Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-17 / 165. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Július ÍZ, kedd MMM Zorán Djindjics bírálja a Nyugatot Az örökölt jugoszláv adósság kamataim több millió dollárt visszatartanak az adományozók Ismét kormányra kerülhetnek Szerbiá­ban a szocialisták, s újabb balkáni válsá­gok következhetnek be, ha a Nyugat nem teszi mielőbb szabaddá a Belgrádnak kilátásba helyezett pénzügyi támogatást - jelentette ki a szerb miniszterelnök. Belgrad ___ Zo ran Djindjics kemény bírálatban részesí­tette a nemzetközi közösséget, amiért ha­logatja a júniusi adományozó konferencián elhatározott gazdasági segítség folyósítá­sát. A Der Spiegel című német hírmagazin­nak nyilatkozva a politikus nehezményez­te, hogy az augusztusra ígért 1,3 milliárd dolláros segélycsomagból Brüsszel 225 milliót visszatart olyan korábbi adósságok fejében, amelyek részben még Tito idején keletkeztek. A fenti összeg kétharmadát „büntető kamatok” teszik ki, mivel Szlobodan Milosevics korábbi elnök tíz éven át nem törlesztette a régi tartozásokat. Ha Szerbia nem kap azon­nal pénzügyi segítséget, akkor legkésőbb szeptemberben tüntetésekre és társadalmi nyugtalanságra kell számítani. Nincsenek beruházások, nem folyik munka, miközben Milosevics káderei továbbra is ott ülnek a gazdaság irányító posztjain - mondta a szerb miniszterelnök. A nyugati támogatás késle­kedése a szocialisták és a radi­kálisok megerősödését okoz­hatja, és a Djindjics-kormány bukása „a nemzetközi közösségnek tízmil- liárd dollárba fog kerülni”. A kormányfő az­zal számol, hogy válságok törnek ki, majd Belgrád beszünteti az együttműködést a há­gai bírósággal. „Amikor még ellenzékben voltam, az Európai Unió há- rommilliárd márkát ígért ne­künk, ha megbuktatjuk Milo- sevicset. Hol van ez a pénz?” - fakadt ki a német hetilap ha­sábjain Djindjics. A Politika című belgrádi lap ugyanakkor azt írja, hogy a szerbiai polgárok többsége kö­zömbös a várhatóan Jugoszlá­viába áramló pénz iránt; nem hisz abban, hogy az életszín­vonal javulása ettől függene. Brüsszelben június 29-én tar­tottak adományozó értekezle­tet Jugoszlávia támogatására, amelyre 1,28 milliárd dollár­nyi felajánlás érkezett. A szerb kormány előző nap kiadta Hágának Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt, mire tilta­kozásul lemondott a jugoszláv kormányfő. Hírek AZ EURÓPAI UNIÓ brüsszeli külügyminiszteri értekezleté­nek résztvevői arra a közös ál­láspontra jutottak, hogy a kö­vetkező hónapokban és évek­ben közelebb kell hozni az Uniót a 15 tagország 375 millió polgárához, mert az emberek egyre kevésbé értik az EU mű­ködését, alig ismerik vívmánya­it, és ezért sokan bizalmatlanul tekintenek továbbépítése felé. HÚSZ ÉVRE szóló orosz-kínai jószomszédsági, barátsági és együttműködési szerződést írt alá hétfőn a Kremlben Vlagyi­mir Putyin és Csiang Cö-min államfő. Tárgyalásaik után kö­zös nyilatkozatban is állást fog­laltak nemzetközi kérdésekről. ÁRTALMATLANNAK bizonyult Genovában az a jármű, amelyet előzőleg gyanúsnak találtak az olasz csendőrök, s miatta több mint egy órára lezárták a San Fruttuoso negyed egyik utcáját, a Via Gobettit. A G8-ak - a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország - pénteken Geno­vában kezdődő csúcsértekezlete miatt rendkívüli éberséggel őr­zött észak-olasz városban hétfő reggel levélbomba sebesített meg egy csendőrt. JASSZER ARAFAT állítólag beleegyezett olyan palesztin nemzeti egységkormány meg­alakításába, amelyben helyet kapnának az ellenzékben lévő erők, köztük a Hamász és az Iszlám Dzsihád mozgalom kép­viselői is. Legalábbis így nyilat­kozott az ITAR-TASZSZ szerint Mohamed Dahlan, aki a Gáza- övezetben működő palesztin el­hárítást vezeti. PRÓBAREPÜLÉSRE ma fel száll a British Airways egyik Concorde utasszállítója, ame­lyen a tavalyi párizsi Concorde- katasztrófa után biztonsági mó- dosításokat hajtottak végre. ■ Veszélyben a Föld légköre Hatalmas viták a környezetvédelmi világtanácskozáson Száznyolcvan ország mintegy hatezer képviselője kezdett előzetes tanácskozásba az egykori német fővárosban az úgy­nevezett kiotói klímakonferencián elfogadott jelentésről. A csúcs hivatalosan csütörtökön kezdődik el. Bonn Az értekezlet a nyilvánosság teljes kizárásával kezdte meg munkáját. Jürgen Trittin német környezetvé­delmi miniszter azonban annyit elmondott: a tárgyalások rendkí­vül vontatottan haladnak, szinte minden egyes kérdésben óriási vi­ta alakul ki, és ez sokban veszé­lyeztetheti a remélt siker, az át­törés elérését. Már az is eredmény lenne - írja a Die Welt -, ha az Európai Unió szigorúan megmaradna saját szi­gorú álláspontja mellett, Japán végre világossá tenné saját elkép­zeléseit, az Egyesült Államok pe­dig nem akadályozna más orszá­gokat abban, hogy a kiotói egyez­mény mellett tegyék le voksukat. Ennek megfelelően a politiku­sok soraiban nagy a várakozás Bonnal szemben. Margót Wall- ström, az Európai Unió környezet­védelmi biztosa kijelentette: végső esetben az Egyesült Államok nél­kül is előbbre kell lépni a fenyege­tő katasztrófa elhárítására. Ugyan­akkor Koidzumi Dzsnni-csiro ja­pán miniszterelnök meglehetősen borúlátóan nyilatkozott az egyez­mény sorsát illetően - ezzel vála­szolva környezetvédelmi szakem­berek és Green-peace-aktivisták figyelmeztetéseire. _______(oyulayi EV ES co2-kibocsatas tonna/foben (1998. évi adatok) INDIA KÍNA MEXIKÓ FRANCIAORSZÁG MAQYAROJgZÁQ LENGYELORSZÁG JAPÁN ElÚTLAG NÉMETORSZÁG ^ OROSZORSZÁG AUSZTRÁLIA Eltűnhetnek az óceániai szigetek a térképről A konferencia tétje nem kevesebb, mint az élet meg­maradása a Földön. Az előző amerikai elnök, Bili Clinton New Yorkban, a Földcsúcs+5-ön, az ENSZ rendkívüli ülésén még azzal riogatta a világ állam- és kormányfőit, hogy amennyiben nem teszünk semmit az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökken­téséért, néhány évtized múlva New York felhőkar­colói „derékig vízben fognak állni”, mig az óceániai szigetek eltűnnek a térképről. A Bush-kormányzatot azonban, úgy látszik, hide­gen hagyja Clinton exelnök víziója, és a tudósok megállapításait úgy tekinti, mint „összeesküvést az amerikai életforma ellen." Pedig éppen amerikai kezdeményezésre léphet­tek fel a világ országai az ózonkárosító anyagok kibocsátása ellen. Igaz, azért, mert akkor az amerikai fehér lakosságot közvetlen veszély fenyegette. A Déli-sark fölött egyre növekvő ózon­lyuk már nemcsak a Dél-Amerikában élőknél okozott szürke hályogot, bőrrákot, gyengítette az ott élők immunrendszerét, hanem ezek a jelenségek az Egyesült Államokban is elszaporodtak. így az ózon­pajzs megóvásáról az ENSZ égisze alatt átfogó egyezmény született, aminek hazánk is részese. Sikerült megoldást találni az ózont károsító halonoknak és freonoknak más kémiai összetételű, az ózont nem vagy alig károsító anyagokkal történő helyettesítésére. Hosszabb folyamatról van szó, amely az elmúlt években hazánkban elakadni lát­szott. A Környezetvédelmi Minisztérium most azt ígéri, hogy idén ősszel az ózonkárosító anyagok visszaszoritásáról, illetve helyettesítésükről EU-har- monizált rendelet lép életbe Magyarországon is. Félő azonban, hogy néhány létező veszélyforrás még így is kimarad a jog látóköréből. A Tűzvédelmi Szövetség elnöke, Galambos Péter például arra hívja fel a figyelmet, hogy sem a környezetvédelmi tárca, sem más nem foglalkozik a szerteheverő, senki által nem gondozott kézi- és egyéb tűzoltó készülékek halongáz-tartalmának begyűjtésével és tárolásával. B. E. Burgenlandi kalandozások A nyaraló ember sokféle. Vannak, akik csak a saját hétvégi há­zukban, telkükön töltik szabadságukat, vagy ennek híján va­lahová vissza-visszajárnak. A kalandvágyóbbak viszont min­dig máshová, lehetőleg külföldre mennek, mert „az az igazi”. Aki csak a családi fészektől távol képes kikapcsolódni, jól teszi, ha Burgenlandot választja. Összeté­veszthetetlen dombvidéke és tipi­kus pannon éghajlata ideális az üdüléshez. Nagy itt a divatja a fa­lusi turizmusnak: a népesebb te­lepüléseken kívül így nemcsak a jótékony környezetet élvezhetjük, hanem az alacsonyobb árakat is. Kevéssé közismert, hogy az ausztriai tartomány gazdag hő­forrásokban, s mindenfelé kerék­párutak hálózzák be a vidéket. Különösen kedveltek a tatz- mannsdorfi, a jennersdorfi és a lutzmannsburgi termálfürdők. A legtöbb helyszínen külön gyer­mekprogramot, „kalanderdőt” kí­nálnak a kicsinyeknek, hogy a szülők zavartalanul kúrálhassák panaszaikat. Burgenland amúgy is bővelke­dik családbarát kínálatokban. A tartomány középső részén, Lutzmannsburg közelében 15 ki­lométeres terepet alakítottak ki különböző nehézségi fokozatok­kal görkorcsolyázók számára. A „rolling area” területén kezdő és haladó egyaránt megtalálhatja a maga pályáját. A legkisebbek sem maradnak ki a jóból: korióvodában foglalkoznak ve­lük, ahol játékosan sajátíthatják el a görkorcsolyázás fortélyait. Aki pedig a nyaralást szívesen párosítja a művelődéssel, lépten- nyomon kulturális programokba ütközik. A kismartoni Esterházy­kastélyban nemcsak a történelmi nevű családról kaphatunk átte­kintést, hanem a fejedelmi pincé­szet is megtekinthető. A Haydn- teremben a klasszikus muzsika szerelmeseit zenei programokkal várják. A Batthyány család egykori kastélyában néprajzi múzeum mutatja be a kelet- és délkelet­európai országok kultúráját és művészetét. Ezenkívül minden évben speciális néprajzi kiállítá­sokat szerveznek: idén például Isztria a díszvendég. Érdemes átruccanni Fertő­meggyesre (Mörbisch) is, ahol - az „operett Mekkájában” - au­gusztus 26-ig tartanak az ünnepi játékok. A Fertő tó lenyűgöző, természetes színpadképet nyújt minden este Lehár A mosoly or­szága című operettjéhez. (Bőveb­ben minderről a: http://www.bur- genland.al) ____________toronyi v ÁL LÁSPONT BOHUNKA MÓNIKA Néhány hete még frissen kirajzott fecskefiakhoz hasonlítot­tak sötétkék-fehér egyenruhájukban. Akkor még azt hitték, a nyár szabadságot és megannyi (családi?) élményt tartogat. Ők, akiket csak kulcsos gyerekekként emlegetünk, mára az utcák, a szabad strandok jól ismert figurái lettek. A kis szőke fürtű fiú is a közterek állandó szereplője. Az el­ső madárfütty már ott éri őt a flaszteren. A mozi, a színház helyett neki a locsolókocsi látványa marad, s míg másokat az erkélyen át ebédelni hívnak, ő jobb esetben egy sarki hamburgeresnél csillapítja éhét. Bőre mint a csurgatott méz, és rövidnadrágja is a legutolsó divat szerinti. Csak a tekintete árulja el, ezzel a fene nagy szabadsággal nem tud mit kezdeni. Egyedül éri őt a reggel, és csak este várja őt a család. Sóváran nézi a kislányt, akit a nagymamája vezet kézen fogva. Hosszan válogatnak a zöldségesnél, majd tö­mött kosárral indulnak hazafelé főzni. Ki vigyáz az ilyen kulcsos gyerekekre? Kik azok, akik programokat kínálnak az estig tartó csatangolás helyett? Ki tanítja meg nekik, hogy az unalom felváltható értelmes tevé­kenységgel? Ki mutatja meg, hogy a csúzlizás és a falfirkálás helyett mással is lehet múlatni az időt? Kérdések, amelyekre egyelőre nincsen válasz. Mint ahogyan arra sincs, miért zárt be egész nyárra az f'gyik dunántúli falusi óvoda, a kultúra, tudomány bölcsőjét jelentő könyvtárak pedig mi okból nem kínálnak unaloműző rendezvényeket ilyenkor. Az egyik oldalon tények vannak, a másikon meg számok. A családot eltartani köteles szülők, a hosszúra nyúló mun­kaórák, a nyár végére időzített rövidke szabadságok, és ez­zel szemben az a „néhány gyerek”, aki felügyelet nélkül marad napról napra. Az a néhány kjsfiú és kislány, akikért nem éri meg tábort, napközit üzemeltetni. Erről a szőke fiúcska tudna mesélni, ha lenne valaki, aki szólna hozzá hétköznap, munkaidőben... V. KULCSÁR ILDIKÓ Tartós görög illatok Kérek a hölgynek egy műszakát, magamnak meg rabló­húst - mondja a férjem angolul egy korfui kisvendéglőben. Imádom ezt a görög kaját, de nagyon remélem, hogy nem darálnak bele megzöldült húscafatokat, tépelődöm fennhan­gon, mert megszoktam, hogy külföldön gátlástalanul szóno­kolhatok az anyanyelvemen - tehetek gonosz megjegyzése­ket -, hiszen a kutya sem érti, mit mondok. A görögösen fe­kete hajú pincér elvigyorodik, és színtiszta magyarsággal közli: a környék legjobb vendéglőjében vannak, mi nem adunk zöld húst a vendégeknek! Zavarba jövök, szégyenkezem, a'férjem meg a pincér haho- tázik, majd megtudjuk, hogy a budapesti srác egész nyáron Korfun dolgozik, utána Athénba készül. - Majd meglátják, hogy Görögországot, Korfut pedig különösen bevették a ma­gyarok - mondja a búcsúzóul. Hisszük is, nem is. Azután sorra érnek a meglepetések. Leather - olvassuk az angol feliratot egy bőrtáskákat, bőrka­bátokat áruló bolt bejárata felett, ám a következő pillanatban ránk kiált három betű. BŐR! Egy bűbájos tengerparti falu „Isten hozott Benitsesben!” - táblával köszönt. A szálloda könyvesboltjában megveszem a Szerelem az ókori Görögor­szágban című remek könyvet, Achilleionban megvásárolom a Sissy, a mélabús királynő című gyönyörű kiadványt. Ma­gyarul! Találkozom debreceniekkel, pécsiekkel, pestiekkel, szegediekkel... És a boltosok fülig érő szájjal mondogatják: köszönöm, viszonlatasra! Mindig irigyeltem az angolokat meg a németeket, akik a vi­lág legtermészetesebb jelenségeként kezelik, hogy anya­nyelvükön olvashatják a gyönyörű vidékekről, meseszép vá­rosokról szóló könyveket. És lám, megértük, hogy épp a ba­rátságos görögök magyar nyelvű könyvekkel, köszöntéssel és feliratokkal kedveskednek nekünk. Felvettek minket a táncrendjükbe, fontos és kényeztetésre méltó lett a magyar turista! Tudom, rengeteg a bajunk, megszámlálhatatlanul sok a gondunk. De azért annak, hogy egyre jobban „nyomu­lunk” Európába, örülnünk kellene. (Én bizony örülök!) Gigantikus rántotta. A spanyolországi Ciempozuelosban szaká­csok sokasága tüsténkedett az óriási üst közül, hogy a második nemzetközi krumplifesztivál keretében 8 ezer tojásból elkészítsék a világ legnagyobb, mintegy 900 kilós omlettjét. ____________________________________________________________________FOTÓI EUROPRESB/EPA * 4 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom