Tolnai Népújság, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-09 / 158. szám

8. OLDAL N Ö I T Ü K Ö R 2001. Július 9., hétfő Terápiák szénanáthára Korunk egyik kínzó és egy­re több embert gyötrő be­tegsége a szénanátha. Az érintettek azonban sokat tehetnek a panaszok eny­hítéséért. A szénanáthás tünetek gyakran az orr, a szájpadlás, a garat és a szemek viszketésével kezdőd­nek, amelyet hamarosan könnye- zés, kötőhártya-gyulladás, illetve tüsszögés, bő orrfolyás követ. A szénanátha kezelésében egyre nagyobb szerepet játszik az a nézet, hogy az akut megbe­tegedés mögött mindig a beteg­ségek iránti fogékonyság és ve­leszületett hajlam áll. Az allergi­ás hajlam csak bizonyos körül­mények hatására válik aktívvá. Hogy ezt a bizonyos körül­ményt kivédjük, a megelőzés­nek fontos szerepe van. Nagyon hasznos lehet a kriti­kus időszak előtti méregtelení­tés, hiszen az élelmiszerekkel, szennyezett levegővel bejutó méreganyagok egy része tároló­dik a szervezetben. A mérgek megterhelik a májat, a vesét, sőt az agyműködésben is zavart okozhatnak. Székrekedés is előfordulhat, ami még súlyosbíthatja ezt az ál­lapotot. Székrekedés esetén ajánlhatók az antibakteriális ha­tóanyagot tartalmazó gyógynö­vények: bazsalikom, kakukkfű, kömény, édeskömény, orvosi zsálya, levendula, rozmaring, borsmenta, szurokfű. Az ezek­ből készített teát soha ne édesít­sük! 30 perccel étkezés előtt igyuk. Rendkívül jó hatású a kolon- hidroterápia. Az eljárás során váltakozó hőmérsékletű vízzel mossák át a beleket, amelyek a meleg víz hatására kitágulnak, a hidegre hirtelen összehúzódnak és ettől szinte lelökődnek a bél­falról a lerakódások. Jó hatású lehet a szénanáthá­ra az aromaterápia is. Illatlám- pában vagy fürdővízben hasz­nálhatók erre a célra az alábbi olajok: citromfű, kamilla, leven­dula, rózsa, bergamott, jázmin, muskotályzsálya, geránium, szantálfa és ilang-ilang. Ezeket víz alatti gyógymasszázshoz is alkalmazhatjuk, vagy akár le­fekvés előtt egésztest-masszázs­ként. s. zs. C, a különleges csodavitamin Dr. Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője azt nyilatkozta egy amerikai újságnak: csak a C-vitamin rendszeres és megfelelő mennyiségű fogyasztásá­nak köszönheti, hogy kilencven felett is friss maradt szellemileg, sőt képes volt egy kutatóintézet irányítására is. Azt tudja mindenki, hogy szervezetünk szá­mára fontos a C-vitamin, de azt már kevesen tudják, miért? Tény, hogy kevesebben halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben azok közül, akik sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak. Napi 400 mg C-vitamin táplálékkal történő bevitele a minimális mennyiség a kockázat­csökkenéshez. C-vitamin-hiányos férfiak kö­zött három és félszer több szívrohamot re­gisztráltak a vitaminnal megfelelően ellátot­takhoz viszonyítva. 60 százalékkal csökkent az angina kocká­zata azoknál, akiknek a vérében magasabb volt a C-vitamin koncentrációja. A magasabb C-vitaminszint a vérben kedvezően hat a HDL (a jó koleszterin) szintjére. A C-vitamin átla­gosnál alacsonyabb szintje magasabb vérnyo­másértéket produkál. Nagy mennyiségben rákkeltő? A legfrissebb hír a C-vitaminról: a Science című tudományos folyóirat a napokban tette közzé azt a megdöbbentő bejelen­tést, amely szerint a C-vitamin túlzott fogyasztása rákveszélyt okozhat. A brit kutatók hároméves munkájának eredménye azt mutatja, a túl sok vitamin káros folyamatokat indíthat be a sejt­oxidációban és az úgynevezett szabad gyökök létrejöttében, amelyek szerepet játszanak a rákbetegségek kialakulásában. Szemünkben mint­egy hússzor több a C- vitamin, mint a vér­ben. A vitaminnal jól ellátottak körében ki­sebb a szürke hályog kialakulásának kocká­zata. Több C-vitamin és béta karotin bevitele növelte a daganatos betegek túlélési esélye­it, míg a C-vitamin hiá­nya a gyomorrák koc­kázatát növeli. A férfi­ak által fogyasztott táp­lálékok elemzése so­rán megállapították, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben gazdagabb étrend alacsonyabb kockázattal jár a tüdőrák kialakulását illetően. Egy tíz­éves megfigyelési periódus során 678 mellrá­kos nő közül azoknál, akik a legtöbb C-vita- mint fogyasztották, mintegy 57 százalékkal csökkent a betegségből bekövetkező halál kockázata. Persze a jóból is megárt a sok, amerikai kutatók óva in­tenek a C-vitamin nyak­ló nélküli szedésétől. Egy új vizsgálat ugyanis kiderítette, hogy a túl sok C-vitamin meggyor­sítja az artériák megke- ményedését, és ezzel növeli a szívinfarktus vagy az agyvérzés ve­Természetes formájában nem kell félni a vitaminoktól ILLUSZTRÁCIÓ: TÓTH L. szélyét. A Los Angeles-i Southern California Egyetem tudósai szerint „bizonyos körülmé­nyek között a hatás negatív lehet”. A kutatók 573 középkorú egészséges férfit figyeltek meg. Ultrahanggal megvizsgálták ar­tériáikat a kísérlet elején és 18 hónappal ké­sőbb. Az eredmények szerint azon kísérleti személyek artériái, akik egy év alatt legkeve­sebb naponta 500 milligramm C-vitamint szedtek, két és félszer gyorsabban keményed- tek meg, mint azoké, akik nem szedtek vita­mint. Dohányosoknál ez az arány ötszörösére emelkedett. Az orvosok véleménye: vitaminokat és ás­ványi anyagokat lehetőleg a táplálékkal ve­gyük magunkhoz tabletták helyett. Apróságok SCULLY KILÉP. Gillian Ander­son, az X-akták egyik főszerep­lője otthagyja a sorozatot a West End színpadja kedvéért. A kö­vetkező sorozat lesz az utolsó, amelyben a tévénézők láthatják. A 32 éves színésznő 1993 óta játssza az ügynöknőt, de szeret­ne végre egészen más szerepe­ket is kipróbálni, illetve több időt tölteni hatéves kislányával. ROBBIE MAGÁNYOS. Robbie Williams bevallotta, olyan ba­rátnőt szeretne, aki gondosko­dik róla, anyáskodik felette. Az énekes nemrég azt nyilatkozta, hogy még sosem volt igazi kap­csolata. Azt is elmondta, hogy amióta hét hónappal ezelőtt si­került leküzdenie alkoholprob­lémáit, sokkal boldogabbnak érzi magát. Most már csak egy jól működő kapcsolat hiányzik az életéből. MADONNA MEGJAVULT. Ma donna, aki jelenleg Londonban turnézik, azt nyilatkozta, hogy élete sokkal rendezettebb, ami­óta férjhez ment Guy Ritchie- hez. Elmondta: néhány éve még azt tartotta céljának, hogy minél több ruhája, pénze le­gyen, hajszolta a népszerűséget és a fiúkat. Amióta férjhez ment, úgy érzi, van értelme az életének. Medvezsír és szamártej A szépségért már évezredekkel ezelőtt sokat tettek a nők - sőt a férfiak is. Még a fáraósírokban is olyan festékmarad­ványokat találtak kutatók, amelyeknek alapanyagai alig térnek el a ma használatos kozmetikai termékekétől. Az ókori Egyiptomban a nők a szemüket festették elég erőtelje­sen. Szemhéjukon élénk színeket alkalmaztak, amelyek alapja föld, hamu és tinta volt. A fapál­cikát először rózsavízbe, majd fe­kete koromba mártották és az így ráragadt festéket a szempillára, illetve a szemöldökre kenték. Ők festették először ajkukat vasoxi- dos piros festékkel, amelyet ecset segítségével vittek fel. Az ókori Görögországban és Rómában az előkelő hölgyek igyekeztek minél fehérebbre va­rázsolni az arcbőrüket. Erre többek között gipszet, bablisztet és krétát használtak. A szempil­lát égetett hangyatojással és szét­lapított legyekkel festették feke­tére. Néró felesége, Poppea volt a feltalálója az időnként még nap­jainkban is használatos epertej­nek, és a már divatjamúlt sza­mártej fürdőnek, amely lággyá és bársonyossá tette a bőrt. A koz­metikai kenőcsök készítésére bir­ka- és marhafaggyút, szezám-, ri­cinus- és mandulaolajat használ­tak, később medvezsírt is. A kü­lönböző sminkeket cinóberből, koromból, égetett elefántcsont­ból és égetett datolyamagvakból állították elő. Rómában az urak is adtak magukra: a bal váll és a hónalj, a tarkó és mell felső ré­szének bőréről - amely a római viseletnél mezítelen volt - a szőrt leborotválták vagy horzskővel le­dörzsölték. Az éjszakai szépítőmaszkok csak jóval később, XV. Lajos ko­rában jelentek meg. A szappan­gyártást - mai formájában - az arabok honosították meg először Európában. A sminkelés a fran­cia királyi udvarban élte virágko­rát, amikor rengeteg púdert, és kénes, csillogó gyöngyházas szí­nű krémet használtak az arcbőr fehérítéséhez. Az első rúzs 1880-ban jelent meg, alapja egy olyan krém volt, amelyben többek között friss va­jat, méhviaszt, feketeszőlőt talá­lunk; a vörös színezőanyagot egy növény gyökeréből nyerték. A modern smink kezdetét is ekkor­tól, a XIX. század közepétől szá­míthatjuk. Fiús mamák, anyás fiúk Sok párkapcsolatot keserít meg, ha a férfi mindenáron az édesanyja mását keresi a társban. A mama főztjé- nek, szokásainak és intel­meinek folytonos emlege­tése szétzúzhatja a szerel­met. A fiúknak el kell tud­ni szakadni szülőanyjuk­tól. A gyermekek szeretik szüleiket, de ez a szeretet az évek során egyre inkább átalakul. A kisgyer­mekek nehezen maradnak idegen közegben, anyjukért sírnak. Az iskolás évek alatt újabb és újabb közösségek tagjaivá válnak, mi­közben az anyjuktól való függő­ség elhalványul. Serdülőkorban meglepi őket az első szerelem, és a fiúk már nem barátként kezde­nek viszonyulni a női nemhez. Az anya iránti szeretetet inkább megbecsülés és tisztelet jellemzi, a régi ragaszkodás elveszíti inten­zitását. Ha a férfi anyja iránti érzelme nem megy keresztül ezen a válto­záson, problémák alakulhatnak ki a társkapcsolataiban. Sokan a lányok iránt kevés érdeklődést mutatnak, vagy egyáltalán nem foglalkoznak velük, mivel min­den szeretetük anyjuk felé irá­nyul. Ha a férfi mégis megházaso­dik, gyakran anyja mását keresi a nőkben, s olyan párt választ, aki mellett tovább élheti a gondoskodásra vágyó fiú szerepét. A helyzet kialakulásá­ért a szülő is tehet. Az anyának el kell tudni en­gednie fiacskáját, el kell fogadnia, hogy nem ön­magának szülte, hanem azért, hogy ő is családot alapítson, szeresse fele­ségét és gyermekeit. Sok anya nehezen tudja el­képzelni, hogy egy fiatal lány annyi figyelemben és gondoskodásban ré­szesítse fiát, mint ő. Oly­kor a gyermeküket egye­dül nevelő anyák alakíta­nak ki egyfajta érzelmi zsarolást, hiszen a szá­mukra sokszor a fiú he­lyettesíti az apát, akinek „kötelessége” az eredeti családdal maradni. A fi­úknál is igaz, hogy a ko­ruknak megfelelő sza­badságfokot kell biztosítani a számukra. A fiúgyermeket bátorí­tani kell a lányokhoz való közele­désben, és önállóságra kell nevel­ni. Ha az anya ezt nem követi, fi­át egy természetellenes magatar­tásra kényszeríti, ami nehezen hozhat teljes boldogságot a szá­mára. Az anyától való leválás folya­matában megfigyelték, hogy sok , <£ _~s 1 lü Sokan feleségükben is az édesanyjukat keresik pelyhedző állú ifjú rajong éret­tebb nőkért, akik már nem viho- rásznak idétlenül, megértőbbek, többet tapasztaltak az életből, mint zsenge korú hölgytársaik. Szinte minden tizenéves fiú­nak volt nála idősebb szerelme, bár a fiú érzelmei ilyenkor inkább az édesanya szeretetét pótoló nő­nek szólnak. Manapság az ilyen vonzalmak nem feltétlenül ma­ILLUSZTRÁCIÓ: M. A. radnak viszonzatlanok. Érett nők érdeklődése fiatalabb fiúk, már csaknem férfiak iránt egyre gya­koribb. A nők olykor szinte anyai érzelmeket táplálnak párjuk iránt, akit szülőhöz hasonlatosan óvni kell, és tanítani az élet dolgaira. Persze az élet iskolájának ez a tananyaga már nem fedi a klasszi­kus anyaszerepben előírtakat. Nem fáj a „zsírbetegség épp ezért veszélyes A vérben a magasabb cu­korértéket cukorbetegség­nek nevezik. A koleszte­rint vérzsírnak. Tehát, ha sok a koleszterin, az tu­lajdonképpen „zsírbeteg­ség”. Kórosan magas koleszterintarta­lom csaknem a lakosság húsz százalékánál fordul elő. A „zsír­betegség” nagyon sok baj oko­zója lehet. Leginkább a szív- és érrendszeri betegségekért fele­lős, márpedig a statisztikai ada­tok szerint a halálozások jelen­tős hányada emiatt következik be. A vérben kétféle - jó és rossz - koleszterin fordul elő. Az LDL- koleszterin rossz, ez felelős az érelmeszesedés kialakulásáért. A jó a HDL-koleszterin, ez bont­ja le a másikat és kivédi az erek megbetegedését. Az a jó, ha a HDL-koleszterin van túlsúlyban a vérben. Abban az esetben ala­kul ki betegség, ha az egyensúly felbomlik, ha több a rossz ko­leszterin. A „zsírbetegség” nem fáj. Ha fájna, könnyebb lenne tenni el­lene. Kezelése nehezebb, mint a cukorbetegségé, ott szinte csak az édességet kell kerülni, a ma­gas vérzsírnál viszont minden ételben jelen lévő zsírra ügyelni kell. Egy időben a tojást is okol­ták magas koleszterintartalma miatt, ám ma már olyan kutatá­si eredmények is születtek, amelyek szerint veszélytele­nebb, mint ahogyan korábban hitték. Mégis a táplálkozásunkkal tudunk a legtöbbet tenni. Már egy-két évtizede olvashatunk ar­ról, hogy a rostok, korpafélék képesek csökkenteni a koleszte­rinszintet. A rostvizsgálatok so­rán rájöttek, hogy a gabonafélék nem egyformán hatnak a vér ko­leszterinszintjére. Például a bú­zakorpa nem nagyon csökkenti, viszont mégis jó, mert megduz- zasztja a székletet, valamint bi­zonyos tápanyagokat képes megkötni, „becsomagolni”. Elő­segíti az epesavak kiürítését, ezek távozásával pedig keve­sebb olyan anyag marad, amely­ből koleszterin tud képződni. A vizsgálatok során az is ki­derült, hogy a zabkorpának igen jelentős a koleszterincsökkentő hatása. Az okokat vizsgálva rá­jöttek, hogy a zabkorpa rostjai­nak jelentős része vízben oldó­dó, ennek köszönhetően jobban ki tudja fejteni a vérzsírt csök­kentő hatását. Ezért jól tesszük, ha zabkorpát vagy zabpelyhet müzlibe keverve rendszeresen fogyasztunk. A vérzsírcsökken­tő hatása mellett orvosolja a székrekedést, javítja a bélműkö­dést és gátolja az elhízást is. Csirkeszárny kínai módra Olcsón finomat Az olcsó csirkeszárny is le­het különleges étel alap­anyaga. Néhány fűszer, és készen van a magyar gyo­mornak is ízletes, keleties ebéd. A szójás csirkeszárnyhoz 4 sze­mélyre 8 nagy csirkeszárny, 10 dkg cérnametélt, 4 evőkanál olaj, 3 evőkanál szójaszósz, 2 evő­kanál paradicsompaprika-csík (vagy marinált paprika), 2 evőka­nál liszt, 1 zöldpaprika, 1 teáska­nál citromlé, ízlés szerint törött bors, 1-1 késhegynyi cukor és gyömbérpor szükséges. A cérnametéltet forrásban lévő sós vízbe tesszük és az újrafor- rástól számított 3 percig főzzük, majd leszűrjük. A zöldpaprikát hajszálvékony csíkokra metél­jük. A csirkeszárnyak mindkét oldalát lisztbe mártjuk, forró ola­jon megpirítjuk, majd a szója­szósszal lelocsoljuk őket, és rá­juk szórjuk a fűszereket. Citromlével megcsöpögtetjük, majd a serpenyőt befedve köze­pes lángon 15 percig pároljuk a húst, közben egyszer megfordít­va. A húst kiemeljük a serpenyő­ből és félretesszük, a helyére dobjuk a paprikát és a cérname­téltet, s fedő nélkül, gyakori ke­verés közben összepirítjuk, majd a szárnyakat visszatéve be­fedjük a serpenyőt. 5 percig hagyjuk a tűzön. Az elkészítési idő: 30 perc, 1 adag energiaértéke: 420 kcal. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom