Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-11 / 134. szám

I 2001. Június 11., Hétfő MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Egy fabatkát sem ért a forint A Széchenyi iskola Dana-parti janiálisa A polgári kormány - nem minden alapot nélkülöző - forint-sikerpropagandájá­nak élő cáfolata volt a tolnai Széchenyi iskola által ren­dezett szombati juniális, ahol szó szerint igaz volt a mondás, hogy a forint még egy fabatkát sem ér. Tolna A remek időben, hasonló hangu­latban, kifejezetten élénk - diáki és szülői - érdeklődés mellett le­zajlott szombat délutáni-esti prog­ram egyik célja volt, hogy a mosta­ni iskolai félév idején valamilyen területen plusz teljesítményt nyúj­tó, és ezért „fabatkával” jutalma­zott széchenyis diákok beválthas­sák ezen sajátos fizetőeszközt. Az A színpadon mindig történt valami iskola vezetői a fabatka árfolyamát 2 forintban állapították meg, így aztán szombaton, a tol­nai Duna-parton min­denféle nemzetietlen ellenzéki fanyalgás nél­kül igaz volt a megálla­pítás: a forint egy fabat­kát sem ér. Amúgy a progra­mokban - ügyesség- és tudás-próbák, papri- káskrumpli-főző ver­seny, Fábián Éva kon­cert, a Tuki Trió bálja - gazdag rendezvényen is nyílott lehetőség a fabatka gyűjtésre, így .aztán valószínűleg senki nem ma­radt éhesen-szomjasan, hiszen a konvertibilis széchenyis devizá­ért általában üdítőt, édességet és némi harapnivalót vettek a gyere­kek az erre az alkalomra kitele­FOTÓ: BAKÓ JENŐ pült büfében. Ahol azért elfogad­ták a forintot is. ______ -TS­Ba rátság: a megyéről is szól Bátaszéki találkozó a lap főszerkesztőjével Az immár a nyolcadik évfo­lyamába lépő Barátság című folyóirattal ismerkedhettek meg Bátaszéken, a városi könyvtárban az érdeklődők. A fővárosban megjelenő új­ság főszerkesztője mondhat­ni hazajött: hiszen Bajtayné Mayer Éva annak idején Bátaszéken gyerekeskedett, s tizennégy éves korában került Budapestre. Bátaszék A Barátság önmagát olyan kultu­rális és közéleti folyóiratként ha­tározza meg, mely a hazai nem­zeti és etnikai kisebbségek életé­vel, mindennapjaival, sajátossá­gaival foglalkozik. A lap nem mellőzi a kitekintéseket sem, gyakorta olvashatók benne a Kár­pát-medence népeinek múltját és jelenét részletező írások, nem száraz szakmai nyelven, hanem olvasmányosan és érdekesen. - Ember Máriával annak idején egy olyan folyóiratot indítottunk útjá­ra, mely profilját tekintve még nem létezett Magyarországon - fogalmazott a főszerkesztő. Az évente hat alkalommal megjelenő Barátság rendszeresen „szomszédol” Tolna megyében is. Már több alkalommal szere­pelt benne a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn, s az egyik száma a grábóci templomról is közölt összefoglalót. A folyóirat ezért is lehet méltó szűkebb pátriánk ol­vasóközönségének figyelmére: bemutatja azt, ami összeköt 'ben­nünket, s olyan sokszínűséget je­lenít meg, mely Tolna megyének is sajátja. ___________ -szá­Mon dom A Magamét VENTER MARIANNA A számok tükrében A tények makacs dolgok - hangzik el egy közismert magyar film­ben, s bár a film maga egy elnyomó rendszer karikírozott kritiká­ja, azért a fenti megállapítás még igaz. A tények alátámasztására pedig leginkább a számok bizonyulnak alkalmasnak, a számok tükrében pedig jól tetten érhetők tendenciák, folyamatok. A minap a régió, ezen belül megyénk negyedéves statisztikai adatait ismer­tették a sajtóval, s az adatok alapján nem sok okunk van örvendez­ni. Csökkent az ipari termelés, csökkent az állatállomány, ezek meglehetősen markáns tények. Főként, ha abban gondolkodunk, hogy mezőgazdasági jellegű megye vagyunk, tehát ebből kellene megélnünk. Bár a tavalyihoz képest ebben a negyedévben kisebb a munkanélküliségi ráta, tudjuk jól, hogy a regisztrációból kiesett munkanélküli továbbra is munkanélküli, hiába nem tartják nyil­ván. Az átlagkereset sem túl magas a megyében, bár valamicskével nagyobb ütemben nőtt, mint az országos átlag. A fogyasztói árak, s ezen belül is az élelmiszer árak viszont töretlenül emelkednek. Mindez csak azt igazolja, amit az ember nap mint nap hall, az em­berek arra panaszkodnak, hogy rezsire fizetik és „megeszik" a jöve­delmüket, s már erre a két dologra is egyre szűkebben futja. Már­pedig nehéz lelkes optimizmust elvárni olyan emberektől, akiknek reményük sincs az előrébb jutásra, a felemelkedésre, akiknek egy új porszívó, vagy vasaló vásárlása, netán egy osztálykirándulás fi­nanszírozása már szinte megoldhatatlan problémának tűnik. A számok, a tények makacs tükrében így már az sem ráz meg minket különösebben, hogy a fent említett tájékoztatón ismét megállapították: a Dél-Dunántúl továbbra is az ország legkevés­bé meghatározó gazdasági erejű területe. Az ősök nyomában Bochingenben Hőgyészen magyarok, szé­kelyek, németek, romák él­nek egymás mellett békes­ségben. Létszámát tekintve a német nemzetiség a leg­nagyobb helyi közösség. Högyész A községben élő nagyszámú né­met származású lakosság érdeke­it öt tag képviseli az ön- kormányzatban, a Né­met Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Homoródi Károlyné, ve­le beszélgettünk.- Bár a kitelepítések után csökkent a köz­ségben élő német ajkú lakosság száma, ma is az itt élők egyharmada német származású, éppen ezért mi vol­tunk az elsők, akik egyesületbe tömörültünk 1989-ben, ma 62 ta­gunk van -, mondja Homoródiné. A Német Kisebbsé­gi Önkormányzat segíti és össze­fogja a községben működő kü­lönböző német kulturális cso­portokat, az önkormányzattal közösen ápolják a kapcsolatokat a német partnertelgpüléssel, Eckentallal. Az egyesületen belül tánccsoport és énekkar műkö­dik. A közösség nagy gondot for­dít a hagyományőrzésre, szoká­saik ápolására, a rendezvények megtartását pályázatokon nyert pénz teszi lehetővé. Az egyesületnek 1990-től van kapcsolata az aurachtal- i Jugend Kapelle nevű if­júsági fúvós-zenekarral, akik többször jártak Hőgyészen, vettek részt a közösségi rendezvé­nyeken és arattak nagy sikert játékukkal. A Német Kisebbségi Önkormányzat tagjai terveik szerint a idén nyáron a Baden-Württenberg tartomány-1 ban lévő Bochingenbe utaznak, ahol szeretnék felkutatni gyöke­reiket, információkat szerezni a az 1700-as években Tolna megyé­be, Hőgyészre kivándorolt őseik­ről. ________ F. KOVÁTS Kö nyvbemutató Szentesen Dr. Töttős Gábor Válogatott nyűgeim című kötetét Szente­sen, a Megyei Könyvtárban mu­tatták be pénteken. A könyvheti eseményt Szűcs Lajos, a Csongrád Megyei Közgyűlés művelődési bizottságának az el­nöke nyitotta meg. A helyi rádió egyórás műsort készített, a Hor­váth Mihály Gimnázium tanulói pedig novellákat és más íráso­kat mutattak be az író művei­ből. Német jelvényszerző verseny A diákok edzettségi állapotát mérték A Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános és Zeneiskola tornászai látványos bemutatóval szórakoztatták a közönséget Több, mint kilencszáz diák vett részt azon a versenyen, melyen a fiatalok edzettségi állapotát tesztelték. Dombóvár A Gyenis Antal utcai kosárlabda- csarnokban a Városi Zeneiskola fúvósegyüttesének műsora után Tóth Attila, a város polgármestere és Jochen Schütte, a Német Sportszövetség nagy hagyomá­nyokkal rendelkező jelvényszer­ző mozgalmának referense kö­szöntötte a helyi oktatási intéz­mények tanulóit, majd a Zrínyi Ilona Általános Iskola táncosai, a József Attila Általános Iskola kö­télugrói, valamint a Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános és Zeneiskola tornászai tartottak látványos bemutatót. A megnyitó után a sporttele­pen a diákok edzettségi állapotát tesztelték a Baden-Württemberg tartomány Rems Murr körzetéből érkezett húsz fős küldöttség tag­jai. A delegáció vezetője, Heinrich Ringelkamp érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a Német­országban 1912-ben elindított ak­ciónak az elmúlt évben már közel 120 ezer résztvevője volt. Ma­gyarországon az idén huszonöt település oktatási intézményei­nek 3500 tanulója kapcsolódott be az úszásból, kerékpározásból és különféle atlétikai számokból álló vetélkedőbe. •- Nagyon érdekes és jól szer­vezett versenyt láttam Dombó­váron - értékelte a látottakat Nagy József, a Magyar Nemzeti Szabadidő Sportszövetség elnö­ke. Gratulálok Fazekas Gáspár­nak, a polgármesteri hivatal sportreferensének és az iskolák testnevelő tanárainak, akik a ve­télkedőt remekül készítették elő és zökkenőmentesen bonyolítot­ták le. Jochen Schüttével, a Né­met Sportszövetség szakreferen­sével arról beszélgettünk, hogy hazánkban miként lehetne még nagyobb körben elterjeszteni ezt a remek kezdeményezést. A precízen kidolgozott tesztrend­szerrel kitűnően mérhető a gye­rekek és a felnőttek edzettségi állapota. Szeretnénk, ha néhány éven belül országos rendez­vénnyé válna a jelvényszerző verseny, melynek támogatásá­hoz különféle pályázatokat kívá­nunk kiírni. Ifi-képviselők találkozója A Gyermek- és Ifjúsági Önkor­mányzati Társaság (GYIÖT) Dél- Dunántúli Régiós Tagcsoportja a hét végén tartotta második talál­kozóját Dombodban, a gyermek- táborban. Három, régiós gyermek- és ifjúsági önkormányzat - Al- sómocsolád, Diósberény, és a ven­déglátó Tolna - képviselői és fel­nőtt segítői vettek részt a tanács­kozáson, ahol az egy éves munka­terv váza készült el. A programot strandolás, szópóker- és activity- partik színesítették. A következő találkozó szeptember második hétvégéjén lesz, melynek témája az SZMSZ elkészítése és a tiszt- ségviselők megválasztása lesz, -ts­„Útra keltek” a szőlőoszlopok A Gyulaji Erdő és Vadászati Rt. Nagydorogi Erdészete a napokban egy kamion szőlőoszlop szállít­mányt indított útra Franciaország­ba. A szállítmányt külön kérésre állították össze, szigorú szabvány­nak megfelelően. Az erdészet sok fát értékesít minden évben, a tűzi­fa mellett lágy- és keménylombos fűrésztönköt is kínálnak és készí­tenek szőlőkarókat és oszlopokat is. A francia kérésnek megfelelően most a Loire-völgyébe érkeznek a szőlőoszlopok. A szállítmányt Jankovics László, az erdészet ve- zetője felügyelte. ____________■ Öt venöt év után újra Mucsiban Elszármazottak találkoztak itthon barátaikkal, rokonaikkal A hét végén kerek évfordulót ünnepel­tek azok a Németországba került em­berek, akiket ötvenöt évvel ezelőtt tele­pítettek ki Mucsiból. A szülőfaluba kö­zel százan jöttek el. Mucsi Az 55 évvel ezelőtt innen kitelepí­tett emberek két panorámás busz- szal és többen személygépkocsival érkeztek Németország valamelyik városából szombaton délelőtt Mucsiba. Akik a két busszal jöttek, már egy hete Magyarországon tartózkodnak, egy német utazási iroda jóvoltából. Ők az el­múlt napokban bejárták az országot, egy-egy napot töltöttek a fővárosban, Pécsen, Buga- con és a Hortobágyon. Programjuk utolsó napjára esett a mucsi látogatás. Voltak, akik saját autójukon jöttek és csak erre a napra ér­keztek ismét régi hazájukba. Fuchsberger György kilencedik alkalommal szervezi meg a kitelepítettek hazalátogatását. Ötvenöt évvel ezelőtt - akkor ő 18 éves volt - a családjával együtt pár perce volt csupán arra, hogy a ruháit összeszedje és elhagyja a szülői házat. Az első évek Németországban nagyon nehezek voltak - mesélte kissé elérzékenyül- ve Gyuri bácsi -, noha a nyelvet nagyon jól értették, hiszen Mucsiban is csak németül be­széltek egymással. A Rajna mellett, Eltville Am Raine-ben lakik népes családjával együtt. Ma már nyugdíjas, de mint kőműves kereste fiatalabb korában a kenyérre valót. Kint, Né­metországban nősült meg, felesége egy magyar lány, akit még itthonról, a szomszéd faluból, Závodról ismert. Há­rom gyermekük született és hat unokájuk van, a legidősebb 26 éves. Sem a gyermekei, sem az unokái nem beszélik a ma­gyar nyelvet, de őt a szíve idő­ről időre visszahúzza Mucsiba. Legutóbb két évvel ezelőtt került sor hasonló találkozóra -, mondta Lacza Zoltánná, a falu önkor­mányzati képviselője. Ezeket a talál­kozókat a testület szervezi meg, a he­lyiek is készülnek az eseményre. Szépítik a falut és az idén egy érdekes kiállítással is meglepték az is­merősöket, rokono­kat: 1914-től sikerült mezőgazdasági szövetkezet már régen tönk­rement. Ennek ellenére az itt élők bizakodóak. A közelmúlt­ban került sor a gáz bevezetésé­re, egyre több fiatal marad a falu­ban, az óvoda, a helyi iskola szé­pen felszerelve várja a gyereke­ket. A találkozó a misét követően a kultúrház udvarán folytató­dott, ahol gulyáslevessel és házi túrós, mákos, almás rétessel vendégelték meg rokonaikat, ismerőseiket a helyiek. MAUTHNER összegyűjteni min­den anyakönyvi ada­tot, de még az iskolai érdemjegyeket is. Mucsi ma sincs könnyű helyzetben, mondta a képviselő asszony, kevés a munkalehetőség, a valamikori szőlők ki­pusztultak, a helyi Az elszármazottak a templom bejárata előtt FOTÓiBAKÓ JENŐ K > 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom