Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

. m 2001. Június 1., Péntek TOLNA MEGYE 2 0 0 1 SZEKSZÁRD 7. OLDAL Kiállítások, zenei programok A Művészetek Háza programjából A Művészetek Háza hű tradí­ciójához, s idei programjá­nak gerincét is kiállítások és a zenei programok alkotják Mint Baky Péter igazgató elmond­ta, némileg vissza­esett a koncertek látogatottsága, pár évvel ezelőtt még 150-180 ember lá­togatta a hangver­senyeket rendsze­resen, ma hullámzó az érdeklő­dés. Úgy tűnik, valahol megtor­pant a koncertlátogató közönség kinevelése. Az idén is kínál a ház zenei csemegéket. Az e hét végi programokat követően nyári szü­net következik, majd szeptember 11-én rendezik meg a Nagycsalá­dosok Egyesületével közösen ha­gyományos koncertjüket Hegedűs Endre zongoraművész közremű­ködésével. Szeptember 18-án Pitti Katalin lép fel áriaestjével. Októ­ber 24-én is különleges zenei él­mény várja az érdeklődőket, a Coolectiv Szaxofon Quartett kon­certjén. A novemberi csemege Drahos Béla fuvolaestje. Decem­ber negyedikén lesz a Liszt Ferenc Zeneiskola hagyományos hang­versenye. A december 22-i kará­csonyi koncert programja még nem ismeretes. A Művészetek Házában kiállíta­ni országos mértékkel mérve is rangnak számít. S a közönség érdeklődése is számottevő. A budapesti szokásokkal ellen­tétben nincsenek annyian a ki­állítások megnyitóján, utána viszont sokan nézik meg a tár­latokat. Június 23-án, a Széchenyi konferenciához kapcsolódva nyílik meg az azonos nevű művészcsoport kiállítása. Július 19-én a Fás kör tagjai mutatkoz­nak be. A kör annak idején Samu Géza köré szerveződött, s most is­mét megélénkült a tevékenysé­gük. Szeptember 6-ától a Bacchaná­lia csoport kiállítása kapcsolódik a szüreti fesztivál programjához. Október végén a Siklósi Szalon mutatja be legújabb alkotásait. Az évet az itthoniak közül Kis Ildikó, Fusz György és Baky Péter mutat­ja be legújabb alkotásait. Folytatódik a népszerű ifjúsági koncertsorozat általános és közép- iskolások számára, valamint a nyi­tott zenei előadássorozat is, s nagy az érdeklődés a legkisebbek szá­mára szervezett bábműsorok iránt. + Kiemelkedő művészeti együttesek támogatása Nem túl sok pénzt, sokkal inkább erkölcsi elismerést jelent a kiemelkedő művé­szeti együttes státus a me­gyeszékhely legismertebb és legszínvonalasabb művé­szeti együttesei számára. Az e körbe tartozó együttesek, mint az egyezetésen kiderült, igényt tartanak a stá­tusra. Még akkor is így van, ha csupán a városi rendezvényeken való fellépéseik, szereplése­ik értéke is többszörö­se a kapott támogatásnak. Annyi előnyt azért jelent a besorolás, hogy nem kell pályázniuk a külön­féle alapokra, hanem alanyi jogon jár nekik valamennyi működési tá­mogatás. A témával legutóbbi ülé­sén foglalkozott a művelődési bi­zottság. Mint Borbás Tamás bizott­sági elnök elmondta, a kiemelt együttesek névsora nem változott: Bartina Néptánc Egyesület, Szek- szárd Big Band, Liszt Ferenc Peda­gógus Kórus, Szekszárdi Jazz Quartett Szekszárdi Kamarazene- kar, Szekszárdi Madrigálkórus, Alisca Brass Band, Ifjúsági Fúvós Zenekar, Ifjú Szív Táncegyüttes, Holló Együttes, Gárdonyi Zoltán Református Kórus, Német Nemze­tiségi Kórus, Tücsök Klub, Art Contact Mozgásszínház. A bizottság az előző évektől el­térően nem tárgyalta a ZUG Ifjú­sági és Művészeti Művelődési Egyesület támogatását, mert an­nak működésére külön megálla­podásban biztosít támogatást az önkormányzat, másrészt mert az elhelyezési problémák miatt reálisan nem ítél­hető meg művészeti cso­portjainak a teljesítmé­nye. A cím odaítélésének, illetve megtartásának szempontrendszerét is elfogadta a bizottság. Ezek közé tartozik: az együttes alapító okirata, alapsza­bálya, illetve tevékenysége sze­rint legalább öt éve rendszeresen működik a városban. Saját kate­góriájában vagy legalább egy nemzeti minősítést szerzett, díjat nyert, vagy pedig új művészeti ágat teremtett, szakmai referenci­ákkal rendelkezik. Szakmailag igényes a repertoárja, önálló ren­dezvényeket, produkciókat hoz létre, saját utánpótlást nevel, kö­zönségsikert arat s támogatókat szerez, tevékenységével hozzájá­rul a város országos vagy nem­zetközi hírének növekedéséhez. A művelődési bizottságnak az idén a 14 művészeti együttesre összesen hárommillió forintja van, s ennek felosztásáról is dön­töttek. ■ A művelődés a számok tükrében A Babits művelődési ház felújítása elodázhatatlan Harminc éve nem volt jelentős felújítás a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Házában. Az épület drágán üzemeltethető, nem felel meg az áta­lakuló igényeknek. Sokkal mobilabb, s részenként is üzemeltethető közösségi terekre lenne szükség. LATOGATOTTSAGI ADATOK mK AZ UTOLSÓ ÖT ÉVBEN 210 200 Hovatovább elodázhatatlan a Babits Mihály Művelődési Ház felújítása. Ránézésre is fontos a külső burkolat megújítása, ami egyúttal korszerűbb hő- szigetelést is jelent. Mondhat­ni halaszthatatlan a víz- és elektromos vezetékek cseréje. Lassan 10 éve húzódik a gyer­mekek háza tereinek a visszapótlása. A közgyű­lés határozata szerint a jövő évtől kezdődően, három év alatt valósulna meg a beruházás, ösz- szesen 454 millió forintos költséggel számolva. A címzett támogatási igény 394 millió forint, a saját erő a Gyermekek Házának átadásért kapott 60 millió. Az előző pályázatra nem kapták meg a címzett támogatást. A művelődési ház tavaly 48 pályázatot adott be, ebből 37-et el is nyert. Halmai Gábomé igazgató az idei tervek között az első helyen szerepeltet­te, hogy önkormányzati támogatást igénybe vé­ve ismét megpályázták a teljes felújítást elindító címzett támogatást. Hogy mit jelent a „Ház” a város életében azt tényszerűen talán a legjobban a számok mutat­ják be leginkább. Az élmény mindenkinek saját­ja, aki vagy a kiscsoportos foglalkozások aktív résztvevője, vagy az országos hírű nagy művé­szeti együttesek tagja, műsoraik élvezője, szín­házlátogató, vagy a Polip Ifjúsági Iroda szolgálta­tásait veszi igénybe, esetleg táborozó, és a sor szinte a végtelenségig folytatható. Az 1970, tehát harmincegy éve fel nem újított művelődési házban működik 52 állandó közös­ség, a saját szervezésű tanfolyamokkal együtt 72 állandó csoport használja az intézményt. Tíz ci­190 180 170 CD CD 996 1997 1998 ' Duna Menti Folklórfesztivál éve 1999 2000 vil szerve­zet bejegy­zett székhe­lye a ház. Tavaly 28 nagy kiállí­tást ren­deztek, amelyeket összesen több, mint 62 ezren nézték meg. Ezen felül a fo­lyosógaléri­án öt kis kiállítás is volt. A 39 tanfolyamon 792- en vettek részt. A művelődési ház az elsők kö­zött nyerte el a nyelvvizsgára jogosító akreditá- ciót. A német és angol nyelvtanfolyamon 597-en tanultak. Volt ezen kívül hétféle szabadegye­tem, népfőiskola, tantárgyi verseny. A színházban 9 bérletsorozat működik, a 44 elő­adást 2000-ben húszezer-kétszázötvenkilencen látták. Volt tavaly 13 koncert, 22 műsoros ren­dezvény, utóbbiakon 14 ezer 548-an vettek részt. Az országos nagyrendezvények között szerepel a gyermeknéptánc-fesztivál, az országos mentál­higiénés konferencia, a néptáncfesztivál. A me­gyei rendezvények száma 28 volt, közöttük gyermekvédelmi konferencia, Cinege gála, roma képviselők konferenciája, pályaválasztási börze, vagy éppen a kisebbségek napja. A negyvenhárom városi rendezvény közül né­hány mutatóba: egészséghét, Szinkron nosztal­gia bél, millenniumi léleképítő sorozat, angol napok, kortárs művészeti fesztivál. Szerveztek 10 gyerektábort, köztük például kézműves nap­közit, biciklis, gyerekrajz- vagy éppen német nemzetiségi tánctábort. Az Őszinte Szó lélekvé­dő szolgálat, melynek szakmai hátterét a Városi Mentálhigiénés Egyesület adja, 154 alkalommal állt az érdeklődők rendelkezésére. Volt ezen kí­vül még számos külső rendezvény is a művelő­dési házban, mint például isko­lai néptáncoktatás 63 alkalom­mal, iskolák, óvodák bemutatói, civil szerveztek rendezvényei, külső tanfolyamok és akkor még nem is szóltunk a vásárok­ról. Ezeknek csak üres raktárhe­lyiséget, ruhatárat adnak ki, s a vevők természetesen nem sze­repelnek a statisztikában. Heti átlagban a látogatók száma 4212. A művelődési házban az állás­helyek száma 36,25, az intéz- ményi atJa8^r 48.261 forint, Szerdán este Márai Sándor: A kaland című színművét mutatták be. Képünköp ___________\________ -ihi­Ju niális Thália otthonáért Június 23-án szabad program a szebb színházteremért Juniálist tervez Babits Mi­hály művelődési ház a szín­házterem felújításáért. A tervezett szépészeti és ké­nyelmi átalakítás mintegy negyvenmillió forintba ke­rül. A Szekszárd Színházi Kultúrájá­ért Alapítványt a város vállalko­zói 350 ezer forinttal támogatták tavaly. E mellet akciót szerveznek Thália otthonáért néven, hogy felújíthassák a lassan szétmálló nagy színháztermet. Az elkészült tervek szerint a végképp leamor­tizálódott székeket kényelme­sebbre, korszerűbbre cserélik. A felújítás akár széksoronként is történhet. Az alapítvány javára a művelő­dési ház juniálist szervez a ge­menci szabadidő központban. A rendezvény alkalmat adhat arra is, hogy az egymással soha nem találkozó kis és nagyobb közös­ségek bemutathassák tevékeny­ségüket a többieknek az érdeklő­dő közönségnek és a barátoknak. A tombolajegyek árát nem hatá­rozzák meg, mindenki annyit ad, amennyit tud. Szekszárdim születtek Garay János (1812), költő, író, könyvtáros, tanár Dienes Valéria (1879) filozófus író, mozgásművész-tanár Babits Mihály (1883), költő, író, esszéista, irodalomszervező. Első műve, műfordítás a Tolnamegyei Közlönyben jelent meg. Mészöly Miklós (1921), Kos- suth-díjas író, drámaíró, költő. László Lajos (1925) író, újság­író, a rádió munkatársa. Ténagy Sándor (1936), költő Baka István (1948), Kossuth-dí- jas költő Csengey Dénes (1953), költő, novellista, később politikus. ■ Röviden DR. TÖTTŐS GÁBOR helytör ténész Ódon derű című kötete, amelynek részéletei lapunkban láttak először napvilágot, a na­pokban hagyta el a nyomdát. A szerző a könyvhéten mutatja be kötetét. Július hatodikén várha­tóan megjelenik a szerző Válo­gatott nyűgeim című kötete is. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK. Négy óvoda, öt általános iskola, a Szivárvány Általános Iskola, a Liszt Ferenc Zeneiskola, a Rózsa Ferenc Kollégium, s három saját fenntartású középiskola gon­doskodik arról, hogy a tudás és a nevelés mellett a kultúrát is közvetítse a gyerekeknek és az ifjúságnak a megyeszékhelyen. NÉMET OKTATÁS. A nemzeti ségi nyelv oktatása mellett hagyo­mányápoló feladatokat is ellát az 1-es és a 3-as számú óvoda, a Kindergarten. Az általános iskolák közül csak a ének-zenére szakoso­dott Garay-ban nem folyik nemze­tiségi oktatás, a többiben igen. A Dienes Valériáról elnevezett intéz­mény a német nemzetiségi kultú­ra ápolásában különösen fontos szerepet tölt be. Néptánccsoport­ja, kórusa és rendezvényeik vá­rosszerte ismertek és elismertek. ROMA PROGRAMOK. A város óvodáinak alapító okiratai tavaly óta tartalmazzák a cigány kultu­rális nevelést, mint feladatot. A 2- es óvodában a Közoktatási Mo­dernizációs Közalapítvány támo­gatásával külön program szerint folyik a roma gyerekek felzárkóz­tatása. Harmadik éve működik a szülők klubja. Mint már szóltunk róla, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai kara a PHA­RE program keretében pályázatot nyert a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiata­lok társadalmi beilleszkedésének támogatására. A pedagógus kép­ző és továbbképző programok megvalósításában, mint gyakor­lati képzési hely vesz részt a az újvárosi tagóvoda. Az oldal a szekszárdi önkormány­zat támogatásával jelent meg. Millenniumi történelmi szoborpark Június 27, a Szent László-szobor avatása A millenniumi történelmi szoborpark a Béla téren kezdődik, a történelmi épü­letek környezetében a II. Béla, a Bezerédj és Szenthá­romság szoborral. Garay, Háry és Liszt Ferenc szobra vezet át a Szent István térre és környékére, ahol a törté­nelem hőseinek és mártírjai­nak emlékhelyei található­ak. Új alkotás az 56-os em­lékmű. A millenniumi em­lékévet zárja le A jövő kapu­ja című alkotás avatása. Kiemelt támogatást kapott a Mil­lenniumi Kormánybiztosi Hiva­taltól a történelmi emlékpark gondolta. A szellemei előzmé­nyek közé tartozik Baky Péter, Fusz György és Schubert Péter terve amely sze­rint a város törté­nelmi tengelyé­ben a már meglé­vő műalkotáso­kat úgy lehetne kiegészíteni, ki­sebb átrendezés­sel, hogy az egyúttal bemutassa a város törté­nelmi múltját s érzelmileg, gon­dolatilag átvezessen a jövőbe. Ké­sőbb kapcsolódott a programhoz a Szatmári Juhos László vezette Forma Symposion alkotógárdája. Mint lapunknak a művész el­mondta, az ablak a világra, a nyi­tott ablak a jövőbe gondolatkör­ből alakult ki a Jövő kapuja című alkotás terve. Mindezek alapján dolgozta ki Pócs Margit közmű­velődési referens - az intézmé­nyek és a civil szervezetek javas­latait is beépítve - a millenniumi programot. A Béla téren június 27-én avatják Nagy Benedek Szent László szob­rát, vagy inkább térplasztikáját a város védőszentjéről. Délután kettőkor Panoráma Fümszínházban, a rendező Koltay Gábor jóvoltából ingyen vetítik le a Sacra Corona című történelmi fil­met. A jegyeket a Civil Szerveztek Szövetsége osztja el a legrászorul­tabbak között. A belvárosi temp­lomban az emlékező szentmisét Mayer Mihály megyéspüspök ce­lebrálja. Ezt követi a Béla téren a toborzó Bartina egyesület közre­működésével, majd Kovács György tárogatóművész fellépése. Diákszínjátszók közreműködésé­vel megelevenedik szóban a Szent László legenda, amely a térplaszti­ka ihletője. A szobrot Kő Pál Kos­suth díjas szobrászművész és Supka Magdolna akadémikus, művészettörténész avatja. A szen­telést követően folytatódik az iro­dalmi, zenei műsor. Az ünnepség a Himnusz hangjaival ér véget. A Művészetek Háza előtt Csík­vári Péter és Samu Géza szobrá­nak átadásával megkezdődött a kortárs szoborpark kialakítása. A Luther téren A jövő nyitott kapu­jának domborművei más műfaj­ban, más technikával ismét al­kalmat adnak a történelmi emlé­kek felidézésére, s az elképzelt parkban kapnak majd helyet a mindenkori kortárs képzőművé­szeknek a város múltjával kap­csolatos alkotásai-IHI­Szent István-szobor közadakozásból Elfogadásra javasolja Farkas Pál Szent Ist­ván szobrát a Képző- művészeti Lektorátus zsűrije. Mint ismeretes, közada­kozásból készül Farkas Pál szobrászművész Szent István szobra. Az ötletgazda s a közadako­zás szervezője Szigetvári Ernő. A megajánlott ösz- szegek körülbelül a két- , millió forinthoz közelítenek. A Képzőművészeti Lektorátus zsű­rije a makett alapján elfogadásra javasolja a szobrot, s kivitelezés­éhez hozzájárul. Az eredeti mé­retben agyagból készülő modell az ősszel kerül a zsűri elé. A bronz alak fényezett kőből készülő stilizált, de a töredékesen megmaradt erede­ti motívumokat is felhasználó sza- lagfonatos román kori oszlopon áll majd. Az alkotás mé­retéről több kérdés is elhangzott. Far­kas Pál erről úgy nyilatkozott, hogy a magassága nagy­jából az első világháborús szo­borcsoport magasságával lesz azonos. A szobor helyéről még nem született döntés, a Szent Ist­ván téren több helyen is elkép­zelhető. Az átadás időpontja 2002. augusztus 20. Farkas Pál Szent István portréja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom