Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-29 / 30. szám

2001. július 29. ★ SZTÁROK ★ 13 Milyen volt Krisztasága? lesen- Krisztike, levetkőznie azért mégsem kellett volna!, állított meg feddőn egy néni az utcán a Privát kopó vetítése után - meséli Xantus Barbara. - De tessék megérteni, én színésznő vagyok, s abban a filmben éppen egy rossz­lányt játszottam... Különben nagyon jólesett erkölcseim ilyen őrzése. Kivált, hogy Kriszti­két mondott... Mert szólítottak már Julcsinak is, mint ahogyan Ábel Anitát is Krisztázhatták már néhányszor.- Különben akkoriban nem is sejtettem, hogy a Família sorozat lesz az állandó munkahelyem. Nyolc évig tartott. Az, hogy megismertetett, nagy dolog, de az igazi az volt benne, hogy megta­nultam csa­patban dol­gozni. Azóta is mindenhol ezt keresem, szeretem. Még ha nem is szól maratoni távra, csak negyven napra, ak­kor is lehet jó. A Família különben azért lehetett olyan hosszú életű, mert nem volt arisztok­ratikusan zárt világ. Mindig jöttek új, neves vagy kevésbé ismert szereplők vérpezsdítés­ként. A történetírókkal ugyanez volt a helyzet. Nem számított, ha a „homályból” is bukkan­tak fel. Azt hiszem, azért sokuknak az ide­geire mentem, vagy szebben szólva súgtam nekik. Ami szöveg nem állt jól a számban, azt én mindig rendesen ki­fúrtam... Úgy tartja, a kriszta- ságból hat évvel ezelőtt a Klapka Sztárszínház­ban A francia szobalány címszerepe, Franchie húz­ta ki. Viszont az igazi fordu­lópont Rosa­linda szerepé­vel jött az éle­tébe. William Shakespeare Ahogy tet- szikjének nő­alakjával az év elején új időszámítás kezdődött. És nemcsak Rosa­linda, ha kell Piaf vagy akár Playboy-lány.- Détár Enikővel, Fésűs Nellivel, Brunner Mártival, Gregor Berna­dettel egy izgalmas show-ra készülünk. A Stefánia Palotában szeptember 28-án mu­tatjuk be a Playboy Show-t. Nem véletlenül álltunk így össze. Mind­annyian táncosnők vol­tunk. A műsor, ami ter­mészetesen szexis lesz, a mi ötletünk. De hát énekes színésznők is va­VELE? FOTÓ; EUROPRESS/DIÓSi IMRE mesélni kellett neki. Örülök, hogy sokat va­gyunk együtt. Más szü­lőnek nyáron gond, hogy hová tegye a poron­tyát. Mostanában célirá­nyosan pihenek vele, ott a nagy kertünk Pilisben, van mit szöszmötölni, ami engem is meg­nyugtat. Sipka Tamás Született Budapest, 1967. szeptember 14. Iskolák: JATE-ELTE francia-magyar szak 1990, Gór Nagy Mária Színitanoda 1994 Pálya: 1991-98 Família, 1998 Fővárosi Operett­színház, 2001 Fiatalok Színháza Család: férje Szurdi Miklós rendező, gyermekük Szurdi Panni gyünk, s itt jön a plusz. Ha már úgyis az a pa­nasz, s a férjem is hajto­gatja, hogy az erotiká­nak Magyarországon nincsen rangja. Most megkapja... Ha a krisztaság mint skatulya meg is szűnt, az igazi hemzsegő alkat­tal tovább él. Perceken belül le kell adnia új al­buma anyagát, ami az első, a színészlemezzel szemben most popo- sabb lesz.- Akkor ahhoz ra­gaszkodtam, most eh­hez. Szikora Robi, Szomor György adja az alapot hozzá. Sikerül olyan hangokkal is ki­egészülni, mint Fehér Adrienn, vagy a roma- dance ex-romanticos Jó­nás Andreáéval. Ha jót akarok magamnak, még nyáron is énekórákra já­Xantus Barbara rok. Aki énekel, tudja, hogy a hangszál olyan, mint az izom... Különö­sen trenírozni kell, ha annyi fellépés jön össze, mint ezen a nyáron. Orosz Zoliékkal vagy llPf! Bardóczy Attilával, aki­vel még a Dáridóban ho­zott össze a sors és egy duett. És Pap Gyuszival, a remek billentyűssel, akivel az önálló Piaf-es- tet is játsszuk. A nagy nyári robogá- sokban „uszálya” a négyéves Panni.- Múltkor a gyulai Várszínházban a Hair előadásának kezdete előtti áhítatos csendben kit hallok? A lányomat magyarázni. De nem fá­radt ám! Az előadás után a szállodában még Folytatódna a Szerelem A londoni Guardian kritikusa. Derek Malcolm az internetre vitte minden idők leg­jobb száz filmjének listáját, s rajta van Makk Károly Szerelem című filmje is. Makk ettől függetlenül már régebben megtervezte a folytatást. „Az Egy hét Pesten és Budán törté­nete olyan, mintha Déry Tibor írta volna - mondja róla. - A főszereplők viszont válto­zatlanul Törőcsik Mari és Darvas Iván. Csak csapóra várnak. A film pedig még százmillió forintra. A pénzosztók ígértek mindent a terv hallatán, de eddig csak a felét kaptuk meg...” Sass Sylvia és a sünitorta Sass Sylviát 50. születésnapján süni alakú tortával köszöntötték. A művésznő ugyanis hosszas betegségéből felépülve váltig emle­gette környezetében, hogy a sok akupunktú- rás kezeléstől olyan már, mint egy sündisz­nó. Ahogy egy tévéműsorban elmondta, a színpadra is szeretne visszatérni, hiszen egy­re erősebbnek érzi magát. Farkasházy nem habozik Farkasházy Tivadar szerint a Heti Hetesben csak a televíziózás szabályai miatt nem ke­rült sör az asztalra. A magyarországi sörgyá­rak nem véletlenül választották sörnagykö­vetté. Ebbéli tisztében ma délután Öcs falu­házában, a kapolcsi Művészetek Völgye ren­dezvénysorozatban a Holsten vendégeként népszerűsíti a kulturált alkoholfogyasztást: „az ivás nem egyenlő a vedeléssel!” Básti Juli makrancos férje Másodszor rendez Shakespeare-t a keszthe­lyi Festetics-kastély nyári színházparkjában Puskás Tamás. Ezúttal A makrancos höl­gyet. Katát felesége, Básti Juli alakítja. A férj, Petrucchio szerepére azonban nem vál­lalkozott. A szerep mellett nem tudott volna a darab színre vitelével is törődni, különben pedig súrlódásokban elég tréning a valós élet... Végül Petrucchiónak a tehetséges és fiatal Kárász Zénót szemelték ki. A negyedik tenor Egy esztendőt kellett várni, hogy ismét Budapesten kö­szönthessük a csodás hang tulajdonosát, Jósé Curát, akit nem sorolnak ugyan a nagy hármashoz (Pavarotti, Domingo, Carreras), de ha valóban sorrendet kellene felállítani a világhírességek között, ő lenne a negyedik. Mint énekes, mint karmester tomboló sikerrel szere­pelt múlt héten Bu­dapesten és Szege­den is. Cura szeret Magyarországra jönni, s dicsérte Frankó Tünde éne­kesnőt is, akivel együtt énekelte a Pil­langókisasszony ket­tősét, amivel a kri­tikusokat is elbűvöl­te. Egyébként pedig zenekarával, a var­sói Szimfonikusok­kal Kodályt is játszik, s jövőre latin szerel­mes dalokat énekel lemezre. ianza Kata unja a halált- Mindenkit érdekel, hol van az a hajszál, ami elvá­lasztja a jót a rossztól - ál­lítja Janza Kata, aki ma es­te Dr. Jekyll és Mr. Hyde tör­ténetében Lucy Hamisként lép színre a darab musical­változatot bemutató Musi­cal Színházban Nyíregyhá­zán. - Nap mint nap talál­kozunk olyan emberekkel, akik kettős életet élnek. Persze nem olyan szélső­ségesek, mint a gyilkos Hyde. Mióta próbálunk, fi­gyelem azokat, akiknek kettős énjéről eddig csak sejtéseim voltak, hogy ellessem a tüneteket... Talán Lucy Hamis, a prostituált a legszomorúbb álak a rémtörténetben. Ott­honosan mozog a rossz hírű negyed kuplerájában, aho­vá akarata ellenére került, s ahonnan elvágyik. Szere­lem képében jönne a meg­váltás, de egyik törzsvendé­ge, Hyde agyonveri.- Bármilyen jó a darab, azt hiszem, kicsit unom már a halált. Sissit is játszom mostanában. Engem min­dig megölnek?! Felüdülés, hogy ősztől az Operettben végre a Mágnás Miska Rollája vagyok... Szentpéteri Csilla, a tudós bálanya- Praktikus tanácsokat adtam az egyedül érkező uraknak és hölgyeknek - mondja Szentpéteri Csilla zongoraművésznő, a pesti Anna-bál háziasszonya. - Például, hogyan beszélges­senek kesztyű-, és zsebkendőnyelven. Eddig én sem tudtam, hogy egy zsebkendőnek több száz pontja van, többszázféle­képpen lehet fogni. Vagy homlokhoztenni, nyakra kötni. Pél­dául ha valaki a jobb fülére teszi, azt jelenti, vigyázz, most fi­gyel a párod! Hogy nézhettek ki, anno... Jót mulattam rajta. Csak azt sajnáltam, hogy nem lehetett ott a a férjem, mert egy-két meghitt jelet én is küldtem volna felé. Szentpéteri Csilla műsorvezetői kvalitásaira még az Opera­bálon figyeltek fel. Persze híres arrót is, hogy koncertjeit min­dig maga konferálja fel, irodalmi kiegészítésekkel. Ehhez most is hű maradt.- Beültem a Széchenyi Könyvtárba, s mivel a bállal han­gulatában, ízeiben a reformkori Pestet akarták idézni, Krúdy Gyula írásaiba ástam bele magam. Igyekeztem öltözékben is követni. Ami takar, mégis ígér. Az egész közei állt hozzám, mert XIX. századi lelkületű, romantikus alkat vagyok. Talán kicsit ez is volt már az elmúlt időkben a bajom. Például na­gyon „belisztesedtem”. Mozart és Liszt hangulataiban úgy elfáradtam, hogy miközben a régi értékeket képviseltem, úgy éreztem, öregszem... Kisfiam, Kristóf ugyan vagy hat évet fiatalított rajtam, a zenei áttörés még váratott magára. S múlt év őszén az is eljött. Az „üZENEt” albummal. Klasszi­kus zene új hangszerelésben. Olaszos, íres, latinos betétek a XXI. század stílusában. Olyan csatornák nyíltak meg előttem, mint amikor Pestre kerültem. Engem Makón az apám egye­dül nevelt, s nagyon szigorúan fogott Akkor a konzervatív szegedi konzervatóriumból szabadultam, s a Zeneakadé­mián mindjárt egy romantikus gólyabál fogadott. Az első, és persze a legkedvesebb... (sipka) Miért hagyta el George Martin a Beatlest? A Beatles producere, George Martin a klasszikus zenét szereti igazán, az ötvenes években az EMI számára készí­tett rengeteg komolyzenei felvételt. Akkoriban kezdetle­gesen ment a felvétel, közvetlenül a bakelitre karcolták, de az évek során szerzett tapasztalatát a Beatles idejében is kamatoztatta. Nélküle nem nagyon boldogultak volna, Paul McCartney még kottát sem tudott olvasni. Lennon: ha Paul hegedűt akart, Martin írta át a dallamot hegedűre Martin mostanság klasszikus ze­nei koncerteket vezényel, az áll közel a szívéhez, de nem bánja, hogy a popzene világába csöp­pent. Úgy véli, azon a területen lehet csak kreatív az ember, szükség esetén átírhat egy szá­mot, változtathat rajta, míg klasszikus műveknél ez fel sem merül. Kényes ügy persze egy vi­lágsztárnak a tudtára adni, hogy lenne mit javítani a zenéjén, a producernek nagyon jó diploma­tának kell lennie. A zenészek ideális esetben objektív szakér­tőnek tekintik a producert, aki­nek kikérhetik a véleményét. Martin saját bevallása szerint sosem volt oda a Beatles zené­jéért, hiszen klasszikus zenén ne­velkedett, de amint először hallot­ta őket, rögtön tudta, hogy sztár­zenekar lesz belőlük. 1965-ben, a Beatles-mánia kellős közepén mégis otthagyta őket. Igaz, ahogy ezt többek között John Lennon a Rolling Stone című lapnak adott híres interjújából is tudjuk, akkor a Beatles tagjai már maguk kever­ték a számokat, s nem hagyták ezt a munkát a technikusok­ra. („Egyszerűen csak jobbak let­tünk technikailag és zeneileg, ennyi az egész. Végül átvettük az irányítást a stúdióban. Az első években azt kellett elfogadnunk, amit kaptunk. Kész kellett lenni két óra alatt, vagy amennyit engedélyeztek. És három neki­futásból megcsináltuk, nem tudtunk olyanokat, hogy adjunk egy kicsit több basszust...”) A zeneileg is legigényesebb le­mezüket, a Borsőrmestert már Martin nélkül vették fel a stú­dióban. Sokak szerint épp akkor jöttek rá a fiúk, hogy már nem tudnak igazi koncertet adni, hi­szen nem lehet reprodukálni a stúdióban felvett hangokat. McCartney egyébként azóta is jó­ban van George Martinnal, gyak­ran meglátogatja karibi házában. A 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom