Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2001-08-12 / 32. szám

2001. augusztus 12. ★ SZTÁROK ★ 13 Koltai Róbert csocsózik Kottái Róbert immár ötödik filmjét rendezi, játssza, és a forgatókönyv írásából is kiveszi a részét. Neve mára a mozikban hívónév lett, és biztos tett házat jelent. A „Csocsó avagy éljen május elseje!” bemutatója december­ben lesz.- Filmjei a hazai mo­zikban versenyben áll­nak a hollywoodi szu­perprodukciókkal. Mi a siker titka?- A Sose halunk meggel talán elindult egy olyan sorozat, ahol a színházi életemet foly­tatom, csak nagyobb né­zőközösség előtt. Úgy látszik, a közönség meg­érzi, hogy ki az, aki szív­ből örömet akar neki szerezni. Minden szere­pemnél beleőrültem, ha nem nevettek, ha keve­sen voltak, vagy ha nem úgy vették, ahogy sze­rettem volna. Szenvedé­lyemmé vált a játék és a közben eltelt 20-25 év­ben talán megtanultam, hogy mitől lesz valami jó. Megtanultam, hogy min nevetnek az embe­rek vagy min könnyez­nek. A másik dolog pe­dig, ami a közönséghez talán még közelebb visz, hogy magánem­berként is szeretek tör­téneteket mesélni. A filmjeimben is gyakran felidéződnek olyan em­lékek az alaptörténet mellé, amelyek szemé­lyes élményekből, sze­mélyes érintettségből fa­kadnak. A Sose halunk meg! és a Szamba is jó példa erre. Talán a kö­zönség javát meg tudom érinteni, még ha a hiva­talos kritika csak legyint is a filmre.- A filmben szereplő kisfiú mennyiben a gyermek Koltai?- Egyáltalán nem. Már a Sose halunk meg- ben sem magamat ját­szottam. De az igaz volt, hogy a nagybá­tyám - aki nagy lóverse- nyes is volt - járta az or­szágot a vállfáival. Egy­szer elvitt magával egy ilyen útjára. Tehát az nem csak mese volt. A Csocsóból viszont csak annyi igaz, hogy én is az ötvenes években vol­tam gyerek. A főszerep­lő kisfiúval ellentétben nekem nem párttitkár volt a papám. Ha a tör­ténetnél maradunk, én inkább egy Csocsó- szerű figurának a fia le­hettem, aki a városban sportvezető volt.- A papája valóban sportvezető volt Sztá- linvárosában?- Ő hozta fel az akko­ri Építőket, a mai Duna- ferrt az NB I-be. De ez nem egy családtörténet, itt egy mindenes a fő­Koltai Róbert Születési ér. 1943. december 16. Iskola: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1968) Pálya: Kaposvári Csíki Gergely Színház, Pécsi Nemzeti Színház, Nemzeti Színház, majd újra Kaposvár Rímek: Indul a bakterház, Csók, Anyu!, Sose halunk meg, Ámbár tanár úr, A miniszter félrelép, Szamba Díjak: Jászai Mari-díj, Érdemes művész Gyermeke: Gábor (1972) hős, akit a párttitkár fia a második apjaként tisz­tel, de nincs köztük semmilyen vérségi kap­csolat. A két embert összekötő kapocs eb­ben az esetben a rajon­gás. Egy olyan ember iránt, aki az ’50-es évek­ben gyakran hozott bajt magára meg a környe­zetére, és az élete javát átnevelő táborokban töltötte. Én nem kigú­nyolom a rendszert. In­kább bemutatom, hogy akkor is emberek éltek, akik sírtak-nevettek és szerettek.- Az '50-es évek em­léke egyes emberekben nosztalgiát ébreszt, másokban meg sebe­ket szakít fel.- Mi csupán elmesé­lünk egy sztorit egy le­köszönt történelmi kor­szakról. Bemutatjuk, milyen borzasztó világ volt, de az ember ember maradhatotott ha akart és ha tudott. Nem aka­rom lerántani a leplet sem a kapitalizmusról, sem a szocializmusról.- A politika nem ér­dekli?- Egyik filmemben sem a politika játszotta a főszerepet, de nem le­het kikerülni, hiszen az egyik főszereplő párt­titkár, a másik ávós tiszt. A bemutató de­cember elején lesz. Bunyik Béla, a Los An- geles-i Magyar Filmfesz­tivál igazgatója áttette a fesztivált decemberre, mert a Csocsóval szeret­né megnyitni.- Ennyire megnyer­te a forgatókönyv?- Igen, és látta az ed­digi anyagot is. Andy Vájná is megnézte, mi­vel a Miniszter félrelép bemutatója óta figye­lemmel kíséri a munká­mat, és rendkívül szigo­rú kritikus. Bagi László lesen Bartók után Bartókot játszanak Tizedik születésnapját ünnepli Európa egyet­len nyári, kőszínházi opera- és balettfesz­tiválja, a Budafest. Az augusztus 19-ig tartó rendezvénynek évről évre nagy visszatérője a neves olasz dirigens, Pier Giorgio Morandi. A záró rendezvény igazi „dupla csavar”: A kékszakállú herceg várát Pártay Lilla díj­nyertes koreográfiája, a Concerto ősbemu­tatója követi. Incze Ágnes: I love Berlin... A berlini székhelyű Európai Filmakadémián taggá választották Incze Ágnest, a hazai film­szemlén és a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon sikert aratott I love Budapest fiatal rendező­nőjét. A tagok listáján olyan nevek szerepel­nek, mint Fellini, Bergman, Liv Ulmann, Anthony Hopkins, Banderas. A filmakadé­mia 1100 tagjából Incze Ágnessel együtt 15 a magyar, köztük Szabó István. Izabella anya lesz, Nóra hallgat Ősszel még nélkülözniük kell a népszerű Barátok közt tévésorozat nézőinek a becsü­let rendíthetetlen bajnoknőjét, Nórát, pon­tosabban az őt alakító Varga Izabellát. Nyár végére várja a kisbabáját. Miközben Izabel­la élete legszebb szerepére készül, Nóra epizódok garmadáján át még mindig nem vallotta be Berényi Miklósnak, hogy nem lehet gyermeke... Kovács Erzsi, az „irredenta” Kovács Erzsi nem fog nosztalgiázni park­színpadi nosztalgiaestje után. A nagyérde­mű a meghirdetett Kovács Erzsi- és Németh Lehel-örökzöldekért ült be, ám a második résznél, a székely himnusz után sokan an­golosan távoztak. Mondja, már Dobos Atti­lát szerette volna elhallgattatni, amikor a Himnusz egy átiratát kezdte énekelni. Ezt követte Máté Ottilia magyarnóta-blokkja, amelyben meghívott vendégeivel a székely himnuszt adta elő. Azóta őt zaklatják: mi­óta irredenta? Kulka hosszú aszalódása a kaszniban Kulka János most játssza élete el­ső filmfőszerepét Az utolsó blues- ban. Arról az emberről szól, aki két életet próbál párhuzamosan élni. Kulka János, vagyis a főhős évek óta él látszólag harmonikus házasságban, de egyszer csak el­indul Krakkó felé - bár ő is tudja, lehetetlen -, hogy feleségül vegye lengyel szeretőjét. Az autó viszont elromlik, és megállíthatatlanul robog. A vonat előtt hajszál híja, hogy átsuhan. Különben ez az egyetlen veszélyes ro- deójelenet, amiért kaszkadőr ül a helyére. Kulka János, bár imád autót vezetni, a szeptember 15-ig tartó forgatás után minden bizonnyal belefásul egy időre. Hiszen a filmben fél­órán át látható a forró kaszniban. Gárdos Péter író, forgató­könyvíró és rendező állítja, bár a történet jelképesnek tűn­het, valójában egy izgalmas krimi. Nem „egy kifejezetten szép”, inkább egy izgalmas közönségfilm a cél. Ezért már hatszor is átírta a forgatókönyvet. A magyar-lengyel-olasz koprodukcióban készülő filmben igazi csemege, hogy koros gazemberként színre lép a 79 éves Agárdy Gábor. A női fő­szerepeket Fullajtár Andrea, Bertalan Ágnes és Agnieszka Wagner alakítja, mellettük Rudolf Péter és Tábori Nóra szí­nesíti a palettát, de újra láthatjuk majd Paudits Bélát is. Farkasházy: főz és fogy- Az egészben az volt a legszebb, hogy mivel akkor még nem volt, borsot nem lehetett használni - meséli Farkasházy Tivadar, a IX. Nemzetközi Királyi Szakácsverseny sömagykövete és zsű­ritagja. - A reneszánsz konyha persze sok más mellett a paradi­csomot és a kukoricát sem ismerhette, de a borstílalmat külön élveztem. A bors olyan nekem, mint az építészetben a barokk. Elpusztítja az épületet Mint bors az ételt Különben a felesé­gem és az anyám a nagy főzőmesterek, de én most részt veszek a Rádiókabaré fogyóversenyében. Bajor, Nádas, Kern, Éles, (Verebes ingadozó) és én vagyunk benne. Le is fogytunk már vagy 100 kilót. Együttesen... Mostanában salátabárokba járok. Kedvencem a Caesar saláta, de az csak a hozzánk közeli sörö­zőben finom. A sör különben régi szerelem. MR. GÉPPUSKALÁB VISSZAVONUL Michael Ratley (42), a Riverdance meg­teremtője, Mr. Géppuskaláb, pályája csúcsán visszavonul. Társulatával föld- kerekségszerte népszerűvé tette az ír táncot, s világ körüli turnéja utolsó állo­másán, Dallasban, a Feet of Flames, a Lánglábak produkció után július 29-én utoljára hajolt meg a közönség előtt.- Sosem felejtem, a tévé közvetítette az 1994-es írországi Eurovíziós Dalfesz­tivált, ahol fellépett Ratley, s teljesen el­varázsolt minket - meséli Lajtai Kati, a kelta-ír zenét játszó hazai sikercsapat, a Crystal énekesnője. - Videóra vettük, százszor és ezerszer visszanéztük, visz- szahallgattuk a zenét. A Crystal már 1998-ra készen állt a dalaival, s bár a zenekiadóknak tetszett a stílus, mégsem foglalkoztak velük. Ám Flatley tavalyi, Népstadion-beli fellépése után mindjárt négy helyről is kap­tak szerződésajánlatot... Ratley másodpercenként 35-öt koppant a sarkával. Állí­tólag ennek, s a feszített turnéknak, egymásba érő fellépé­seknek is tudhatja, hogy kikészültek ízületei. Valójában min­dig azt vallotta, hogy a csúcson szeretné abbahagyni.- Flatley hét éve áll reflektorfényben, most zár le egy fantasztikus sikerű világ körüli turnét, természetes hát, hogy ak­kor szeretne visszavonulni, amikor rajon­gói még a legszebb emlékeket őrzik róla- fűzte hozzá a szóvivője Dallasban. A showman Chicagóban született, s állítólag csak az anyai nagymamája ré­vén igazi ír. A nagyi maga is ír táncbajnok volt, s Michael az első lépéseket tőle ta­nulta már négyéves korában. Édesanyja- szintén ír táncbajnok -11 évesen írat­ta fivérével és három lánytestvérével együtt tánciskolába. Ő volt az első ameri­kai, aki ír folkegyüttesekke! lépett fel mint ünnepelt fuvolaművész és táncos, míg megalapította az Intervízió-siker Riverdance együttesét, s riválisát, amely a Lord of Dance műsorral járta világot. An­gol közönség előtt '98-ban 21-szer töltötték meg a Wembley stadiont. Ratley 13 országban 120 dijat nyert, a művészeti ág gyarapításáért megkapta a Master of Dance címet, s a National Geographic Society már 1991-ben élő nemzeti kinccsé nyilvánította. Egy élő kincs persze hogyan fordíthat­na végleg hátat a színpadnak...? (sipka) ARMSTRONGOT ÜNNEPELTÉK New Orleans és minden amerikai város Louis Armstrong 100. születésnapját ünnepelte az elmúlt hét végén, és ezzel együtt magát a dzsesszt is mint Amerika egyik legfontosabb kulturális exportját. New Orleans kitett magáért, négy napig ünnepelték világhírű trombitásukat, és a repülőterüket Armstrong névre keresztelték. Armstrong 1901. augusztus 4-én látta meg a napvilágot, de mindig azt állította, hogy 1900. július 4-én született, így világszerte más és más időpontokban rendezik az Armstrong-fesztiválokat. Ám Tad Jones New Or- leans-i zenekutató olyan keresztlevélre bukkant, amely bizonyítja Armstrong születésének igazi dátumát. A négynapos Satchmo Sum­merfest New Orleans repü­lőterének keresztelési cere­móniájával kezdődött, szü­letésének éjjelén pedig a ne­ves zenész tanár, Ellis Mar­salis, aki a New Orleans-i egyetemen 1989 óta tanít dzsesszt, világhírű előadó zeneművész fiaival pro­dukált fantasztikus prog­ramot. Wynton Marsalis el­mondta: „Amíg apánk ne­künk, addig Armstrong a világnak tanította, hogyan kell a dzsesszt játszani. Dzsesszemlékmiset tartot­tak a Szent Augustine temp­lomban. Konferenciákat ren­deztek a világ minden tájáról érkezett zenészeknek, szak­embereknek. Az 1980-ban felavatott Armstrong-bronz- szoborhoz minden turista elzarándokol. A dzsesszlegenda egyéb­ként ritkán látogatott Los Angelesbe. Először 1930- ban, amikor az akkori legna­gyobb klubban, az MGM stúdióihoz közeli híres (1200 férőhelyes) Cotton Clubban hét hónapon ke­resztül játszott. S 35 év alatt 28 hollywoodi és 10 külföldi filmben szerepelt, de házat sohasem vett vagy bérelt Los Angelesben. Ahogy befejez­te jeleneteit, rögtön utazott vissza New Yorkba, ahol kényelmesen élt ugyanab­ban a házban csaknem 30 évig. Az akkori Hollywood­ban a faji megkülön­böztetések miatt sohasem érezhette magát igazán biz­tonságban, senkinek a házá­ban nem volt, senki nem hívta meg magához, még Bing Crosby sem, pedig ba­rátok voltak. Magyar- országon egyszer járt, a Népstadiont is megtöltötte. A Jó reggelt, Vietnam mozi­sikere után, amelynek a be­tétdalát énekelte, a mai fiata­lok is felfedezték maguknak Satchmót. Laux József New Orleans Louis Armstrong Született Daniel Louis Armstrong, New Orleans, 1901. augusz­tus 4., s 1971-ben, július 6-án New Yorkban hunyt el Pálya: 1918-tól Kid Ory zenekarával tanulóként bejárja az Álla­mokat, majd a Hot Five és Hot Seven együttesben tűnik fel Család: négy felesége volt, köztük Lil Hardin zongorista. Szólistaként kiváló muzsikusok kíséretében bejárta a világot

Next

/
Oldalképek
Tartalom