Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-25 / 224. szám

6. OLDAL TERULETFEJLES Z T E S I T A R SULAS 2001. SZEPTEMBER 25., KEDD Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Öcsény: Guzsván István Pörböly: Gayer János , Sárpilis: Hegedűs Já \ % nos Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása M A társulás székhe- v i lye: Zomba, Fő tér 1. s f-""' * Tiszteletbeli el­nök: Szulimán Fe­renc Zomba község polgár- mestere Ügyvezető elnök: dr. Balás András Szek­szárd Megyei Jogú Vá­ros frakcióvezetője Koordinátor: dr. Fábián László körjegyző Az iroda címe: Szekszárd, Béla tér 1. Az iroda dolgozói: Lévai Zoltán SAPARD-manager, irodavezető, Horváth Rudolf projekt-manager s/.kKy/Áiín Sióagárd: Háry 7 János Szálka: dr. Sarka- di Sándor Szedres: Koleszár i - '—^ Á.u Mihály m KX, p j Szekszárd: dr. J Balás András gsj? IT V? Tengelic: Nagy Ferencné Tolna: dr. Szi­‘ . . Iák Mihály ' BátMzék fm V Várdomb: Vilii Tagjai: Alsónána: Cifra Ferenc Báta: Vöő József Bátaszék: Bognár Jenő Bogyiszló: Tóth István Decs: Biczó Ernő Fadd: Kocsner Antal Fácánkert: Orbán József Felsőnána: Vaszari Dezső Harc: Horváth János Kéty: Bogos Ferenc Kistormás: Golyóbis Mihály Kölesd: Kocsis György Medina: Szalai László Murga: Ignácz Imre Ferenc f/y Zomba: Szulimán Fe- ; " renc A mikrotérségek neve és vezetője: Dél-Tolna Bátaszék és Kistérsé­ge: Bognár Jenő Bátaszék város polgármestere Sárköz-menti Önkormányzatok Társulása: dr. Szilák Mihály Tol­na város polgármestere Zomba és Térsége Önkormány­zatainak Területfejlesztési Társu­lása: Vaszari Dezső Felsőnána polgármestere. A társulás számlavezetője: a Zomba és Vidéke Takarékszövet­kezet. A Társulás Hírei Kábeltelevíziós hálózat A Társulás - részben a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács anya­gi támogatásával - megbízást adott a Szekszárd-térségi kábeltelevízi­ós hálózat megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetésére. A cél az, hogy hosszú távon olyan önkormányzati tulajdonú, településeket összekapcsoló informatikai rendszer jöjjön létre, mely alkalmas többfunkciós adatátvitelre, továbbá az önkormányzati feladatok együttműködéses rendszeren alapuló hatékonyabb megvalósítására. Tanulmányút Ausztriába Szakmai tanulmányútra indulnak a Szekszárd-térség polgármesterei október 19-én. A négynapos ausztriai tanulmányútra Felső-Ausztria Lunz Am See település és térsége várja a polgármestereket. A cél az EU-konform terület- és településfejlesztés tanulmányozása, különös tekintettel a helyi infrastrukturális ellátás takarékos kiépítésére és hatékony működésére. A költségeket a résztvevők, az önkormány­zatok, valamint a Társulás képzési alapja fedezi. Tanfolyam polgármestereknek Amennyiben a térség polgármesterei az elképzelésekkel egyetérte­nek, a Társulás a közeljövőben középfokú „C” típusú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamot szervez polgármesterek és jegyzők részére. A Társulás kiemelt feladatként kezeli, hogy megfeleljen azoknak az el­várásoknak, amelyek az Uniós csatlakozás miatti kommunikációs kapcsolódásokat jelentik. Egyértelmű az a törekvés, hogy a csatlako­zásig lehetőleg a térség minden polgármestere egy világnyelvet kész­ségszinten elsajátítson. Fejlesztések támogatása A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács szeptemberi ülésén döntött a Társuláshoz tartozó települések fejlesztéseinek támogatásáról, jó­váhagyva ezzel a Társulás Tanácsának döntéseit. A kistérség 2001 évre 60.896 millió forintot használhatott fel, illetve a jövő évre 17.648 millió forintra vállalhatott kötelezettséget. Az úgynevezett kiegyenlí­tő alapból most 12 település 16 fejlesztése nyerte el a támogatást. Je­lentős támogatást kapott Fadd és Bátaszék szennyvíz-beruházása, de Tolna város is öt helyi fejlesztést valósíthat meg támogatás útján. Eredményes pályázat teleházra A térség nyolc települése a Társulás pályázata útján a napokban kap­ta meg a teleház működéséhez szükséges számítástechnikai beren­dezéseket. Várdomb, Pörböly, Bogyiszló, Sióagárd, Felsőnána és Zomba részére a Társulás irodája készített eredményes pályázatot és az iroda bonyolította a telepítést is._______________________ ■ Bogyiszló nem sokáig lesz zsáktelepülés Bogyiszlón és környezetében a krónikák szerint az 1200-as évek­ben m‘r halászfalvak helyezked­tek el 6 gyakran vízjárta területen. Az else írásos emlék Bogozlou né­ven en líti, mint királyi birtokot. A tatárjái is és a törökvész idején a község ;t körülvevő mocsaras ár­téri ere 5k búvóhelyül szolgáltak a legnag óbb támadások alkalmá­val. Bo ;yiszló lakói a XVI. Század­ban át ;rtek a kálvinista hitre, és az eile reformáció elől menekülő Tolna ’ árosbeli lakosság is zömé­ben Be jyiszlóra települt. Az ‘vente előforduló árvizek tápany ígban gazdag öntéstalajt hoztak létre az évszázadok alatt és ez k rálóan alkalmas a bogyisz­lói pap ika, fűszerpaprika és más kultúr övények termesztésére. Bogyis :ló az 1854-ben befejező­dött Di na-szabályozás után a Du­nántúl a került, de 1930 decem­ber 3 -ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármej ye része maradt. A Duna- szabályozás során közigazgatási területének több mint 1/3-át el­vesztette. A község a kilencvenes évek­ben gyors ütemben fejlesztette in­tézményhálózatát és a község pol­gárai részére kiépült a még hiány­zó infrastruktúra (gáz, telefon, út­hálózat, szennyvízcsatorna, gyógyszertár, bank). Ismét műkö­dik és termel a Bogyiszló Vidéki Paprika Malom Kft. ügyes, dina­mikus vállalkozó tulajdonában és irányítása alatt. A Duna-gyöngye Mg. Szövetkezet és társcégei a Blóker Rt. is dinamikus fejlődésen ment és megy át, fejlődik a kikötői gabona kereskedelem, problémát jelent viszont a megnövekedett községen átvezető forgalom, az elkerülő út építése a jövő egyik nagy feladata lesz. A község fejlődésének újabb ál­lomása lesz az épülő Duna-híd és gyorsforgalmú út, mely kinyithat­ja e zsák jellegű települést, bekap­csolhatja az ország vérkeringésé­be. A fejlődés útja főleg két új irány megjelenése lehet a mező- gazdaságon túl a turizmus és ide­genforgalom, valamint munkaigé­nyes ipari foglalkoztatók letelepí­tése a községben. Addig, míg ezen új lehetőség megnyílik, to­vább kell folytatni a község intéz­ményrendszerének és avult inf­rastruktúrájának fejlesztését. Az elmúlt két esztendő nagy eredményének tartom, mondta a község polgármestere, Tóth Ist­ván, hogy sikerült befejezni a szennyvízcsatorna-hálózat építé­sét. Sikerült felszámolni a bo­gyiszlói hulladéklerakót, a Terü­letfejlesztési Tanács segítségével kicserélni az iskola tetőszerkeze­tének egy részét. Folyamatban van számtalan pályázatunk a Széchenyi terv lehetőségeit és a Területfejlesztési Tanács forrásait célozva. A Szekszárdi Statisztikai Kistérség részeként ismét lehető­ség nyílott a TEKI pályázat be­nyújtására, melyben az avult mű­velődési ház tetőszerkezetét kí­vánnánk kijaví­tani. Gyümölcsöző és sokoldalú az együttműködés a statisztikai kistérség elnökével, koordinátorával, munkaszerveze­tével. Céljaink között szerepel a terü­letfejlesztés során a Bogyiszlói Holt-Duna rehabilitációja, turisz­tikai termékké való alakítása, a községi zöldfelületek szépítése, információs táblák elhelyezése, a község közúthálózatának karban­tartása, a hiányzó kapcsolatok megépítése. Az M9-es gyorsfor­galmú út megépítéséhez kapcso­lódó bogyiszlói csomópont és a Tolna-Bogyiszló közötti bekötőút összekötésé, a dunai gabonakikö- tö forgalmának kiterelése a köz­ségből, a sportpálya felújítása. Az oktatási és egészségügyi intéz­ményrendszerünk technikai és in­formatikai fejlesztése. Fadd: nagy gondot fordítanak környezetük védelmére A ma már közel 4500 lelket számláló Fadd és közigazgatási területe Fadd- Dombori elsősorban természeti szép­ségeivel és adottságaival vonzza a láto­gatókat. A település mezőgazdasági adottságait a helyi termelőkön kívül két szövetkezet is igyekszik hasznosí­tani. A gabonanövények mellett fű- szerpaprikát, gyógynövényeket, földi­epret és ribizlit termesztenek. A magángazda­ságokon kívül egy vállalkozó van, aki nagyüze­mi sertéstenyésztést folytat. A lakosság ezeken túl munkalehetőséget talál az olajsajtoló üzem­ben, a paprikamalomban, a takarmánykeverő­ben, valamint a faüzemben. Ennek ellenére je­lentős a munkanélküliség, nagy számban van­nak köztük felső- és középfokú végzettségűek valamint szakmunkások is. A településen komolyabb ipari tevékenység nem honosodott meg. Az iparban dolgozók in­gáznak a Paksi Atomerőmű Vállalat­hoz, Tolnára, illetve Szekszárdra a kü­lönböző üzemekbe. Faddon viszony­lag jelentős számban vannak egyéni vállalkozók, akik közül legtöbben ke­reskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytatnak. A kereskedelmi tevékeny­séget ellátó kisvállalkozók mellett sze­repe van a Tolnai ÁFÉSZ-nek is. A la­kosság önszerveződő közösségei, illetve a min­denkori vezetés fokozott gondot fordít a környe­zet védelmére. Az infrastruktúra kialakításában a szenny­vízelvezetés kiemelt szerepet kapott. A helyi kezdeményezésekhez kistérségi támogatáso­kat is igénybe vettek, melyek megszerzésében a megyei államizgatás is segített. Továbbra is mint a szekszárdi kistérség tagja a területfej­lesztési lehetőségeket maximálisan kihasználja a pályázatok útján. A szűkös lehetőségek miatt Fadd volt ebben a térségben az egyetlen telepü­lés, amely a földgázvezeték kiépítésére nem ka­pott támogatást a keretből. Az elmúlt években a céltámogatási alapból kapott pályázati pén­zek segítségével jött létre az emeletes iskola, va­lamint művelődési ház teljes felújítása. Jelentős összeget kaptak a szilárd burkolatok megépíté­séhez úgymint Széchenyi utca, Tokaj utca, Bé­ri Balogh Ádám utca, Rózsa, utca, Vólent-öböl, valamint a Garay utca I. szakaszára. Sajnálatos, hogy a megyei alapokból a legnépszerűbb üdü­lőterületre, Fadd-Dombori komfortosabbá téte­lére nem igazán vevő a kistérség, pedig az itt üdülő vendégek tartózkodásuk alatt több szomszédos települést is bejárnak. Vonzó lehet a decsi tájház, a paksi látogatóközpont, a sióagárdi Leányvár, Szekszárd nevezetességei, a Borút, a Gemenci Szabadidő Központ. Tehát a turisztika fejlesztése nagyobb figyelmet érde­melne. ■ Medina: még vannak kihasználatlan lehetőségek A közel ezer fős település a megyében az egyet­len olyan község, ahol szerb nemzetiség él. A fa­lura jellemző a mezőgazdasági termelés, ezen belül a szekszárdi borvidékhez tartozó kispar- cellás szőlőművelés és kertészkedés. A község­ben elterjedt a vadászati és halászati tevékeny­ség is. A falu fekvésénél fogva alkalmas a falusi turizmus kialakítására. A Sárenác Hagyományőrző Néptánc együttes ápolja Medinán a szerb hagyományokat. A tele­pülés állandó rendezvénye a pün­kösdi búcsú és az október elejei szüreti fesztivál. A település a zombai központú önkormányza­ti kistérségi társulás tagja. A tár- sulában való részvétel az ilyen nagyságú települé­seknek, mint Medina csak előnnyel jár. A lakos­ságarányos teherviselés anyagilag az önkormány­zatot kevésbé terheli, emellett a társulás előnyeit teljes mértékben élvezi. A társulás menedzseri ap­parátusa teljes körű segítséget nyújt a pályázatok és egyéb feladatok elkészítéséhez és megoldásá­hoz. Medina, mint a kistérség tagja aktív szerepet vállal minden olyan térségi és regionális rendezvé­nyen, ahol a társulás és Medina lehetőséget kap szűkebb környezete bemutatására. A település a társulás keretein belül tudott olyan lehetőségek­hez jutni, ami elősegítette a település nyitását a külvilág felé. A hátrányos helyzetű kistelepülések, mint Medina is, önállóan nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem tudna lé­pést tartani a felgyorsult gaz­dasági élettel. A kis önkor­mányzatok szűkös anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy pénzügyi kiadásaikat olyan befektetéssel terheljék, aminek a megtérülése bi­zonytalan. Medina a társulá­son belül tudott olyan lehe­tőségekhez jutni, hogy teljes infrastruktúrával rendelkezik a szennyvízberu­házás befejeztével. Az 1400-as évek közepétől Medina lakott település, átvészelte a történelem viharait, megmaradt 2001-ben is lakott település­nek. Vannak itt olyan kiaknázatlan lehetőségek, amelyek ésszerű kihasználásával a település to­vábbi fennmaradását segítheti elő (a helyi adottsá­gok: halászati, vadászati, bor- és falusi turizmus, farmergazdaságok létrehozása és egyéb gazdasági átszervezések), amelyek az itt élő emberek megél­hetését biztosítani tudják. Medina a megyeszékhely 25 kilométeres von­záskörzetébe tartozik, a környékbeli települések­kel szemben lehetőséget nyújt a városból kiköltöz­ni vágyóknak és a kéüaki családoknak a letelepe­déshez. Ahhoz, hogy Medina továbbra is fennma­radjon, a külső erők mellett - mondta Szalai Lász­ló polgármester - a lakosságnak is nagy erőfeszíté­seket kell tenni, s ez nagy felelősséget hárít ránk. Kölesd: iskolakonyha felújítására pályáztak A területfejlesztési tör­vény valamennyi önkor­mányzat számára biztosít pályázat útján fejlesztési lehetőséget. A törvény hi­bája - mondta Kocsis György Kölesd község polgármestere - hogy a korábban létrejött kistér­ségi alakulatokat figyelmen kívül hagyja (Hegyhát-Sió-Sárvíz, stb.) ebből fakadóan az igazi kistérségi problémák érdekei nehe­zen érvényesíthetőek. A területfejlesztésre rendelkezésre álló pénzalapok felosztása demokratikusan történik, létszámarányo­san. Ennek alapján a települések képviselői közösen döntenek az előzetes javaslatokról. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy az előzetes egyeztetések során az érintett tele­pülések számba veszik „önerő-lehetőségei­ket” és ennek alapján tesznek javaslatokat arra is, hogy kinek, vagy müyen feladat javá­ra mondanak le a tárgyévi lehetőségükről! Kölesd az elmúlt három évben minden esetben lemondott más település javára. Ebben az évben viszont az iskolakonyha felújítására nyújtottak be nagyobb összegre pályázatot. A „fair play” szabályai szerint joggal számítanak arra, hogy nyerni fog a pá­lyázati ____________________________■ Sz edres: a munkahelyteremtés a legfontosabb feladat Szedres mai ha­tára már a bronzkorban, később a kelták idejében is lakott volt. Az Árpád­korban több kisebb falu lakói él­tek a község mai területén, de ezek nevei nem maradtak fenn. A község újkori alapítója, az első jobbágy-felszabadító, önként adó­zó Bezerédj István volt. 1839-ben önálló települést hozott létre, amelynek első lakói Szentlőrinc községből érkeztek. Szedres a se­lyemhernyó etetéséhez használt eperfalevél biztosítása érdekében ültetett „szederfákról” (eperfa) kapta a nevét. Bezerédj Amáüa, Bezerédj Ist­ván első felesége Hídja pusztán óvodát létesített, amelyben első­ként magyar nyelven folyt az okta­tás-nevelés. Az általa írt „Flóri könyve” - 1834-ben született Flóra nevű lányuk - kisgyermekek szá­mára magyar nyelven alkotott versi­kék gyűjteménye, amely 150 év alatt 17 kiadást ért meg. A Bezerédj István alapította község földrajzüag jó helyen épült, ma a 63-as számú főútvonal szeli át, nincs ár- és bel­víz. A rendszerváltás után tizenegy évvel a nagy ipari, mezőgazdasági üzemek megszűntek, átalakultak, sok a munkáját elvesztett ember, az arányuk jelenleg 15-20%. Az újra­kezdéshez hiányzik a pénz, a tőke. A munkanélküliek többsége kép­zetlen. A településre ma főleg a me­zőgazdasági vállalkozások a jellem­zőek, de a kereskedelem-szolgálta­tás szférájában is többen dolgoz­nak. A vállalkozások száma megha­ladja a száztizet. A mezőgazdasági vállalkozások, őstermelők jelentős hányada a dinnye termesztést ré­szesíti előnyben. A szedresi dinnye ma már országos elismerést vívott ki. Ezen ágazat továbbfejlesztésére szükség lenne egy korszerű tároló, csomagoló megépítésére ahhoz, hogy kultúráltan, hitelesen bekap­csolódjunk e termék európai meg­jelenítésébe. Ennek megvalósítása aktuális feladatot ad a termelőknek és az önkormányzatnak. A mező- gazdaság az az ágazat, amely ta­vasztól őszig „felszívja” a munka- nélküliek jelentős részét. A település intézményhálózata - oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális - az elvárható szinten „üzemel”. Az infrastruktúra - víz, gáz, telefon, út, kábeltelevízió - jó szinten üzemel. A szennyvízháló­zat várható ez évi befejezésével tel­jes komfortú lesz a szedresi lakások jelentős része. A legfontosabb feladat a jövő­ben - majdnem remény nélkül - a munkahelyteremtés lehet, hiszen hiába a települési összkomfort, ha az emberek nem tudják azt fizetni, használni. Szedres tagja a Szek­szárd Megyei Jogú Város és a Városkömyéíd Önkor­mányzatok Területfejlesz­tési Társulásának. Mint azt Koleszár Mihály Szedres polgármestere elmondta, a tapasztalat az - bár a lehe­tőségek korlátozottak - a szolidaritás elvén van a tár­sulás minden tagja. Jellem­ző, hogy amely település a legnagyobb gonddal küsz­ködik, a társult tagok egy­öntetűen segítségére siet­nek. Havi rendszerességgel a legapróbb ügyet is megvitatja a társulat, őszintén és kollegálisan. A társulás előtt az egyik legfontosabb feladat áll ma, egy regionális hulla­A szedresi katolikus templom déktároló-kezelő megvalósítása, amely természetesen központi for­rások igénybevételét is szükséges­sé teszi. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom