Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-28 / 200. szám

8. OLDAL T Ü K Ö R 2001. Augusztus 28., kedd Ml GAZDASAG RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. augusztus 27.) Botsodchem 4 865 Ft ■0 Egis 11100 Ft Matáv 714 Ft t Mól 4100 Ft OTP 14 750 Ft Ú Richter 16 250 Ft TVK 2 950 Ft ö Zalakerámia 1820 Ft ■ű­o BUX: 6402,77 +0,65% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 6700 _j IND EX Vili. 21-274G s ! j 1 | 6600 6365,171 16354,42 .6402.77 f. 1 - í...... 65 00 '6357.18; Í636U9! j ! ! « 1 6400 i ! í i | 6300 pont Kedd Szerda Csütörtök Péntek Hétfő AZ MNB HIVATALOS OEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 401,30 7,42 253,61 129,67 18,43 65,65 166,86 5,85 278,20 Bővülő kereskedelem Az év első hat hónapjában 5,7 százalékkal, ezen belül június­ban 4,2 százalékkal nőtt a kiske­reskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbi szinthez képest - áll a Központi Statiszti­kai Hivatal hétfői jelentésében. A legnagyobb mértékben a gép­jármű- és járműalkatrész-eladá­sok üteme növekedett. HÍREK INGATLANPIAC. A forint erősödésének hatására élén­kül a magyarok külföldi ingat­lanvásárlásainak száma - Írja a Világgazdaság. Ám míg egyes szakértők szerint in­kább a befektetési célú vásár­lások nőnek, mások szerint a saját célra történő tulajdon- szerzések dominálnak majd. TELEFÓNIA. A tíz főnél több alkalmazottat foglalkoztató mintegy harminckétezer vál­lalat közül egyelőre csak min­den tizedik veszi igénybe az internet alapú távközlés (voice over internet protocol - VoIP) kínálta lehetőségeket. A nemzetközi hívások terén akár húszszázalékos megtaka­rítás is elérhető a technológia segítségével. VÁRAKOZÁS. Az Ecostat kis- és középvállalkozások várako­zásait tükröző konjunktúra- indexe augusztusban 44,9 százalék lett, gyakorlatilag nem változott, ami azt jelzi, hogy e vállalati kör szereplői sem saját helyzetükben, sem a gazdaság egészében nem számítanak jelentős fordulat­ra - áll az Ecostat Gazdaság- elemző és Informatikai Intézet összefoglalójában. CIGARETTA. Egy friss WHO- jelentés szerint a dohányipari óriáscégek a fejlődő országok­ban gátlástalanul terjesztik termékeiket a fiatalkorúak körében - közölte a The New York Times. A szerve­zet szerint a gyárak külföl­dön nem alkalmazzák szigorú otthoni szabályaikat, bár a fejlődő országok fiataljait a helyi dohánygyárak próbálják a legnyíltabban elcsábítani. Homokhátsági növénykísérletek Elsivatagosodás fenyeget a Duna-Tisza közén Köles, fénymag, cukorcirok, szudáni fű. Ezen szárazságtű­rő növények kísérleti termesz­tését vállalta Újvári Endre zsanai gazdálkodó. Az agrár­tárca támogatásával indult az a program, amelynek révén több növény termeszthető- ségét próbálják ki a Homok­hátságon. Zsana A homokhátsági földeken gaz­dálkodóknak nemcsak a gyenge talajadottságok jelentenek gon­dot, hanem a jelentős csapadék- hiány is. Az elsivatagosodás fe­nyeget a Duna-Tisza közén. A mezőgazdasággal foglalkozók megpróbálnak alkalmazkodni a körülményekhez, ezért többen is vállalták alternatív szárazság­tűrő növények termesztését. A vetőmagvak beszerzéséhez támogatást ad a szaktárca, a termesztőknek cserébe feljegyzése­ket kell készíteniük tapasztalataikról. A termesz­téstechnológiai ismeretekre nagy szükség van, hiszen kevés a fellelhető leírás az egyes fajtákról. Újvári Endre hatholdas birtokot bérelt a kísér­letezésre. A közepes kötöttségű homokon elve­tett magvaknak jót tett a bőséges júniusi csapa­dék, hiszen akkor 160 milliméternyi hullott, ami háromszorosa a helyi átlagnak. - A fénymagot érdemes a megadott 2 cm-nél mélyebbre vetni, mert a homokon kifújja a szél - számolt be gaz­datársainak tartott bemutatón a házigazda. A ta­vaszi vetésű sárgaköles és a silózásra alkalmas cukorcirok ígéretesen fejlődik. Utóbbiból egy hektárra öt kiló vetőmag szükséges, amely 1200 A cukorcirok a szélsőséges körülmények között is szépen növekedett, a termés biztató - állapította meg Péli Jenő zsanai gazdálkodó Ft/kg-os áron vásárolható. Ha akad biztos piac, akkor érdemes foglalkozni a kölessel is, mivel a búza mindenkori árának kétszereséért lehet el­adni. A kölesszalma is jó takarmány, de a termés gépi betakarítása megoldatlan és a szárítására is ügyelni kell. A viaszos szárú szudáni fű is vízta­karékos növény. A májusi vetésű, egy méternél is magasabbra növő fűféle legeltetésre és silózás­ra is alkalmas. A zsanai homokon ebből a nö­vényből 80-100 mázsa termeszthető, de jobb adottságok között 200 mázsa is betakarítható egy hektárról. A homokhátsági kísérlet több növénnyel is folytatódik, Újvári Endre ősszel az évelő rozs és a tönkölybúza termesztéséhez is hozzáfog. Most éri meg malacot venni A körülmények magasabb árat indokolnának Budapest A sertéstermelők tartási kedvét három dolog befolyásolja: a felvásárlási, a takarmány- és az exportárak alakulása. Az ala­csony árak miatt most jó befektetés a malac, nem érdemes to­vább várniuk azoknak a gazdáknak, akik olcsón akarnak ser­tést venni - derül ki egyebek között az Agrárgazdasági Kuta­tó- és Informatikai Intézet előrejelzéséből. zalékkal, majd 5 millió egyedre emelkedett a hazai sertésállo­mány. A malacok száma viszont április óta 6 százalékkal csökkent és az egy évvel korábbi szinten van. A szakemberek szerint a te­nyésztésbe állítást a vágósertések felvásárlási ára, a takarmányárak és az exportárak, a támogatások alakulása határozza meg. Április­ban csökkenni kezdett a takar­mánykukorica ára, ugyanakkor megélénkült a vágósertések iránti kereslet, ezért jelentősen meg­emelkedtek a felvásárlási árak is. A vágósertések magas, négyszáz forintot megközelítő felvásárlási ára, valamint az olcsó takarmány­árak ösztönzőleg hatnak a sertés- állomány alakulására. Ugyanak­kor a vágósertés unióbeli és ma­gyarországi áraránya, illetve az exportárak szerény mértékű csökkenése a kivitel szempontjá­ból kedvezőtlen - állapították meg az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) szak­értői. Az AKII adatai szerint idén áprilistól augusztus végéig 5 szá­Az exporttámogatások csak fo­kozták a sertések iránti keresle­tet. A szakemberek szerint mind­ezek a hatások magasabb malac­árakat indokolnának, az árak mégis lényegesen alacsonyab­bak, mint három hónnappal ko­rábban. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium ada­tai szerint a 15-25 kilós malacok ára kilónként 600-950 forint kö­zött mozog, vagyis a jelenlegi leg­magasabb ár is csak megközelíti a három hónappal ezelőtti dara­bonként 25 ezer forintos átlag­árat. A kutatók úgy vélik, a piac kezdi felismerni, hogy a nyomott árak miatt jó befektetés a malac. S ha lassan is, de élénkül a kereslet, nő az érdeklődés a minőségi kocacsere támogatása iránt. ÚJVÁRI Százmilliárdok gyógyszerre Budapest A lakosság az idén várhatóan 8,65-13,05 milliárd forinttal költ többet gyógyszerekre a múlt évihez képest, s ez 13-15 százalé­kos kiadásnövekedést jelent - tartalmazza az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Pénzügyminisztérium adatai alapján országgyűlési képviselők számára készült öszszegzés. évben 1,3 milliárd forinttal költ többet. A szakemberek csak becsülni merik a társadalombiztosítási körbe újonnan befogadott gyógy­szerek fogyasztásának mértékét, így különböző elemzések alapján jutottak arra a következtetésre, hogy az ebbe a kategóriába tarto­zó készítményekre mintegy 500 millió forintot költenek majd júli­ustól decemberig a betegek. A társadalombiztosítás által nem tá­mogatott gyógyszerkörben - vál­tozatlan forgalmat feltételezve - a 2001. márciusi átlagos 10,7 száza­lékos és a júliusi átlagos 5,3 szá­zalékos áremelések hatása az év végére várhatóan 3,4 milliárd fo­rint kiadási többlettel terheli meg a lakosságot. A jelentés szerint a gyógysze­rekhez kapcsolódó társadalom- biztosítási támogatások mértéke az 1995. évi 7 százalékos és az 1999. évi további 5 százalékos nagyobb csökkenést követő idő­A jelentés szerint a társadalom- biztosítás által támogatott gyógy­szerkörben a gyártók és a forgal­mazók júliusi átlagos 7 százalé­kos áremelése a fogyasztók szem­pontjából 11 százalékos többlet- kiadással jár. Az okok részletezé­se között szerepel: az antibioti­kumok ártámogatásának 70 szá­zalékról 50 százalékra csökkenté­se miatt a lakosság a második fél­LAKOSSÁGI GYÓGYSZERKIADÁSOK MILLIÁRD FORINTBAN 19931 20001 2001 15,13 88,4 100,5 OEP GYOGYSZERAR-TAMOGATASI KIADÁSOK MILLIÁRD FORINTBAN 1993 2000 2001 szakokban lényegében azonos szinten maradt. A szakemberek összehasonlító táblázata szerint a lakosság 1993- ban még 15,13 milliárd forintot fordított gyógyszerekre, majd ez 2000-re 88,4 milliárd forintra nőtt. Ugyanebben az időszakban 51,1 milliárd forintról 150,65 mil­liárd forintra emelkedtek az OEP gyógyszerár-támogatási kiadásai. A becslések szerint ez évben az OEP 182, a lakosság pedig 100,5 milliárd forintot fordít gyógy­szerekre. A jelentés tartalmazza: a gyógyszerek magyarországi tá­mogatási szintje nem marad el a nyugat-európai országokétól, ám a gyógyszerkiadások részesedése az egészségügyi ágazat kiadásai­hoz, illetve a nemzeti összter­mékhez viszonyítva évek óta aránytalanul magas. A szakértők a KSH vizsgálata­ira hivatkozva állítják: a lakossá­gi gyógyszertérítési díjak növe­kedése elsősorban a készítmé­nyek árának emelkedéséből és nem a társadalombiztosítási tá­mogatási rendszer változásaiból adódik. Zöldség - segítséggel A csatlakozás utáni helyzet a mai támogatástól függ Budapest A mezőgazdaságon belül ki­törési pont lehet a zöldség- és gyümölcstermesztés. Ehhez azonban az uniós csatlakozá­sig javítani kellene az ágazat bel- és külpiaci pozícióit. A Zöldség és Gyümölcs Ter­méktanács szakemberei szerint a kormányzatnak fejlesztenie kell a kertészetet, és akkor az ágazat nyerhet a csat­lakozáson. Támogatás hiányában viszont a kertészet visszafejlő­dik, szerepe az önellá­tásra korlátozódik, s a piacot átveszik az ugrásra kész - uniós - versenytársak. A terméktanács már több javaslatot dolgo­zott ki a termelők „hely­zetbe hozására”, érdemi előrelé­pés azonban eddig nem sok tör­tént. Hasonló módon nem történt változás az ágazat brüsszeli átvi­lágítását megelőző, illetve a csat­lakozási felkészülést felülvizsgáló uniós szakértői jelentést követő­en sem. A szakemberek szerint értékes éveket vesztett a zöldség­gyümölcstermesztés azáltal, hogy a nem kapta meg a kellő pénzügyi támogatásokat. Magyarország számára a csat­lakozás napjától kezdve a ver­senyképes önköltségi árak jelent­hetnek versenyelőnyt. A különle­ges minőség kialakulásában fon­tos szerepet töltenek be a bioló­giai alapok. A termékeknél a ke­resletet és az eladhatóságot kell szem előtt tartani, ez maga után vonja a magas árakat. A szakemberek szerint az ága­zatnak két alternatívája lehet a csatlakozás után. Ha megkapja a megfelelő támogatást, úgy a ker­tészet versenyképessége európai színvonalú lesz, jövedelmező, s az áruk minősége is megfelel a pi-. aci követelményeknek. A belföldi piacon továbbra is a hazai áru do­minál majd, emellett azonban a szektor jelentős mennyiséget ex­portálhat a környező országokba, valamint a hungaricumokkal megjelenhet az Unió piacain. így megteremtődik a termelők létbiz­tonsága, megnő a foglalkoztatás­ban és a vidékfejlesztésben betöl­tött szerepük. Támogatás hiányá­ban versenyképessége nem lesz megfelelő, s a termékeket az Euró­pai Unió nem fogadja be. Az árukoncentrá­ció és a csomagolás hi­ánya miatt az élelmi­szerláncok a magyar beszállítókat nem te­kintik partnernek, a zöldség-, gyümölcster­mékeket Dél-Európából szerzik majd be. Ebben az esetben - mu­tatnak rá az ágazat szakértői - a belföldi piacot is az import áru özönli el, a termelők elvesztik lét- biztonságukat, a munkanélküli­ség növekedni fog, s csökken a vidék népességmegtartó ereje. A terméktanács szerint ahhoz, hogy a zöldség-gyümölcs terme­lő családi gazdaságok felvehes­sék a versenyt az uniós országok farmgazdaságaival, kiemelt tá­mogatással helyzetbe kell őket hozni. Az elmúlt években a kor­mányzat nemigen támogatta a környezet- és fogyasztóbarát ter­mékek bevezetését sem, pedig mind az exportban, mind a hazai eladásoknál az értékesítés feltéte­le már napjainkban is az élelmi­szerbiztonság. Az ágazat szempontjából sike­res magyar csatlakozáshoz a ker­tészeti termékek folyamatos mar­ketingjére is szükség lenne.-UG­Divatnapok a fővárosban Budapest Az idén immár 21. alkalommal rendezi meg a Magyar Divat Inté­zet a Budapesti Divatnapok című szakkiállítást szeptember 2. és 4. között a budapesti vásárközpont­ban - mondta Neményiné Gyar- mathy Margit, a Magyar Divat Intézet ügyvezető igazgatója.' A nettó 3500 négyzetméter alapterületen megrendezett kiál­lításon 13 ország mintegy 250 ki­állítója mutatja be kínálatát. A ki­állítók 40 százaléka érkezik kül­földről, 60 százaléka pedig ma­gyar. A textil- és textilruházati szakma gyártói és nagykereske­dői, márka-képviseletei mintegy tízezer magyar és külföldi szak­mai látogatóra számítanak az idén is. A külföldi kiállítók közül egyénileg jelenik meg Ausztria, Franciaország, India, Németor­szág, Olaszország, Szlovénia és Tajvan. Kollektív kiállítóként mutatkozik be Bulgária, Olaszor­szág, Portugália, Románia és Törökország. _________________■ A sínbuszoké a jövő A MÁV magasabb komfortfokozatú kocsikat is vásárol Budapest - Moszkva A MÁV Rt. fontos feladatának tekinti, hogy a nem villamosí­tott vonalakon a gazdaságta­lan dízelmotoros személyvo- nati közlekedést kiváltsa. Eh­hez legalább 150 úgynevezett sínbuszra lenne szükség. Sárái Jenőtől, a MÁV szakigazga­tó-helyettesétől megtudtuk, hogy a vasúttársaság az orosz állam- adósság törlesztéseként sínbu­szokat hozna Magyarországra, amelyeket a Moszkva melletti Metrovagonmas cég gyárt. Ott készítették a fővárosban futó metrókocsikat is. A sínbuszok két motorkocsiból álló ikervonatok, amelyekből, ha a forgalom úgy kívánja, kettő, há­rom egység is összekapcsolható. Nem csak azért gazdaságosak, mert kevesebb üzemanyagot fo­gyasztanak, de mivel a motor a kocsi alatt van, ezért nincs szük­ség vontatómozdonyra sem. Az új kocsikban az előírások­nak megfelelő EURO-2 környe­zetkímélő motorok lesznek, amelyeket egy német világcég gyárt. A két kocsinak hő- és hangszigetelt, harmonika rend­szerű kapcsolata lesz. A légkon­dicionáló berendezéssel ellátott utastérben 140 kényelmes ülő­hely található, de lesz hely a rok­kantkocsik és gyermekkocsik valamint kerékpárok részére is. A rendelkezésre álló összeg­ből 80 kocsit, vagyis 40 szerel­vényt rendelhetünk meg. A 100 kilométeres sebesség teljesítésé­re alkalmas vonatok a miskolci, a hatvani, a celldömölki illetve az esztergomi térségben közleked­nek majd. A kormány egy másik vasúti beruházást is jóváhagyott. Hat­vanmillió márka hitelből a MÁV magasabb komfortfokozatú, első osztályú szakaszokkal is rendel­kező, távolsági forgalomban köz­lekedő ikerkocsikat vásárol. A tervek szerint a 120 kilométeres sebesség teljesítésére alkalmas 15 ikerszerelvény a Balaton észa­ki partján, a Baja-Szekszárd vo­nalon, illetve Budapest-Salgótar- ján között közlekedik majd. A nyugati cégek által gyártott vona­tok első szerelvényei a szerző­déskötéstől számított másfél éven beül jelennek meg a MÁV vonalain. (kti *

Next

/
Oldalképek
Tartalom