Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-11 / 212. szám

4. OLDAL MEGYE I TÜKÖR 2001. Szeptember 11., Kedd : HÍREK TAMÁSI. Új, külső taggal bővült a tamási önkormányzat pénzügyi bizottsága. Bencsik Zoltán, az OTP Bank Rt. tamási fiókvezetőjének megválasztását egyhangúan támogatta a képviselő-testület. TEVEL. Potápi Árpád ország- gyűlési képviselő fogadóórát tart Tevelen 2001. szeptember 12- én (szerdán) 16 órától a Polgármesteri Hivatalban. DOMBÓVÁR. A város önkor­mányzata által meghirdetett szombati karitatív könyv­gyűjtési akció során a település lakói többszáz kötetet hoztak el a Hunyadi téri bibliotékába, hogy felajánlják azokat a hátrányos helyzetű családok olvasni szerető gyermekei számára. SZEKSZÁRD. A Polip Ifjúsági Iroda pályázatot ír ki az iroda előtti betonfal nyugati oldalá­nak felújítására. A graffitinek tartalmaznia kell a következő szöveget: „Polip Ifjúsági Iroda, telefon: 74/411-475, 74/315- 022”. A pályamunkákat október 20-ig A/4-es méretben várják az irodában. APARHANT. A község általánosiskolás-korú gyer­mekeket nevelő családjai 8000 forint egyszeri támogatást kap­tak a helyi önkormányzattól, valamint tankönyveikért nem kellett fizetniük. Ők, valamint az óvodások egész tanévben térítésmentesen vehetik igénybe az iskolai étkeztetést. A felső- és középfokú tanin­tézetek hallgatói 15000 forint támogatásban részesültek. SZEKSZÁRD. A nyugdíjasok városi érdekszövetsége kirán­dulást szervez Szabadkára szeptember 26-án, szerdán. A túra programja városnézés és vásárlás a szabadkai piacon. A kirándulásra a Hunyadi utcai székházban lehet jelentkezni hétfőn és csütörtökön. VÉRADÁSOK. Önkéntes véradókat várnak szeptember 13- án, csütörtökön Pakson a művelődési házban 9-16 óráig, Dombóváron a véradóállomá- son 8-15 óráig. ______________■ Ép ítőipari kivitelező társaság keres műszaki előkészítésben jártas, építőipari technikus végzettségű szakembert (hölgy is). Ajánlatokat a Sajtóházba „ Műszaki előkészítő "jeligére kérjük. .3^ Tartós tankönyvek az iskolákban Az intézmények többféle megoldást választanak A költségvetési törvény rendelkezése szerint diákonként visszakerül a könyvtárba és a 2.390 forint állami támogatás jár az iskoláknak. Az összeg 25 következő tanév kezdetekor százalékát tartós tankönyvekre kell fordítani. Tolna megye A tartós tankönyv minősítést azok a könyvek kapják meg, amelyek mind tartalmukban, mind kivitelük alapján alkalmasak arra, hogy azokat több éven keresztül több tanuló is alkalmazza. Az iskolák ezeket a tankönyveket az intézményi könyvtárba bevételezik, majd úgy adják ki a diákoknak. A tartós tankönyvek csoportjába olyan kiadványokat lehet besorolni, amelyek az iskolai tananyag elsajátításához szükségesek, például atlaszt, szöveggyűjteményt, kot­tagyűjteményt, feladatgyűjteményt, stb. A vásár­lás előtt az oktatási intézmény felmérést készít, és a tanulólétszám, valamint igények alapján vásárolja meg a tartós tankönyveket. Az állami támogatás fennmaradó 75 százalékából az iskola vehet még tartós tankönyveket, illetve a szo­ciálisan rászoruló tanulók tankönyveinek megvásárlására is fordíthatja. Az összeg felosztásáról az oktatási intézmény a szülői munkaközösség és az iskolaszék egyeztetésével dönt. A dombóvári Molnár György Általános Iskolában például történelmi atlaszt vásároltak tartós tankönyvként, amit a mostani 5. osztá­lyosoknak osztottak ki. A gyerekek a tanév ideje alatt használják az atlaszt, majd nyár végén az osztják.ki nekik újra. Ezen felül kibővítették a kötelező olvas­mányok számát is a könyvtárban. A fennmaradó összegből az iskolába járó azon gyerekek tankönyveit vásárolták meg - körülbelül 20 diákét - akiknek anyagi körülményeik miatt gon­A mai szülők tankönyveiből generációk tanulnak dot okozott volna a tankönyvek beszerzése. Az ozorai általános iskolában irodalmi- és történelmi szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények és segédanyagok kerültek tartós tankönyvként az iskolai könyvtárba._________ ___ vem „A romák felelősek a saját sorsukért”- mondja Nicole Laverdure, egy kanadai nemzetközi szervezet tanácsadója Egy kanadai nemzetközi ügyeket támogató szervezet önkéntes tanácsadója, Nicole Laverdure járja Baranya- és Tolna cigányok lakta településeit. Jövetelének elsődleges célja a magyarországi romák körülményeinek felderítése. Dél-Dunántűl- Már másodszor jár hazánkban Első alkabmmal is a roma kíván dorlás körüli vizsgálódás volt látó gatásának célja?- Valóban másodszor járok or szágukban, első ízben a pécsvárad családsegítő szolgálatnál próbákul megtalálni, miként lehet segíteni a fiatalokon, és ekkor nem csak cigá­nyokkal foglalkoztunk.- Az önök szervezete a kanadai kormány programjának keretében működik. Miért kell ilyen szinten foglalkozniuk a magyar kivándor­lókkal1- Általában nem kifejezetten a cigányság megfigyelése a célunk, a kormány és a szolgálat önkéntese­ket küld szerte a világba az embe­rek életkörülményeinek javítására. Magyarországon a településeket járva az itt élő romák körülménye­it vizsgálom, és segítek problémá­ikra megoldást keresni. Az lenne a legjobb, ha itthon tudnának boldo­gulni.- Ezzel a magyar cigányok ki­vándorlásának okait szeretné fel­tárni?- Volt olyan tapasztalat, hogy a kivándorló magyarok szándékai nem valósultak meg, és csalódot­tan, elbátortalanodva jöttek visz- sza. Ennek okait kutatom az itteni körülmények vizsgálatával. Szeretnénk többé-kevésbé tisztán látni, hogy milyen le­hetőségeik van­nak a kivándor­lóknak a biz­tonságos itthon maradásra.- Mik azok az okok, melyek a hazatérésre kényszerítik a már Ka­nadáig jutott magyarokat ? A koló­niákról hozzánk eljutó hírek eny­hén szólva is lesújtóak. Egy kana­dai polgár levelében arról lehet ol­vasni, hogy a magyarországi ro­mák bpnak, kéregetnek, vereked­nek, szálláshelyükön rendszeresek a rendőrségi beavatkozások. Kosz­ban, mocsokban élnek, és e miatt nem szívelik őket a kanadai polgá­rok.- Erre nem igazán tudok vála­szolni, üyen szintig nem látok bele a dolgokba.- De arról csak tud, hogy miként fogadja a kanadai állam és az ott élő közösség a magyarokat ?- Csak a saját városomról, Mont- realról tudok nyüatkozni. Ott a ki­vándorlók nagyon jól integrálód­tak, semmi gond a betelepültökkel, pedig nagyon sok náció megtalál­ható nálunk. Olyan szituációkról nem hallottam, mint amit említ, persze ez nem jelenti azt, hogy mindez nem igaz.- Az országunkban sok helyen hasonló gondokat lehet találni. Mi­ért ezt a régiót választotta vizsgáló­dása célpontjául?- A mi szervezetünknek van egy képviselete Magyarországon, és ott úgy ítélték meg, hogy ebben a régi­óban megfelelő tapasztalatokat szerezhetünk, és igen nagy szük­ség van a segítségre.- Az itt szerezett tapasztalatait felhasználják a kanadai kormány Kelet-Európa felé irányuló segélye­zési programjához is. Mik ennek a részletei?- Ezt még nem tudhatjuk, min­den attól függ, hogy a politikahni- lyen döntést hoz a jövőben.- Összegezné eddigi tapasztala­tait? Az a benyomásom, hogy sok probléma teljesen hasonló a tele­pülések között. Általánosan igaz, hogy nehéz munkát találni, és a ci­gányoknak nincs meg a megfelelő képzettségük a munkavállaláshoz. A társadalmi- és családi életük ja­vulásához sokkal többet, és közö­sen kellene tenniük a szervezetek­nek. A cigányságnak csak elenyé­sző százaléka fogadja el, hogy élet- körülményeikben és mentalitásuk­ban változtatni kell. Úgy vélem, fe­lelősek a saját sorsukért, ennek ja­vulásáért ők tehetnének a legtöb­bet. Ott, ahol összetart a közösség, észrevehetően jobbak a körülmé­nyeik. NÉMETH L. Rejt-e melegvizet a föld? Baja Nehéz helyzetben vannak a bajai képviselők. Mielőbb ha­tározniuk kell, hogy rászán- nak-e 100 vagy 200 millió fo­rintot a kutatásra - vállalva a kockázatot, hogy mégsem rejt valamiféle hasznosítható vi­zet a bajai föld mélye. “Döntés még nincs. Amennyiben megkezdődnek a drága próbafúrások, újabb kérdé­sek merülnek fel. Ha eredmény­nyel mozgatják meg a földet, ak­kor remélhető-e, hogy a kutatás költségei és a járulékos befekteté­sek megtérülnek az ásványvíz, melegvíz vagy gyógyvíz haszno­sításával? És ha igen, mikorra? Időről-időre előkerül a gondolat, mely szerint a múlt század hú­szas éveinek közepén a mai Pető- fi-szigeten végzett kutatófúrások alkalmával melegvizet találtak. Miután akkor kőolajat, illetve földgázt kerestek, a melegvízzel mit sem törődtek. Valószínű, hogy nem volt az más, mint a fú­rás következményeként felforró­sodott üzemi víz. A ’60-as évek­ben a piacnál végeztek kutatófú­rást. Miután eljutottak egy vízzá­ró rétegig, felhagytak a további kutatással. Mint Széli Péter pol­gármester elmondta: a hivatal fel­kérte Szederkényi Tibor szegedi egyetemi tanárt, a geológiai tudo­mány doktorát, a bajai III. Béla Gimnázium egykori diákját, hogy nézze át az ezzel kapcsola­tos irodalmat és véleményezze a kérdést. A professzor nem zárja ki a lehetőséget, hogy Baja alatt található melegvíz, az általa fel­lelt szakirodalom azonban nem ad elegendő támpontot. További földtani vizsgálatokat tart szük­ségesnek. Időközben elkészült Pygmalion néven egy hatástanul­mány, amely azt elemzi, hogy milyen következményekkel járna Baja számára (idegenforgalom, befektetők, munkaerőhelyzet), ha a város képes lenne vállalni - esetleg befektetőkkel együtt - a kutatást. g. z. Népszerű a nemzeti park Kiadvány kellene a kisebb régiókról Egyre többen érdeklődnek a Duna-Dráva Nemzeti Park iránt. Nőtt, - s Mezei Ervin, a nemzeti park csurgói terület- vezetője szerint nőni is fog - a túravezetőt igénylő csoportok száma. A szakember elmondta: a nemré­giben megjelent Dráva-térkép a nemzeti park drávai szakaszát bemutatja, ám szükség lenne egy olyan kiadványra, amely a kisebb régiókról, az ott található szállás­helyekről és túraösvényekről ad felvilágosítást. Egy olyan helyiség is jó lenne - mert csak Barcson van -, ahol diavetítéses előadásokat lehet tartani.- Azt tapasztalom, hogy a gye­rekeknek hatalmas élmény egy ilyen kirándulás, mert a család­dal nem nagyon túráznak. Többen félnek a siklótól, a bé­kától, volt aki itt látott először fe­kete gólyát. Abban bízunk, hogy ezek a gyerekek felnőve is jobban figyelnek a környezetükre, amit nem minden felnőttről tudunk el­mondani. Szemetelnek, kivágják a vízparti fákat, bokrokat. Vissza­térő gond, hogy nem a kijelölt tűzrakó helyet használják, elő­fordult, hogy kisebb avartüzet okoztak. A természet látogatásá­nak szabályai itt sem mások, mint más erdőkben, de azokat jó lenne betartani. Az autót hagyják otthon, és ne gyűjtsék be a növé­nyeket, állatokat - tanácsolta a szakember. Engedély csak a fokozottan vé­dett területek látogatásához szükséges, ezeket tábla jelzi. Aki nem veszi észre, a pénztárcája bánhatja. VARGA ANDREA Faluról, falura TOLNANÉMEDI Kecskeméti György nyugalma­zott iskolaigazgató kapta idén a község díszpolgári címét. Kecs­keméti György tanító, zenei szaktanár és pedagógia szakos tanár negyedszázadon keresztül, 1957-től 1983-ig, nyugalomba vo­nulásáig vezette a tolnanémedi általános iskolát. GYÖNK Két vízelnyelőt és négyszáz mé­ternyi vízelvezetőt épített a köz­ség önkormányzata területfej­lesztési támogatással, összesen 4,5 millió forintos ráfordítással. További fejlesztési terv a szenny­vízhálózat bővítése; 2001-ben a Jókai utcában, 2002-ben pedig a még nem csatornázott utcákban építenék ki a hálózatot 115 milli­ós beruházással. FELSŐNYÉK Az önkormányzat költségvetés­ének első féléves teljesítéséről kap tájékoztatást a felsőnyéki képviselő-testület szeptember 13-án csütörtökön 14 órakor kez­dődő ülésén. Az önkormányzat harmadszor is meghirdette a ta­valy megüresedett jegyzői állást, az eddigi két jelentkező egyaránt visszalépett. Hová lehet kerekes kocsival bemenni? A Mozgáskorlátozottak Tolna Megyei Egyesülete Dunaföld- váron kihelyezett csoportot hozott létre, mely Bölcske és Föld­vár hasonló sorsú társait fogja össze. A regionális csoport veze­tői Szemenyei Rózsa és Rudiik Vilmos lettek. Velük beszélget­tem problémáikról, terveikről. Dunaföldvár Az országos szervezet, mely a mozgáskorlátozottak problémáit vállalta feladatául, 20 éve jött létre. Ehhez képest mi itt a településen júliusban kezdtünk el működni. Dunaföldváron 108, a régióban 484 sorstársunk él. Mindnyájan tagjai az egyesületnek, ami köte­lességekkel és jogokkal jár.- Mik az egyesület feladatai?- Ez egy nagyon szerteágazó és sokrétű tevékenység. A szociális szolgáltatások mellett fontos lenne a házi gondozás megoldása, a sé­rült gyerekek támogatása, a reha­bilitációs segédeszközök beszer­zése, szétosztása és persze az a faj­ta ügyintézés, ami a mindennapo­kat könnyíti meg. Feladata az egyesületnek az is, hogy a moz­gáskorlátozottak másságát el tudja fogadtatni a társadalommal.- Mi az, amit itt helyben vállal­ni tudnak?- Minden második héten foga­dónapot tartunk a Családsegítő Szolgálat irodájában, ahol felkeres­hetnek minket problémáikkal a sorstársak. Az a célunk, hogy az itt élő emberek helyben tudják prob­lémáikat megoldani. Már az is nagy segítség, ha nem kell az ügyek intézéséhez Szekszárdra vagy Paksra utazni. Egyelőre fő­ként adminisztratív és a lehetősé­geinkhez képest operatív segítsé­get nyújtunk és persze próbáljuk az embereket összefogni.- Milyen eredményeket ért el az országos szervezet?- Idén július 1-től állami támo­gatás jár a sérült embereknek. Ez egy rendszeres havi támogatás, jel­legét tekintve olyan, mint a nyug­díj. Összegét tekintve a minimál nyugdíj 60-80%-a. Üröm az öröm­ben, hogy eddig a rászorulók mindössze 30%-a kapta meg. Ed­dig összesen 36-an kerestek fel minket, ez napi 10-12 embert je­lent. Nagyrészüknek tudtunk segí­teni, akiknek nem, az nem rajtunk múlott. Az állami keretek eléggé leszűkültek az utóbbi időben, így nekünk kell majd anyagi forráso­kat felkutatni.- Milyen terveik vannak?- Jó lenne rövid időn belül fel­mérni, hogy milyen az itt élő moz­gáskorlátozottak összetétele ko­ruk, állapotuk súlyossága és szoci­ális helyzetük szerint. Szeretnénk azt is felmérni, hogy kik azok a vállalkozók, gazdasági társaságok, magánszemélyek akiknek a segít­ségére számíthatnánk. Nem csak pénzre gondolunk, hanem tárgyi segítségre is. Mivel három megye határán fekszik a település, jó len­ne létrehozni egy rehabilitációs központot is. Ez azt jelentené, hogy a segédeszközöket itt gyűjte- nénk össze és osztanánk szét a rá­szorulók között. Sokat segítene rajtunk egy autó is, mert jó néhá- nyan ágyhoz kötötten élnek. Ne­kik fontos lenne, hogy az élelem, a gyógyszer és a napi szükségleteik ne csak szívességi alapon jussanak el hozzájuk. Figyelni fogjuk a ránk vonatkozó pályázati lehetősége­ket. Az egészségügyi dolgozókkal is szeretnénk fölvenni a kapcsola­tot. Egy testvérvárosi látogatás is hasznos lenne, hiszen ők jóval előttünk járnak ezen a területen. Szeretnénk jövőre egy olyan ki­állítást rendezni, amely azokat az alkotásokat mutatná be, amiket mozgássérültek készítettek.-Mi a legnagyobb gond?- Az áruház, a bank, ahova nem tudsz kerekes kocsival bemenni. Járdák, utak, ahol nehéz közle­kedni. Hivatali ügyintézés a váro< házán az emeleten. Intézmények, közterületek kapaszkodók nélkül, csak épeknek készült toaletekkel. Soroljuk még?- Neuralgikus pont a munkavál­lalás is.- Számunkra még nehezebb, hi­szen többségünk nem tud elmenni vagy bejárni egy munkahelyre. Azok a munkalehetőségek, amiket erre a célra létrehoznak inkább csak lelkiismeret-nyugtatók, mint hasznosak. Nekünk az otthon vé­gezhető, kis fizikai terheléssel járó munkák lehetnek a jó megoldá­sok. ____ SZIEGL ERIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom