amelyek ugyan nem írottak, de azért többnyire igyekszünk betartani azokat. Ezen szabályok közé tartozik, hogy a hívott fél, főként, ha közületről van szó, bemutatkozik. Utána a hívónak illik ugyanígy tennie. Főként azért érthetetlen a dolog, mert a közületek, hivatalok, szolgáltatók és a többiek többsége fennen hirdeti ingyenesen vagy nem ingyenesen hívható ügyfélszolgálatát, tehát elvileg várja, sőt, igényli a telefonokat, nem egy esetben ezen a módon tartja a kapcsolatot ügyfeleivel. Magánemberek esetében még elfogadható a dolog, bár a mai mobiltelefonos világban mindenkinek van lehetősége arra, hogy megőrizze inkognitóját, mobilszámát csak annak hozza tudtára, akinek akarja. Hogy egy közület miért akar anonim maradni, az viszont kész rejtély. ___________Megkérdeztük olvasóinkat!___________ Mi t szólnak a fociválogatott szerepléséhez? Mint ismeretes, a magyar válogatott szombaton este világbajnoki selejtezőn 3-1-es vereséget szenvedett Grúziától, s ezzel gyakorlatilag lemondhat a pótselejtezőt jelentő második hely megszerzéséről. Simon Péter vállalkozó, Szekszárdi - Úgy vélem, a két rossz közül, ami a fut- ballválogatottal történhetett, ez a kisebbik. Jobb, hogy kiestek a vb-selejtezőből, mert nagyon úgy néz ki, nem vagyunk mi még felkészülve egy vüágbajnokságra. Ünneplésre majd akkor lesz okunk, ha a „fiúk” már letettek valamit az asztalra. Tóth Tamás gépkocsivezető, Szekszárdi - Vége mindennek. Tragikus látvány volt, amit a válogatott művelt a pályán. Magam is futballoztam, van némi fogalmam arról, hogyan kellene ezt csinálni. Évek óta egyre lejjebb süllyed a színvonal, ez a szereplés már csak a pontot tette fel az i-re. Pál János alkalmazott, Szekszárdi - A magyar sportnak kiemelkedő eredményei vannak, de a futball jelen pillanatban nem tartozik ezek közé. Nagyon gyenge a foci, nem tudom, mi segíthetne rajta. Somos Jánosné műszaki rajzoló, Szekszárdi - Az élet megy tovább akkor is, ha a magyar válogatott nem lesz ott a világ- bajnokságon. Az életben számtalan sokkal fontosabb dolog van, mint a foci ügye. ________ Sz ekszárdiak az Alpspitze fogságában Csőrlővel húzták fel a fiatalokat a helikopterre Az Alpspitze itt még barátságos arcát mutatta Az Ifjúsági Unió Szekszárdi Szervezete nem panaszkodhat arra, hogy külföldön nincs része izgalmas kalandban. Nemrég, a hivatalos portugáliai út idején a küldöttség tagjainak egy részét megfosztották értékeitől. Most, azaz a múlt hónapban az ausztriai hegyi túrán helikopterrel kellett két résztvevőt kimenteni az Alpspitze fogságából.- így, utólag némi derűvel lehet felidézni a történteket, de akkor nagyon kellemetlenül éreztük magunkat - kezdte el a történetet az Ifjúsági Unió elnöke, Győrfi Gyula, aki - alpinista vonzalmakkal rendelkezve - személyesen vezette Ausztriába, az észak-tiroli hegyekbe a szervezet harminchat tagját. - A csapat fele vállalkozott arra, hogy a Lech folyó völgyéből elindulva megmássza a Zugspitze 2962 mäerre nyúló csúcsát. Mivel a fiatalok biztosra szerettek volna menni, elhatározták, hogy bemelegítésként és tapasztalat szerzésként először is a valamivel alacsonyabb, 2628 méter magas Alpspitzét győzik le. A „hegyecske” azonban váratlan meglepetéssel szolgált.- Felfelé nem is volt semmi gond, ám visszaú- ton az egyik társunk térde meghúzódott. Hozzá kellett igazodnunk, ezért már nagyon lelassulva ereszkedtünk lefelé. Nemsokára pedig, úgy 1700 méternél pedig végképp meg kellett áünunk. Az történt ugyanis, hogy a csapat egy másik tagján a végkimerülés jelei kezdtek mutatkozni. Lefeküdt a sziklás talajra, s a szívére panaszkodva elmondta, hogy képtelen továbbhaladni. Nagy szerencsének bizonyult, hogy a fiataloknál volt mobiltelefon.- Azt tudtuk, hogy a hegyimentőknek 112-es a száma. Fel is vették azonnal a telefont, s megígérték, hogy hamarosan küldenek értünk egy helikoptert. Egy órát vártunk, közben teljesen ránksötétedett. Már éjfél körül járt az idő, amikor ismét hívtuk az előbbi számot: a vonal túlsó végén közölték velünk, hogy nincs hehkopter, viszont már útban van felénk - gyalogosan - egy hét fős mentőexpedíció. Éjfél után két órakor érkezett meg a várva várt különítmény, melynek orvos tagja rövid vizsgálat után közölte: a szíve miatt rosszulléttel küszködő fiatal, akárcsak térdsérüléses társa, nem mehet sehova: mindkettőjüknek meg kell várni a mentőhelikoptert. A többiek viszont folytathatják lefelé vezető útjukat.- Nem igazán tetszett a döntés, otthagyni barátainkat. Csak az nyugtatott meg némileg bennünket, hogy az orvos és az egyik hegyimentő mindvégig a helyszínen maradt. így azt már nem is láthattuk, ahogy társainkat csörlő húzta fel a magasban lebegő helikopterbe... Mindkettőjüket a közeli Garmisch- Partenkirchen település kórházába vitték, ahol a különböző vizsgálatok után kellő egészség- ügyi ellátásban részesítették őket. A hazánkat már megjárt orvos mindenestre tréfásan azt tanácsolta a szekszárdiaknak: ha tehetik, maradjanak a magyar hegyeknél, azok - egy kivételével - nem emelkednek ezer méter fölé...- Ezt a tanácsot azonban nem fogadtuk meg, hiszen azért néhány nap múlva a csapat egy része teljesítette célkitűzését: azaz megmászta a Zugspitze ormát - fejezte be a történetet Győrfi Gyula. ■SZÁ„Rabszolgák” a Balatonon Kiszolgáltatottak a szezonális munkavállalók Napi 13 óra munka, 1500 forintos fizetség, folyamatos stressz, molesztálás a „főnök úr” részéről. így foglalhatóak össze egy fiatal lány élményei egy idén nyári balatoni munkavállalásról, amelyről levélben számolt be lapunknak. A levél szerint az ifjú hölgy egy kölcsönzőben kapott alkalmi munkát, ami eredetileg naponta 9-től 18 óráig tartott volna, az ígéret szerint forgalomtól függően 1500-2000 forintért. A lány forgalmas strandon dolgozott - napi 1500-ért. Társaival reggel hétkor keltek és este fél kilenc tájban értek a szállásukra. A házat a napi elszámolás után, vacsora és tisztálkodás előtt minden este ki kellett takarítaniuk. Előfordult, hogy esőben, 15 fokban, viharos szélben a parton dolgoztak, 750 forintos napi bérért. A szálláson a 8-10 lányt ösz- szezsúfolva helyezték el egy hatágyas szobában. A stressz elsősorban abból adódott, hogy a főnökasszony gyakran küldött haza reggelente egy-egy lányt, indoklás nélkül, úgy, hogy 10 percet adott neki arra, hogy elhagyja a házat. A lányok körében nagy volt a fluktuáció. Volt, aki csak egy, akadt, aki hat hetet töltött ezen a munkahelyen. A tapasztalatait lapunkkal közlő hölgy négy hétig bírta, aztán felbontotta a munkaszerződését, amit kérése ellenére nem adtak oda neki. A felmondás után 5 percet kapott, hogy szedje a cókmókját. Mint írta, társaihoz hasonlóan megalázva, keserű tapasztalatokkal jött haza a Balatonról.- Nem egyediek a hölgy által tapasztaltak. Üdülőhelyeken - így a Balatonon különösen - igen gyakori, hogy a munkáltatók megszegik a jogszabályokat, visszaélnek a szezonális munkavállalók kiszolgáltatottságával - tájékoztatta lapunkat dr. Palka Sándor, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Somogy Megyei Felügyelőségének vezetője, akihez egyébként hivatalból is eljutott olvasónk panasza. Dr. Palka Sándor elmondta, hogy a levél alapján - amelyben foglaltak számára teljesen hihe- tőek - a vállalkozó a munkaidő tekintetében (napi 12 óra, heti 48 óra), a „reggelenkénti” ad hoc jellegű felmondások tekintetében (ha volt munkaszerződés), és esetleg a bérkifizetés terén (ha a kifizetett bér nem érte el a minimálbér összegét) jogszabályt sértett. Ezt azonban rendkívül nehéz, úgyszólván lehetetlen bizonyítania a felügyelőségnek. A szakember a hivatal tapasztalatairól szólva elmondta: a Balaton környékén 10 esetből 8 során feltételezhető, hogy jogszabályellenes foglalkoztatás történik, ezt bizonyítani azonban általában nem lehet. Ehhez hozzájárulnak az alkalmazottak is, akik munkahelyük megtartása érdekében többnyire nem tanúskodnak a foglalkoztató ellen. Dr. Palka Sándor általános szabályként elmondta, hogy jó, ha a szezonális munkavállaló ragaszkodik a munkaszerződéshez. Ebben az esetben azonban félő, hogy nem foglalkoztatják, hiszen számosán vannak, akik kedvezőtlen feltételek esetén is vállalnának munkát. A szakember javasolta, hogy amennyiben egy munkavállalót sérelem ér a munkahelyén, még a munkaviszonya megszűnése előtt jelentse azt a munkaügyi felügyelőségnek. így, kvázi tettenérés esetén, jóval nagyobb az esély, hogy a jogszabálysértéseket bizonyítani lehet. A felügyelőség vezetője egyébként elismerte, hogy nem tudja, miként lehetne ezt a törvénytelen foglalkoztatási gyakorlatot megszüntetni a szezonális munkahelyeken, mivel úgy tapasztalja, hogy a bírságolás sem tartja vissza a vállalkozókat. Trükkös csalók Idegent ne engedjünk be a lakásba, sőt lehetőleg az udvarba se. Ha ketten vannak, akkor meg végképp gyanakodjunk. Ismét levonható a tanulság az őcsényi történetből Egy idős férfi lakásáról majdnem hatszázezer forintot loptak el a trükkös tolvajok. Egy férfi és^egy nő állított be nemrégiben Őcsényben az 1928- ban született sértetthez. Azt a mesét adták be sikerrel az idős embernek, hogy a háborút átélt emberek életkörülményeit vizsgálják meg. Természetesen abból a célból, hogy ha indokolt, akkor segítsenek a rászorulókon. Ez volt az indoka annak is, hogy a házigazda és a nő elindultak megnézni a házat, kertet. A lakásban egyedül maradó férfi megtalálta a házigazda összespórolt 580 ezer forintját. A pénzzel a tolvajok hamarosan kereket is oldottak. Az ilyen tettesek szükségképpen járják az országot, mert a helybéliek hamar lebuknának az efféle módszerekkel, hiszen felismernék őket. A közbevetésre, miszerint hamarosan következnek a faárusok, dr. Varga Péter bűnügyi osztályvezető elmondta, hogy Sióagádon már volt tűzifás csalás. Ennek lényege rendszerint az, hogy sokkal kevesebb fát hordanak be, mint amennyit vevő kifizetett. A bogyiszlói körzeti megbízott azonban éber volt, s lebuktak a „facsalók” *IHk Aranykereszt a mesterfodrásznak Megyei vízműves nap Mit kell tenni az EU-hoz való csatlakozásig? A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vehette át Matolcsy György gazdasági minisztertől Simon István iregszem- csei fodrászmester, aki hetvennyolc évével valószínűen a legidősebb praktizáló borbély Tolna megyében.-1939-ben kezdtem segédként a szakmát, 1946-ban tettem mester- vizsgát, 1947-ben kaptam meg az iparigazolványt, azóta egyfolytában dolgozom fodrászként - mondja Simon István, aki 1988- ban már megkapta az Ipar Kiváló Mestere címet. - Annak idején a szülői indíttatás is ez volt, édesanyám azt mondta, ha nem kell, ne vállaljak kétkezi munkát, ebből biztosan meg tudok élni.- 1939-ben mi volt a divat?- Ilyen egyszerű frizurák voltak, majdnem mint a mostani fiataloknak, ment a kopasz, az egyenfrizura. Nekem talán a 40es évek divatja tetszett, aztán jött a hosszabb haj, de „elvoltam” azokkal is.- A hölgyeknél nagyobb a változatosság, női hajat nem készített?- Meg is kérdezte a miniszter, hogy női-férfi? Mondom csak férfi, nem tudok női frizurát csinálni. Lett volna kedvem hozzá, de én elhatároztam magamban, hogy maradok a férfihajnál. A másikban sokkal több a pénz, de egyszerre kettőt nem vállaltam volna. Érdekes, hogy férfifodrásznak nagyon kevés fiatal tanul, városon ugyan jobban lehet keresni, de vidéken! Pesten egy hajvágásért hétszáz forintot kértek, öt perces munka, gép nélkül, ollóval. Falun két- háromszáz forint egy férfi hajvágás.- A fodrászok hasonlítanak a taxisofőrökhöz: rengeteg dolgot hallanak a pácienstől. Szereti a beszélgetős kuncsaftot?- Leginkább, ha ő beszél. De nem politizálok. Volt olyan, hogy visszajöttek hozzám, tőlem akarták megtudni, hogy ki mit beszélt.- Hogyan tudta meg, hogy kitüntetik?- Táviratban értesítettek, a postás is mondta, hogy Pista bácsi, kitüntetést kap. A Gazdasági Minisztériumban volt az átadás, a miniszter adta át, kedves ember, sok sikert kívánt. Öten voltunk hivatalosak, meg kell mondanom, csak én voltam ilyen „kis- szőrű”, a többi mind mérnökember volt.- Közeledve a nyolcvanhoz nem gondolt arra, hogy végleg leteszi az ollót?- A család gondolt rá, de én annyira megszoktam az embereket, hogy amikor kórházban voltam, azt is nagyon sajnáltam, aki harminc kilométerről jött el, potyára. Még megvan a német kuncsaftom is, aki évente betér hozzám. Amire jön, hagyja megnőni a haját. Nem tudunk egymással beszélni, de elmagyarázta, hogy jövőre is jön... _____________t.f. SZ EKSZÁRD A tizennégy céget tömörítő Tolnia Megyei Víz- és Csatornamű Társaságok Üzemeltetési Egyesülése csütörtökön a Művészetek Házában szakmai konferenciát és kiállítást rendez. Délelőtt fél tízkor a szervezet elnökének, Lóki Istvánnak a megnyitója után a rendezvény fővédnöke, Koltai Tamás - a megyei közgyűlés elnöke - köszönti a Bonyhádról, Bátaszékről, Paksról, Bölcskéről, Dunaföldvárról, Simontornyáról, Dombóvárról, Tamásiból, Bólyból, Mátészalkáról, Szentendréről és Budapestről érkező vendégeket, valamint a helyi szakembereket. A konferencián előadást tart dr. Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, Bohli Antal, a Tolna Megyei Területfejlesztési Iroda vezetője, dr. Mészáros Gábor, a bajai Eötvös József Főiskola tanára és Lackó Lászlóné, az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat munkatársa. Valamennyien Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőző környezetvédelmi, területfejlesztési és vízügyi feladatairól beszélnek. A fórum után a víz- és csatorna- művekhez használatos legkorszerűbb berendezéseket és felszereléseket mutatja be számos hazai gyártó, illetve forgalmazó cég képviselője. Délután a Gemenci Szabadidő Központban konzultációkkal zárul a program.
