Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2001-09-02 / 35. szám

Múzeumlátogatás éhgyomorra A nagyobb nyugati képtárakban lassan elkép­zelhetetlen, hogy a barangolásban megfáradt látogató ne az impozáns épületben fogyaszt­hassa el ebédjét, sőt akár késő esti vacsoráját. A hazai múzeumoknak sincs pénzük, de eddig még nem gondoltak arra, hogy ily módon gya­rapítsák bevételüket. Igaz, nincsenek rákény­szerítve, hiszen ha több lenne a bevételük, csökkenne az állami támogatás. Pedig még a nemzeti kincsként elkönyvelt ereklyék biztosí­tására sem futja. A vendéglátás térnyeré­se a nyugati képtárak­ban kifizetődőnek bizo­nyult, hiszen egyik-má­sik tárlat már a nyitva tartást is a kellemes, kul­turált környezetben üze­melő éttermének forgal­mához szabta. A párizsi Centre Pompidou min­dennap este 9-ig várja az érdeklődőket, a londoni Taté Galéria pedig pén­teken és szombaton 10 óra előtt be nem zárná kapuit. Mind híresebb éttermeik jókora bevé­telhez juttatják az intéz­ményt, miközben a lát­ványosságokra kíváncsi­ak köre is bővült a telje­sebb szolgáltatás miatt. A nyugati ötlet azonban idehaza még nem talált igazán követőkre. A ha­zai múzeumok ugyanis egyáltalán nem tervezik hasonló módon gazdagí­tani az intézmény kíná­latát - annak ellenére sem, hogy a többletbe­vétel igencsak jól jönne. A 800 hazai múze­um közül 11-et az állam, pontosabban a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma támogat, a többi önkormányzati forrásokból, alapítványi vagy egyházi támogatá­sokból, esetleg magán­tőkéből gazdálkodik ­tudtuk meg a minisztéri­um sajtóosztályán. A legnagyobb költségve­téssel idén is a Magyar Nemzeti Múzeum gaz­dálkodhat, ez a tervek szerint 870 millió forint lesz. Emellett az intéz­mény felújítására 1,5 milliárd forintot ad az ál­lam. A tavalyi 4,6 milli­árdos felújítási támoga­tások után 2001-ben 3,4 milliárd forint jut hason­ló célra, mert a többéves program már minden in­tézménynél a végéhez közeledik. Mindennek ellenére új anyagi források meg­szerzése a Magyar Nem­zeti Múzeum esetében fontos lenne, hiszen az elmúlt években az egyre bővülő kedvezmények folytán folyamatosan csökkent a jegybevétel.- Nem nyitunk ven­déglőt - jelentette ki Né­meth Lászlóné gazdasá­gi igazgató. A forráshi­ány egyébként több ponton is tetten érhető. Megtudtuk, hogy a nem­zeti kincsnek számító kiállítási tárgyak sincse­nek biztosítva lopás, tűzkár, rongálás esetére. Ez ugyanis hatalmas összeg lenne, ami az egymilliárdos működési költségből erre a célra nem nélkülözhető. A vendéglátás a Nem­zeti Galériában még terv formájában sem merült fel. Irányítói szerint a többletbevétel jelentős többletmunkával is jár­na. Év eleje óta a többlet elköltéséhez külön enge­délyt kell kérni, s a nye­reséggel együtt az állami támogatás is csökkenne - állítja Balikó Józsefné gazdasági igazgató. Azaz a többől - az adminiszt­ráció várható növekedé­se következtében - keve­sebb lenne, aminek a fe­dezetét saját forrásokból kellene fedezni. A Szépművészeti Múzeum elvi okokból sem látna szívesen egy házon belüli éttermet. A meleg konyha jelentős átalakítással és engedé­lyek tucatjainak beszer­zésével járna. Mind­azonáltal Benedek Ist­vánná gazdaságiigazga- tó-helyettes elmondta: fogadások szervezésére termet biztosítanak, s mint minden múzeum, a büfé és a trafik üze­meltetéséhez üzlethe­lyiségeket bérbe adnak. Ezzel a tevékenységgel 30 millió forint körüli bevételre tesznek szert, amely a saját források­nak majdnem 30 száza­léka. A kulturális szolgál­tatás - legalábbis a na­gyobb múzeumokban - továbbra is egyedural­kodó, még vidéken is. A Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok igaz­gatóságán Dallos Kata­lintól megtudtuk, az igazgatósághoz tartozó hat múzeum szintén legfeljebb büfével, kávé­val áll a látogatók szol­gálatára. Pedig nem el­képzelhetetlen, hogy többre is lenne igény - itthon is. M. L. Drágulhat a sertéshús Legalább 10 százalékos áremelésre lenne szükség a sertés­hús átadási piacán - állítja a Magyar Húsiparosok Szövet­sége. Az élősertés ára ugyanis a világpiaci átlagot meghala­dó összegűre nőtt. A szakmai szervezetek azt szeretnék, ha a várható áremelkedés nem jelenne meg teljes egészében a fogyasztói árakban, az ugyanis a kereslet visszaeséséhez vezetne. Ezért tárgyalásokat kezdenek a kereskedelmi lán­cokkal a többletterhek megosztásáról. Ugyanakkor Vonza András szerint az utóbbi időben emelkedett az egy gazdaságra jutó sertésszám. Ezt az agrártárca vezetője a kőbányai vásárvárosban ma záruló II. magyar húsfesztiválon mondta. A miniszter közölte: a jelen­legi sertésállomány megközelítőleg 4,8 millió, ezen belül az anyakocák száma 339 ezer körül mozog. Az állomány szá­mának növekedését vetíti előre a gazdák számára jövedel­met is tartalmazó felvásárlási ár, amely pillanatnyilag 370 forint kilogrammonként A sertéshús belpiaci fogyasztása a három évvel ezelőtti mélypont után növekedik: az egy főre jutó éves átlagfogyasztás 27-ről 29 kilóra emelkedett. OTTHONOS LESZ A BNV Az idén a megszokott tíz nap he­lyett rövidebb ideig tart majd a 105. alkalommal megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár. A szeptember 17-23. között láto­gatható rendezvény tematikája is szűkül, nem lesz annyiféle látni­való, mint eddig - ám ezt kifeje­zetten a látogatók kérései alap­ján alakították így. A vásár fő témaköre ezúttal az otthonépítés lesz, azaz a rendező Hungexpo igyekszik olyan vásárt szervezni, ahol az érdeklődők mindent megtalálnak, ami a ház­építéshez, felújításhoz, a beren­dezéshez, illetve a korszerűsítés­hez kell. Ha az idei rendezvény si­keres lesz, elképzelhető, hogy jö­vőre ismét ugyanezt a témakört választják a vásár vezérfonalául. Eddig több mint hatszáz kiállí­tó jelezte részvételét a BNV-n, és ez a szám még nőhet. Érdekes­ség, hogy egy tavaly nagy sikert aratott kezdeményezés, a környe­ző országok magyar vállalkozói­nak bemutatkozása idén megis­métlődik. A szakmai programok mellett - ilyen lesz például egy energiatakarékossági konferen­cia - a nagyközönséget számos könnyűzenei programmal is vár­ják. A vásárváros szervezői idén is - akárcsak tavaly - 180 ezer lá­togatóra számítanak. 2001. szeptember 2. ★ GAZDASÁG ★ 5 t# Kilenc százalék feletti infláció A kormány elismeri, hogy az idén nagyobb lesz az infláció a tervezettnél. A Pénzügymi­nisztérium 9 százalékot meghaladó pénz­romlást jelez, s csupán 4,5 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol. Az alulter­vezett infláció miatt a büdzsé 280 müliárd többletbevételhez jut. A hét elején Járai Zsig- mond még 7-8 százalékos egy évre visszate­kintő inflációt várt decemberre, 2002 végére pedig 4,5 százalékos pénzromlást ígért. Budapesti euróbemutató Az eurót mint kézzelfogható fizetőeszközt Budapesten mutatják be a tagjelölt orszá­goknak az Európai Bizottság szeptember 13-14-i ülésén. Az euró számlapénzként már 1999 óta létezik, ám hivatalos fizetőesz­közként 2002. január 1-jétől vezetik be az EU tagállamaiban. Az 50 milliárd érme, va­lamint a 15 milliárd bankjegy „terítése” több hónapig tart, szállításuk útvonala, raktáro­zásuk helyszíne hétpecsétes titok. Forog Kulcson a szélkerék Felavatták és ünnepé­lyesen üzembe helyez­ték az első magyar köz­üzemi szélerőművet a Fejér megyei Kulcson. Konrad Kreuzer, az erőművet építő E.ON csoport magyar leány- vállalatának elnök-ve­zérigazgatója elmond­ta: még egy-két hasonló létesítmény építését tervezik. Németországban a vállalat 4000 szélerőművet működtet az ottani 8000-ből. Norvégia magyar orvosokat vár A hazai bérezés 8-10-szeresét kereshetik azok a magyar szakorvosok, akik a közeljö­vőben Norvégiában helyezkedhetnek el. A magyar gyógyítók alkalmazásáról Marianne Seip Haugsnes norvég munkaügyi államtit­kár, valamint Pulay Gyula, az egészségügyi tárca közigazgatási államtikára írt alá állam­közi szerződést. Norvégiának főleg kardioló­gusokra, nőgyógyászokra, patológusokra, va­lamint kutató- és altatóorvosokra lenne szük­sége. Eddig több mint félezren érdeklődtek a munkavállalási lehetőség iránt. Egyesült ételízesítő Magyarországon folyamatosan nő az ételíze­sítők forgalma. A piacvezető márka jelenleg a Knorr Delikát 55 százalékos részesedéssel, ezt követi a Vegeta, amely az összes eladott ételízesítő 35 százalékát adja. A terméket a tapasztalatok alapján elsősorban só helyett használják a vásárlók. A maradékon a na­gyobb kereskedelmi láncok úgynevezett sa­ját gyártású termékei osztoznak. A horvátor­szági Podravka a közeljövőben összevonja két, gyártással és kereskedelemmel foglalko­zó magyarországi leányvállalatát, hogy ezzel is erősítse itteni jelenlétét. Olajozott vásárlás Afféle kisebb csoda is segíthetne a pesti tőzsde részvényein, mint ami az elmúlt héten a Borsod- Chem körül történt. A csillagok ál­lása szerint szerda volt a napja a magyar vegyipari cégre vonatkozó közléseknek. Ekkor jelentette be a bécsi székhelyű CE Oil & Gas AG., hogy sikeresnek értékelték a BC részvényeire meghirdetett nyilvá­nos vételi ajánlatukat Ugyanerre a napra hívott össze sajtóértekezletet Moszkvában a Szibur vezetése, s ekkor hozta nyilvánosságra a hazai Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyelete, hogy nem talált felvásárlásának ügyében. A három bejelentést nem pusztán a BorsodChem neve köti össze. A korábban ismeretlen CE Oil abba a gyanúba keveredett, hogy az orosz Szibur - valamint annak 51 százalékban tulajdono­sa, a Gazprom - érdekeit képvisel­ve szerzett érdekeltséget a magyar vegyiparban. A PSzÁF tavaly ép­pen a BC igazgatóságának beje­lentésére kezdett vizsgálódni a közgyűléseken feltűnően együtt szavazó részvényesek körül. Most, szerdán, éppen a vitatott felvásár­lás önként vállalt nyilvános vételi ajánlattal zárulásának napján a felügyelet azt a megállapítását hirdette ki, hogy az ügyletben sze­replő magánszemélyek és cégek nem sértették meg a felvásárlási szabályokat. A CE Oil a korábbi 16 százaléknyi BC részvényeihez a felvásárlás során további 43 szá­zalékot szerzett. Amíg korábban a hírbe hozott cégek vezetői követ­kezetesen cáfolták közös „gyökerei­ket”, addig több, mint elgondolkod­tató, hogy a Szibur alelnöke már a felvásárlás ered­ményhirdetésének napján - előre meghirdetett sajtótájékoztatón - jelenti be igényét a CE Oil BC pa­kettjére. Szergej Zenkin, a Szibur alelnöke mindehhez ugyan azt is hozzátette, hogy még bizonyos időt vehet igénybe, amíg a rész­vényvásárlást a hatóságok jóvá­hagyják, továbbá a jelenlegi nyo­mott árfolyamon valószínűleg a független osztrák cég valószínűleg nem válna meg a részvényeitől. Azt, hogy a CE Oil akár a Szibur, akár a Gazprom érdekeit képviselné, ezúttal is cáfolta az orosz olajtröszt alelnöke. Folyószámlából van a legtöbb Folyószámla, takarékbetét­könyv, hitel: ezek a legnépsze­rűbb pénzügyi szolgáltatások - derül ki a GfK Hungária Piacku­tató Intézet legújabb felmérésé­ből. A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek többsége ha­gyomány alapján választ ban­kot, vagyis azért, mert a szülei­nek is ott van folyószámlája. Csaknem hatodával bővült a ban­kok lakossági piaca. A felnőtt polgá­roknak 69 százaléka ügyfele vala­melyik banknak, szemben az egy évvel ezelőtti 60 százalékkal. A Ma­gyarországon működő legtöbb pénzintézet a közelmúltban jött rá arra, hogy a nagyvállalatok kiszol­gálása mellett egyre vonzóbb ügy­félkör a lakosság, amely amellett, hogy pénzét olcsó kamatra bank­ban helyezi el, szívesen nyit folyó­számlát, és gyakran vásárol hitelre. A banki szolgáltatások közül a legnépszerűbbek a folyószámlák, különösen azok, amelyekhez bank­kártya is járul. Az ügyfelek kéthar­mada nyitott már üyen számlát. Az átlagot meghaladó arányban van bankkártyás folyószámlájuk a 20 és 50 év közöttieknek, az érettségizet­teknek és a diplomásoknak, a száz­ezer forintnál nagyobb jövedelmű­eknek és a húszezer lakosúnál na­gyobb városban élőknek. E szolgál­tatás elterjedése egyrészt annak kö­szönhető, hogy a munkáltatók már bankszámlára utalják alkalmazot­taik bérét. Nem elhanyagolható vi­szont az sem, hogy a banki ügyfelek szívesen vesznek fel készpénzt au­tomatából, és terjedőben van a bankkártyás vásárlás is. A szolgáltatások népszerűségi rangsorában a második a takarékbe­tétkönyv. A felmérésben részt vevő válaszadók 19 százalékának van ta­karékbetétkönyve, és csaknem ha­sonló arány, 18 százalék tartja folyó­számlán lekötve pénzét. A takarék- betétkönyvek népszerűsége mutat­ja legjobban a banki ügyfelek kon­zervatív voltát. A takarékbetétköny­veknél, sőt a folyószámlán lekötött betéteknél jóval magasabb hozamot nyújtanak ugyanis a modernebb pénzügyi szolgáltatások, például a nyílt végű alapok és az államkötvé­nyek. Ezek rugalmassága és maga­sabb hozama ellenére mégis sokan a régebben ismert formákat részesí­tik előnyben. Ez jelentős jövede­lemhez juttatja a bankokat, ám a ka­matkülönbözet nem kizárólag az övék. A pénzintézeteknek ugyanis bankbetétjeik után kötelező tartalé­kot kell képezniük a Magyar Nem­zeti Bankban, amire azok is ala­csony kamatot kapnak, így e szol­gáltatások hozama sohasem lehet versenyképes. A következő legelterjedtebb szolgáltatás a hitel, amelyhez a megkérdezettek 12 százaléka folyamodik . A lakossági hitelek el­terjedése elsősorban a csökkenő inf­lációnak és kamatszintnek köszön­hető, mivel a törlesztőrészletek kifi­zethető mértékűek lettek. Emellett a nagyobb biztonságérzet miatt az emberek szívesen vesznek fel tartós fogyasztási cikkekre is hitelt, kérelmük elbírálását egyre gyorsab­ban végzik a pénzintézetek. A felmérés a pénzügyi szolgálta­tásokkal kapcsolatos igényeket is vizsgálta, s kiderült: banki kapcso­lataik bővítésére a 20-29 évesek és az érettségizettek számítanak legin­kább. Ezért a pénzintézetek elsősor­ban a fiatalokat próbálják megnyer­ni, hiszen köztük kereshetik legna­gyobb eséllyel leendő ügyfeleiket. A jövő banki ügyfélköre hasonló szol­gáltatások iránt érdeklődik, mint a jelenlegiek: a megkérdezettek több mint fele forintalapú folyószámlát és bankkártyát szeretne. BUX-a Ja bankválasztás főbb szempontjai*] Hagyomány Lakóhelyhez való közelség Megbízhatóság Munkáltató ajánlata * A válaszolók többféle szempontot is megjelölhettek. £ <5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom