Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-29 / 228. szám

| 2001. Szeptember 29., Szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét VENTER MARIANNA A bor az bor Megye, sőt, országszerte a szüretet és a bort ünnepük falvak, városok. A bor az bor. Már a Bibliában említés esik róla, s végigkíséri az európai cwüizádó életé. Tisztelték és itták a görögök, a rómaiak, s mind az utá­nuk e kontinensen megtelepedő népek. Bort ivott a gazdag és a szegény, ahogy a nóta mondja, ötömét és bánatát is borba fojtotta A bor dicsé­reté ködők sokasága énekelte meg, a bordal külön kategória a lírában. Ünnepségek elengedhéélen velejárója a pohárköszöntő, s azt nem ütik sörrel, vagy gin tonic-kal a kézben elmondani. A bornak számos jeles napja és ünnepe van a nyitástól az újbor szenteléséig, évezredes hagyományok kísérik végig a szőlőművelésnek és a borkészítésnek minden stádiumát. Borok, borvidékek világhírűvé váltak, s ezen a té­ren kis honunknak sincs panaszkodni oka A borospince tiszteletre méltó hely, egy borozónak pedig semmi máshoz hasonlítható hangula­ta van. A bor ráadásul egészséges, no persze nem akkor, ha valaki liter­szám nyakalja Magára valamü is adó ember ilyet amúgy sem tesz, a borivásnak tempója, parancsolata, rangja van, a sejtelmesen fénylő bo­rospalack meüé gyertyafény és finom ékek illenek. Az ilyen nevezetes dolgok körül persze vihar is kerekedik, a sok munka, gond és nem min­dig eltalált szabály néha megkeseríti azok éléé, aki a „hegy levéből” akarnak megélni. De ilyenkor, szűré táján, nem szokás ezen búsongani. Ünnepeljük a munkát, s eredményé, az éléé és tiszteljük a termeszéé, amely ezt a csodás növényt létrehozta Tiszteüék ezt ősénk is, régi pogány hagyo­mányt követve, mikor az első kortyé a boroskupából a tűzbe locsolták, az Oregisten tiszteléére. Ősanyánk, a természet Ember és táj a környezetvédelmi konferencián SZEKSZÁRD Az ember benne él a tájban, s a kettő - normális világban - egyensúlyban van egymással. Ezekkel a szavakkal kezdte köszöntőjét tegnap Kocsis Im­re Antal, a Szekszárdi Szüreti Fesztivál keretében a főiskola E épületében rendezett IV. környezetvédelmi konferen­cián. A meghívott előadók ez alkalommal az Ember és táj témakörében fejtették ki véle­ményeiket. A szervezők nevében dr. Hor- váthné Papp Ibolya környezetvé­dő nevelési szakértő kérte fel Varga Zoltán egyetemi tanárt az ülés levezetésére, s ennek megfe­lelően az elnök elsőként a Pécs­ről érkezett dr. Andrásfalvy Ber­talan akadémikust kérte fel refe­rátumának megtartására. A nép­rajzkutató a Kárpát-medence né­pi kultúrájának ökológiai alapjait ismertetve rámutatott arra, hogy a Honfoglalás idején és közvetle­nül utána a magyarság egy jól meghatározható területet szállt meg. Árpád és utódainak népe jórészt olyan síkságok, árterek, folyóvölgyek mentén telepedett meg, melyeket a molyhostölgy szegélyez. A Kárpát-medence, mint tökéletes földrajzi egység, több nemzetiségnek adott ott­hont, ezen nációk együttműkö­dése évszázadokat fog át. A hegyvidéki román vagy szlovák pásztorok erdei gyümölcsöket vagy faanyagot szállítottak az al­földi részekre, ahol termékeiket gabonára cserélték. Ez a termé­szetes egység a török időkben, a magyarságot végzetesen meg­gyengítő hódoltság korában bomlik fel, s az ekkor sérülő együttműködést később politikai intézkedések is gyengítik. A ma­gyarság a félhold árnyékában mindenesetre ott maradt meg na­gyobb számban, ahol több lábon állt, így például a Sárközben. Az itteni, ma már nem létező ártéri gazdálkodás - melynek egyes elemei Andrásfalvy Bertalan sze­rint példa értékűek - egyedülálló anyagi-szellemi kultúrát terem­tett. Tóth Albert, a mezőtúri főis­kola tanára szerint manapság, az értékek válságának korában a táj fogalma is veszélyben van. Nap­jainkban létezik tér, terület, tér­ség, egyre gyakrabban régió, de a táj szavunk már jóval ritkább. A táj nem keverendő össze a termé­szettel, mely egy neves gondol­kodó szerint ősanyánk, így nyil­vánvalóan előbb volt, mint az ember. Ám a táj később „jött létre”, köszönhetően az embernek, mely a természeti adottságokat világot gazdagító tájjá „rendez­te”. Tóth Albert a folyó szabályo­zások hatását összegezve • alá­húzta, hogy ennek a gabona ter­mesztést lehetővé tevő munká­nak köszönhető a XIX. századi, magyarországi népesség robba­nás kezelése, s az előtte szólóval némileg polemizálva megjegyez­te: az ártér ad ugyan vadon termő gyümölcsöt, gyógynövényt, csík­halat is, de a pákász életforma nem lehet igazán vonzó. -szA­Népi kultúránk kollektív tudatunk Magas szakmai színvonal, igényes megjelenés Az Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázatot negyedik al­kalommal is több kategóriában, a kézművesség több szak­ágában írták ki a meghirdetők. A különböző mesterségeket tanuló, gyakorló fiatalok az év folyamán több városban mu­tatják meg remekeiket. A fazekasok Zalaegerszegen, a kosár­fonók Békéscsabán, a szövők és nemezelők Bonyhádon. __ Bonyhád A bonyhádi művelődési központ adott otthont teg­nap a pályázat textiles kategóriájában kiírt verseny eredményhirdetésének, a zsűrizett alkotások kiállítá­sának. A zsűri munkájában nem kisebb személyisé­gek vettek részt, mint Bakay Erzsébet textiltervező iparművész, nyugalmazott egyetemi tanár, Beszprémy Katalin a Magyar Hagyományok Házá­nak főtanácsosa, Borbély Jolán etnográfus és F. Tóth Mária, a Nemzteti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának főtanácsosa. A kiállítás megnyitóján Oroszki István, Bony­hád város polgármestere köszöntötte a pályázó­kat és felkészítő mestereiket. Hangsúlyozta a népművészet újrateremtő erejét, az oktatók eb­ben meghatározó szerepét, s biztatást adott a fi­ataloknak e gyönyörű, értékmentő tevékenység folytatására. A tárlatot megnyitó Begovácz Ró­zsa, etnográfus méltatta a pályázat kiíróinak nemzeti kultúránkat őrző, továbbápoló munká­ját. Felhívta a figyelmet a népi kultúra személyi­ségformáló voltára, a mindennapi használati tár­gyak esztétikai értékeire, melyek a kollektív tu­datot hordozzák. A zsűri véleményét Beszprémi Katalin tolmácsolta, miszerint a pályamunkák száma az előző évekhez viszonyítva kevesebb, de a szakmai színvonal magasabb, technikájá­ban, alapanyagában megjelenésében igénye­sebb. Értékelésük szerint az alábbi eredmények Erdélyben is az út a fontos SZEKSZÁRD Mint Kerekes Sándor szavaiból kiderült, problémáik hasonló­ak a miénkhez. A külső tőke érkezését ott is az infrastruktú­ra hiánya akadályozza. Az autópályáért küzdenek.- Romániában hogy működik a költségvetés1- A decentralizált költségvetési törvény értelmében több adóbevé­tel marad helyben, de természete­sen e téren a százalékokért folyik a harc. Az idén például sikerült elér­ni, hogy az adóbevételekből plusz 1,5 százalékkal több maradt a he­lyieknél. Az idei költségvetési tör­vény szerint 35 százalék marad helyben a városokban a községek­ben, 10 százalék jut a megyei tanács­nak, amelyből na­gyobb beruházókat finanszírozunk, 15 százalékot pe­Tegnap a Településmarketing és Be­fektetés-ösztönzés Konferencia egyik résztvevője Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke volt.- Miben látja az ilyen konféend- ák jelentőségé?- Az önkormányzatoknak ná­lunk is megnőtt a szerepük, az ön- kormányzati menedzsmentet be kell vezetni a munkába, s ez újszerű feladatot jelent. Alkalmunk van részt venni uniós pályázatok­ban is, ami szintén új feladat, fontos tanulni mások tapaszta­lataiból. A konferencia A Szekszárd Megyei Jo­gú Város és azRMDSZ szervezésében a fesztivál történetében elő­ször rendeztek hazai és külföldi polgármeste­rek részvételével településmarketing és befek­tetés-ösztönzés konferenciát. A témakörök között az első napon szerepelt előadás a kom­munikációs és kapcsolatteremtési technikák­ról, a távhőszolgáltatás privatizációs és üzeme­lési gyakorlatáról, az ipari parkokról, a közmű­privatizációról és a kistérségek szerepéről. dig a megyei tanács oszt el a községek kö­zött. Kolozs megyében ezt már az idei költségvetést illetően progra­mok szerint, pályázatok alapján osztot­tuk el a telepü­lések között. A programok kö­zött szerepel útjavítás, iskola-felújí­tás, árva gyerekek szociális támo­gatása, környezetvédelem.-Mi a helyzet régiókkal?- A megye az úgynevezett Észak-nyugati Fejlesztési Régióhoz tartozik Erdély északi részén, öt másik megyével együtt. A közhie­delemmel ellentétben ez a terület nem is olyan fejlett, a régiópolitiká­nak éppen az a célja, hogy a régió­kat fejlessze. Ez azért sem könnyű, mert a régió nem adminisztratív egység, nincs költségvetése, veze­tősége. Főként a pályázati rend­szerben tudnunk részt venni. Az elemzések azt mutatják, hogy a fej­lődés akadálya az infrastruktúra el­maradottsága. Ha azt akarjuk, hogy a beruházók jönnek, akkor mindenekelőtt utakat kell teremte­ni. A legfontosabb az autópálya len­ne, ami a román kormány határo­zata szerint elkerüli a régiót, mert dél-Erdélyen húzódik keresztül. Most arra szeretnénk mindenféle eszközt bevetni, - nyomásgyakor­lás, meggyőzés, segítség-kérés - hogy az M3-as út debreceni leága­zását össze lehessen kötni egy Nagyváradon, Kolozsváron keresz­tül vezető nyomvonallal. Az autó­pálya aztán Brassón át Bukarestig folytatódna. IHÁROSI Ozorai Pipo nyomán Szeptember 29-én, azaz ma ren­dezi hagyományos emléktúráját Ozorai Pipo nyomában a buda­pesti Cserhát Baráti Társaság. A túra célja a Tolnai Hegyhát természeti értékeinek, történel­mének és műemlékeinek megis­mertetése a turistákkal, más­részt a baráti társaság ezzel sze­retne emléket állítani Ozorai Piponak, a reneszánsz kultúra hazai előfutárának. Az emléktúra résztvevői öt tá­vot teljesíthetnek. Az 50 kilo­méteres túra a simontornyai vár­tól indul délelőtt tíz órakor, Kis­székely és Miszla érintésével Ozorán ér véget. Szintén a két falun keresztül vezet a 35 kilométeres táv. A há­rom rövidebb - huszonöt, tizen­öt és tíz kilométeres kirándulás - a pincehelyi vasútállomástól, illetve Ozoráról indul. A túrák tíz óra után folyamatosan indul­nak. Útjavításokról Bogyiszlón Megállapodást kötött a bogyisz­lói önkormányzat és a leendő szekszárdi Duna-hídhoz vivő M9-es út kivitelezője az építés miatt erősen igénybe vett bo­gyiszlói utcák a beruházás befe­jezése utáni helyreállításáról. Az érintett utcák a Bajcsy-Zsi- linszky utca egy része, a Dózsa György utca egy szakasza és a Szekszárdi utca. A kivitelező „menet közben” is javítja az utakat, a végleges helyreállításra, amely 2002. szeptember 30-ig történik meg, garanciát is vállalt. Segélyszállítmány Kárpátaljára Ma, szombaton kora hajnalban indult útnak az a segélyszállít­mány, amely a tolnai SZDSZ- csoport által szervezett újabb la­kossági gyűjtőakcióban felaján­lott élelmiszert, könyveket, tan­eszközöket viszi a tavasszal ár­víz sújtotta Kárpátalja egy ma­gyar településére, Nagypaládra. Idősek napja Dombóvárott Hétfő délután két órakor Dombóvárott az Arany-sziget Otthon lakóit az Idősek Napja alkalmából Magyarné Németh Ágnes, a város alpolgármestere köszönti, majd a Móra Ferenc Általános Iskola és a Szent Orso­lya Rendi Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola tanulói adnak mű­sort, végül a nyugdíjasok vidám mulatságával zárul a program. ■ Többlet az intézményekhez Tegnap délelőtt a megyei közgyűlés pénzügyi bizott­sága, majd délután a gazda­sági és költségvetési bizott­sága tárgyalta meg a nagyjá­ból hasonló előterjesztése­ket. A testületek módosításra java­solták a 2001-2002. esztendőre szóló költségvetési rendeletet, méghozzá egy viszonylag ked­vező elem, közel 120 millió fo­rintos többlet bevétel okán. Ez a többlet jórészt az illetékekből származott, s a pénz jótékonyan járulhat hozzá a megyei intéz­mények működőképességéhez. Ami a gazdálkodást illeti, eb­ben az esetben a körülmények­hez képest kedvező véleményt könyvvizsgálói, tehát szakértői összegzés is alátámasztja. ___ -SZÁ­Magyar borok német szájízzel Leányváron tartott bemutatót egy trieri borász Klaus Piedmont, németországi borász tartott borászati bemu­tatót tegnap délután Sióagárdon, a leányvári Eckert-Fetzer pincében. Sióagárd-Leányvár A trieri agrárkamarai szakember mostani látogatásának előzménye magyar kistermelő borászok két hetes németországi továbbképzé­se volt. Piedmont úr most mondhatni eljött „ellenőrizni”, hogy a kint ta­nultakból mit hasznosítanak a gyakorlatban „hallgatói”. A mintegy 40, különböző bor­vidékekről érkezett érdeklődő előtt zajló borbemutatón a ma­gyar szakirodalomban is fellelhe­tő, ám kistermelők által ritkán al­kalmazott musttisztítási fogások, műveletek voltak a terítéken. Mint Eckert József házigazda el­mondta, a rendelkezésre álló mustjának egy részét a hagyomá­nyos módon, míg a másik felét a német módszer alapján fogja fel­dolgozni próbaképpen. Ki tudja, talán az új íz a hazaiak körében is tetszésre talál, s még az is előfor­dulhat, hogy piacot találnak az újfajta bornak. Úgy vélte, hogy bár a magyar adottságok jobbak a bortermelés­hez, mint a németországiak, és a német borászat sem feltétlenül je­lenti az egyedül üdvözítő mód­szert, az azonban tény, hogy a vi­lágpiacon jelen vannak a német borok, úgyhogy elképzelhető, hogy az ottani technika, módszerek alkalmazása lehet egy érvényesülési irány a magyar borok számára. (Attól mindenesetre nem fél, hogy a mostani, német módszer szerint készítendő bora nem kell majd a magyar piacon.) A borbemutatón egy mecseknádasdi kádár is jelen volt, aki barrique hordó bemutatót tartott. A program másik iz­galmas, lapzártánk és a vacsora után zajlott ré­szében a német szakem­ber mondott véleményt a résztvevők által hozott borokról, természetesen „német szájízzel”. -ts­Szőlőfeldolgozás másképpen FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY- születtek: 11-15 évesek második- díjat kapott megosztva Szabó Gá- t bor és Szabó Lídia (Lengyel). A11­- 15 évesek közösségi kategóriájá­- ban I. helyezett a Majosi Gyermek Szövőszakkör, III. díjas Decsi Óvo­da és Általános Iskola. A16-25 éves korcsoportban, vászonszövésben Lovász Szilvia (Majos) munkáját első díjjal jutalmazták. Nemez ka­tegóriában Vidák Anna, Vidák Rózsa és ifj. Vidák Ist­ván (Kecskemét) munkája különdíjas lett. Ugyan­ezen korcsoport közösségi kategóriájában a Majosi Szövőszakkör II. díjban és Bonyhád város különdíjá- ban részesült. A kézműves szakiskolák közül a bony­hádi szőnyegszövő csoport munkáját első díjjal jutal­mazta a ZSŰri. PÁL ÁGNES

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom