Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-27 / 148. szám
MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL 2001. JÚNIUS 27., SZERDA Mondom a magamét MAUTHNER ILONA . Befőző szezon oáinden évben, amikor beérik az első gyümölcs, a háziasszony- ok többsége szinte szárnyakat kap, lehet lekvárt készíteni, kompó- tot, aki nem akar annyit bajlódni, az csak a fagyasztóját teszi tele szép, érett eperrel, cseresznyével, meggyel vagy cukorborsóval, zöldbabbal. Az idén mindegyikből volt a piacon, de olyan áron, hogy az ember elkezdett számolgatni, és rájött, nem éri meg. (Akinek megtermett, természetesen más helyzetben volt, hiszen nem kellett a méregdrága gyümölcsöt megvásárolnia.) Egy kiló eper ára - még a gyengébb minőségűé is - háromszáz forintnál végződött, a cseresznye és a meggy se sokkal olcsóbb, és akkor még nem számoltam hozzá a cukrot és egyéb adalékokat. Tudom, tudom, a házi lekvár sokkal ízletesebb, az ember mennyivel jobb érzéssel veszi a kezébe azt az üveg kompótot, amit saját maga készített el. Nem véletlen, hogy a boltokban is magasabb árat lehet kérni azokért a termékekért, melyekre rá van írva „nagymama lekvárja". Már a kifejezés is nosztalgiát ébreszt, szinte a szánkban érezzük az otthon ízét, melegét, gyermekkorunk világát. Ettől lesz szép a tél, ettől lesz elviselhetőbb az őszi nátha, amikor egy-egy üveg befőttet megbontunk. Mindez végigfutott az agyamon amikor ott álltam a piacon és azon gondolkodtam, megéri-e nekem, ha veszek három kiló nagy szemű megy- gyet, potom 280 forintos kilós áron? Megvettem, nem bántam meg. A egészben az volt a legjobb, hogy kilenc éves Luca lányommal magoztuk ki, majd együtt, lekvárt készítettünk belőle. Amikor segített a kis üvegekbe beleöntözgetni a lekvárt és egyenként a polcra helyeztük őket, minden alkalommal elmondta, ezt mi készítettük, nagyon finom lett, alig várom, hogy felbonthassuk. Árulják a húsipari céget Jelenleg negyven embert foglalkoztatnak Miközben folyik a szekszárdi húsipari cég felszámolása, maga az épület, benne az eszközökkel, ismét eladó. Szekszárd Mint beszámoltunk róla, a múlt év tavaszán a Fázis Rt. tartozásait megvásárolta egy budapesti székhelyű cég, a Reorg Apport Pénzügyi Rt, amelynek vezetői még 2000. szeptemberében, árverés útján azt tovább adták a Horus Invest Kft-nek. Az árverés során a szekszárdi húsipari vállalat, a hozzá tartozó felszereléssel és környékbeli ingatlanokkal együtt 1,3 milliárd forint helyett (ennyi volt a cég könyv szerinti értéke) 459 millió forintért kelt el. Jelenleg a szekszárdi cég az Amida Invest Kft. tulajdonában van, melynek igazgatóját, Farkas Tamást kérdeztük arról, milyen céllal vásárolták meg az épületet.- Befektető társaság vagyunk, ingatlanokat vásárolunk és értékesítünk, azzal a szándékkal, hogy mindez nyereséget is hoz a számunkra. Ez volt a szempontunk akkor is, amikor a szekszárdi vállalatot és a hozzá tartozó ingatlanokat megvettük. Ma már látjuk, hogy kevés az esély arra, hogy a teljes ingatlansor egy kézben maradjon, ezért részenként is megpróbálkozunk azzal, hogy bérlőt vagy tulajdonost találjunk. *- Jelenleg folyik-e munka az épületben?- A hűtőházat már most tudtuk hasznosítani, itt jelenleg 34 embert foglalkoztatunk, emellett konzervdobozok készítése is folyik az épületben. Év végéig még néhány emberrel tudjuk bővíteni a létszámot.- Pár évvel ezelőtt a szekszárdi Európa egyik legmodernebb húsipari üzemének számított, amerikai minősítéssel is rendelkezett.- Mára eléggé leromlott állapotban van az épület és a hozzá tartozó berendezések. Tipikus szocialista beruházás volt itt, a takarékos megoldások mind hiányoznak az üzemből, jelentős összeget kellene költenie annak az épületre, aki itt, újból termelni akar majd. Arra van nagyobb esély, hogy külön- külön értékesítsük a területet. Szeretnénk a főépületben irodaházat kialakítani, a vállalkozóknak, cégeknek helyet, irodákat biztosítani.- A múlt évben alakult meg Szekszárdon egy szövetkezet, mely termelőkből, vállalkozókból, agrárszakemberekből áll, ők szerették volna egyben megvásárolni az épületet és a hozzá tartozó ingatlanokat, mért nem jött létre ez az üzlet?- Bennünket ez a szövetkezet soha nem keresett meg, csupán a sajtón keresztül üzengettek. Mások megkerestek bennünket, velük a kapcsolatot fel tudtuk venni, sőt jelenleg is folynak tárgyalások az épülettel kapcsolatban.- A Horus Invest Kft-vel van-e valamilyen kapcsolatuk?- Igen, ugyanaz a társaság vagyunk, csak a nevünk változott. MAUTHNER Szőlő-bor: veszélyes a téma? A papírmunkát a borhamisítóknak találták ki Egy olvasónk fordult hozzánk, furcsa módon nem segítséget kért, csupán annyit, szeretné elmondani saját történetét, mások okulására. Szekszárd István bácsi hetven éves körül lehet, évtizedek óta legkedvesebb időtöltése - minden fáradtságos munka dacára - a szőlőművelés és a borkészítés. Ebbe született bele, a szívéhez nőtt, most mégis úgy érzi, nem csinálja tovább, inkább kivágja az ültetvényt. „Kistermelők nagy táborának súlyos problémájaként érzem a bor Jövedéki adójának jelenlegi rendszerét, mely kiszolgáltatottá tett bennünket, emellett megalázza és megszégyeníti az idős embereket. Szégyenkezünk, mert egy túlkomplikált, bonyolult és az alapvető szakmai alapokat is nélkülöző rendeletet nem tudunk az elvárásoknak megfelelően végrehajtani. Hangsúlyozni szeretném, nekünk kistermelőknek nem a vámhivatallal és főképpen nem az ott dolgozó emberekkel van gondunk, hanem kizárólag a törvénynyel. Nagyon nehéz számomra tartalmában bírálni a bor jövedéki törvényt, mert tudom, hogy az államnak jelentős többletköltséget jelent. A bortermelőknek látszólag kedvező az igazán méltányos boradó és a meghatározott fejadag. Az viszont egészen biztos, hogy a borhamisítást nem korlátozza, hanem pont ellenkezőleg hat. A rendelet látványos eredménye az, hogy tönkre tette a kisebb termelőket. István bácsi azt is elmondta, fültanúja volt annak az esetnek, amikor egy idős ember sírva jött ki a vámhivatalból, mert a vámosok*kénytelenek voltak megbüntetni, nem volt ugyanis OBI (Országos Borminősítő Intézet) engedélye, bár minden más papírja (zárjegy, borkísérő okmány, szőlőbor pincekönyv, negyedéves bevallások, pontos nyilvántartás, stb.) rendben volt. Több tízezer forintos összegre büntették meg. Az idős ember megértette, hogy hibázott, de azt nem tudta, miből tud ő ennyi pénzt kifizetni, akár részletekben is. ” Az ehhez hasonló esetek nem ismeretlenek a megyei földművelésügyi hivatal tanácsosa, Németh László előtt. A megyei szőlő- és bortermelők többségét személyesen is jól ismeri, sajnos tény, a kisebb termelők nem ismerik olyan alapossággal a jövedéki törvényt, ahogy kellene, így gyakran előfordul, hogy ellenőrzéskor megbüntetik őket. OBI engedély ugyanis feltétlenül kell ahhoz, hogy a termelő árusíthassa a borát, még akkor is, ha azt a végső fogyasztó vásásrolja meg. Ebben az esetben ráadásul még az ÁNTSZ engedélyére is szükség lenne. így egy adott területnagyság alatt nem éri meg szőlővel, borral foglalkozni úgy, hogy a termést értékesítésre szánják. Ugyanis az engedélyeket - melyek jelentős összegbe kerülnek - ugyanúgy be kell szerezniük, mint a nagyobb termelőknek. Németh László kérdésünké elmondta, jelezték a minisztérium felé a kisebb termelők problémáit, jelezték azt is, hogy Tolna megyében az elmúlt évben jelentősen megszaporodott a szőlőültetvények kivágása (csak a szekszárdi borvidéken ez 120 hektár), de eddig semmilyen visszajelzést ebben a témában nem kaptak. Egy másik szakembert is megkérdeztünk a témával kapcsolatban, aki elmondta, a megye ország- gyűlési képviselőinek, de a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának vezetői felé is jelezte meglátását, akik egyetértettek vele. Ő maga a neve leírásához azért nem járult hozzá, mert fél, szerinte a szőlő és bor jövedéki törvény bírálata „veszélyes”. Konkrét példát is említett, úgymond az egyik borvidéken van olyan termelő, aki nyíltan vállalta a rosszalló véleményét, s lényegesen több ellenőrzést kapott. (A vélemény- nyilvánítás és az ellenőrzés között természetesen nem bizonyítható az ösz- szefüggés.) Mindémellett a borhamisítás nem hogy visszaszorult volna, hanem éppen fordítva. Az ezzel foglalkozó „vállalkozók” ugyanis betéve ismerik a törvényt, náluk a papírokkal, nyilvántartással sosincs baj. Azt már keserűen tette csak hozzá: a jelenlegi nyilvántartást a borhamisítóknak találták ki. MAUTHNER Engedély: harminc napon belül Az Országos Borminősítő Intézet (OBI) a közigazgatásban előírt határidőn, harminc napon belül elvégzi a borminták laboratóriumi vizsgálatát, és kiállítja a forgalmazási engedélyt- Normális esetben ez nem vesz igénybe egy hétnél több időt - mondta a Tolnai Népújság érdeklődésére dr. Siska Elemér, az OBI igazgatóhelyettese. A belföldi forgalmazásra szóló engedély minőségtől, kategóriától függően 7-10 ezer forint. A vidéki kistermelők bormintáit borvidékenként az intézet felügyelői gyűjtik össze, és juttatják el az OBI fővárosi laboratóriumába. Steitz János, a Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke úgy tudja: a dél-dunántúli régióban egy OBI-felügyelö működik, aki a borvidék kölesdi központjában elérhető. Fontos kérdésekben döntenek ŐCSÉNY Június 27-én, szerdán 17 órakor rendkívüli ülést tart az őcsényi képviselőtestület. Az ülésen részt vesz a DÉDÁSZ és az ELMIB egy- egy képviselője, akik az új, korszerű közvilágítás kiépítésével kapcsolatosan tájékoztatják a testületet; szó lesz a szennyvíztelep működéséről és Bihari Zoltán tervező jóvoltából a Műemlékvédelmi Hivatal állásfoglalását is megismerhetik a képviselők. Utóbbi témával kapcsolatban már többször leírtuk, hogy a konyhát, éttermet és sportcsarnokot magába foglaló épületegyüttes felépítésével kapcsolatosan a hivatal kifogásokkal élt, mivel az közel esne a falu központjában álló műemlék jellegű templomhoz. A hivatal javaslatát - miszerint a templom mellett az étterem és a konyha, míg egy később kijelölt helyszínen a sportcsarnok épüljön fel - várhatóan el- fogadja a képviselőtestület. -rA Stásustörvény és Szabadi Mit tartalmaz a státustörvény? Sérti-e valakinek az érdekeit? Van-e másik országban is hasonló? Mindezekről elolvashatja mások véleményét, és megírhatja sajátját is lapunk internetes honlapjának Fórum rovatában. Szabadi-szindróma, azaz hatalmi téboly 'dcsiben és nagyban - ez a címe egy másik témának, amely igencsak kivívta látogatóink érdeklődését. „Karfiol” szerint például a médiát vezető klikk célja az, hogy az olvasóit összezavarja mindenféle ellentmondásokkal. A bíróságon pedig az fog győzni, aki erősebb lesz. Egyes jólértesültek máris mások felelősségét feszegetik. További címek a fórumból: Kokó, a média kedvence, Miről írnál oldalanként 1 millióért az Agrárinnovációs bagázsnak, Koppánné, a kisgazda szellem őrzője. Részletek: www. tolnainepujsag. hu Bukarestben a státusztörvényről Minden bizonnyal a státusztörvény is szóba kerül a parlament külügyi bizottságának ma kezdődő romániai látogatásán. Az öt tagú delegációban helyet kapott Potápi Árpád, Tolna megye 3. számú választókörzetének képviselője is. A küldöttség tagjai találkoznak a képviselőház külügyi bizottságaival, a képviselőház EU-integrá- ciós bizottságával valamint Mircea Geoana külügyminiszterrel. Fogadja a magyar vendégeket a nemzetvédelmi miniszter, az EU-integrációs miniszter és a képviselőház elnöke. A honatyák látogatást tesznek Nicolae Vacaroiunál, a szenátus elnökénél és az RMDSZ vezetőinél. A megbeszéléseken várhatóan tárgyalnak a státusztörvényről és a két ország EU-csat- lakozási kérdéseiről. A természet pillanatai A természet pillanatai címmel másodszor rendezett fotókiállítást a Duna Természetvédelmi Szervezet a dunaföldvári Városi Könyvtár segítségével. A június 25-én megnyílt kiállítás csodálatos képanyagát a Mezőföld Természetfotó Klub archívumából válogatták. A növény- és állatvilágot megörökítő képek bizonyítják, hogy a geológiailag unalmasnak tűnő táj mennyi szépséget és izgalmat hordoz, csak észre kell vennünk. A kiállítás július 21-ig tekinthető meg a Városi Könyvtárban. SZIEGL ERIKA A századik felderítésnél tartanak az idén Az őrsparancsnok optimistább, mint egy évvel ezelőtt Ösztöndíj roma diákoknak Legalább ötven-hatvan tanulónak segítene Az utóbbi két hónapban sorozatban produkálja sorozatbetörők eífogását a tolnai rendőrőrs. Szecsei Zsolt őrsparancsnokkal erről beszélgettünk, annak fényében is, hogy lassan két éve áll a tolnai őrs élén. Tolna- Az egy éves „évfor- . dúló" alkalmából készült tavalyi interjúban nem titkolta csalódását, hogy nagy reményekkel érkezett fiatal vezetőként nem sikerült változtatnia az őrs létszám- és technikai körülményein, így látványos eredményeket sem lehetett felmutatni. Mostanában viszont szinte hetente buktatnak le sorozatbetörőket.- Valóban sikeresnek tűnik ez az esztendő, de nem akarom elkiabálni, hiszen még előttünk a „strapás” Dombori nyár. „Menetelésünk” első lépése egyébként éppen egy dombori nyaralókra specializálódott sorozat-betörő lefülelése volt. Volt, hogy egy hajnalon a tolnai járőr nem elégedett meg egy gyanús társaság igazoltatásával, ennek köszönhetően 25 betörést sikerült felderíteni. Később egy tolnai nyomozónő szemfülessége révén bukott le egy Mountain bike tolvaj banda, majd egy éjszakai járőrözés eredményeként gépkocsifeltörés-soro- zatot produkáló személyek ismerték be tettüket. Nemrég egy elkövető 30 betöréses lopást ismert el. Ebben az évben egyébként éppen a 100. sikeres felderítésnél tartunk.- A körülményeik ugyanakkor továbbra sem változtak alapvetően. Talán szerencsésebbek mostanában?- Szerencséje annak van, aki folyton keresi, de úgy látom, hogy most kezd beérni az elmúlt két év munkája, ez idő alatt nagyon sok potenciális bűnelkövető került lakat alá. Rendőreink közül nehéz bárkit is kiemelni, dr. Soczó László szekszárdi kapitány úr mindenesetre Molnár Lajos járőrvezetőt és járőrtársát, Molnár Zoltánt, valamint Hopka Dániel nyomozót jutalomban részesítette. Történt egy komoly változás is: az ismert tettesek elleni ún. vizsgálati munkát ez évtől nem mi, hanem a szekszárdi kapitányság vizsgálói végzik, így nekünk sokkal több időnk jut a felderítésre. A kapitány úr ezen döntése óriási segítség. Tény, hogy az idézetteknek ezentúl Szekszárdra kell utazniuk, de úgy gondolom, valamit valamiért. A feljelentéseket mindenesetre továbbra is fogadjuk a tolnai őrsön.- Tavaly nyárhoz képest optimistábbnak tűnik. Minden rendben?- Nyilván nem-lehetek teljesen elégedett. Több eredményt kell elérnünk a kis értékre elkövetett bűncselekmények felderítésében. Fadd-Domboriba szükség lenne még 2 rendőrre, illetve plusz egy főre, aki az őrsön fogadni tudja a munkaidőn túl érkező ügyfeleket. Tolna bűnügyileg továbbra is fertőzött, a bűnügyek száma mégis enyhén csökken, amiben szerepet játszik az is, hogy a járőr a területen van, és nem az őrsöt „őrzi”. A bűnmegelőzésben reményeim szerint jelentős szerepe lesz a tolnai polgárőrségnek is. ___________■«A Tolna Megyei Kisebbségi Konzultatív Tanács tegnapi ülésén üdvözölte azt a lépést, melynek értelmében a megyei önkormányzat egy millió forintos középiskolai ösztöndíj alapot hoz létre roma diákok számára. A testület tagjai - dr. Say István elnökletével - Szekszárdon, a megyei önkormányzat hivatalában adtak egymásnak találkozót, áttekintve a hét végi megyei közgyűlés napirendi pontjait. Szekszárd A vonatkozó napirendi pont értelmében a megye szerződést köt a Roma Kisebbségi Önkormányzatok Tolna Megyei Szövetségével. A szövetség - mely Tamási központtal, Kalányos István elnökletével működik - az átutalandó pénzt, tehát az egy millió forintot egy majdan létrehozandó bíráló bizottság saját szempontrendszere alapján kidolgozott javaslatai alapján osztja el. Az átutalás a közeljövőben megtörténik, hiszen az összegből már a 2001/2002-es tanévben is juttatnak a rászoruló, érettségi megszerzésére vállalkozó roma diákoknak. A megállapodás ugyan egyelőre csak az említett tanévre szólna, de kedvező tapasztalatok esetén - vélekedett dr. Say István - egyáltalán nem zárható ki a folytatás.' Miután pontos kimutatás nincs, csak a becslésekre lehet támaszkodni: azok szerint egyébként legalább ötven-hatvan roma származású Tolna megyei diák lehet a kedvezményezettje az ösztöndíjnak.-SZÁ> k l
