Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-04 / 154. szám

2001. JÚLIUS 4., SZERDA M E G Y E I TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét MAUTHNER ILONA Mitől drága a sertéshús? éíki rendszeresen bevásárolni jár - mondjuk pénteken, hogy egy vasárnapi ebédet készítsen -, annak nem kell sokat beszélni arról, hogyan változott az utóbbi időben a sertéshús ára. Jelenleg egy kiló combért 1100-1300 forintot kell fizetni, attól függően, melyik boltban vásárolunk. Az ember persze morgolódik, még á sertéstartókat is szidja. Azt ugyanis egyre többször hallani, hogy megint emelték a felvásárlási árakat, tehát - vonjuk le a következtetést - a termelő teszi zsebre a hasznot. Ez azonban nem így van. Igaz ugyan, hogy az elmúlt egy hpnapban egy kiló sertésért 390-400 forintot is adtak a termelőknek a felvásárlók, amire még nem volt példa, de hol van ez az 1300 forinttól? Azt is tudom, nem csak combból áll egy sertés, de az oldalas, a tarja, sőt a belsőségek sem számítanak ma már olcsónak. Őseink úgy fogalmaztak, egy disznóból amikor levágják csak a visítása megy veszendőbe. Vagyis az állat minden pordkáját hasznosítani lehet, gondoljunk csak a hurkára, kolbászra, a füstölt csülökre, vagy a szép piros töpörtyűre. A. termelők azt mondják, hogy az elmúlt tíz évben nem dől­hettek nyugodtan hátra a székükben, mert mindig azt kellett számolniuk, mennyit veszítenek egy-egy sertésen. A takarmány, a táp, a gázolaj, a tartás költségei folyamatosan emelkedtek, miközben a felvásárlási árak alig változtak. A legtöbben meg is unták az állandó számolgatást és váltottak. Mára jelentősen kevesebb lett a sertés, ezért is emelték meg az árát. Hová, kihez megy akkor a haszon, kérdezi az ember. A felvásárlók a kereskedőkre, azok pedig vissza, a felvásárlókra mutogatnak. Egy biztos: se felvásárló, se kereskedő nem ment még azért tönkre, mert a sertés ára alacsony majd magas lett, de az ingadozás miatt nagyon sok sertéstartó hagyta abba - jelentős veszteséggel - a termelést. Földvári Nyári Esték Idén nem a franciskánus udvarban játszanak Negyedik alkalommal ren­dezi meg a Dunaföldvári Művelődési Központ sza­badtéri színházi estjeit. Az idei sorozat négy előadás­ból áll, melyeket az érdek­lődők a Művelődési Ház ud­varán tekinthetnek meg. A hagyományos helyszín, a gimnázium franciskánus udvara felújítás alatt áll. Dunaföldvár Július 4-én, szerdán a Beregszá­szi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kezd Dorottya című ko­médiájával. Carnevál herceg és a pártában maradt vénkisasszony­ok, Dorottya és Rebeka története életigenlő fiatalsággal, jókedvű lendületességgel elevenedik meg a beregszásziak színpadi variáci­ójában. A jövő kedden, 10-én Buda­pest anno... címmel a József Atti­la Színház kabaréját láthatják a nézők a századforduló tájáról, Fehér Anna, Radó Denise és Ke­rekes József szereplésével. A kö­zönséget három fiatal színész hívja a múltba, egy igazi kávé­házba, egy békebeli orfeumba, ahol hamisítatlan kabarén lehet kacagni. Meg lehet kóstolni a kor édes és fanyar ízeit, csúfondáros dallamait, élvezni lehet egy szer­telen, izgatott és jókedvű fiatal város, a század eleji Budapest hangulatát. Vasárnap, 15-én Balkán-dél- szláv est várja az érdeklődőket, melynek szereplői a Rece-Fice együttes és a Zdravec néptánc együttes. Az 1992-ben alakult ze­nekar célja a táncházi közönség igényes szórakoztatása mellett a balkáni népek (bolgár, görög, makedón, trák) és a magyaror­szági délszláv nemzetiségek (szerb, horvát) népzenei és nép­tánc hagyományainak megismer­tetése, művelése. 1993 óta tánc­házuk működik Budapesten, 1999-ben jelent meg „Farost-le­mez” című CD-jük, 2000-ben pe­dig „Táncház” című kazettájuk. Az előadás sorozatot 18-án, szerdán Molnár Ferenc Játék a kastélyban című három felvoná- sos vígjátéka zárja, amelyet a Páger Antal Stúdió tagjai mutat­nak be. „A játék a kastélyban a színház ősi lényegét hangsúlyoz­za: a játékot. Ragyogó, kápráza­tos, tökéletes játék ez. Azért me­rem ajánlani önöknek én, a ren­dező, mert a kitűnő darabot nép­szerű színészek játsszák nem kevésbé kitűnően” - vallja Cseke Péter. Az előadások minden nap 21 órakor kezdődnek SZIEGL ERIKA Érik a barack, kezdődik a szüret Szép is, jó is, csak kevés termett belőle Tolna megyében megkezdődött a kajszibarack szedése. A termelők a felvásárlási árakkal elége­dettek, a gyümölcs szép is, ízletes is, de a húsvé­ti fagyok miatt kénytelenek félterméssel beérni. Tolna megye A Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. 60 hektáron termel kajszit, és 20 hektáron őszibarackot. A kajszi szedését július 4-én kezdik meg, nyilatkozta lapunknak Czink Já­nos főkertész.- A húsvéti fagyos reggelek na­gyon érzékenyen érintették a vi­rágzásban lévő gyümölcsfákat és emiatt sajnos az idén féltermésre számíthattunk csupán. A tavalyi év sem volt jobb, de ez nem szokatlan annak, aki sárgabarack termelésével foglalkozik. A fajták kö­zött is nagy eltérés van, például a gönci magyar egy nagyon stabil, a mandula kajszi pedig értékes fajta. Ha kevés is a gyümölcs a fán, de az nagyszemű és ízletes. Ez a sok csapadék, ami az utolsó hetekben lehullott, többet használt volna, ha pár héttel korábban érkezik, a nagy szél azon­ban egyértelműen károkat okozott.- Milyen árakat ajánlanak most a felvásárlók?- Az idei évben nem panaszkodhatunk, mert a fel­vásárlók helybe jönnek és 200-250 forint körüli áron vásárolnak barackot. Tőlük tudom, hogy az Alföld­ön az idén nem sikerült a barack, Pest környékén van belőle bőven, Göncön pedig a monüia okozott sok gondot, így ott is kevesebb termett, mint más években. A termelők mindig kiszolgáltatottak, mert ha sok terem, akkor alacsony az ára, ha kevés, ak­kor jó az ára, de ebből nem lehet megélni. Annak éri meg kajszival foglalkozni, aki több lábon áll, és nincs nagy területe. Az is meghatározó, hogy a néhány nagy felvásárló a gyümölcslé készítésé­nél nem barackot hasz­nál, hanem gyümölcsve­lőt hozat be például Tö­rökországból, ahol ala­csonyabb az ár, mint ná­lunk. Igaz, hogy ott nem A kajszi piaci ára Szekszárdon, a piacon, a múlt hét végén, egy kiló kajsziért 400 forintot kértek a termelők. A zöldségeseknél 380 és 440 fo­rint között alakul az ár. A Bala­tonnál viszont 510 forintot is el­kérnek egy kiló sárgabarackért. Mennyi barackos van megyénkben? Tolna megyében 195 hektáron terem őszi- és kajszibarack. Az elmúlt évben ez a terület tovább növekedett, mert 41,7 hektár új telepítésű kajszira, és 3,5 hektár új telepítésű őszi- barackosra kértek és kaptak telepítési támogatást a termelők olyan ízletes a barack, de ízanyagokkal pótolják ezt a hiányosságot. Szénási Tibor, a Kisvejke-Lengyel-Závod környé­ken termő barackosokat fogja össze. Ennek a terü­letnek (közel 130 hektár) sok kisebb-nagyobb tulajdonosa van, de a művelést és az érté­kesítést közösen próbálják megoldani.-.Barackból óriási termésünk úgy három évvel ezelőtt volt, akkor 30 forintot kaptunk a gyümölcs kilójáért. Az idén is kevés termett, de kiváló a mi­nősége a kajszinak. A felvásár­lók helybe jönnek, egymásra licitálnak, így szépen alakul­nak a felvásárlási árak. Egy nap alatt száz mázsát szedünk le, húsz család is szedi a saját területét. Az idén a legjobb formát a ceglédi óriás hozta, formájában, ízében, zamatéban tökéletes. Örül az ember lelke, amikor ránéz egy ilyen fára. Az idén a monília miatt sokat kellett per­metezni, aki ezt elmulasztotta annak most nem sok gondja van a szedéssel. A legnagyobb kárt azonban a késői fagy okozta, mely a termés 80 százalékát el­vitte. Úgy számoljuk, hogy két héten belül lezajlik a szüret, mindenki igyekszik addig értékesíteni, amíg üyen jó árakat ígérnek. Dr. Lux Róbert, a Gyümölcs Terméktanács főtitkára szerint országosan is tarka a kép. A magasabban fekvő területeken jobb termés, míg másutt gyenge termés mutatja magát. Pest környékén, Pomázon sok, míg a Duna-Tisza közén már kevés barackra számítanak a termelők. Ugyanakkor Francia- Olasz- és Spanyolországban is jelentős károkat okoztak a fagyok. A főtitkár szerint a termelőknek nem szabad olcsón eladniuk a felvásárlóknak a gyümölcsöt, mert a 45 milliméte­res méretű barack kilójáért már most 4,20 márkát fizetnek, erre jön rá a kereskedő haszna. A vi­szonteladók ki is használják ezt a lehetőséget, ezért mennek hely­be a termelőkhöz Az idén egyébként országosan 30 ezer tonna barackra számít a termék- tanács (1999-ben 50 ezer tonna termett, ez lenne minden évben az ideális). Az Európai Unióban egyébként összesen 500 ezer tonna kajszi terem, így a csatla­kozásunk után Magyarország az 50 ezer tonnájával már jegyzett mennyiséggel rendelkező ország­nak számíthat. mauthner Integráció három faluban Közösségi ház, szociális lakások A Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal által meg­hirdetett Phare-támogatásra készít elő pályázatot a koc- solai önkormányzat. A prog­ram a romák integrációját szolgálja. Gyulajon várható­an egy héten belül szociális lakásokat adnak át. Kocsola, Gyű la j Az intézmények és az infrastruk­túra fejlesztését egyaránt támogató program kistérségi összefogással Kocsolán, Gyulajon és Nagykónyiban indulna. Kocsolán konkrét cél, hogy többségében ro­mák lakta utcák szilárd burkolatát megépítsék. A településen emel­lett egy használaton kívüli épületet terveznek közösségi házzá alakíta­ni, amely teleházként működhet­ne mind roma, mind magyar fiata­lok számára. A községben befeje­ződött a vendégháznak is szánt közösségi ház építése, amely első­sorban a németajkú kisebbség ren­dezvényeinek helyszíne lehet. Gyulajon már csak az áramszol­gáltatóra várnak a szociális lakás- építési programban résztvevő csa­ládok. A házakat építő vállalkozó, Nádai Gyula elmondta: remélhető­en egy héten belül beköltözhetnek az új otthonokba. Gyulajon há­rom, Lengyelen egy lakást adnak át. Saját munkával, alapítványi tá­mogatással, szociálpolitikai ked­vezménnyel a négy gyermekes családoknak 72, háromgyermeke­seknek 62 négyzetméteres házak készültek. A tavaly szeptember­ben kezdődött építkezést a Ma­gyarországi Cigányok Demokrati­kus Szövetsége is támogatta. A ha­sonló konstrukcióban épülő laká­sok iránt nagy az érdeklődés; mint Nádai Gyula elmondta, Gyulajon további húsz jelentkező van, Len­gyelen, Bonyhádon, Kurdoii pedig az építési engedélyeztetés van fo­lyamatban. Szünidőben, gyerekeknek Bonyhád A városi könyvtár továbbra is várja szünidei programokkal az általános iskolás gyerekeket Bonyhádon. Július 4-én, szerdán a délelőtt a CD-ROM-ok világá­ban telik, 14 órától A tigris című ismeretterjesztő filmet nézhetik meg. Csütörtökön délelőtt báb­előadás, délután a Jumanji című kalandfilm, pénteken délelőtt kézműves foglalkozás, délután a Jedi visszatér című sci-fi, szom­baton pedig 14 órakor a Titanic című film megtekintésére várják a gyerekeket. ____________■ Kortá rs művészek kiállítása SZEKSZÁRD Három megye - Baranya, So­mogy és Tolna - képzőművésze­inek munkáiban gyönyörködhet az, aki megtekinti a szekszárdi Babits Mihály művelődési ház márványtermében megnyílt ki­állítást. A Somogyi Képzőművészeti’ Egyesület, a Baranya megyei Medgyessy Ferenc Képzőmű­vész Egyesület, a Tolna megyei az Art'999 és a Bárka Művészeti Szalon közös kiállítása nyílt meg Szekszárdon, a Babits művelő­dési házban. A kiállított művek - táblaképek, olajfestmények, gra­fikák, textilből készített alkotá­sok, bronzból és kerámiából ké­szült kisplasztikák - mind a ma emberének életérzését idézik. A kortárs művészek alkotásaiból nyílt kiállítás július 14-ig tekint- hető meg. ______ mauthner Si sakjukban vitték a vizet a tűzoltók Paks Először volt paksi résztvevője a Nyíregyházán megrendezett tűzoltó emlékversenynek, a hat­fős csapat különdíjjal tért haza. Önkéntes, létesítményi és hi­vatásos tűzoltók számára ren­dezték meg az elmúlt hétvégén Nyíregyházán az V. Tempo-Loki emlékversenyt. A gyakorlati fel­adatokat felvonultató, országo­san meghirdetett erőpróbára először nevezett a Paksi Hivatá­sos Önkormányzat csapatot az állomány tagjai .kérésére. A Szuprics Ferenc által vezetett gárda - Koloh László, Szabó Ist­ván, Gősi István, Földesi Zoltán és Halász Viktor - a huszonket- tes mezőnyben tizenharmadik helyen végzett, de kiérdemelték a „Legkreatívabb csapatának szóló különdíjat. A zsűri nagyra értékelte, amikor a paksi fiúk nem estek kétségbe egy kis mű­szaki hiba miatt és a sisakjuk­ban hordták a vizet a tűzoltás­hoz. VT Ellentétek helyett együttműködés Lungo Drom: a kisebbségi önkormányzat helyett is Közel három éve vezetője a Lungo Drom helyi szerveze­tének Orsós Józsefné. A vá­rosban jelenleg nincs cigány kisebbségi önkormányzat, a Lungo Drom így részben an­nak szerepét is betölti. Dombóvár Az országos roma szervezet helyi csoportja 1998 augusztusában alakult tizenegy fővel, tagjainak száma jelenleg is ennyi. Orsósné úgy érzi: a dombóvári romák elfo­gadták őt, miután több ügyes-ba­jos dolgukban igyekezett segítsé­gükre lenni. Míg 1998 előtt ne­megyszer éles vitastílus volt jel­lemző, Orsós Józsefné jó kapcso­latra törekedett a települési ön­kormányzattal, amelytől - teszi hozzá - sok segítséget kap. A Lungo Drom kisebbségi önkor­mányzat híján igyekszik betölteni annak szerepét, a 2002-es önkor­mányzati választáson pedig kezdeményezi a cigány ki­sebbségi önkormányzat megalakítását. A közelmúlt­ban eredményként könyvel­hették el, hogy első lakás Orsós Józsefné 51 éves, nyugdíjas. 1977-től 1998-ig a dombóvári Szilplaszt Szövetkezetnél betanított munkás. 1987-ben Kiváló Dolgozó. 1998-tól a Lungo Drom dombóvári szer­vezetének elnöke. vásárlásához sikerült négyszáz- ezer forintos önkormányzati tá­mogatáshoz jutnia több dombó­vári roma családnak, amelyek Mászlonyban telepedtek le. A múlt héten értesült arról: egy tehetséges dombóvári gimna­zista kislány Czinka Panna-ösztöndíjban részesül. Mindeb­ben a Lungo Dromnak is szere­pe volt. A tanul­mányi eredmény után járó támoga­tásban alsó és fel­ső tagozatos gye­rekek is részesül­nek. A város idén negyvenezer fo­rinttal járul hozzá a Lungo Drom működéséhez. A pénz nagy ré­szét cigány gyerekek nyaralására fordítják. Orsósné állítja: a cigány szülők támogatják gyermekük továbbta­nulását, a Zrínyi iskolában, ahol sok cigány gyermek tanul, nem találkozott ellenkezéssel. Úgy vé­li, az a gyerek, aki akar, továbbta­nulhat. Úgyanakkor azt is mond­ja: a roma diákok eljutnak az ipa­ri iskoláig, feljebb azonban na­gyon kevesen. A Lungo Drom ve­zető abban bízik, hogy az oktatá­si miniszter komolyan gondolta kijelentését, miszerint nem lesz olyan cigány gyermek, aki szeret­ne továbbtanulni, és ehhez nem kapja meg a támogatást. _________tüí) Tö rténelem a várban Megelevenedik Aszták apát története Első ízben rendeznek szín­házi előadást a pécsváradi várban, augusztusban. Mi­vel a Pesti Magyar Színház felkarolta a kezdeménye­zést, az első pécsváradi apát története neves színészek előadásában, fényűző jel­mezekkel kerülhet színpad­ra. PÉCSVÁRAD Asztrik az 1015-ben alapított pécsváradi monostor első apátja volt, aki a legenda szerint elhozta a magyar koronát István király­nak. Pozsgai Zsolt „Boldog Asztrik küldetése” című darabjá­ban az írói képzeletnek köszön­hetően megelevenednek a törté­nelem dokumentumai. A színé­szek már próbálják Budapesten az összeesküvésekkel és romanti­kával átszőtt játékot; a szereposz­tás nagy sikert ígér: Asztrik apát szerepét Szakácsi Sándor, István király özvegyét, Gizellát Béres Ilona, Orseolo Péter magyar ki­rályt Őze Áron, Endre király orosz feleségét, Anasztázia her­cegnőt Gregor Bernadett játssza. A forgatókönyv a Baranya me­gyei és a Pécsváradi önkormány­zat felkérésére készült el egy éve, s hosszas előkészületek után el­sőként - a millenniumi év záró napjaiban -, augusztus 18-án és 19-én este 20 órakor mutatják be a történet eredeti helyszínén, a pécsváradi várban. Az augusztusi ősbemutatót a vár udvarában, szabadtéren tekinthetik meg az érdeklődők. Színpad nélkül, a vár falai között kel majd életre az 1039-ben a pécsváradi apátság udvarházában játszódó történet. SZABÓ ANITA ♦ k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom