Tolnai Népújság, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-26 / 147. szám
5. OLDAL 2001. JÚNIUS 26., KEDD MEGYEI TŰKOR Mondom a magamét IHAROSI IBOLYA Hazaszeretet Szakmai [úlyaftilósom egyik legkínosabb emléke, amikor a ven- dégláló házigazda akkor még Csehszlovákia nagykövetének kedélyesen magyarázta, hogy a magyar nyelvben a csehül állunk az bizony azt jelenti: rosszul mennek a dolgaink. Nem feltétlenül az udvariasságjele, ha a török vendéget azzal a közmondással traktáljuk: rossz szomszédság, török átok. Mostanában meg már lépten-nyomon bal- kánozik mindenki. Mintha az ott élő népek kevesebbet érnének, mint mások, mintha ők tehetnének arról ami velük történt a történem viharaiban. Különben is hajlamosak vagyunk a civilizációt, sőt, a technikai civilizációt összetéveszteni a kultúrával. Mennyivel kedvesebb volt az említett otromba vendéglátónál az a lengyel diplomata, aki magyarul mesébe el, miként küzdött meg nyelvünkkel. Amikor megbízólevelét adta át a köztársasági elnökünknek, egy percet késett. Ezt megindokolandó azzal képesztette el a házigazdát, hogy azért nem tudott előbb jönni, mert a folyosón letartóztatták. Időbe telt, míg kiderült, hogy csak föltartóztatták. Né ézem a tévét, s azt hallom, hogy írástudók lekezelően, megvetően beszélnek Romániáról, s a román emberekről. Nem tisztelvén sem kultúrájukat, sem emberi méltóságukat. Ma már a nyilvánosság előtt is lehet zsidózni és cigányozni, semmibe venni más emberek, más népek méltóságát és kultúráját. Buzgón vallásos emberek is elfeledkeznek arról, hogy hitük szerint Isten előd egyenlők vagyunk, vagy más megfogalmazásban minden embernek veleszületett joga van emberi méltóságához. Hogy aztán miként élt a lehetőségeivel, milyen jellem, mi a vélemény róla a családban, a munkahelyén, az utcában, az már más kérdés. Jellem és tudás, társadalmi érvényesülés dolgában aztán már mindenki más és más. Ezen a szinten meg mindenkit a maga értéke szerint lehet megítélni. De, csak őt és személy szerint, nem pedig egész népét és hazáját. Csonka Sándor jubilál Szülővárosának közönségét lepi meg századik tárlatával A „szomszéd” rétje mindig zöldebb A dániai demokrácia magyar szemmel Van, kisebbségi kormányzás, nincs statisztikai szemlélet. Rendőrség, ügyészség, egy szervezetben. Mit esznek, mit isznak a dánok? Dr. Fenyőházi Elemér, a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara elnöke népes delegáció tagjaként tanulmányozhatta a dán demokráciát és az igazságügy szervezeti rendszerét. A delegációnak hét-hét ügyvéd, bíró és ügyész volt a tagja, 10 megyéből és a fővárosból. Az utazást a Kecskeméten működő Dán Kulturális Intézet szervezete, a dán külügyminisztérium segítségével. Az út költségeit a vendéglátók fedezték. Koppenhágától 20 kilométerre Tune-ban egy oktatási központban laktak. Igen alapos tájékoztatást kaptak a dán demokráciáról, pártokról politikai rendszerről, s annak működéséről.- Mi volt a legérdekesebb?- A parlament működése. Kilenc párt van a parlamentben, a nagyobb szociáldemokrata és a kisebb szociálliberális párt kormányoz, mégpedig kisebbségben. Ez az, ami nálunk elképzelhetetlen, de ott már működik vagy ötven éve. A legjobban az érdekelt, hogy ilyen körülmények között hogyan fogadják el például a költségvetést. Nálunk az a demokrácia 150 éve, hogy az ellenzék nem szavazza meg a költség- vetést. Mint kiderült, az a menetrend, hogy az egyes fejezeteket külön szavazzák meg, a programjaik alapján erre a célra összeállt pártcsoportok. Akadnak akik a szociálpolitikát fogadják el, mások az adótörvényben támogatják a legnagyobb kormánypártot. Ezekhez elegendő az 50 százalék plusz egy szavazat. Ha ez megvan, akkor az egész költségvetést mindenki megszavazza.- A bűnüldözés és az igazságügy rendszerében mi a legnagyobb eltérés?- Bármily meglepő, az igazságügyi minisztérium alá van rendelve a rendőrség, az ügyészség, s két éve független a bíróság. Azóta ott is a mi Igazságszolgáltatási Tanácsunkhoz hasonló funkciójú bizottság végzi a bíróságokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat. Ötvennégy rendőrkapitányság van Dániában, s az első fokú ügyészség ennek a kertében működik. A rendőrfőkapitány egyben az ügyészség vezetője is. A hat fellebbviteli ügyészség már elkülönül, s két fellebbviteli bíróság működik, s ott is van legfelsőbb bíróság. A kiemelt ügyek Dániában is a fellebbviteli bíróságon kezdődnek. Garanciális szempontból érdekes, hogy a büntető- eljárásban egy gyanúsítottnak csak egy védője lehet, míg nálunk ez nincs korlátozva. A bírák nem szakosodnak, az a bíró aki nekünk előadást tartott, délelőtt büntető, délután polgári ügyeket tárgyalt. Jártunk egy ötvenezres városban, ahol összesen három bíró dolgozik, vannak viszont bírósági asszisztensek, akik polgári ügyekben ítéletet is hozhatnak. Mondtuk is: jó, ha mielőbb bekerülünk az Európai Unióba, mert tanulhatnak tőlünk jogállami megoldásokat.-Mi az ami viszont egyáltalán nincs?- Statisztikai szemlélet. Nem tudta például megmondani a koppenhágai fellebbviteli bíróság elnöke, hogy hány ügyük van egy évben. Rendőrségi statisztikát szintén nem vezetnek, mintegy 500 ezer feljelentést tesznek az állampolgárok évente, de ebből kevés büntetőügy lesz. Befejezett emberölést körülbelül százat követnek el évente Dániában. Aki beiratkozik a rendőrtiszti főiskolára, az első perctől kezdve teljes fizetést kap. Ma már sok arab dán állampolgár, ők viszonylag sok erőszakos bűncselekményt követnek el, ezért azt a megoldást találták ki, hogy közülük toboroznak rendőröket.- Mi az, amit itthon is kipróbálna?- Voltunk egy nyitott börtönben, ahol saját ruhában, saját magukat látják el az elítéltek. Nem szidhatják a börtönkosztot, mert maguknak főznek. Négykor, ha vége a munkaidőnek a saját boltban vásárolnak be. Fém szeméttartókat gyártanak, ebből élnek. Templomot és focipá- lyáf építettek, egy, maximum két személyes szobákban laknak. Homokozó van a börtönudvaron, ha kéthetente jön a család, akkor a gyerekeknek legyen hol játszani. A parancsokkal együtt volt a rabok képviselője amikor odalátogattunk. Volt közöttük, akit nyolc évre ítéltek el, nem úgy válogatták ki tehát a rabokat, hogy azokat gyűjtötték össze, akik valami vétségért bemenetek fél évre pihenni. A kapu nyitva van, de aki engedély nélkül távozik, azt visszaküldik a zárt- börtönbe, ha nem tud kellő magyarázatot adni a tettére. Dániában tíz ilyen nyitott börtön van. Ezt a módszer nálunk is ki lehetne próbálni, de a biztonság kedvéért itthon inkább a gondatlan cselekményekért fogházbüntetésre ítéltekkel kezdeném el a kísérletet.- Ők magúk meg vannak elégedve a saját megoldásaikkal?- Természetesen nincsenek. Az egyik előadó, áki két éve büntető védő, azt megelőzően 7 évig dolgozott a Külügyminisztériumban, Európa Parlamenti képviselő Volt; öt évi a jogi bizottság elnöke, s dolgozott Brüsszelben a dán tévé tudósítójaként is, azt mondta: szeretnék, ha az ügyészség inkább a parlament alá tartozna. Ebből is látszik, hogy nincs új a nap alatt, meg kicsi a világ, hiszen nálunk az ügyészség a parlament alá tartozik, s aki éppen hatalmon van, azt szeretné, ha a minisztérium irányítása alá tartozna. Ugyanaz a párt, ellenzékben - bizalomhiányra hivatkozva - nem támogatja az elképzelést.- Beszéljünk komoly dolgokról is, mit esznek, isznak a dánok?- Nagy sikerünk volt a szekszárdi Sárosdi pincészet boraival. Dániában egyáltalán nem terem szőlő, sört isznak és francia borokat. Sok a finom sajt és hal mindenféle formában. Szerintem, jól főznek. IHÁROSI IBOLYA A német kisebbség közgyűlése Három folyóirat - a Hajnali Fény, a Csepeiszigeti Visszhang és a Pécsi Szivárvány - szerkesztősége Csonka Sándor dombóvári festőművésznek munkássága elismeréseként nemrégiben díszes oklevelet adományozott. Dombóvár A korábban Art-, Nívó-, valamint Millennium-díjjal jutalmazott hatvanöt éves mester - aki az ecsetkezelést Szabó Zoltántól, Szőnyi Istvántól, Benedek Györgytől, Kirsmayer Károlytól, Kiing Györgytől és Domanovszky Endrétől tanulta - nagy szorgalommal készül századik leállítására. A harminc évvel ezelőtt a budapesti Nemzeti Galériában rendezett első tárlata óta képeit Dombóváron és a környékbeli falvakban, Tolna megye számos településén, hazánk nagyvárosaiban, valamint külföldön - például Prágában, Bécsben, Varsóban, Moszkvában, Hanoiban és Havannában - is láthatta a közönség. Ezúttal szülővárosának művé- szetbárátait szeretné meglepni az életművét bemutató száz képpel, melyek között különböző technikával készített festmények és ceruzarajzok lesznek. A főként realista stílusú műveken Csonka Sándor a falusi-tanyasi hétköznapokat, az általa bejárt gyönyörű tájakat, valamint a csodálatos gyümölcs- és virágcsendéleteket örökítette meg. Egy új - Dombóvár jellegzetes utcarészleteit és épületeit bemutató - sorozatot is megtekinthetnek majd a jubüeumi tárlat látogatói. A művelődési házban Dávid Ibolya igazságügy-miniszter fogja ősszel megnyitni a várhatóan sokszáz érdeklődőt vonzó kiállítást. ■ Tolna megye A Német Kisebbségi Önkormányzatok Tolna Megyei Szövetsége június 28-án, csütörtökön 15 órakor Szekszárdon, a Szent István Házban tartja megyei közgyűlését. Beszámoló hangzik el az el' múlt időszak eseményeiről és a lejárt határidejű döntésekről. Ehhez dr. Józan Jilling Mihály elnök fűz szóbeli kiegészítést. Szó lesz a költségvetés módosításáról, döntenek a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok 'Szövetsége által kiírt belső kulturális pályázatról és a „Für das Ungarndeutschtum in der Tolna” kitüntetés odaítéléséről (ez utóbbiról zárt ülésen). Tárgyalnak a Tolna megyei német nemzetiségi könyvtárak rendszerszerű fejlesztési tervéről is. A kórusmozgalom Hőgyészen Három kórus működik a három ezer lélekszámú Hőgyészen a helyi közösség nem kis örömére. Hőgyész Hagyománya van Hőgyészen a kórusmozgalomnak, a faluban az első férfi templomi kórust 125 éve, 1876-ban Rettinger István kántor alapította, ezt követően 1930-ban a polgári iskolában Rausch Mária Peregrina nővér hozott létre vegyes kórust A közös éneklés szeretete azóta is él a település lakóiban, a hatvanas években több énekkar alakult a nagyközségben és ért el szép sikereket. Az első vegyes kar az általános iskolában Mezey Mihály karnagy, pedagógus vezetésével jött létre, a gyermekkórust dr. Gál Ferencné irányította. A művelődési házban Vox Pacis néven 1968-ban felnőtt vegyes kórus kezdte el működését, karnagy dr. Partos János, illetve Mezey Mihály volt. A második nagy kórusalapító hullám a nyolcvanas években volt Hőgyészen, 1983-ban ismét csak Mezey Mihály karnagy kezdeményezésére - aki ekkor már a helyi katolikus templomban is orgonáit - alakult meg a Szent Kereszt Plébánia Templom Kórusa. Ugyanebben az évben Baán István vezetésével Ci- terazenekar és Asszonykórus alakult, egy évvel később pedig Krizl Istvánné létrehozta a Német Nemzetiségi Kórust. Az énekkarok azóta nem csak helyben mutatkoztak be és arattak nagy sikert, hanem az ország különböző településein és külföldi rendezvényeken is felléptek, öregbítve a hőgyészi kó- rusok jó hírét. _____________■ Igazgatóv álasztás A település számára jelentős kérdésben hoz döntést ma Decs önkormányzata: a polgármesteri hivatal nagytermében ülésező képviselők arról is szavaznak, hogy ki legyen a nagyközségi óvoda és általános iskola igazgatója. Decs A testület ma 18 órakor kezdi meg ülését, s a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolót követi az igazgató választás. A tisztségre annak idején ketten pályáztak, időközben az egyik pályázó visszalépett. így a döntést egyedüliként várja a jelenlegi igazgató, akinek a programjára egyébként az iskolai tantestület tagjainak 88 százaléka, intézményvezetői kinevezésére pedig közel 90 százaléka szavazott igennel. Új helyen, hatvanon túl Kicsit fájó szívvel hagyta ott a baranyai falut Lelkes József személyében új plébánosa van Tamásinak, Párinak és Regölynek. A hatvanhárom esztendős lelkész a Baranya megyei Nagynyárádról érkezett, ahol tizenhat évig szolgált plébánosként. - Amikor a felszentelik a papokat, a püspök megkérdezi: engedelmességet fogadsz-e nekem és utódaimnak- mondja az áthelyezésről. - Az ember igennel válaszol és ebben benne van, hogy, ha időközönként a püspök jónak látja, áthelyezi a papokat. Nagynyárádot svábok és felvidéki magyarok, vallásos életet élő emberek lakják - teszi hozzá -, és kicsit fájó szívvel hagytam ott őket. Hatvanon túl nem mindig egyszerű egy nagyobb helyre kerülve beilleszkedni a dolgokba. Neve „beszélő” név: mintha bele lenne kódolva, hogy hivatásszerűen lelkekkel foglalkozik. „Pedig örököltem: felvidéki, áttelepített magyarok vagyunk, Dunaszerdahely környékéről került a NémetNévjegy: 1938-ban született a szlovákiai Felsöpatonban 1963-ban szentelték pappá, 1974-ig káplán a pécsi egyházmegyében, egy évig Pakson, 1974-ig Szabadszentkirályon, 1986-tól Nagynyárádon plébános márok nevű kis faluba a család. Szüleim imádságos lelkű emberek voltak, kilencen voltunk testvérek, sajnos ma már csak heten maradtunk.” Lelkes atya egyelőre ismerkedik Tamásival, a várossal eddig nem került közelebbi* kapcsolatba. Nagynyárád kis lélekszámú falu, itt több csoport, közösség van, és ez valamivel több munkát ad az embernek. Ugyanakkor segített neki az új plébánia elfogadásában, hogy nem kell annyit utaznia: Tamásihoz csak Regöly és Pári tartozik. Az emberekhez a szentmisék mellett családlátogatásokkal is igyekszik közel jutni. A lelkész persze nem csak lelkekkel, hanem a templom matériájával is kénytelen foglalkozni. Lelkes József annyit mindenesetre konstatál: Nagynyárádon jobb állapotokat hagyott maga után. Tamásiban a templom belső festése lenne időszerű, Regölyben a tetőt kellene megcsinálni, Páriban „kinőtt egy bokor a toronyban”. A helyreállításokhoz pedig három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Talán a hívek inkább pénzszűkében vannak - mondja -, elválik, hogy mennyire sikerül „összemelegednem” a hívekkel, mennyire áldozatkészek az emberek. Flottamúzeum a Dunán? Tárgyalások egy látványosságról Lehetséges, hogy Paks egyik látványossága lesz hamarosan a Magyar Honvédség egykori flottillája, előrehaladott tárgyalások folytat a város önkormányzata a hadihajók letelepítéséről. Paks A Magyar Honvédség a közelmúltban számolta fel folyami alakulatát, a flottillát. A hajókat (úgy tudjuk összesen hét, csapat- szállítót és monitort) Pintér József, a keceli Pintér Művek tulajdonosa vásárolta meg. Az ismert vállalkozó „hobbija” a fegyverek, harci eszközök gyűjtése. Kecelen már nyilvános múzeumot rendezett be szárazföldi harci járművekből, fegyverekből, most helyet keres a folyami hajók számára. Paks önkormányzata partner lenne ebben, miután a város középtávú idegenforgalmi tervezete is az idén került napirendre. A Dunán létesítendő múzeum érdekes, turisztikai vonzerővel is bíró színfolt lehet. Bor Imre polgármester elmondta lapunknak, előrehaladott tárgyalásokat folytat Pintér Józseffel, közben pedig elkészült az első tanulmány a flottillamúzeumról. Eszerint évi tízmillió forintos költséggel lehetne fenntartani a Dunán létesítendő látványosságot, ezzel szemben csak a belépőkből származó bevétel hatmillió lehetne, és vannak más elképzelések is a költségek csökkentésére. A javaslat szeptemberben kerül a képviselő-testület elé. RÁKuSi t >
