Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-07 / 183. szám

2001. Augusztus Z, Kedd TOLNÁMÉ GYE 2 0 0 1 7. OLDAL Tudja-e? Györköny Az Új Évezred Küszöbén- hogy az evangélikus templom 1796-ban épült, miután II. József 1781-ben elhatározott és három évvel később kihirdetett türelmi rendelete lehetővé tette a protes­táns felekezetek számára is a templomépítést.- hogy jelentős értékű györkönyi eredetű képet őriznek az Országos Evangélikus Múze­umban. Német minta alapján 1727-ben készült a festmény, amely az ágostai hitvallást mutatja be, alul Luther és Nagylelkű Fri­gyes János szász választófejede­lem látható a képen.- hogy a templomban négy ha­rang volt, valamennyi G-durban szólt- hogy a falu nevezetességét, a gyönyörű fekvésű Pincefalut a XIX. századi dokumentumok is említik. Akkoriban csaknem ugyannyi présház állt itt, mint ahány ház volt a községben. A Pin­cefalu ma is jelentős szerepet tölt be a település életében, társasági összejövetelek helyszíne, és az 1986-ban megépült szabadidő központban számos rendezvényt tartanak.- hogy Györkönyben született 1837-ben Tolnai Lajos író. Apja községi jegyző volt, jelentős de el­szegényedett nemesi család sarja, eredeti nevük Hagymássy volt, az író szülőmegyéje tiszteletére vette fel a Tolnai nevet.- hogy szintén a faluban szüle­tett 1853-ban Arnold Károly ügy­véd, író, aki Györkönyi Károly né­ven publikálta műveit.- hogy a jelenlegi felső iskola 1911-ben épült, jelentős társadalmi összefogással és munkával, köz­ségháza céljára.- hogy a györkönyi születésű Brunn János pedagógus, a szek­szárdi I. Béla Gimnázium igaz­gatóhelyettese helytörténeti munkát írt, Györköny története címmel. A kötetet 1996-ban, a templom építésének 200-ik és a kitelepítések 50-ik évfordulóján adta Iti az Evangélikus Egyház- község.- hogy eredetileg 1947-ben je­lent meg a Lurkó című helyi lap, amely később megszűnt. A Fiata­lok Egymásért Egyesület újra útjá­ra indította az újságot.- hogy 1945. előtt Budapesten 14 györkönyi tulajdonú kocsma, vendéglő volt.- hogy 1945. után 10 mezőgaz­dasági szövetkezet alakult és mű­ködött a településen, természete­sen nem azonos időben.- hogy jelenleg 13 civil szerve­zet működik a faluban. A közösség életet adó ereje Néhány kilométerre Pakstól, szelíd dom­bok lankái ölelik a kis falut. A több­ségében német gyökerű lakosság nyugodt, csendes életében nincs szerepe botrányok­nak, nem kenyerük a magamutogatás sem. Zárt közösség, amely kiveti magából a nor­máknak megfelelni nem tudókat. Ugyanakkor vendégszeretők, barátsá­gosak, szívesen látják az akár több napra, akár egy két órára érkezőt. A kistelepülés „titkairól” Rohn Mátyás polgármester beszél.- Tudni kell, hogy Györköny kis falu, mindenki ismer mindenkit és egy jól összetartó közösség, amelyet értelmes célra mindig meg lehet nyerni - mondta a polgármester. Már az elődeim megva­lósították az alapvető dolgokat, a vízvezetéket, szilárd burkolatú utak nagy részét. Igyekeztünk folyamatosan megvalósítani a fontos feladatokat, így jött létre a telefonhálózat, a kábeltelevízió, a vezetékes gáz, a külföldi kapcsolatok kiépítése, a közösségi létesítmények léUehozása vagy felújítá­sa. Előbb a művelődési ház bővítése, 1986-ban, majd a szabadtéri létesítmények megépítése, ké­sőbb az intézmények felújítása következett. Je­lenleg az iskola felújításra van egy hosszabb távú tervünk, hiszen jelenleg nyolc épületben műkö­dik, ezek egy része alkalmatlan. Készíttettünk egy távlati tervet, amely megvalósulásával egy helyre kerülne az iskola. Most ott tartunk, hogy a régi iskola korszerűsítése, teljes felújítása megtör­tént két éve, tavaly elkészült egy új épület 47 mil­lió forintért. Két nagy lépcső van hátra: egy új épület, amelybe a hiányzó létesítmények kerül­nek, szaktantermek, nyelvi labor. A következő pedig a sportlehetőségeknek helyet adó épület, ha nem is csarnok, de valami hasonló. Hangsú­lyozni kell, hogy valamennyi létesítményünk több célú, így például a most megépült iskolai konyha és napközi az egyetlen melegkonyhás egysége a településnek, innen történik az óvodai, az üzemi étkeztetés, a szociális ellátás, a vendé­gek étkeztetése. Alkalmas külön rendezvényekre is, de ez jellémző minden létesítményünkre. A falu egyik legfőbb nevezetessége a pincefalu. Az itt megépített szabadidő központot folyamatosan fejlesztgetjük, alakítgatjuk, szépítgetjük. Ez gya­korlatilag pénz nélkül épült, az akkori tanács, ter­melőszövetkezet biztosította az anyagokat és az irányítást, a munkát a lakosság végezte. Az infrastrukturális hálózatból a szennyvízcsator­na hiányzik, ezt most készítjük elő. Természete­sen nem egyedül, a kör­nyék 12 településével kö­zösen, a Sió-Sárvíz kis­térségi társulással. Ké­szek a tanulmánytervek, be lettek adva a pályáza­tok az állami támogatás­ra. Reményünk van, hogy két éven belül meg­A település gazdái A képviselő-testület Rohn Mátyás tiszteletdíjas polgármester Budai Károly alpolgármester, vállalkozó Dorogi Istvánná tanár Eszterle György vállalkozó Fink Péter hentes Hernádi György iskolaigazgató Kuti Imréné művelődésszervező Krämer János vállalkozó A Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkor­mányzat Krausz Jánosné elnök, körzeti védőnő Bock Ádám vállalkozó Rodenbücher Mihályné óvónő Rohn Mátyás Györkönyben született 1946. november 18-án Végzettsége gépész­mérnök, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1970-ben. Pályája: Alsópéli Állami Gazdaság 1970-74, Györkönyi Szabadság Szövetkezet 1974-85. 1985-től Györköny tanácselnöke, 1990 óta polgármester Felesége Halbich Katalin pedagógus, két le­ányuk Anita (1971) és Edit (1976). valósuljon a csa­tornázás. Egy nagyon ér­dekes folyamat, ami bizonyára nem jellemző a települések több­ségére, a külföl­diek ingatlanvá­sárlása. Ma min­den tizedik ház külföldiek, né­metek tulajdoná­ban van. Egyik részük innen származó, de vannak olyanok, akik­nek korábban semmiféle györkönyi kapcsolatuk nem volt. Szépen felújítják a házakat, berende­zik, igénybe veszik a szolgáltatásokat, amiért fi­zetnek, így jövedelmet biztosítanak a helybéliek egy részének. Ez jó, mint ahogy az is, hogy pél­dát mutatnak. Adót is fizetnek. Ami a gond, hogy nem lesznek állandó lakosok, a gyerekeik nem itt járnak iskolában. A helyi adókat természetesen megfizetik, de az állami normatívák utánuk nem járnak. Ennek a kiegyenlítésére hoztunk létre egy adományszámlát és egy településfejlesztési ala­pítványt. Levélben megküldtük ezt nekik, így tudnak hozzájárulni a falu fejlődéséhez. Teszik, de egyelőre nem olyan mértékben, mint arra szá­moltunk, de működik a dolog. Nemzetközi kapcsolataink négy pillérre épülnek. Az egyik dokumentumba foglalt partnertelepülési kapcsolat a Baden-Württemberg tartományban lévő Eckartsweierrel. Ezt 1997-ben írtuk alá, az élet minden területén, az önkormányzati, oktatá­si, kulturális szférában működik. Egyre inkább, családi és civil jelleget ölt a kap­csolat. A másodiknak az apropó­ja, hogy a Bajorországi Pleinfeld településen él az innen kitelepí­tettek többsége. Azért nincs hiva­talos kapcsolat, mert nagy a kü­lönbség, Pleinfeld nyolcezres te­lepülés, ám az együttműködés így is, dokumentum nélkül is élő, tartalmas. A harmadik térsé­gi, a Sió-Sárvíz menti településeké a szászországi Annaberg, hasonló kistérségi érdekszövetséggel. Ebben Györkönynek a nyelv miatt nagyobb sze­repe van a többieknél. A negyedik pedig nemzet­közi szervezet, partnerhálózat az unióban lévő vagy belépésre váró országokból kistelepülések együttműködése. A turizmusról meg annyit, a hetvenes évek elején kezdtek hazalátogatni a kitelepítettek, hozták ma­gukkal az új rokonokat, barátokat. Kiderült, mi­lyen igényeik vannak, a helyiek rájöttek arra, hogy ebben lehetőségek vannak és kezdtek alkal­mazkodni. Ma már hatvan jó minőségű szállás­hely van a faluban, tehát nálunk valójában műkö­dik a falusi turizmus! RÁKOSI GUSZTÁV 2001-ES KÖLTSÉGVETÉS Éves előirányzat 118 636 mR Állami hozzájárulás 84 447 mR Saját bevételek 19 435 mR Egyéb bevételek 14 754 mR A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK Györköny - Jerking A község népességének mai összetételét két nagy történelmi sorsforduló alakította. A XVIII. század elejé-^«/l^| [ nek nagyX öfc J" betelepíté- f N? si hul­láma so- r á n előbb M o - s o n - Sopron megyéből került ide néhány német­ajkú család, majd őket kö­vették a német Hessen tarto­mányból érkezettek, jóval na­gyobb számban. Két évszázad után, a n. világháborút követő ki­telepítések visszafelé vezettek, 1946 és 48 között három turnus­ban a német nyelvű lakosság több mint felét kitelepítették. He­lyükre magyarok érkeztek, a Fel­vidékről, Kelet-Magyarországról. A történelemkönyveknél töb­bet mond az emberek lelkében, gondolataiban kavargó érzelmi vihar. Brunn Jánost a Györköny története című helytörténeti kö­tet szerzőjét idézzük: A Györkönyből kitelepített né­metek és a helyükre jött felvidéki­ek sorsában közös, hogy szülő­földjüket kellett elhagyniuk. Elűz­ték őket onnan, ahogyan ezt a né­met szakirodalomban elterjedt „Vertreibung” szó pontosabban kifejezi, mint a nálunk használa­tos szemérmes és pontatlan „kite­lepítés” megnevezés. Az elveszett otthont a felnőttek, idősek szá­mára már soha többé nem lehe­tett pótolni. Erről vall mindegyik sorsüldözött, legyen bár német vagy magyar. Rabacz Árpád, akit 82 évesen Hölvényből sodort Györkönybe a történelem, az 1820-as évek­ben elkezdett családi krónika utolsó lapjára 1948 júniusában ezt jegyzi fel: „Hölvénybe szület­tem távol estem mint a fa levél melyet ell kap a forgó szél ha ma­dár jő tőle kérdem virulsz még kis falum álok vagy ülök csak rád gondolok lelkem nem fog meg nyúgodni csak ha meghalok” A honvágy dala a magyar ha­záról németül Jacob Wolf „Unverlierbare Heimat” című szép versében így hangzik: Wer die Heimat kannte, die ich Heimat nannte, der verlor sie nicht, tief ins Herz geschrieben ist sie ihm geblieben, wie ein Seelenlicht. A kitelepítés óta eltelt ötven esztendő során a sérelmek lassan háttérbe szorultak, és kialakult egyfajta békés egymás mellett élés a németek és a magyarok között Györkönyben is. A közvetlenül érintett generációk azonban - él­jenek bár itthon vagy másutt a vi­lágban - még ha megbékéltek is a sorsukkal, elfelejteni már soha nem képesek azt, ami velük tör­tént. m Györkönyi Nemzetiségi Napok 2001. augusztus 10-12. Augusztus 10. (péntek) 20.00 óra A rendezvény meg­nyitása 20.30 óra „Lúdas Matyi” népi játék Sváb bál (Szederkényi ze­nekar) Augusztus 11. (szombat) 09.00 óra Térzene a Május téren (Eckartsweieri zenekar) 10.00 óra Fotókiállítás megny­itója (régi györkönyi képek tárla­ta) 10.00-16.00 Kézműves bemu­tató és vásár a Május téren (fazekas, kosárfonó, rézmű­ves, bőrdíszműves, gyöngyfűzés stb.) Györkönyi hagyományok fel­elevenítése (fonás rokkán, tutyikötés, forgácsfánk sütés, stb.) Helyi készítésű sütemények árusítása Ezzel párhuzamosan foci­bajnokság a sportpályán 20.00 óra „Kleine Raupe Nimmersatt” óvodások előadása Sváb bál (Bonyhádi zenekar) a szünetben- régi györkönyi viseletek bemutatója- „Téli est” iskolások műsora nyelvjárásban Augusztus 12. (vasárnap) 09.00 óra Térzene a faluközpontban (Eckartsweieri zenekar) 10.00 óra Istentisztelet 15.00 óra Ünnepi köszöntő, Kultúrprogram a Május téren (Györkönyi kórus, iskolai, fel­nőtt tánccsoport: Eckartsweieri Zenekar; Kajdacsi, nemesnád^dvari, németkéri tánccsoport; Wache Jánosné gomboshar­monika) 20.00 óra Táncház ■ Egy szépen felújított ház, német tulajdonban FOTÓ: GOTTVAi.fi KÁROLY Az átadás előtt álló konyha és napközi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom