Tolnai Népújság, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-10 / 186. szám
I 2001. Augusztus 10., Péntek TOLNA ME GYE 2 0 0 1 9. OLDAL Hallott róla? Több jelentős régészeti leletet tártak fel a község területén és környékén. Az egyik legértékesebb leletre viszont vadászok bukkantak, akik mintegy 800 darab római ezüstpénzt találtak az 1960-as években a „Bogárzónái”, Felsőtengelictől északra. Tolna megye legjobb minőségű ivóvizének tartják a ten- gelicit. Jelenleg az itteni vízbázisból látják el Pusztahencsét is, és tervezik, hogy a jövőben Dunaszentgyörgyön is tengeli- ci vizet isznak majd. A helyi labdarúgó csapat évek óta fölényesen nyeri a megye II. futballbajnokságot, de felsőbb osztályba eddig még nem lépett a gárda. A mostani bajnokság első fordulójában, augusztus 12-én, vasárnap Magyarkeszivel mérkőznek a tengelici aranylábúak. A búcsú időpontját két alkalommal is a helyi önkormányzati vezetés határozta meg. A múlt század elején az akkori elöljáróság állítólag az elkészült községháza átadásához kötve novemberre, Erzsébet és Katalin nap közötti vasárnapra tette a jeles napot. Ez a tél közeli időpont azonban kevéssé volt praktikus a lakosság számára, így 1999-ben a képviselőtestület úgy döntött, hogy 2000-től június első vasárnapján rendezzék a búcsút. „Szőlőhegyi virtus”-ként is aposztrofálható a II. világháborús emlékmű felállítása Szőlőhegyen. A mementót ugyanis „kényes időszakban”, 1948- ban állították fel a településen. Kiss István szobrászművész életének utolsó éveiben Felsőtengelicen, a Benyovszky kúriában alakított ki alkotóházat. A Kossuth-díjas művész utolsó alkotását, a hét magyar törzset ábrázoló millecen- tenáriumi emlékművet 1996- ban avatták fel. A művet a szobrász a községnek ajándékozta. Az emlékművön található a Csapó uradalom kápolnájából származó harang, amelyet dr. Csapó György hozzájárulásával helyeztek el. Tengelic Az Uj Évezred Küszöbén Egy különleges „tucattelepülés” Nagy Ferencné A község területe már a történeti idők előtt lakott volt. Egy 1304-ben keletkezett oklevél említi az itteni település templomát. 1730-ban Gindly Urbán és Balázs kapta meg a területet. A hatalmas birtok később több uradalomra szakadt. A XX. század elején az egykori Zichy-birtok parcellázása nyomán 38 településről érkeztek ide családok. 1907-ben megalakult az önálló község Gindlycsalád néven, Kistengelicz székhellyel. A település mai nevét 1931-ben kapta. Nagy Ferencné 1994. decemberétől áll a község élén. Ezt megelőzően képviselőként, a pénzügyi bizottság elnökeként tevékenykedett a településért.- Szorgalmas emberek lakják a községünket. Általában elmondható róluk, hogy megértő emberek, elfogadják, ha egyébként jogos elvárásaik objektív okok miatt nem teljesülnek azonnal. A településen sokan dolgoznak a mezőgazdaságban, magánvállalkozóként, kistermelőként is. A legnagyobb helyi foglalkoztató a tsz-ből 1992-ben átalakult Tenkop Rt. és kft-i. Az ipart a sütőüzem és egy holland, acél nyílászárókat gyártó cég jelentős fejlesztés alatt levő leány- vállalata, a Rollecate Kft. képviseli. A tengeliciek közül sokan ingáznak, elsősorban Szekszárdra és Paksra, főként az atomerőműbe. A munkanélküliség mintegy 9 %-os, ami a megyei átlagnál kedvezőbb. Ez részben a korábbi foglalkoztatási menedzser munkájának köszönhető, és a munkalehetőségek is kedvezőbben alakultak az elmúlt években.- Tengelic sajátossága, hogy összesen 12 település- résszel rendelkezik (Tengelic- Szőlőhegy, Felsőtengelic, Közép- tengelic, Alsótengelic, Katalinpuszta, Középhídvég, Alsóhídvég, Jánosmajor, Kishíd- ja, Vadászmajor, Júliamajor és Tengelic belterület.) Ez a szórtság sajátos gondokat vet fel, első sorban az infrastruktúra területén. Tengelic belterületen már összkomfort van, a teljes településre viszont ez nem áll. A tagoltság problémát jelent az egészségügyi, a szociális és a kereskedelmi ellátás területén is. Többek között emiatt pályáztunk a falugondnoki szolgálat kialakítására, ami 1996. óta működik. A falugondnok, Várnai Béla a Az iskola, előtte a világháborús emlékmű szolgálat keretében a kenyértől a Tengelic polgármestere 47 éves, felsőfokú költségvetési szakképesítése van. Férje a helyi Tenkop Fit. alkalmazottja. Két fiuk van, Ferenc 27 éves, üzletkötő, László 25 éves, rendőr. A polgármester asszony hobbija a zene, az éneklés (kórusban), a rejtvényfejtés és az olvasás. san bejegyzett szőlőhegyi nyugdíjas érdekszövetség Vég Jánosné vezetésével és a tengelici nyugdíjasklub, amit Temesi Mátyásné fog össze. A sportegyesület elnöke Kövecses Imre, a horgászoké Maláti István, a vadásztársaság első embere Buják Imre. Két alapítványunk van, a Felnövekvő Nemzedékért Alapítvány és a Tengelic Községért Alapítvány. Előbbi A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK elnöke Mülbert György, utóbbié Kövecsesné Prikkel Gabriella. Három kórus is működik a községben, az ÁMK keretében a Bárdos Lajos Vegyeskar, és két egyházi, a Mécses csoport és az Élim kórus. fő/1 3500 3000 2500 2000 ALAKULASA 1949 1990 2000 FOTÓ: BAKÓ JERNŐ gyógyszeren át az információt is eljuttatja a korábban mostoha ellátottságú helyekre.- A helyi oktatási és a művelődési feladatokat egy intézmény, az Általános Művelődési Központ látja el, Szíjártó József igazgató vezetésével. Az ÁMK keretében működik az óvoda, a nyolc osztályos iskola, a művelődési házak (a külterületeken is), a könyvtár, de az ÁMK-val összefüggésben említhetem még a néptánc-oktatást, a zeneoktatást, vagy az országos hírű színjátszó szakkört is. Tengelicen két háziorvosi körzet működik (dr. Stallenberger Péter és dr. Stallenberger Pétemé háziorvosokkal). Fogorvosunk dr. Poros Julianna, a két védőnőnk Tóthné Rózsás Mónika (jelenleg gyesen van) és Pallóné Király Erika. Jól működnek civil szervezeteink, köztük a hivatalo2001-ES KOLTSEGVETES Éves előirányzat 264,7 mR Állami hozzájárulás 107 mR Helyi adók 14,9 mR Egyéb bevételek 142,8 mR Önkorm.vagyon _________ 43 7,1 mR- Bár sok mindent megoldottunk már, még számos a feladat. Az önkormányzati működés finanszírozásával évek óta gondjaink vannak. Bízom benne, hogy a kormány is érzékeli ezt az országos problémát, és segítséget nyújt a megoldására, mert mi ennél jobban már nem tudjuk - és nem is szabad - lefaragni a kiadásainkat. Ami a fejlesztéseket illeti: első a tornacsarnok felépítésének befejezése. A következő a sorban Jánosmajor, Júliamajor, Vadászmajor gázellátásának megvalósítása: Fontos lenne a burkolattal még el nem látott néhány út megépítése, illetve a meglévők felújítása. Folytatni kell az önkormányzati ingatlanok felújítását, a település szépítését. A külterületeken a hiányzó infrastruktúra kiépítését is meg kell oldani, de ez távlati cél. Még az idén megtörténik viszont a közvilágítás korszerűsítése minden településrészen, illetve a kábeltévé-hálózat újjáépítése Ti rngelic belterületén. Számos tervünk van, de pénzt nem mindig tudunk „varázsolni”. Ennek ellenére bizakodó vagyok, amire többek kö :ött éppen az elmúlt évek igen jelentős fejlesztése nek megvalósítása adhat okot. Tizenkét virágszirom Tengelic a Mezőföld déli lankáin, nagy területen fekszik, a 6-os és a 63-as főutak között, nem messze Pakstól és Tolnától. A Bodor ? ws“«** ArPád,/ TaraiSi I nyugdíjas pedagógus által tervezett címer pajzsa hagyományos alakú, ''Hgátaszék négy sárga és zöld mezőre osztott. A jobb felső sárga mezőben a „daloló tengelic madárka” a község nevére utal. A bal felső negyedben a 12 szirmú napraforgó szirmai a tizenkét településrészt jelképezik. A jobb alsó mezőben az ökörfej Gindly Urbán marhatőzsér történelmi szerepét igazolja. A bal alsó részben a millecentenáriumi emlékmű a temetőt jelzi, ahol békésen megférnek egymás mellett a különböző felekezethez, népcsoporthoz tartozó elhunytak. Tengelicen négy vallási felekezet működik: a katolikus (plébánosuk Wigand István), a református (Újlaky Tibor tiszteletes Szedresből jár át), az evangélikus (lelki- pásztoruk Füller Mihály) és a na- zarénus (a gyülekezet vezetője id. Osztermájer Károly) ■ Hiányoznak neki az emberek A nyugdíjas klubbal minden rendben Vég Jánosnét, Marika nénit 1994-ben voltaképpen az vezette a szőlőhegyi nyugdíjas „klub” megalakítására, hogy nyugdíjba vonulása után nagyon magányosnak érezte magát, hiányoztak neki az emberek. Kezdeményezése igen sikeres volt, hiszen a 300 fős településrészen több, mint 80 tagja van a szervezetnek. Az érdekszövetség megalakításának másik mozgatórugója az igen alacsony nyugdíjú embereken való segítés szándéka volt, amit egy darabig sikerrel tudtak folytatni, aztán központi intézkedések hatására „megfeneklett” a dolog, ami nem túl szívderítő a szervezet vezetője részére sem. A 2000-től közhasznúvá vált szervezet gyakorinak mondható kirándulásain, heti rendszer- ességű összejövetelein, közös programjain mindenesetre nem érzékelhető a szomorúság, az idősek jól érzik magukat együtt, ilyenkor jókedvűek, gyakran nó- táznak is. A szőlőhegyi művelődési házban található „székhelyüket” egyébként a Paksi Atomerőmű Rt. és a Tenkop Rt. segítségével rendezték be, a két cég Vég Jánosné más területen is segíti a szervezet működését. Vég Jánosné a nyugdíjas klub - Priger Istvánná segítségével tör____________ ténő - vezetése me llett a legutóbbi választások óta Szőlőhegy képviseletét is ellátja a községi képviselőtestületben, és tagja a szociális bizottságnak is. (Az ott folyó murka c’Qrinte „a világon a legneheztub”: emberek kérelmei felett „bíráskodni” számára borzalmas dolog.) Marika néni ezen felül ÁFÉS7 ’'üldött is, úgyhogy biz n Leit szokott unatkozni. Sz.umorkodni viszont néha igen. Úgy látja, hogy megváltozott a világ. Más az emberek, főleg a fiatalok hozzáállása a dolgokhoz, mint régen, minden a pénz körül forog, de dolgozni sokan nem szeretnek. Még szerencse, hogy lakóhelyével, Szőlőheggyel a nehézségek ellenére is elégedett, „semennyi pénzért” nem menne el innen, és ott a „klub”, amivel minden rendben. És ha Marika néni néha el is keseredik, alszik rá egyet, aztán, mint mondja, minden megy to- vább, „ magától”. __________ ■ A t elepülés gazdái Nagy Ferencné polgármester, Kaszás Kálmánná jegyző, Kászpári György alpolgármester, Ádám Réka, Bodor Árpád, Fehér István, Gáncs Tamás, Láng Jakab, Nagy Gyula, dr. Stallenberger Péterné, Szíjártó József, Vég Jánosné (valamennyien függetlenek.) A Tengelici Roma Kisebbségi Önkormányzat tagjai: László József elnök, Bogdán Imre, Budai István, Budai Tamás, Fonyódi János. Spárga: „tengelikum” A nyomolvasástól a zászlóanyaságig Természeti értékek A Tengelicre jellemző különlegességek, „tenge- likumok” között vezető helyen kell említeni a spárgatermesztést, amelyet a TENKOP Rt. németországi partnerével közösen honosított meg a községben. A könnyű talajt és sok vizet igénylő, Magyarországon kevéssé ismert növény jelenleg közel 100 hektáron terem Tengelicen. Ez az ültetvény Közép-Európa legnagyobb összefüggő spárgatelepe, amely idényenként mintegy 400 embernek ad jól jövedelmező munkát. Mint ' Buják Imre, a TENKOP Rt. elnök-igazgatója elmondta, idén tavasszal újabb 50 hektárt telepítettek, és 2003-ban, ennek az ültetvénynek a termőre fordulása idején tervben van további 50 hektárral történő bővítés. A Tengelicen termesztett, jó minőségű, nagy értéket képviselő spárgát teljes egészében Németországban értékesítik. A kedvező termelési eredmények alapján elképzelhető, hogy néhány év múlva, új befektetői igények révén Hollandiába is eljut a tengelici spárga.- Azt hittem, fiatalabb lesz a zászlóanya. Meglepődtem, de elszorult a torkom, amikor megtudtam, hogy ilyen megtiszteltetés ért - mondta a 73 éves Temesi Mátyásné, Piroska néni, aki élete során több nemzedéket tanított kötelességtudatra, hazaszeretetre, az egymás iránti tiszteletre és még vadállatok nyomainak olvasására is. Piroska néni a szarvasi evangélikus tanítóképző után a múlt század közepén kezdte tanítani a kisdiákokat Felsőtengelicen, később Tengelicen, ahol 28 évig munkaközösség vezető volt.- En a képzőben azt tanultam, hogy amit tudok, adjam át a másiknak, és ezzel segítsek. Nem a pénzért, hanem hittel tanítottam. Piroska néni mindemellett a legkövetkezetesebb, legszigombb pedagógusok egyike volt, ezt ő is elismeri. Szigor nélkül persze valószínűleg nem tudott volna mit kezdeni például azzal az osztállyal (amelynek lánya is diákja volt), ahová 58 gyerek járt. A gyerekek azonban nem csak a szigorúságát vették észre, hanem az emberségét is. Mint mondja, ritka, hogy volt tanítványai nem előzik meg a köszönésben, (ami egyik vesszőparipája.) - A tisztelet, amit kapok tőlük a ma napig, minden pénznél többet ér - vallja. Piroska nénire viszont gyakran ráköszönnek számára ismeretlenek is, többnyire a hetvenes években híressé vált megyei vonzású tengelici kisdobos táborok hajdani résztvevői. A tanító néni ezeken a nyarakon a természet megismerésére és szereteté- re nevelte a gyerekeket, amelynek egyik érdekes momentuma volt, amikor a vadnyomokat (is) kiválóan ismerő pedagógus a korántsem andalgós erdei séták során magyarázta a nyomolvasás fortélyát, ami sokak számára maradt kedves emlék. Tevékenységére „felsőbb helyeken” is felfigyeltek. Mint meséli, a legjobban a Gyermekekért Érdeméremnek örült, mert táán észrevették rajta, hogy szeretne többet adni, mint egy „csak a pénzért” dolgozó pedagógus. Nyugdíjba vonulása után sem tudott nyugodni, létrehozta a helyi nyugdíjasklubot. Ma is azt mondja, amíg bírja erővel, próbál sejteni, hiszen erre tette fel az életét. Legközelebbi feladata - amit egy életen át tartó „segítéssel” érdemelt ki - az lesz, hogy felkösse a száagot a millenniumi emlékzászlóra. A község - külterületeivel együtt - több, mint 7000 hektárnyi területén több, természetvédelmi szempontból fontos hely akad. A Csapó család kúriája körül 1820-ban létesült 14 hektáros védelem alatt álló kastélypark ma már csak nyomaiban látható. Valaha itt 56 különféle fafajt gyűjtöttek össze. A védett terület szélén horgásztavat áakítottak ki. A Benyovszky-kúria körül a múlt században 34 hektáros parkot hoztak létre. Az itt átfolyó patakot felduzzasztották és rajta egy kisebb tavat áakítottak ki, szigetekkel, a szigeteken átívelő fahi- dakká. A természetvédelmi területen különleges fák is akadnak, mint a kalábriá fenyő, a mocsárciprus és a virginiá boróka. Madártani szempontból az ittem szürke gém kolónia számít igazán vonzónak. A közel 9 hektáros Bogárzó tavat 1975-ben nyilvánították védetté. A hazá orchidea fajok legritkábbjá és legkülönösebbjei közé tartozik a pókbangó. Ilyen növényre 1983-ban leltek az Éripatak mentén egy kis mocsárréten, amelyet immá a tengelici pók- bangós rétként tartanak nyilván a szakemberek«
