Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-03 / 153. szám
m 2001. Július 3., Kedd MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Egy sötét éjszaka A nyaralást leginkább vízparton tudja elképzelni az emberek többsége. Aki megteheti, egzotikus szigetek partjain sütkérezve sütteti magát a trópusi nappal, elandabdva a tenger hullámainak lágy hangjaitól. Akinek nincs erre lehetősége, az beéri a hazai folyók-tavak partjával is. Csalódniuk ez utóbbiaknak sem kell, a víz kellemes közelsége mindenütt ugyanolyan megnyugtató. A Balatonnál jobb hely nem is létezik kisgyermekes családoknak, hiszen a csöppségek jó része nem túl jól tűri a tűző délszaki napot és a sós vizet. Akinek még a Balaton is „messze van”, kiválóan érezheti magát Dombodban is, főként ha nem vágyik egymást taposó tömegre, zsúfoltságra. Az elmúlt héten néhány napot alkalmunk volt Domboriban tölteni, s mint máskor is, most sem okozott csalódást a Holt-Duna, a horgászok egymás után emelték ki a törpeharcsákat és a kárászokat, a gyerekek pancsoltak, az anyukák napoztak, az ABC este kilencig nyitva volt és délután is lehetett kenyeret kapni, s persze ha valami otthon maradt dobgra hirtelen nagy szükség támadt, nem volt olyan nagy megterhelés visz- szaugrani érte a megyeszékhelyre. E, lészen a csütörtök esti hatalmas zivatarig rendben ment minden. A felhőszakadás után azonban megmutatkozott az, ami régi igazság: aminek sok gazdája van, annak igazából nincs gazdája Az üdülőbeli faházak beáztak, vöt, ahol a mennyezeti lámpa bórájában gyülekezett a víz, elment az áram, s az egész környéken olyan feneketlen sötétség lett, amilyet városi ember elképzelni sem tud A gyerekek egy része megijedt a sötéttől, a másik része izgalmasnak találtak, a felnőttek pedig igyekeztek nem gondolni az áramszünetre, különös tekintettek a hűtő- szekrényekre és a villanyrezsókra Másnapra lett áram, kisütött a nap, kinyitott a bolt, összeszedegették az útról a faágakat és kihívták a hibás faházakhoz a villanyszerelőt. így aztán elmondhatjuk: a helyzet azért nem olyan sötét, mint az éjszaka volt csütörtökről péntekre virradóra Megkérdeztük olvasóinkat A külföldiek termőföld vásárlásáról A kormány döntése szerint három év magyarországi tartózkodás után lehet majd termőföldet vásárolniuk külföldieknek is hazánkban. Olvasóinkat arról kérdeztük, mi a véleményük erről. Neidert Henrik (Paks), gazdálkodó:- Én nem engedném meg, hogy itt földet vásároljanak, még akkor sem, ha három vagy több évet tartózkodik is a külföldi Magyarországon. Annyi szegény ember él közöttünk, akiknek egyetlen kis jövedelmük az, amit a saját földjeiken megtermelnek, ha most azt is kihúzzák alóluk, akkor még nagyobb lesz a szegénység. Érthető, hogy nagy az érdeklődés a magyar föld iránt, mert Németországban jóval drágább a termőföld mint itt, az uniós csatlakozással pedig nálunk is felértékelődik. Iliánné Kovács Zsuzsa (Szekszárd) nyugdíjas:- Nem vagyok híve annak, hogy külföldiek kezébe kerüljön a magyar föld. Még nem tudna konkurálni egyetlen magyar ember sem egy tőkeerős külföldivel, ha a piaci kereslet beindulna. Majd úgy tíz év múlva, amikor a magyar emberek is olyan jól éli - Jp™ nek, mint nyugaton, akkor adják meg azt a lehető---- séget, hogy külföldiek is vehessenek nálunk földet. Má té Kálmán (Szekszárd) nyugdíjas:- Nem támogatom, hogy külföldiek is vehessenek földet Magyarországon, se 3 év múlva, se később. Könnyen kivásárolnák alólunk a földet, mert nekik van pénzük, nekünk meg nincs. Nekem most csak egy kevéske szőlőm van, de falun nőttem fel, tudom milyen erősen lehet kötődni a termőföldhöz. Én azt támogatnám, hogy azoknak biztosítsanak előnyt egy-egy vásárlásnál, akik helyben laknak. Sztupa Lajosné (Kölesd) gyesen lévő anyuka:- Nem támogatom a külföldiek földvásárlását. Azokat segítse inkább a kormány, akik itt élnek Magyar- országon, hogy ne legyen annyi munkanélküli. Nekünk csak egy kis kertünk van, ha lenne pénzünk rá, szívesen vennénk földet, de ha a külföldieknek kedveznek, akkor a magyar föld a helyieknek is elérhetetlenül magas árba kerül majd. _________■ Jú liustól már emelt nyugdíj Tolna megyében a többség negyvenezer alatt kap Júliusban 3,5 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Az érintettek júniusban megkapták az első hat hónapra szóló különbö- zetet, júliustól pedig már a magasabb összeget folyósítják a számukra. Tolna megye Megyénkben 77242 embert érint az emelés, hiszen az öregségi nyugdíjasok mellett érinti az emelés a rokkantsági, az özvegyi, a baleseti-rokkantsági, a szülői, a baleseti hozzátartozói nyugdíjasokat, az árvaellátásra jogosultakat, a Baleseti járadékosokat és a politikai rehabilitáció címén járó kiegészítésre jogosultakat is. Rákos Sándorné, a Tolna Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője kérdésünkre elmondta, 47933 öregségi nyugdíjas és 15710 rokkant nyugdíjas él a megyében. Valamennyien már megkapták a január és június közötti emelésből adódó kiegészítést, az első magasabb nyugdíjat majd a júliusi fizetéskor kapják kézbe. A legalacsonyabb (minimál) nyugdíj összege 18950 forint, melyet viszonylag kevesen kapnak, a legmagasabb pedig hetvenezer forint körül alakul, mely szintén csak kevesek privilégiuma. A legtöbbnek, több mint tízezer embernek, 38 ezer forint körüli a havi járandósága, így ők a 3,5 százalékos emeléssel, havonta, 1120 forinttal kapnak több nyugdíjat. MAUTHNER Tolnai hangulat Stutensee-ben Kiállítások nyíltak a testvérvárosban Öt európai léptékű falu egy város. Tolna testvérvárosa Stutensee öt, 15 km-es körön belül található kistelepülésből álló város, ahol 22 ezer ember él. A központja Blankenloch, társai Fridrichstal, Spöch, Staffort, Büchig. Stutensee - Tolna Tíz évvel ezelőtt jött létre testvér- városi kapcsolat Tolna és Stutensee település között. Az elmúlt évtizedben több alkalommal találkoztak hivatalos küldöttségek és magánszemélyek mindkét településen, civil szerveződések, kórusok, zenekarok, sportolók is megtalálták partnereiket. Az elmúlt héten első alkalommal művészek alkotásait is láthatták Stutensee-ben a városházán nyílt kiállításokon. Mözsi Szabó István festőművész és Gottvald Károly fotóművész kiállítását nyitotta meg csütörtökön este 8 órakor a város polgármestere, Klaus Demal, aki ünnepi beszédében ismertette a két alkotó életútját is, megköszönte, hogy tolnai hangulatot hoztak a városba. A rendezvény ünnepélyességét növelte a stutensee-j kórus műsora. Szilák Mihály köszöntő szavai után adta át a küldöttség tagjaként a helyszínen tartózkodó Kovács Zoltán Mözsön élő festőművész nagyméretű képét, melyet Stutensee-nek ajándékozott. Mözsi Szabó István festőművész negyven képet állított ki, mely életművének szinte a keresztmetszetét adja. A legrégebbi kiállított kép a 60-as évek elején készült a decsi Szél András bácsiról. A legfrissebb kép napjaink alkotása, egy irodalmi portrémontázs „És őket ki viszi át...” címmel, melyen önkéntes válogatás alapján mintegy harminc portré található Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig. Megtalálhatók a kiállításon a közismert Mözsi Szabó képek közül a Mözsi disznótor, a Bivalyos és az Apám, anyám balladája. Néhány kép a költő vásárhelyi korszakából az Alföld képeivel, valamint bogyiszlói táj képei és az erdélyi Vigyázó tornyok sorozatból 15 kép. Gottvald Károly hatvan képből álló, a szülővárosát ábrázoló, 2000alkotónak nem is volt más a szándéka, mint az, hogy a tolnaiak számára megmutassa a város egyes olyan részleteit, amelyet nem minden ember vesz észre. Ezt a tolnaiak márciusban a gimnáziumban rendezett kiállításon már láthatták, most a stutensee-iek, akik már jártak Tolnán, újra átérezhetik a hangulatot, vagy akik ezután jönnek Tolnára, ízelítőt kaphatnak a városból, vagy akiknek nem lesz módjában Tolnára érkezni, pzok is láthatják, milyen a testvérvárosuk. A kiállítások Stutensee-ben augusztus 15-ig lesznek láthatók, majd utána Hollandiába utaznak, ahol szeptember elején Bódengravenben, Tolna másik testvérvárosában mutatkoznak be. Klaus Demal megnyitja a kiállítást ben készült sorozata a városháza három szintjén, a folyosókon van elhelyezve. Dieter Geisler, a város második számú vezetője meg is jegyezte, hogy nagyon jól érzi néhány napja magát a képek között, mintha Tolnán lenne. Az Érdeklődők Mözsi Szabó István képei előtt Tartalmas szünidő-indító Két igen tartalmas hetet tölthettek el - a főként alsó tagozatos - diákok a nyári szünidő elején a paksi városi művelődési központ által szervezett szabadidős táborban. Az élénk érdeklődés miatt mindkét turnus teltházas volt, sőt né- hányan le is maradtak a már hagyományos nyári tábor programjairól. Az esősebb, borongó- sabb napokon kézműves foglalkozással, vetélkedőkkel, játékkal múlatták az időt, de lovagoltak, strandoltak és kirándultak is a kis táborozók. Jártak Pécsett, Abaligeten, Kecskeméten és Szentendrén, egy napot pedig a Balaton partján töltöttek. Valószínűleg maradandó élmény lesz a gyerekek számára a táborzáró számháború is, hiszen többségük most ismerkedett meg ezzel az izgalmas játékkal. Az aprócska Frányó István is élvezte^ a mozgalmas programokat. Ő életében először táborozott. Lelkendezve mesélte élményeit, s azt, hogy már eltervezte: jövő nyáron ugyanitt tölti a szünidő első napjait. _______■ Paks, a virágváros Fásítás, parkfelújítás, szökőkút létesítés és természetesen a város több pontjának virágosítása szerepel abban a programban, amit az önkormányzat és több civil szervezet dolgozott ki, s hajt végre. A Virágos Paks projekt kezdeményezője az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány volt, célja, hogy Paks sikeresen vegyen részt a Magyar Turizmus Rt. által kiírt és több minisztérium által támogatott Virágos Magyarországért versenyen. A feladatokhoz rendelt tizenötmillió forint azonban nem elegendő, így kidolgoztak egy kampányt a vállalkozók' bevonására. Azok a gazdálkodó egységek, amelyek jelentős összeggel támogatják az akciót, egy gyerekek által készített vesszővirágot kapnak, mely a város szépítésének jelképéül szolgál. Az így befolyt összeg egy óvárosi park teljes felújítását fedezi majd. A program részeként megrendezik a már több éves hagyománnyal bíró versenyeket - a legszebb virágos élőkért, valamint legszebb virágos társasház címért. A legnagyobb beruházás egy millenniumi szökőkút megvalósítása lesz, ehhez azonban Bogáncs János programvezető az atomerőmű segítségét kérte. A tervezett ösz- szegnél jóval többe, tizenkétmillióba kerülne a maghasadást jelképező szökőkút, mely az elképzelések szerint a lakótelep központi parkjában, a városi művelődési központtal szemben áll majd, vt Madarak és virágok között A virágkötőt tenyerén hordja a Jóisten Hárman kaptak a múlt héten a városért végzett munkájuk megbecsüléséért elismerést Simontornyán. A Simontornyáért Díjat Kelemen Kristóf szobrászművésznek és Enesei Józsefné virágkötőnek ítélték oda.- Felajánlom a városnak - mondta rögtön a díj átvételekor Enesei Józsefné, amikor meghallotta, hogy pénz is jár az elismeréssel. A virágkötőt a képzőművészet Tolna megyei közönsége úgy ismerheti, mint aki hosszú évek óta szponzora a simontomyai vár galériájában rendezett kiállításoknak: a művészeket az ő csokraival köszöntik. A festőknek általában vegyes csokrot készít, amit nőkhöz és férfiakhoz egyaránt ülőnek tart. Múlt pénteken a Színházi Nyár operettjében szereplő művészeket szintén az ő virágaival üdvözölték. Dávid Ibolya miniszternek rózsaszín orchideacsokrot kötött, a templomban, - amelyet ezen a napon száznyolcvan szál virággal díszített -, ez a szín dominált. Enesei Józsefné nem tiltakozik az ellen, hogy roEnesei Józsefné mantikus alkat. Petőfi utcai házának udvarán a virágüzletet madárház egészíti ki; csaknem húsz éve foglalkozik madarakkal, galambokkal, hattyúkkal, récékkel, papagájokkal, a nem ritka látogatók egy pávát is megcsodálhatnak. „A másik szívem a Virágkötő. 1941 augusztus 20-án született Simontornyán. Férje Enesei József műszerész, negyven éves házasok. Fia, József tanár, leánya, Brigitta kereskedelmi szakember. Unokái: Bertalan 15, András 12, Zita 9 éves templomé” mondja. A katolikus egyház- község világi testületének szintén két évtizede tagja. Nevéhez fűződik a templom toronyórájának felújítása, amihez kevesebb, mint félév alatt az ő szervezésében gyűlt össze a közel 1,3 millió forint adomány. Meglepő volt számára, hogy egy gazdagnak nem mondható városban, mint Simontomya, olyan sokan ajánlottak fel pénzt, s végül azok is sajnálkoztak, akik először elhárították a kérést. A másik, a város érdekében kifejtett tevékenysége szakmájához kapcsolódik: a Virágos Simontornyáért akció, amelyhez palántákkal járult hozzá. A már harmadik éve elindult mozgalom a kezdeti nehézségek után tavaly látható eredményeket hozott. Sokan kételkedtek: nem érdemes virágosí- tani, mert ellopják (ezt részben igazolta a valóság), az ő háza elől azonban egyszer sem vittek el semmit. Talán azért, mert - szavai szerint - „tenyerén hordja a Jóisten”. _____ -H-C Es őből is megárt a sok Csak a tengeri bírja ezt az időjárást Az elmúlt 24 órában Szekszárdim és környékén közel 40 milliméternyi eső hullott, a már felázott földek egyre nehezebben tudják elnyelni a sok esőt. Tolna megye A megye déli részein több, míg az északi területein kevesebb eső hullott az elmúlt napokban. A megyei növény-egészségügyi állomás adatai alapján júniusban száz milliméternyi eső hullott, ebből egy hét alatt hatvan milliméter esett. Tegnap közel 40 millimétert mértek Szekszárdon. Vannak azonban lényeges eltérések is, hiszen Dombóvár környékén jóval kevesebb eső esett. A meleg, párás időjárás előhozta a betegségeket is, a megyei növényegészségügyi állomás igazgatója, Keresztes László, kérdésünkre elmondta, megjelent a szőlőben a lisztharmat és a peronoszpóra is. Ez utóbbi annyiban jelent kisebb veszélyt, hogy a szőlőszemek már elég nagyok ahhoz, hogy a fürtök fertőzésétől kelljen tartani, a levélen megjelenő betegség pedig nem tud akkora kárt okozni, mint amit egy hónappal ezelőtt tudott volna. Nagyon jó készítmények vannak, melyekkel kezelhető a már megjelent lisztharmat és peronoszpóra is. Védekezni azonban kell, de nem csak a szőlőben, hanem a kiskertekben (uborka, dinnye, káposztafélék stb.) is. Az aratást hátráltatja az eső, á nagy szél pedig megdöntötte a még lábon álló árpát és búzát, így a betakarítás nem lesz könnyű. MAUTHNER
