Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-07 / 131. szám

2001. Június 7„ Csütörtök TOLNA MEGYE 2001 7. OLDAL Tupja-e, hogy? Nagydorog lakosainak a létszá­ma 1920-ban volt a legmaga­sabb. Ekkor 3770-en laktak itt. A lakosság száma azóta folyama­tosan csökken. A község jeles műemléke az 1774-ben, Mária Terézia korá­ban épült református templom. A szép, egyedi víztorony ipari műemlék jellegű építmény. A falu 1883-ban létesített gyógy­szertára Szent István nevét viselte. A torony a kastélyt látta el vízzel ________________________■ Civil szervezetek ;a községben Nagydorogi Sportegyesület Önkéntes Tűzoltó Egyesület Nagydorogi Ifjúsági Klub Nagydorogi Horgász Egyesület Búzavirág Néptánc Egyesület Vöröskereszt Nagydorogi Szer­vezete Nagycsaládosok Egyesülete Gyermekévek Alapítvány Nagydorogi Nyugdíjasok Klubja Jeles napok: A római katolikus templom vé­dőszentje Szent István, a búcsút ezért augusztus 20-án tartják. Nagydorog falunapja a „Nagydorogi Nyárköszöntő”, melyet június első vasárnapján rendeznek meg. Híres szülöttek: Benedek Mihály, aki 1775-ben debreceni református püspök lett. Kopré József, költő. Kitüntetettek: i 1 A „Nagydorog szolgálatáért” ki- , tüntetést a Millennium alkalmá- 1 ból alapította a község. Dr. Rom Rudolf és Markó János kapta meg első alkalommal. Dr. Rom Rudolf nyugalmazott orvos 42 esztendeig gyógyította a telepü­lés lakóit. Markó János nyugal­mazott pedagógus a tájház anya­gának összegyűjtéséért, a pa­raszti hagyományok ápolásáért vehette át a kitüntetést. ■ Nagydorog Az Uj Évezred Küszöbén Egy nyitott, befogadó, szép fekvésű település Nagydorog már a római korban, Pannónia provincia idejében lakott volt. Honfoglalás kori emlékeket is találtak itt. A település a törökök alatt teljesen elnéptelenedett, majd a 18. század elején újranépesedett, hamaro­san jelentős létszámú községgé fejlődött. Ezt a gyarapodó tendenciát későbbi is meg­őrizte, a 60-as, 70-es években sok kis üzem létesült itt, amik a rendszerváltás után sor­ra megszűntek. Pinczési László Polgármester 59 éves. Végzettsége: mezőgazda­sági gépész üzemmérnök. Felesége a helyi könyvtár vezetője. Egy lányuk van, aki pedagógus, a főváros­ban él. Hobbija: termé­szetjárás, kirándulás. 2001-ES KOLTSEGVETES Éves összeg 270 MR Állami hozzájárulás 155 MR Helyi adók 14,5 MR Egyéb bevételek 57,8 MR Önkormányzati vagyon 0,3 MR- Mi biztosítja a településen élők megélhetését?- Mezőgazdasági jellegű tele­pülés, sok a kisebb-nagyobb gazdaság. A talaj homokos, aranykorona értéke alacsony, de nagyon jól megfelel a diny- nyének, a gyógynövények­nek, a dohánynak. Három év­tizede sok kisebb üzem léte­sült a településen, amelyek munkát biztosítottak az itt élőknek. Sajnos ezek több­sége az elmúlt 10 esztendőben fokozatosan meg­szűnt, ezzel is fokozva az elvándorlást. A megié- J vők közül az Áfész 90 főt, az átalakulóban lévő « mezőgazdasági termelő szövetkezet 50 főt, a varroda 45 főt foglalkoztat. A kisvállalkozások száma 150 körüli, ezek többsége egy-két fős, főként kereskedelmi jellegű. Sokan járnak más településre dolgozni, Szekszárdra, Paks- ra, Tolnára, Sárbogárdra és Szé­kesfehérvárra. A közleke­dés szempontjából na­gyon jó a községünk fek­vése, a környező falvak mind ide „torkollanak” és Nagydorogon közleke­dési főút és vasút vezet át. Egyes magyarázatok szerint a község neve is erre utal, a „dörög” a szláv daróga (út) szóból származik.- Milyennek nevezhető a település ellátottsága?- Megfelelőnek nevez­hetjük az infrastruktúra helyzetét. A községben Általános Művelődési Központ (ÁMK) működik, amely az óvodát, az isko­lát és a közel 23 ezer kötetes községi könyvtárat fog­lalja magába. Az ÁMK igazgatója Feithné Sántha Sarolta, az óvodavezető Horváth Istvánné, a könyvtárvezető Pinczési Lászlóné. A sportcsarnok 1994-ben készült el, nem csak sport-, hanem kulturális eseményeknek, rendezvényeknek is helyet ad. Két vállalko­zó háziorvos látja el a lakosságot, dr. Regős György és dr. Ahmad Nasir. Gyermekorvo­sunk is van Veresegyháziné dr. Gábriel Ibo­lya személyében. Két fogorvos rendel, dr. Arbanász Zoltán és dr. Boda Ildi­kó. Nagydoroghoz tartozik orvosi ellátás szempontjából Pusztahencse és Bikács is, a két fogorvos pedig hét községet lát el. A védőnői szolgálat két tagja, Demény Károlyné és Bakonyi Zoltánná a felújított egészségház­ban fogadja a pácienseket. Gyógy­szertárunk is van, magánkézben. Hatósági állatorvos is működik a községben, dr. Bach Miklós. Nagydorognak saját rendőrőrse van, amelynek Szabó István rendőr-alez­redes a parancsnoka. A17 kilométernyi belső úthá­lózatból csupán 400 méternyiről hiányzik a szilárd burkolat, ezt két utcát jelent. Kiépült a telefonháló­zat, nincs gond az ivóvízzel, a fűtés földgázzal törté­nik. A polgármesteri hivatal 13 fős apparátusa kör­jegyzőségi feladatokat is ellát a szomszédos Bikács községben.- Milyen vallású Nagydorog?- A török idők utáni betelepüléskor református ma­gyarok népesítették be a községet, később a Széche­nyi család birtoka lett, ekkor emelkedni kezdett a katolikusok száma. Jelenleg a reformátusok és ka­tolikusok aránya azonos, Böttger An­tal református lelkész és Hamzau Relu római katoli­kus plébános lát el szolgála­tot. Reformátusok és katoli­kusok mellett jelentős számban élnek baptista és nazarénus hívők is Nagydorogon.- Mi a község specifikuma, miért jó itt élni?- Nagyon szép a környék, dimbes-dombos, egy része tájvédelmi körzet. Bár jelen­leg nem jellemző az idegenforgalom, inkább az át­utazó turizmus, reméljük, hogy ha kialakul az úgy­nevezett zöld útvonal, amely keresztülvezet Nagydorogon, mi is pro­NAGYDOROG LAKOSSÁGA fői NAK ALAKULÁSA 3500 3000 2500 Az önkormányzat tagjai 2000 1949 Pinczési László polgármester (függet­len), Jankovics László alpolgármester (MSZP), dr. Tóth Lajos körjegyző. Önkormányzati tagok: dr. Arbanász Zoltán fogorvos (független), Árki Zsolt gé­pészmérnök (független), Báli Jánosné egészségügyi szakdolgozó (független), Csonka Imre gépkocsivezető (független), Dobri István tanár (független), Feithné Sántha Sarolta ÁMK igazgató (független), Horváthné Bezzegi Éva tanár (független), Jaksa József tanár (független) Ve­res Imre kistérségi program-menedzser (független). Roma kisebbségi önkormányzat: Csonka Imre (elnök), Orsolya Ignácné (elnökhelyettes). Tagok: Ignácz Ist­ván, Ignác István, Orsós János. 1990 2000 fitálhatunk belőle. Azt gondolom, azért jó Nagydorogon élni, mert befogadó és elfogadó község. Színes, hetero­gén, sokféle kultúrájú és gyökerű emberek alkot­ják a lakosságot, ezért kellemes, szabad, nyitott érdeklődésű település.- Mik a terveik az új év­ezred elején?- Az iskola felújítása és a felszereltség javítása a legfontosabb fel­adatunk. Szeretnénk csatlakozni a Teleház programhoz is. A szennyvízháló­zat kiépítése is az aktuális feladatok kö­zött szerepel, pályázunk a szükséges tá­mogatásra. A beruházást társulásban kép­zeljük el, a környező településekkel. Bár Nagydorog is számos gonddal küzd, ha­sonlóan a hazai kistelepülések többségé­vel, bízunk és hiszünk abban, hogy to­vábbra is olyan település marad, amit szeretnek a lakói és szívesen tesznek ért® Nagydorog címere A címer alapja egy vágott szélű pajzs, középen függőlegesen meg­felezett mezővel. A pajzs kerete arany színű, körkö-^ rösen ezüst pon-< tokkal díszítve. A kettéosztott, pajzs világos­kék és sötét-i zöld mezőkre oszlik. A vilá- _ goskék olda- *Jh Ion a nagy-AÍ"" 'w dorogi tájra jellemző vi­rág - sárga nőszirom - lát­ható zöld és arany színnel. A virág jelképezi az itt élő emberek kap­csolatát a természettel, a földdel, vágyukat a körülöttük lévő világ szebbé tételére. A sötétzöld mező­ben a., három ezüst Jj torony a vallási felekezetek és egyben az itt élő embe­rek közötti toleranciát, Jfőcéfl nyitottságot, együttmű- v í DecJfKÖdési készséget fejezi látsszék jf ki. A címer alsó részét ura­ló arany színű domb a du­nántúli táj szépségét és sze- retetét ábrázolja. A Nap és a Hold a történelmi múltat, az idő múlását jelképezi. _____________ ■ Na gydorogi Nyárköszöntő A három tenor és St. Martin A község hagyományos nyárkö­szöntőjét június 9-én és 10-én, az­az szombaton és vasárnap tartják az általános iskola udvarán, rossz idő esetén a sportcsarnokban. A rendezvény védnöke Nagydorog Nagyközség Önkormányzata. Szombat: 8.00- 12.00 Sport délelőtt 13.00- 14.00 Haditechnikai bemu­tató (Medina) 14.30 Tréfás családi vetélkedő 19.00 Musixínház (Gárdony) Részletek musical-világsikerekből 21.00 „Kastély Kerti Keringő” bál Vasárnap: 10.00- tól „A mi településünk Nagydorog” című könyv bemuta­tója és árusítása 10.00 Főzőverseny indítása 10.00- 17.00 Fabula sátorbábszínház 11.00 Kőváry Dóra fotóművész és Vajnai Irina festőművész kiállítá­sának megnyitása 13.00- 14.00 Lovagi torna bemutató Színpadi programok: 14.00- 15.00 Berentei Péter műsora 15.00 A három tenor: Maksa Zol­tán, Ihos József és Ayala (Illés Ist­ván) közös műsora 17.00 Menyasszonyi ruha bemutató 17.30 A Búzavirág Néptánc Együttes műsora 18.30 Ünnepi köszöntő 19.00 Operett dallamok: Leblanc Győző (az Opera magánéneke­se), Csonka Zsuzsanna, Benkóczi Zoltán (az Operettszínház tagja) és Teremi Beatrix előadásában 21.00 St. Martin koncertje 22.00 Tűzijáték A helyszínen a büfé 10.00-töl üzemel. ■ Sakk kicsiknek és nagyoknak Jól szerepelnek a megyében- Miért éppen a sakk? - kérdez­tük dr. Arbanász Zoltánt, a sakk­szakkör veze­tőjét.- Félig tréfá­san azt szok­tam mondani, amikor az ember a teniszből már kiöregszik, akkor a sakk marad. Tréfa nélkül, a sakkot olyan elfoglaltságnak tekintem, ami nemcsak izgalmas játék, hanem a szellemi kondíciót biz­tosítja, 7-77 éves korig. Az isko­lában 3. és 4. osztályosoknak in­dítottunk szakkör, jelenleg 7 tagja van a csapatnak és szépen fejlődnek. A MatTolna verseny­ben 5. helyezést értünk el, a ta­valyi megyei másodosztályú bajnokságban pedig másodikak lettünk. A felnőtt csapatban 25- 69 éves korig vannak a tagjaink és nem kell röstelkednünk az eredményeink miatt. Jelenleg összesen tizenhárom tagja van, ami az eredményeink szerint igazán szerencsés számnak mondható. Hajrá, Nagydorog! Mint a legtöbb magyar település lakóinak - legyen az kicsi, avagy nagyobb - a nagydorogiaknak is sokat számít, hogyan szerepel a község csapata a bajnokságban. A nagydorogi csapat a megyei I. osztály 8. helyén áll. Játékos edző: Balogh Tibor. A serdülő csapat a paksi körzetben a 3. he­lyet szerezte meg, edző: Csatári Gábor. Új koreográfiák tanulását tervezik A Búzavirág táncegyüttes idei tervei A nagydorogi Búzavirág Néptánc Egyesület 1980 no­vemberében alakult Liktor Bálintné tánctanár vezetésé­vel. A csoport 1999. novem­berétől egyesületi formában működik. Az egyesületben négy korcsoport­ban 48 fiatal táncol, 6 évestől 30 évesig. A szűkén vett lakókörzet tánchagyományain túl a régi ma­gyar tánckultúrából is szerepel a repertoárban, például széki, szat­mári, mezőségi, kalotaszegi, rába­közi, somogyi, sárközi és kalocsai táncok. A Búzavirág az elmúlt években a megyén belül több sike­res fellépéssel igazolta, hogy a je­lentős erőfeszítések, áldozatvállalá­sok beértek és a szemet gyönyör­ködtető színpadi műsorrá állhat­nak a közönség elé. Az elkö­vetkező években szeretné­nek az ország több megyé­jében és a határon túl is fel­lépni, megmutatni mindazt, amit a hagyományőrzésben eddig elértek. Ebben az év­ben új koreográfiák tanulá­sát tervezi a tánccsoport, ezek betanítására Gémesi Zoltánt kérték fel akinek személyében nemzetközi­leg elismert szakembert üdvözöl­hetnek Nagydorogon. Böröcz Lász­ló egyesületi elnök szerint Gémesi Zoltán személye biztosíték a cso­port szakmai, technikai fejlődésé­re. Az egyesület állandó kísérő ze­nekarának Mihabvics Zsolt prí­mást és a Rekettyés zenekart kér­ték fel. A Búzavirágnak erre az éyre is sok programja van, fellépnek ter­mészetesen a Nyárköszöntőn, a paksi villamos napon, a dunaföld- vári augusztus 20-i ünnepségen, bemutatkoznak Kajdacson és Pusztahencsén, s természetesen a helyi rendezvényeken is. Nyáron ismét megrendezik a hagyomá­nyos váraljai tánctábort, ahol a cso­port fiataljai elsajátítják a követke- ző év táncainak alaplépéseit. ■ Nagydorog hiteles krónikája Dobri István tanár úr mint­egy 10 hónapos kutató mun­kájának eredményeképpen kerülhet közönség elé a hét­végi Nagydorogi Nyárköszön­tőn egy igen fontos kiadvány. A mi településünk című könyv Nagydorog tör­ténetét dolgozza fel a kezdetektől 1946-ig. Dobri István 2000-ben egy képviselő-testületi ülésen ajánlotta fel, hogy szíve­sen megírná településük történetét, a Millennium _____ tiszteletére. Mivel a testü­let tagjai körében visszhangra ta­lált az ötlet, elkezdődött a kutató­munka. Mint a tanár úr elmondta, először csak egy 20-25 oldalas is­mertetőben gondolkodott, de az elé táruló adatok, Nagydorog ki­bontakozó története, a számtalan érdekesség, történés egyre inkább meggyőzte arról, hogy mindezt méltó for­mában kell megörökítenie. Mivel lelkes szponzorokra talált, megszülethetett a több mint 200 oldalas, gaz­dagon illuszt­rált, szép kiállí­tású kötet, amely valóban méltó és szép emléket állít Nagydorog községnek, a Millenni- _____ um évében. A könyvben olvas­hatnak az érdeklődők a település földrajzi adottságairól, Nagy­dorog történetéről, kapcsolatáról a Széchenyi családdal. Terítékre kerül a népesség alakulása, az egészségügy, az egyházak törté­nete, a közlekedés, az ipar, a köz­biztonság, a ne­vezetes esemé­nyek, érdekes­ségek, s még hosszasan so­rolhatnánk. Megtudhatjuk, kik voltak itt je­lentős iparosok, kereskedők, bí­rák, lelkipász­torok. Olvasha­tó a települést ért katasztrófák sora és a közbiztonság alakulása. Minden megvan tehát ahhoz, hogy ez a kötet, Dobri István szándéka szerint „olvasókönyv” legyen, azaz egy olyan könyv, amit a nagydorogiak szívesen fel­lapoznak, olvasgatnak, s minden alkalommal találnak benne vala­mi érdekességet. v I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom