Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-11 / 187. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I 2001. Augusztus 11., szombat / TŰKOR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. augusztus 10.) Borsodchem 4 920 Ft O Egis 10 800 Ft O Matáv 705 Ft ü Mól 4 325 Ft ü OTP 14 800 Ft Ű Richter 16400 Ft O TVK 3185 Ft ú Zalakerámia 1875 Ft BUX: 6498,75-0,36% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili. 6-10-IG fison (6618,21 6577,12) 1 | 6700 6623,58; <6522ZT, 1 6600- -6498,75 í 6500 6400 pont Hétfő j Kedd Szerda Csütörtök Péntek AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 394,17 Cseh korona 7,29 Euró 247,04 Német márka 126,31 Osztrák schilling 17,95 Lengyel zloty 65,55 Svájci frank 163,75 Szlovák korona 5,77 USA-dollár 276,05 Származási hely Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szorgalmazza, hogy a marhahústermékek értékesíté­sekor az uniós gyakorlathoz ha­sonlóan Magyarországon is sze­repeljen az előrecsomagolt áruk csomagolásán és a vendéglők étlapjain a származási ország­név. Az EU tagállamaiban már évek óta feltüntetik a marhahús származási országát. _____ ■ Ho ltvágányon a megállapodás A MÁV szerint sokat veszíthetnek a vasutasok A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) a MÁV ígéreteinek be nem tartását részletező 13 oldalas jelentésében szorgal­mazza a reprezentatív szakszervezetek és a vasúttársaság között tavaly februárban létre­jött hároméves megállapodás felmondását. Az aláíró másik két érdekvédelmi szervezet egy­előre nem lát kellő indokot a munkabékét nyújtó megállapodás felrúgására. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke cáfolta lapunk in­formációját, amely szerint sem a Vasutasok, sem pedig a Mozdonyvezetők Szakszervezete nem tu­dott arról, hogy a harmadik reprezentatív szak- szervezet az egyezség felmondását fontolgatja. Ugyanakkor Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke, és a Vas­utasok Szakszervezetétől Varga Gyuláné egybe­hangzóan állítja: ők csak a sajtóból értesültek Gaskóék szándékáról. A megállapodás felmondá­sa az azt kezdeményező érdekképviseleti vezető szerint nem jelent automatikusan konfliktust a felek között. Az előírásoknak megfelelően most 15 napos egyeztetési folyamat kezdődik, amely­nek végén vagy a munkavállalók jobb munka- körülményeit biztosító módosított egyezség vált­ja fel a régit, vagy azt a szakszervezet felmondja, azaz érvénytelenné válik a megállapodást, Borsik János elmondása szerint szakszervezet­ük félévente felülvizsgálja a másfél évvel ezelőtt kötött megállapodás teljesülését, véleményüket ezzel kapcsolatban legközelebb ősszel hozzák nyilvánosságra. Az érdekvédelmi vezető jelenleg nem látja indokát a vasúttársasággal kötött meg­állapodás felmondásának, bár mint mondta, ez nem azt jelenti, hogy teljességgel elégedettek len­nének a vasutasok helyzetével. Véleménye sze- ■ rint a bér, a szociális ellátás és a munkavégzés fel­tételeivel kapcsolatos más feltételek sem javultak a nemzetgazdaság fejlődésével arányos mérték­ben. Borsik arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy vajon a négyoldalú (MÁV Rt. és a három reprezentatív szakszervezet) megállapo­dás VDSZSZ által való felrúgása kihat-e a másik két szakszervezet tagságára is, azonban egy 1999-ben született bírósági döntés arra enged kö­vetkeztetni, hogy az önálló döntési jogkörrel bíró aláíró felek bármelyikének visszakozása a többi­ekre is érvényes. Rendkívül nyomós indok szolgáltathat csak alapot az egyezség felmondására, erre most nincs itt az idő - közölte vélemé­nyét lapunkkal Varga Gyuláné. A vasutasok szakszervezet­ének illetékese szerint - bár nem mindennel elé­gedettek - a más­fél éve tartó munkabéke olyan értéket képvisel, amelyet most, a korábbinál sokkal kevesebbet biztosító Munka törvénykönyvének életbe lépé­se után nem szabad kockáztatni.- Ahhoz, hogy megkezdődjenek a tárgyalá­sok, a szakszervezetnek le kell tennie az asztalra a javaslatát, de ezt még nem kaptuk meg - nyilat­kozta lapunknak Bajnai Gábor, a MÁV vezér­igazgató-helyettese, amikor a VDSZSZ bejelenté­séről kérdeztük.- A kifogásaikat elmondták, többek között azt, hogy a MÁV nem tartotta be a tavaly megkötött béregyezséget.- Ezt azért nem értem, mert januárban Gaskó István aláírta a kollektív szerződés feltételeinek megfelelő, idei bérfejlesztési tervet, amihez szigorúan tartjuk magunkat.- Azt is kifogásolja a szakszervezet, hogy több dolgozót bocsátottak el, mint ahány a megállapo­dásban szerepel.- Ez nem felel meg a valóságnak, hatszázzal csökkenthettük volna a létszámot, de csak kettő­százhárom munkatársunktól váltunk meg.- Egy tarifarendszer rendezi az egyes munka­körök - baktertől a mozdonyvezetőig - bérrend­szerét. Ebben sincs megállapodás.- Eddig öt változatot adtunk át a szakszerveze­teknek, de a három érdekképviselet között nincs egyetértés.- Mi vár a vasutasokra, ha felmondják a kol­lektív szerződést?- Elvesztik a három évig tartó bérfejlesztési biztonságot. Ma mindenki tudja, mit visz haza a borítékban havonta. Elmaradna többek között a 25 ezer embert érintő balesetmentességért járó jutalom, megszűnne a pályakarbantartók jutal­mazási rendszere és a távközlésiek prémiuma. Úgy tűnik, rendszerré vált, hogy minden augusz­tusban kitör a MÁV-nál a szakszervezetek okoz­ta válság, „a labda ezúttal is náluk van". ________________________________ HORVÁTH MAGDOLHA-KOÓS TAMÁS Hírek TRAKTOR. Traktor-összeszere­lő gyár létrehozását tervezi Újfehértón a helyi Amobil Trade Kft., amelynek első erő­gépe már elkészült és típus­bizonyítványra vár - közölte Kovács András, a cég ügyvezető igazgatója. Elmondta: a prototí­pus összeszereléséhez az ang­liai Perkins cégtől kapták a nyu­gat-európai környezetvédelmi követelmények szerint gyártott 85 lóerős motort, az alkatrésze­ket pedig Fehér-Oroszország- ból, Lengyelországból, Német­országból, valamint a magyar gyártóktól szerezték be. VIDÉKFEJLESZTÉS. A nyu gat-dunántúli régióból, Győr- Moson-Sopron, Vas és Zala me­gyéből tavaly összesen 180 pá­lyázat érkezett vidékfejlesztési céltámogatásra és ezzel mint­egy 180 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a pályázók - hangzott el pénte­ken a földművelésügyi tárca által működtetett pályázati rendszerről tartott fórumon. Nem drágul a kenyér Sem drágább, sem olcsóbb nem géig nem tervez áremelést, mi a liszt drágulására. A pékek december végéig valószí­nűleg nem emelik a sütőipari ter­mékek árát - jelentette be tegnap Marton István. A Magyar Pékek Ipartestületének elnöke elmond­ta: az árak emelésére legfeljebb abban az esetben kerülne sor, ha a sütőipari termelési költségek drasztikusan drágulnának. A betakarításra kerülő búzá­nak mintegy 35-40 százaléka sütőipari minőségű. Ez a meny- nyiség egy évre fedezi a hazai szükségleteket. A malmi és a ta­karmánybúza a vártnál kedve­zőtlenebb aránya a minőségi búza felvásárlási árát megemel­te, s ez az új liszt árát is jelentő­lesz a kenyér; a sütőipar év vé­rei az idén nem kell számítani sen befolyásolja. Ezért lényeges mértékű lisztárcsökkenés nem várható. A kenyér termelői ára jelenleg 95-130 forint. Az ipartestület el­nöke szerint a gázár, a minőség- biztosítási rendszer kiépítésének költségei hatszázalékos áreme­lést indokolnának, ezt azonban a sütőipar mégsem tudja megtenni, mivel a lisztárak időlegesen két- három forinttal csökkentek az el­múlt hónapban. A sütőipart érzé­kenyen érintette a 12 százalékos energiaár-változás, és más egyéb költségek - mint például a január­tól bevezetett 25 százalékos mini­málbér-emelés - növekedése is, A FEHÉR KENYÉR KÖLTSÉGSZERKEZETE %-BAN Anyaghányad 38,8- liszthányad 31,7 Energiahányad 22,6 Bérhányad 21,0 Egyéb költség 3,3 Eredmény 3,6 Áfa 10,7 Összesen: 100,0 Forrás: Sütőipari Egyesülés, Magyar Pékek Ipartestülete ezért az árakat nem tudják lefelé módosítani. Az elmúlt időszak­ban a raktáron lévő készletek ter­més előtti akciós eladásának kö­szönhetően valamelyest csökkent a liszt ára, azóta az árak meg­indultak felfelé, illetve vissza­álltak a tavalyi szintre. ÚJVÁRI GIZELLA Most a marha is jó üzlet FVM: a piac élénkülése megemelte a felvásárlási árakat A piaci kereslet élénkülése megemelte a sertés, a marha és a baromfi árát. Csak a méhészek panaszkodnak az idei gyen­ge termés miatt - derül ki egyebek között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott tájékoztatásból. EXPORT-IMPORT. Az előze tes adatok szerint a külkereske­delmi termékforgalom hiánya az idei év első félévében 2,025 milliárd euró volt, 16,561 milli­árd euró export és 18,586 milli­árd euró import egyenlegeként - tájékoztatott a Külügyminisz­térium, és a Gazdasági Minisz­térium közös közleményben. BÍRSÁG. Súlyos jogszabálysér­tések miatt a Signal Biztosító Rt.-t és a Grawe Életbiztosító Rt.-t 5-5 millió forintra, a bizto­sítók első számú vezetőit pedig 500-500 ezer forintra bírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Kisebb szabálytalanságok miatt 100 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a PSZAF az ERSTE Sparkassen Biztosító Rt.-t is. ■ A román és horvát export hatá­sára az elmúlt, hetekben meg­élénkült a hízómarhapiac. A bor­jút kilónként 250-320 forintért vásárolják fel a kereskedők, de ha exportra szállítják, megadják érte a 400 forintot is. A növendék üsző kilónkénti ára 200-280 fo­rint, a tehéné 120-160 forint kö­zött mozog. A rekkenő hőség és a mérsé­kelten meleg napok gyakori válto­zása ingadozást okozott a tejter­melésben. Főként a kisebb gazda­ságokban, ahol gyengébb a hűtő- berendezések teljesítménye, romlott a tej minősége. Változatlanul élénk a kereslet a jó minőségű vágósertések iránt. A feldolgozóüzemeknél alap- anyaghiány jelentkezett, ezért több vágóhíd csak csökkentett kapacitással üzemel. A felvásárlá­si árak 360 forinttól 400 forintig szóródnak. A nagy súlyú és a selejt kocákért is megadják kilón­ként a 360 forintot. Az elmúlt he­tekben érezhetően megnőtt az ér­deklődés a minőségi kocacsere és az új állományok beállására igé­nyelhető támogatások iránt. A baromfipiacon jó ára van most a brojlercsirkének, a felvá­sárlók megadják érte a kilónkénti 200-250 forintot is. A szakembe­rek a fogyasztás emelkedését a marhahús iránti kereslet csökke­nésének tulajdonítják. A kacsá­hoz 180-200, a libához 300-320, a pulykához 205-220 forintos áron lehet hozzájutni. Javult a vágónyúltartók te­nyésztési kedve, 350-400 forintot kapnak a jószág kilójáért. A méhészek a gyenge akácter­mésre panaszkodnak, aminek kö­vetkeztében méhcsaládonként igen gyenge, 10-15 kiló a méz­hozam. A méhészek szerint meg­lehetősen gyenge minőségűek az idén a repce- és a napraforgó-le­gelők is. Áz új fajták olajtartalma ugyan lényegesen magasabb, mint a korábbi fajtáké, nektárter­melésük azonban a felét sem éri el annak. Az akácméz kilónként 400-440, a vegyes virágméz 260- 280 forintba kerül. ________________________________________(ÚJVÁRI) Agrárkamara: vegetálnak A taglétszám kevés a testület működéséhez _________SZEKSZÁRD________ Ne héz helyzetbe került a Tol­na Megyei Agrárkamara. Mi­után megszűnt a kötelező kamarai tagság, az eredeti létszámnak csupán a tíz szá­zaléka maradt. A kamara el­lehetetlenült, mert fenntar­tani sem tudja magát a bevé­telekből. Az országban két me­gyében, Nógrádban és Tolnában került olyan helyzetbe az' agrárka­mara, hogy felmerült a megszűnés gondolata. A jogszabályok szerint azonban köztestületet nem lehet felszámolni, így Tolna megyében se működ­tetni, se megszüntetni nem le­het az agrárkamarát. Kővári László elnök kérdé­sünkre elmondta, megszüntetni akkor lehetne, ha 10 fő alá csök­kenne a taglétszám. Most 150- 200 között van az önkéntes ta­gok száma. Más megyékben is így van, a gond csupán az, hogy a tagok többsége Tolnában kis­termelő. A nagyobb vállalatok, szövetkezetek ugyanis sokkal több tagdíjat fizetnének, mint az egyéni gazdák. Szekszárdon augusztus ele­jén az ügyvezető elnökség úgy döntött, hogy minden alkalma­zottnak felmondanak, csupán egy fő maradhat, az is félállás­ban, aki az adminisztrációs és egyéb feladatokat ellátja. A ka­mara fénykorában 42 főt foglal­koztatott, tagjainak a száma pe­dig elérte a háromezret. Kővári László azt is elmondta: már a múlt év őszén látták, hogy a tagdíjakból befolyt összeg nem lesz elég a működéshez, ezért levelet írtak a földművelésügyi minisztériumba, a kamarákat felügyelő szervekhez, valamint kérték a térség országgyűlési képviselőinek a támo­gatását is. A miniszté­riumba írt levélre még választ sem kaptak. A múlt hónapban a Ma­gyar Agrárkamara or­szágos vezetői is vol­tak Szekszárdon, ezt követően született meg az a döntés, hogy fel kell mondani mindenkinek. A helyzetet nehezíti, hogy fizet­nivalója is van a Tolna Megyei Agrárkamarának, a társadalom- biztosításnak tartoznak néhány millió forinttal. Kővári László szerint kiutat jelenthetne, ha a tartozásaikat központi keretből rendeznék, és a kamara olyan szakmai fel­adatokat kapna, amelyek von­zóvá tennék a mezőgazdasági termelők szemében, így az ön­kéntes tagság köre bővíthető lenne. Szerettük volna megkérdezni a Magyar Agrárkamara főtitká­rának, dr. Mészáros Gyulának a véleményét is. Ő azonban elfog­laltságára hivatkozva, nem tu­dott időt szakítani a válaszra. MAUTHNER Szabadfoglalkozású orvosok Köztiszviselők vagy vállalkozók? • ______Budapest_______ El készült az a törvényterve­zet, amely az egészségügyi közintézményekben az orvo­sok szellemi szabadfoglal­koztatásának feltételeit rög­zíti. Mikola István szakmi­niszter szerint szó sincs ar­ról, hogy bárkit is kényszer- vállalkozásba „kergetnének”. A jelenleg közalkalmazotti stá­tusban foglalkoztatott doktorok a jövőben három lehetőség közül választhatnak: maradnak tovább­ra is alkalmazottak, illetve sza­badfoglalkozású orvosként vagy vállalkozó orvosként kötnek szerződést a kórházukkal. A közalkalmazotti státus eg­zisztenciális szempontból biz­tonságosabb helyet biztosít a doktornak egy adott intézmé­nyen belül, ám a jövedelme felte­hetően elmarad a kockázatosabb - vállalkozói vagy szabadfoglal­kozású - formát választókétól. A szellemi szabadfoglalkozá­súak kizárólag a szaktudásukat és a munkaerejüket „bocsátják áruba” az egészségügyi szolgálta­tásokat nyújtó intézménnyel kö­tött szerződés keretében. A tör­vénytervezet előkészítői még vizsgálják annak lehetőségét is, hogy a szabadfoglalkozású dok­torok szerződhetnének-e a jövő­ben közvetlenül az ellátást finan­szírozó Országos Egészségbizto­sítási Pénztárral. Az egészségügyi tárca szakértői szerint ebben a formában nem biztos, hogy min­den orvos nagyobb jövedelemre tesz szert. Várhatóan csak a leg­jobbak, mégpedig teljesítmény­arányosan kaphatnak több pénzt. Aki több beteget lát el, az'jobban keres majd. A most még jellemző­nek mondható „egyenlősdi” vár­hatóan megszűnik. A vállalkozó orvosok helyzete annyiban más, hogy ők az egész­ségügyi intézményekkel kötött szerződésben a szaktudásukon túl a rendelések tárgyi feltételeit is biztosítják. Ők ugyancsak ab­ban érdekeltek, hogy minél több beteg bizalmát elnyerjék. NÉMETH ZSUZSA SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 32. HÉT (FORINT) I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 364,85 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 367,91 2. szövetkezeti átlagár: 365,64 3. egyéni vállalkozói átlagár: 352,22 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 374,84 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 375,57 2. szövetkezeti átlagár: 375,87 3. egyéni vállalkozói átlagár: 367,32 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 380 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 371 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 380 4. Központ (Budapest, Pest megye): 382 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 372 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 371 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 370 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 461,08 U: 447,78; R: 427,71 O: 405,68 , F ’: 396,66 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 3,14 DM Forrás: HÚSCÉH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom