Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-07 / 157. szám
2001. JÚLIUS 7., SZOMBAT \ \ Tolnai Népújság 9. OLDAL Mucsiból Amerikába, majd vissza Hlucsiba Erzsiké hajnali négykor kel, hogy gyermekeivel e-mail-en beszélhessen A ház gyönyörű, minden az itt lakók kényelmét szolgálja. Tágas nappali, benne modern ülőgarnitúra, csodaszép kandalló, nagy étkezőasztal, körülötte sok-sok székkel. Az udvar még ennél is hangulatosabb, a ház előtti rózsakert a tulajdonos büszkesége, a kertben pedig frissen telepített gyümölcsfák és egy hektárnyi fiatal (még nem termő) szőlő. Az udvarba érve Bundás, a puli kedvesen fogad bennünket, akár a ház gazdái, Bernhardt Erzsébet és József, akik több évtizedes távoliét után tértek vissza ismét a szülőfaluba, Mucsiba. Józsi bácsi 87 éves, nem látszik rajta a kor, tele van energiával és tervekkel. Erzsiké 70 éves, ő talán még tíz évet is letagadhatna, ha akarna. Bár mind ketten Tolna megyében születtek, Arizonában (Amerikában) találkoztak egymással nyolc évvel ezelőtt, amikor összekötötték egymással az életüket. A nappaliban beszélgettünk az elmúlt évtizedekről.- Arizonában, egy magyar klubban találkoztunk - kezdte a történetüket Erzsébet -, én azt megelőzően két éve veszítettem el a férjemet, József pedig a feleségét. József azt mondta nekem, ha hozzám jössz feleségül hazaviszlek Magyarországra. így történt. Kezdetben úgy gondoltuk, nyáron Mucsiban leszünk, télen Arizonában, ahol nagyon kellemes az időjárás. József szüleinek házát megvettük, majd arra gondoltunk, mért ne maradhatnánk mindig itthon. Még Arizonában elterveztük, milyen legyen a házunk és interneten tartottam a kapcsolatot az építésszel, s mire visszajöttünk állt az épület.- Józsi bácsi, mikor, hány évvel ezelőtt hagyta el először a szülőfaluját?- Tizennégy éves múltam, amikor édesanyám azt mondta, nem sokra számíthatok, ha itthon maradok, (más teheneit őriztem) menjek édesapám után Amerikába. 1929-et írtak ekkor. Hamburgig vonattal, majd onnan hajóval utaztam, New Yorkban várt rám az apám. Egy bécsi családnál laktunk, mivel én ügyesen fociztam, nekik meg volt egy vállalkozásuk, a Wiener Fussball Club, ahol én is szerepeltem. Cserében enni adtak és szállást, közben egy pékségben tanultam. Amikor megnősültem, akkor hagytam abba a focit. Első feleségem német volt, született két fiam és egy lányom. Hatvan évig nem beszéltem magyarul, de számolni és a szorzótáblát is csak magyarul tudom. Kereskedő lett belőlem, először másnál dolgoztam, a fényképész szakmában, majd amikor már jó hírnevem lett, önállósítottam magamat. A családdal északabbra költöztünk, Wisconsyn államba, Marinett városkába. Itt két üzletet is nyitottam (kezdetben minden nehezen ment, de négy év után egyenesbe jöttünk). Hatvan éves voltam, amikor súlyos autóbaleset ért, hónapokig kórházba kerültem. Ekkor döntöttem úgy, hogy az üzleteimet a fiaimra hagyom, a lányom egy milliomoshoz ment feleségül. Nyugdíjas lettem, ekkor éreztem először azt, hogy haza kellene jönni. A feleségem 52 évi házasság után meghalt. Ekkor költöztem Arizonába, a Green Valley-be (zöld völgy). Itt találkoztam Erzsikével.- Erzsiké élete hogyan alakult addig, amíg Green Valley-ben nem találkoztak?- Én Katalinpusztán születtem (Tengelic mellett ), és 1956-ban, karácsonykor a férjemmel és másfél éves kislányommal együtt hagytam el az országot. Kőszegnél, egy ösvényen mentünk át Ausztriába. Azt az ösvényt az idén újból megnéztem. Sok - sok kálvária (teltek a hetek, csak vártunk, majd mindenki oda ment ahová éppen indult a hajó) után Kanadába kerültünk. A második gyermeket vártam éppen, a hajóút nem volt könnyű, a férjem nálam is rosszabbul volt, mert viharos volt a tenger. Az első évek nagyon nehezen teltek, a kisfiam megszületett, de csak 12 órát élt. A férjem nem kapott munkát, végül egy konyhán helyezkedtünk el, felváltva dolgoztunk, én napközben, ő éjszaka. Tovább mentünk Torontóba, majd Denverbe. Végre minden a helyére került, a férjem mint mérnök erőműveket tervezett, később főmérnök lett. Nekem is lett munkám, műszaki rajzolóként dolgoztam. Mind emellett saját vállalkozást is alapítottunk, komputeren gyűjtöttünk megrendelésre műszaki adatokat a bíróság számára. Két leányom és egy fiam van, négy unokám. A férjem 61 éves volt, amikor meghalt. Nem találtam a helyemet, eladtam a denveri házunkat, a lányom közelébe költöztem, de ott sem volt jó, nem éreztem, hogy szükség van rám. Ekkor látogattam Arizonába és találkoztam Józseffel. Az unokáim és a gyermekeim nagyon hiányoznak, de gyakran látogatnak bennünket itt Mucsiban és én minden reggel hajnali négykor kelek, hogy e- mailon beszélgethessünk egymással. Mindent tudok róluk, úgy érzem akkor sem lennénk közelebb egymáshoz, ha a szomszédjukban élnék. Szeretünk itt lenni, nem hiányzik Amerika. Az én gyermekeim is jól beszélik a magyar nyelvet és nagyon tetszik nekik Mucsi. Nagyon sok tervünk van még, hogyan lehetne még szebbé tenni ezt a falut. Valamikor itt csupa-csupa szőlőültetvény volt, vette vissza a szót József, ezért ültettünk mi is szőlőt. Csak egy kicsit kellene jobban odafigyelni a környezetünkre, és éz nem is mindig pénz kérdése - a füvet kaszával is le lehet vágni, nem csak elektromos fűnyíróval -, pár virág és máris szép a porta. A táj itt olyan gyönyörű és érintetlen, kellene egy vendégház, ahová biztosan a turisták is szívesen jönnének. Meg kell tanulniuk az embereknek, hogy mindig lehet és kell is újrakezdeni, mert csak ez viszi előre a világot. MAUTHNER A legfőbb törvény: szeretni a beteget Interjú dr. Liszátz Mária főorvossal Pro Sanitate (Egészségért) kitüntetést kapott kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként dr. Liszátz Mária főorvos, az Országos Vérellátó Szolgálat Szekszárdi Területi Vérellátó Intézet területi vérellátó vezetője. Dr. Liszátz Mária A középiskolát Mohácson végezte 1964-ben, ezután egy évig segédnövérként dolgozott. Diplomát a pécsi orvostudományi egyetemen 1971-ben szerzett. Szakvizsgák: 1974. orvosi laboratóriumi ismeretek, 1984. transzfúzológiai szakvizsga Nyelvtudás: német Vérellátó vezető főorvosi kinevezését 1987-ben kapta. 2000. július 1-től az Országos Vérellátó Szolgálat Szekszárdi Területi Vérellátó Intézet vezetője. Család: férje idegsebész főorvos, 2 lányuk, 3 unokájuk van. A család Szekszárdon lakik. Hobbi: „unokázás", olvasás, kirándulás- Eredetileg is erre a pályára készült?- Nem, belgyógyász szerettem volna lenni, véletlenül kerültem a véradóállomásra. A férjem ugyanis, akivel szigorló orvos korunkban összeházasodtunk és idegsebésznek készült a szekszárdi kórházban kapott állást, de számomra a belgyógyászaton nem volt hely, csak a véradó állomáson. Gondoltam ideiglenesen ez is megfelel.- Ehhez képest 30 éve itt van, az első munkahelyén.- Igen, mert a véradóállomás akkori vezetője, Kolombusz főorvos úr segítségével megtaláltam ennek a szakmának a szépségeit is. A szekszárdi véradóállomáson már amikor ide kerültem nem csak vérellátói alapfeladatokat végeztek, hanem véralvadási vizsgálatokat, szerológiai terhesgondozást és immunológiai vizsgálatokat is.- Mik a vérellátó szakma szépségei?- Itt is, akár csak a belgyógyászatban alapvető az emberek szeretete, a segíteni akarás, a társosztályokkal való együttműködés. A vérellátás olyan területe az egészségügynek, a gyógyításnak, amit egyedül nem lehet végezni, a beteg emberek érdekében szükség van egészséges véradókra és nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező munkatársakra, ami szerencsére nálunk adott, kitűnő munkatársaim vannak. A vérrel való gyógyításnál nagyon szigorú előírások vannak, amiket pontosan be kell tartani, itt nem szabad téveszteni. Ahhoz, hogy az ember ezt a feladatot jól végezze nemcsak a beteg, de az egészséges embereket, akik véradónak jelentkeznek is tisztelni kell, megbecsülni őket, mert mi csak rajtuk keresztül tudjuk végezni a munkánkat.- A vérellátás az egészségügynek az a területe, ahol se régen, se ma szóba se jöhetett paraszolvencia, Ön mégis itt maradt.- Nálunk valóban nincs paraszolvencia, valószínűleg ezért is hiányszakma a miénk. A vérellátó állomáson dolgozni csak úgy lehet, hogy az ember szereti ezt a szakmát és megvan benne az a tulajdonság, hogy segíteni akar az embereken. Bennünket annak idején az egyetemen olyan professzorok oktattak, akik azt vallották, hogy gyógyítani csak úgy szabad, hogy a betegnek ne ártsunk, a legfőbb törvény a beteg jóléte. Én ma is ezt tartom szem előtt. F. KOVÁTS ÉVA A Népújság előfizetése most ajándékot ér! Szeretnénk, ha nemcsak előfizetője, hanem ajánlója is lenne a Tolnai Népújságnak. Szervezőmunkáját 1 havi Kiskegyed vagy Hölgyvilág előfizetéssel ismerjük el. Válasszon ajándékot, és küldjék be az alábbi megrendelőt! Régi előfizető:. Új előfizető:.... Választott aiándéklap: Kiskegyed D Hölgyvilág D Ne várjon, fizessen elő most havi 995.- forintért! Hívjon bennünket a 74/511-539-es telefonon, vagy küldje vissza a megrendelőt címünkre! Tolnai Népújság 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Ön is benne lehet! Intézmények, vállalkozások, vállalkozók címlistája a Tolnai Népújság 2002. évi KALENDÁRIUMÁBAN a „Fontos címek - Szolgáltatás” - oldalon Ehhez ki kell töltenie az alábbi szelvényt, s a postán feladott 2.500 Ft feladóvevénnyel együtt szíveskedjen címünkre visszaküldeni: ASM Kft. Tolna megyei Irodája, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. X Név: ............................................................................................................................. Tevékenységi kör: ............................................................................................................................. Cím: ............................................................................................................................. Telefonszám: ............................................................................................................................. A Kalendáriumot előfizetőink ajándékba kapják. i i * t i
