Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-01 / 178. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TŰK Ö R 2001. Augusztus 1., szerda Sikeresek a vidék bankjai A takarékszövetkezetek szerint nehéz lakáshitelhez jutni Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) kedden nyilvánosságra hozott jelenté­se szerint a 171 integrált takarékszövetkezet adózás előtti eredménye az év első öt hónap­jában 22,5 százalékkal nőtt, május végén meghaladta a 2,7 milliárd forintot. A vidék bankjainak is nevezett takarékszövetkezetek­ben kétszeresére nőtt a lakáshitelek állomá­nya, ám a pénzintézetek vezetői úgy vélik, a vidéken élők, főleg a pályakezdők nem tud­nak élni az új lakásokhoz biztosított kiemelt kamattámogatásos hitellehetőséggel. Az integrált takarékszövetkezet összesített mér­legfőösszege májusig 462,1 milliárd forintot tett ki, 15,6 százalékkal volt magasabb, mint egy év­vel korábban. Az egy takarékszövetkezetre jutó átlagos mérlegfőösszeg 22,7 százalékkal 2,7 milli­árd forintra nőtt. A szervezetek saját tőkéje május végén 32,7 milliárd forintot tett ki, egy év alatt 19,3 százalékkal nőtt. Szőke András, az OTSZ elnöke kiemelte a la­káshitel-állomány gyors növekedését. Míg a brut­tó hitelállomány tavaly az ötödik hónap végén 146 milliárd forintot tett ki, az idén májusban már 205 milliárd forint fölé emelkedett. A lakossági hitelek mértéke 68 milliárd forintról 101 milliárd forintra nőttek, ezen belül a lakáscélú kölcsönök állomá­nya egy év alatt több mint kétszeresére, 37,4 mil­liárd forintra bővült. Ennek ellenére Szőke András úgy vélte: a vidé­ken élők, főleg a pályakezdők nem tudnak élni az új lakásokhoz biztosított kiemelt kamattámogatá­sos hitellehetőséggel. Ezért szükségesnek tarta­nák, ha megfelelő korlátozás mellett a használt 120, 80­40­AZ INTEGRÁLT TAKARÉKSZÖVETKEZETEK FŐBB HITELADATAI _________(milliárd forint)__________ 100.8 76.6 62,3 37,4 4.8 10,7 6.8 JL 14,0 II I 1999. 05. 31. 2000. 05. 31. 2001. 05. 31. agrar lakáscélú f vállalkozói lakások vásárlásához is igénybe lehessen venni a 8 százalékos kamatozású kölcsönöket. A lakossági hitelpiacon a takarékszövetkezetek megőrizték második helyüket az OTP mögött. A vállalkozói hitelek az első öt hónapban 24,4 milli­árd forinttal bővültek. Az integrált takarékszövetkezetek betétállomá­nya 16,4 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 400 milliárd forintot. A lakossági betétek állomá­nya 14 százalékkal 330 milliárd forintra nőtt, és a teljes betétállomány 81,5 százalékát teszi ki. Az önkormányzati betétek állománya 54 száza­lékkal bővült, 4,6 milliárd forintra rúgott május végén. __________________________ (S TS) Kikötők: kincs, ami nincs A modernizáláshoz pénzre van szüksége a Mahartnak A folyami kikötők közül a bajai az egyik legfontosabb létesítmény fotó: gál zoltán RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 31.) Borsodchem 5 OOOFt ű Égis 10 630 Ft íí Matáv 775 Ft ű Mól 4 305 Ft Ű OTP 14795 Ft ö Richter 16125 Ft ű TVK 3185 Ft 8 Zalakerámia 1900 Ft ö BUX: 6592,81-0,32% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 403,54 Cseh korona 7,31 Euró * 247,70 Német márka 126,65 Osztrák schilling 18,00 Lengyel zloty 66,74 Svájci frank 163,95 Szlovák korona 5,72 USA-dollár 282,83 _________Hírek_________ INF LÁCIÓ. A Magyar Nemzeti Bank első inflációs jelentését a várható folyamatokról ma teszi közzé. Az MNB a közelmúltban váltotta fel korábbi árfolyamkö­vető monetáris politikáját az új rendszerrel. Az úgynevezett inf­lációs célkövető rendszerben az MNB hat negyedévre előre inflá­ciós célokat rögzít, és ennek megfelelően hozza meg monetá­ris politikai döntéseit. Az infláci­ós célkitűzés az idén december­re 7 százalék, 2002 decemberére 4.5 százalék. ERDŐ. Az elkövetkezendő 10 évben jelentős mértékben, mintegy 150 ezer hektárral nö­vekedhet Magyarország erdőte­rülete a mostani telepítéseket fi­gyelembe véve - közölte Csóka Péter, az Állami Erdészeti Szol­gálat főigazgatója kedden Buda­pesten. A főigazgató elmondta: Magyarországon 1,8 millió hek­tárt borít erdő, ami 19 százalé­ka az ország egész területének. Hosszabb távon cél, hogy ez elérje a 25 százalékot. AGRÁR-LOGISZTIKA. A móra halmi központú Mórákért Be­szerző, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet agrár-logisztikai bá­zist létesít. A beruházás költsé­ge összesen 180 millió forint, kezdési ideje szeptember. A ter­vek szerint jövő év februárjában adják át az új létesítményt. A csaknem 3000 négyzetméter alapterületű agrár-logisztikai bázis feladata lesz a térségben megtermelt zöldség és gyümölcs tárolása, áruvá készítése és értékesítése. ÁRAK. Az ipari termelői árak júniusban 1,3 százalékkal csök­kentek májushoz képest és 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - hozta nyilvá­nosságra a Központi Statisztikai Hivatal kedden. TAGDÍJ. Az immáron négy éve működő 24 magánnyugdíj- pénztár az első negyedévben 26.5 milliárdos tagdíjat szedett be, ám ennek mindössze 91 százalékát írták jóvá a tagok egyéni számláján, a maradó 9 százalékot függő tételként könyvelték el. Szakértők sze­rint nem kizárható, hogy visz- szaélések állnak a függő tételek magas aránya mögött. A hazai folyamhajózás kezd nyereségessé válni, ami nagy­részt a kikötők új tulajdono­sainak köszönhető. Am az állami tulajdonban maradt rakodóhelyek további privati­zációjára nincs sok esély. Összesen 15 rakodóhely műkö­dik hazánkban a Duna és a Tisza mentén. A győr-gönyői, a csepeli, a dunaújvárosi, a bajai és a moh­ácsi létesítmények Magyarország legjelentősebb folyami kikötői.- A tévhit ellenére a hajózás alapvetően nem veszteséges ága­zat. Ezt bizonyítja, hogy egyre több magáncég próbálja megsze­rezni a nagyobb kikötőket. A ba­jai és a dunaújvárosi rakodóhe­lyek jelentős hányada már ma­gánkézben van, és hatalmas ösz- szeget fordítanak a létesítmények fejlesztésére - mondta lapunknak a Mahart folyamhajózási főosz­tályvezetője. Bencsik Attila szerint néhány többletszolgáltatás bevezetésével nyereségessé tehetők a kikötők. Ilyen például az árufeldolgozás és a csomagolás. Nagyon fontos a rakodóhelyek folyamatos kihasz­náltságának biztosítása is, azaz egy-egy kikötő forgalma nem függhet pusztán a szezonális ter­mékektől. Filipsz László titkár szerint bo­nyodalmat okoz, hogy az érintett szövetkezetek nem ismerik az eljárási rendet, azt, hogy az ál­lam miként kívánja megvásárol­ni a külső üzletrésztulajdont. Er­ről ugyanis hivatalosan nem ér­tesítették őket. A MOSZ képviselője elmondta: a szövetkezetek nem kötelezhe­tők nyilatkozattételre. Ugyanis az idevonatkozó törvény nem ren­delkezik arról, hogy mire kötelez­hető egy szövetkezet az üzlet­rész-nyilvántartással kapcsolat­ban, de még az sincs benne, hogy a tulajdon meglétéről igazolást kell kiadnia. Kivéve egyetlen dol­got: betekintést enged az érintett­nek a rá vonatkozó adatokról.- A magántőke beszivárgásá­nak köszönhetően egyre több ki­kötő nyereséges. A közeljövőben azonban nem tervezik az állami tulajdonú létesítmények további privatizációját - közölte a hajózá­si szakember. A rakodóhelyek zö­mét fel kellene újítani, azonban nincs elég pénz a fejlesztésre. Mivel a Csepeli Szabadkikötő a Mahart tulajdonában van - a töb­bi részben magántulajdonban lé­vő létesítményhez hasonlóan - nem számíthat állami juttatások­ra, csupán pályázatok útján jut­hat némi pénzhez. Ám a már nyolc éve megalakult Állami Köz­forgalmi Kikötő Hálózat terjesz­Az elővásárlási jog gyakorlá­sához pontosan ismerni kell a fi­zetési feltételeket. Erről azonban a szövetkezet nem értesül, mert ezek szerződésben vannak, nincs mód a betekintésre. Filipsz szerint további dilemmát jelent, hogy elvárják a szövetkezettől, nyilatkozzon a szövetkezet és a tagok elővásárlási szándékáról. A sajátjáról tud, de a tagok nevé­ben ezt nem teheti. Egy ezerfős szövetkezet esetében ugyanis ez azt jelenti, hogy mindenkit meg kellene kérdezni: akar-e élni elő­vásárlási jogával? Ha valakit nem érnek el, az utólag megtámad­hatja a szerződést és akkor az semmissé válik. Filipsz elfogadhatatlan tartja kedni szeretne, a csepeli és a sze­gedi kikötőt is felvenné tagjai kö­zé, míg Szekszárdon egy új rako­dóhely létesítését tervezik. A szervezethez tartozó kikötők ál­lami támogatáshoz juthatnak. Bencsik Attila szerint az így ka­pott pénzből kisebb fejlesztések­re ugyan lenne lehetőség, de tel­jes modernizálásra semmiképpen sem elegendő ez az összeg. A kikötők felújítása tehát fő­ként attól függ, hogy üzemeltető­ik képesek-e nyereségesen mű­ködtetni a létesítményeket, és hogy a keletkezett haszonból mennyit szánnak modernizálásra a tulajdonosok. farkas melinda azt is, hogy a szövetkezetnek kell az igényjogosultságot iga­zolni. A gazdaságoknál nem szükségszerűen tartják nyilván, hogy a külső üzletrész-tulajdo­nos mennyit kapott, mennyit vásárolt és mennyit örökölt. A vagyonrészében benne lehet az a rész is, amelyre nem terjed ki a vételi ajánlat. Bizonyos esetek­ben a szövetkezeteknek valósá­gos nyomozó munkát kellene végezniük, amire szintén nem kötelezhetők. Az érdekképviselet szakembe­re problémát lát abban is, hogy az Üzletrész-hasznosító Kft. - ar­ra hivatkozva, hogy nem foglal­kozhat értékpapír-kereskedéssel - nem vásárolja fel azokat az ér­tékpapírokat, amelyet a szövet­kezetek a szövetkezeti törvény értelmében állítottak ki az üzlet­részre. ________________________________________(ÚJVÁRI) Bo nyolult az üzletrész felvásárlása Botrányok várhatók a ma kezdődő szövetkezeti üzletrészek felvásárlása körül - véli a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Szerintük nem sok szövetkezet él majd elővásárlási jogával. Budapest A tizenévesek számára új kártyás szol­gáltatást vezet be a Pannon GSM, amely arra szá­mít, hogy az év vé­gére hazánkban a 18 éven aluliak 85 szá­zaléka mobiltulaj­donossá válik. Az év végé­re várható­an minden második magyar mo­biltelefon-haszná­ló lesz, mondta lapunknak Björn Flakstad, a Pannon GSM vezérigazgatója. BeB öy **íBW*e>n aSM A mobilforradalom sajátossága az, hogy Magyarországon - Finnországhoz hasonlóan - immár elsősorban a tizenévesek körében hódít a vezeték nélküli táv­beszélő; erre alapozva a társaság külön „megszólította” a 18 éven alu­li korosztályt, s létrehozta a „Bee” (azaz Bí) családot. A reklámfigurák új márkanevet képviselnek, amely - anélkül, hogy felváltaná a Pannon GSM ismert lógóját és szlogenjét - speciális célcsoportot kíván elérni. A cég több hónapon keresztül tanulmányozta a fiatalok életstílusát, szokásait, valamint értékrendjét, s ezt követően dobta be a köztudat­ba a rajzfilmfigurás Bee-családot óriásplakátokon illetve tévéreklámo­kon - ismertette a kampány részleteit Simon Márta marketingigazga­tó-helyettes. A játékos figurákat az érintettek között tesztelték, segítsé­gükkel választották ki a legnépszerűbb nevet. A tizenéveseknek szóló szolgáltatás tartalmában is igazodik a korosztály igényeihez: a drá­gább csúcsidő az iskolai órákra esik, délután és este viszont az Original tarifacsomag számos kedvezményt tartalmaz. A bi-bi-bí dallama mától 12 szakosított üzletben szól az ország egész területén; mostantól összesen 66 értékesítési ponton, főleg plazákban lehet hozzájutni a Bee márkajelű mobiltelefon-kártyához. A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2001. évi folyamatairól 2000. tény 2001. jan.-máj. 2001. előrejelzés 1. A GDP volumenindexe (%) 105,2 104,4°) 105 2. Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %) 118,3 109,5 112 3. Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %) 106,6 105,3°) 111 4. Az építési-szerelési tevékenység indexe (összehasonlító áron, %) 105,8 109,6 110 5. A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 130 120,4 116 6. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 132,5 119,8 117 7. A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) 4,3 1,7 5,3 8. A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) 1,6 0,5 2,7 9. A külföldi működőtöké beáramlása (milliárd euró) 1,5 0,6 1,6 10. Az euró időszaki átlagos árfolyama (forint) 265,2 261,6b* 256,5 11. Az államháztartás hiánya (milliárd forint)0* 449 146b) 490 (770)d> 12. A háztartások nettó pénzmegtakarításai­nak növekménye (milliárd forint) 680 250b* 675 13. A bruttó átlagkereset indexe 113,5 116,8 116 14. Foavasztói árindex 109,8 110,4b) 109,3 15. Munkanélküliségi ráta (éves átlagban, %) 6,4 5,7e* 5,8 A tényadatok forrása: KSH. GM, MNB a) I. negyedév b) Január-június c) Helyi önkormányzatok nélkül d) A 2000-re elkönyvelt tételekkel, az autópálya-építés teljes ráfordításával és az ÁPV Rt. kiadásaival együtt e) 2001. március-május Jelzáloglevelek harmadszor Egy-egy magánbefektető volt csupán az intézményiek mel­lett, aki 5-6 millió forintig jegy-' zett jelzáloglevelet idén. Az új befektetési forma nem ismert a kisbefektetők körében. Újabb jelzálogleveleket lehetett jegyezni júliusban, amelyek a márciusban megjelent jelzálogle­vél-sorozat harmadik részletét al­kották. A Földhitel- és Jelzálog- bank Rt. (FHB) 2,4 milliárd fo­rintnyi jelzáloglevél értékesítését tervezte. A papírok 10 ezer forint névértékűek, évi fix 9,6 százalé­kos kamatozásúak, amelyek ka­matait félévente írják jóvá, a tő­ketörlesztésük pedig 2007. márci­us 14-ei lejáratkor egy összegben történik majd. Még mindig az intézményi be­fektetők érdeldődnek elsősorban a jelzáloglevelek iránt - összegzi a tapasztalatokat Bozai Rita, az FHB osztályvezetője. A 98 száza­lékos intézményi részvétellel szemben gyér a magánbefektetők érdeklődése. Egy-két magánbe­fektető jelentkezett, ők 5-6 millió forintos tételben vásároltak. Aki hosszabb távú befektetés­ben gondolkodik, az idővel lecse­réli az állampapírokat jelzálog- levélre - legalábbis ezt a tenden­ciát mutatják a nyugati példák, ahol a magánbefektetők 20-30 százalékos arányt képviselnek ebben a szektorban. Bozai Rita szerint egy-két év múlva hazánk­ban is legalább 15 százalékot fog­nak képviselni e területen a pri­vátbefektetők. Jövőre változó kamatozású jel­záloglevél-sorozat kibocsátását tervezi az FHB 15 milliárd forintos összértéken, 4-5-szöri kibocsátás­sal. Azok feltehetően sokkal nép­szerűbbek lesznek a kisbefekte­tők körében. icsernyánszkyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom